Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-03 / 36. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 3, 1964 . . _ . ■ . I I Mt TórT:WK#z ÓhAzAbAN MEGSZÉPÜL fl PEST! MAPART Hamarosan elkészül a Belváros teljes rendezési terve Túlzsúfolt a pesti Belváros és nem elég szép. Az utcák szükek, kevés a parkolóhely, sok az éktelen tűzfal, a szembántó foghij, kevés a park, a növényzet. Az épületek homlokzata mögött is sok a krítizálnivaló. Üzletek igen, iskolák nem A Fővárosi Tanács városrendezési osztályának szakemberei feltérképezték a területet, s kidolgozták a majdani megszépített, megfiatalított Belváros tervét, hasznosításának módjait. Megállapították a többi között, hogy nemcsak üzemek nem valók a Belvárosba, de az ittlevő oktatási intézmények sem terjeszkedhetnek már, mert csak növelik az egyébként is aggasztó zsúfoltságot. Hasonló okok miatt meggondolandó, te- lepithető-e ide újabb nagy áruház vagy tömegeket vonzó kulturális intézmény. A megépítendő Nemzeti Színház és az uj koncertterem ezért is kerül távolabbra ettől a városrésztől. Reprezentatív kereskedelmi negyedre azonban — mint minden európai nagyvárosnak — Budapestnek is szüksége van, s a hagyományok alapján azt ide szánják a városépitészek. Természetesen helyükön maradnak a kormányzati szervek is, s ezenkívül még két funkciót lát majd el a terület: a főváros igazgatási és idegenforgalmi központja lesz. A Madách téren épül fel a Fővárosi Tanács uj, reprezentatív székháza, itt lesz az IBUSZ, s a MALÉV irodaháza is. Több más, gazdaságilag vagy kulturális szempontból fontos, de nem okvetlenül ide való intézmény viszont el kell hogy költözzék. Tűzfalak, foghijak A rendezésnél természetesen a városképi szempontok is erősen latba esnek. Az épitészek nemrégiben a szemkpzti budai hegyekről vizsgálták meg, mit kell eltüntetni, mit kell építeni, hogy egységes s mégis változatos legyen esztétikailag is a környék. A Belvárost az évek folyamán magas házak sora fogja majd közre, de az aránylag lapos városképen ezen belül is változtatni kell. Ma két kiemelkedő pontja van a negyednek: a Parlament és a Bazilika kupolatömege. Ezek ellensúlyozására a délebbre eső részre kell még egy hasonló tömegű és magasságú, de korszerű stilusu épületet emelni. Ez a Fővárosi Tanács uj székházának magasháza lesz, ami az elképzelések szerint a Deák téri evangélikus templom mögé, a Madách tér sarkára kerül. Igen csúnyák a belvárosi tűzfalak. A legbántóbb a Tüköry utca sarkán levő, az Astoriával szembeni, valamint a József nádor téri, ezek elé kívánnak minél hamarabb épületet emelni. A foghijak elsősorban a Dunaparton feltűnőek, beépítésük összefügg az egész partvonal rendezési tervével. A Roosevelt téren levő üres telkek beépítésére már el is készültek a tervek. Az Akadémia épületével szemben az Akadémia Könyvtár, a volt főkapitányság helyén pedig az Országos Tervhivatal székháza épül fel. Mi lesz a kettessel? A lebombázott szállodasor helyére ismét szállodákat terveznek. Azon még vitatkoznak a szakemberek, hogy a régihez hasonlóan, a Duna vonalát követő, összefüggő épületsort emeljenek-e, vagy sem. A városrendezési osztály munkatársai azt ajánlják, hogy — tekintettel a kevés parkra — inkább egyetlen nagy, 500—600 ágyas szálloda épüljön a Vigadótól délre, parkosított tér közepén. A városszépitészeti szempontból gondot okozó Március 15. tér problémája részben már megoldódott. A hídfeljáró lábakra állításával megszűnik az a nyomasztó kép, hogy a belvárosi templom egy gödörben áll — az impozáns műemlék teret kapott. A tér körüli utcákon reprezentatív üzleteket akarnak nyitni a Váci utcai üzletsor folytatásaként. Még egy probléma vár megoldásra a Szabadságodig tartó partszakaszon, a Belgrád rakparté. Ez a házsor most is egyik legelőnytelenebb része a Duna-partnak egyenetlen magasságú házaival. Itt később nagyobb rekonstrukciót terveznek. Az egész Duna-part rendezésének központi problémája a közlekedés. Nagy szükség van egy északdéli irányú gyorsforgalmi útra, s a szűk utcák miatt ezt csak közvetlenül a part mentén lehet kiépíteni. Ennek a tervnek, valószínűleg áldozatául esik a jelenlegi Duna-korzó, amely helyett azonban kétszer szélesebb parti sétány nyílik a mai rakparti utón — az Akadémia mellett már meglevő folytatásaként. Nem döntötték viszont még el, mi történjék a kettes villamossal. Ha véglegesen kijelölik az észak—déli gyorsvasut vonalát, elválik, hogy egyáltalán szükség van-e még erre a járatra. Ha igény van rá, akkor sem marad igy, a járda alá süllyesztik pályáját, s evvel is nagyobb teret kap a közlekedés. Fokozatosan megvalósul Újra feléledt egy régebbi elképzelés egy úgynevezett várostengely kialakítására, amely a Szabadság tértől az Október 6. utcán, a Bécsi utcán, a Petőfi Sándor utcán át, majd a Károlyi és Kecskeméti utca mentén a Kálvin térig tartana — ahol az épületek engedik, az úttest kiszélesítésével. Szó van a Szabadság tér déli oldalának korszerű beépítéséről, tervezik a Belváros világításának, fényreklámjainak, utcai pavilonrendszerének egységes kialakítását is. A kidolgozott irányelvek után a konkrét tervek most készülnek, s folyamatosan valóra válnak. Néhány éven belül már látható eredményükkel is találkozunk, s ha nem is holnap, de belátható időn belül teljesen megváltozik az öreg Belváros. KANADÁBA, NEW YORKBA, BRAZÍLIÁBA TERVEZ LÉGIJÁRATOT A MALÉV A legfiatalabb közlekedési ág, a repülés, már régen túljutott a gyermekkoron, növekedése, fejlődése azonban ma is rohamos. A nemzetközi statisztikák szerint évente 15 százalékkal nő a világ légi forgalma; a MALÉV-é azonban ennél jóval nagyobb arányban. A sokáig elhanyagolt magyar polgári repülés az utóbbi néhány évben- eljutott a nemzetközi színvonalig. Most egy hónap alatt több gép indul és érkezik, mint a felszabadulás előtt egy egész esztendőben. De a tavalyi forgalomhoz képest is másfélszeres az ez évi. A fejlődés a következő években tovább tart. Uj já rátok indulnak, a meglevőket sűrítik, több árut szállítanak, jobb lesz a műszaki felkészültség. 250 gép naponta 1965-ben már napi átlagban 120, 1970-re pedig 250 repülőgép landol a ferihegyi betonon. Jövőre már óránként 30, hat év múlva pedig 35—40 gép közlekedik majd Magyarország légterében. A várható forgalomnövekedésnek megfelelően dolgozták ki a repülésirányítás műszáki fejlesztését. Növelik a lokátorellenőrző berendezések számát, automatizálják a külföldi összeköttetéseket biztositó telexközpontot, korszerűsítik a rádióhálózatot, s előkészületeket tesznek arra, hogy körülbelül 1970-ig megvalósítsák az igen biztonságos automatikus repülésirányítást. Í98Ó-ra 550 százalékkal több utas száll repülőgépbe Budapesten, mint 1960-ban. Ennek megfelelően növelik a repülőgépparkot. A legnagyobb újdonság: előreláthatólag két éven belül megjelennek az első magyar felségjelü sugárhajtású repülőgépek. A nyugat-európai vonalakon állítják forgalomba a kényelmes, 64 személyes TU—34-es tipusu gépeket, amelyek kényelmesebbek, biztonságosabbak lesznek a mostaniaknál, főleg pedig — kisebb hatótávolságuk miatt — gazdaságosabbak, így jobban ki tudják használni a mostani IL—18- asokat is: nagyobb távolságok berepülésére készültek ezek a gépek, ezért Afrikába, a Közel-Keletre, Ázsiába indítanak újabb MÁLÉV-járatokat már a közeljövőben. A nagyon jól bevált kairói vonalat jövőre meghosszabbítják Khartumig, sőt NaiA BUDAI DUNA-PARTON gyors- forgalmú ut épült. Lebontották a felső partfalat és két és fél méterrel szélesítették a régi utat. — Képünkön a munkálatok folyamata. robiig. Még az idén megindul a nicosia—damaszkuszi járat, amely 1964-ben Indián keresztül egészen Indonéziáig, Djakartáig közlekedik. Kanada, New York, Brazília Újabb nyugateurópai városokba nem indítanak egyelőre járatokat, a meglevőket azonban sűrítik. A Párizsba és Londonba tartó gép heti két alkalom helyett háromszor száll majd fel, s közvetlen gépeket indítanak: Brüsszel—London helyett külön Brüsszelbe, külön Londonba, az egy frankfurt —párizsi helyett egyet egyenesen Frankfurtba, egyet pedig Párizsba. Még egy fontos tervről kezdenek nemsokára nemzetközi tárgyalásokat a MALÉV vezetői. Eddig a moszkva—havannai és a prága—havannai repülőgépeken kívül még egyetlenegy szocialista ország, sem indított repülőket az amerikai földrészre. Mivel ezeknek az interkontinentális járatoknak a fenntartása nagy költségekkel jár, most egy-két KGST-országgal közösen szeretnének uj repülővonalakat kiépíteni — a tervek szerint — Kanada, New York és Brazília felé. Óriás hangár — nyolc gép befogadására A sok áruhoz, utashoz nemcsak repülőgép, kényelmes, korszerű repülőtér is kell. A következő húsz évben Ferihegy mostani képe teljesen megváltozik. A terveket 1980-ig terjedő időszakra dolgozták ki, s a távlati elképzeléseknek megfelelően, a felépítendő uj létesítményekhez igazodva végzik már most is az átmeneti bővítéseket. Jövőre befejeződik a jelenlegi felvételi épület bővítése, igy a nagyobb raktár és tranzitváró átmenetileg kiszolgálja a megnövekedett forgalmat. Még az idén füthetővé alakítják át a meglevő hangárt is. 1970-ig azonban felépül az uj, hatalmas meleg hangár, amely nyolc óriás gép befogadására lesz alkalmas, s amelynek középső, hétemeletes szárnyában helyet kap az összes javításhoz, karbantartáshoz szükséges műhely, laboratórium és raktár. A repülőgépek jelenlegi “parkolóhelye”, az úgynevezett előtérbeton ma már szűk: egyszerre csak hét kisebb és három nagy gép tartózkodhat az épület előtt, ezért ezt is bővíteni akarják 34 gép számára. Uj felszállópálya is épül a régi mellé, igy még nagyobb lesz a légi kikötő kapacitása. Már elkészültek a tervek a legnagyobb beruházás, az uj felvételi épület megvalósítására is: 1970 és 1980 között épülne meg a mostanitól jobbra; sokkal korszerűbb, sokkal nagyobb lesz a mainál. Uj nyomdát avattak Zalaegerszegen Ünnepélyesen felavatták Zalaegerszegen a Zala megyei Nyomdaipari Vállalat uj nyomdáját. Az uj nyomdát a-vállalat dolgozói nevében Szendrői Géza igazgató vette át, majd Németh Károly az MSZMP közp. biz.-a nevében üdvözölte a zalaegerszegi nyomdászokat, és eredményes munkát kívánt.
