Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-03 / 36. szám
Thursday. Seotember 3. 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Victor Perlő: A láthatatlan kormány (Befejező közlemény) A könyv kihangsúlyozza a State Department hivatalos tagadásait és sajnálkozásait, amiket a “Láthatatlan Kormány” álláspontja és tevékenysége felett néhanapján kifejt. A legjobb példa volt erre Stevenson felszólalása az ENSZ-ben, amikor letagadta, hogy az Egyesült Államoknak része lett volna a Bay of Pigs invázióban. A könyv szerzői ezt a titoktartás szükségességének tudják be, de aztán maguk leleplezik ennek a magyarázatnak a tarthatatlanságát. Legtöbb esetben a kiszemelt áldozat is tudja, hogy mi készül ellene és a CIA is tudja, hogy tudnak terveiről; pl. Indonézia kormánya tudta, hogy a CIA szervezte meg á “moslem” felkelést ellene, amit a State Department letagadott. Ennek a kettősségnek az igazi oka az, hogy a kormány takargatni igyekszik a közvélemény előtt hitvány célkitűzéseit és módszereinek elvetemültségét. A legtöbb ember megveti a hazugságot, a gyújtogatást, az árulást, az álnokságot, orgyilkosságot, egyezmények felrúgását, tömeggyilkosságot és legfőképpen, ha a nagy zsarnok magánál kisebbet támad meg. És éppen ezek a jellegzetességei a CIA által a kis országok ellen intézett minden támadásnak. Nixon a kormány-kétszinüség legpiszkosabb példájával élt, amikor az 1960-as választásnál kihasználta a maga javára a közfelháborodást és ugyanakkor siettette a Bay of Pigs invázió keresztülvitelét. Kennedy ellen korteskedve azt állította, hogy Kennedy “a U.S. kormányát felhivta a kubai forradalom támogatására és én azt mondom, hogy ez a legfelháboritóbb, legvakmerőbb ajánlat történelmünkben. .. Tudják-e, hogy ez mit jelentene? Azonnal öt egyezményt sértenénk meg, amit az Amerikai Államokkal kötöttünk, beleértve az 1948-as Bogota Egyezményt. Azonkivül megsértenénk az Egyesült Nemzetekkel szembeni szent kötelezettségünket.” (343. old.) John Moors Cabot, a United Fruit és más világméretű vállalatokkal rendelkező “Bostoni Cabot”- ok tagja, kipróbált nagykövet (most Lengyelországban), akinek különlegessége a személyi kapcsolatok megteremtése, “liberális” frontot visel. Bátyja, Thomas Dudly Cabot, a United Fruit volt elnöke, a Gibraltar Steamship Co. elnökeként szerepelt. Ez csupán látszat-vállalat volt, s a CIA törvénytelen Radio Swan adóállomása fedőjeként szolgált, amely egy Honduras által igényelt Karib- szigeten működött. A látható kormány politikusai nem szűnnek meg támadni a szovjet értelmiség “állami ellenőrzését” és szembeállitják vele az amerikai “egyéni szabadságot.” Ezen a területen a' láthatatlan kormány valósága a következőképpen nyilvánul meg: “A CIA és az egyetemek közötti viszony kétoldalú — a CIA titokban pénzeli egyes egyetemek kutató munkáját, s ennek ellenében az egyetemek segítenek személyzetet mozgósítani a CIA-nak. A tudomány szabadságának előrelátható elvesztése ellenére, a legtöbb egyetem és tanár kevés ellenállást tanúsított a CIA-val való együttműködésnek. “A MIT-nél (Massachusetts Institute of Technology) és másutt fennálló szokás alapján, W. Rostow és kollégái a CIA finanszírozásával kiadták a Dynamics of Soviet Society (A szovjet társadalom mozgató erői) cimü könyvet 1953-ban. A könyv két változatban jelent meg. Az egyik bizalmas volt, csak a felderítő szervek tagjainak, a másikat ‘doktorálták’ közhasználatra.” (232—3. oldalak.) Kétségkívül, a “doktorált” változatból hiányzanak pozitív kiértékelések, amiket Rostow szükségesnek érzett a kémszolgálatok tudomására hozni. A U.S. politika mindent átható kettőssége, a hanyatló imperializmus kétségtelen jele. A célok és eszközök olyan kimondhatatlanok, hogy tiltkolni kell őket és amikor lehet, épp az ellentétjeként kell feltüntetni. A CIA és az ultrajobb A “látható” -és “láthatatlan” kormány alapnézeteinek azonossága fennáll, de különbség észlelhető a taktikában, a világerők egyensúlyának kiértékelésében és hogy melyik üzleti érdekkört képviselik. A CIA az ultra-jobb és a militarizmus erőssége. Admirális és generális volt az első két igazgatója. Nyolc éven át Allen Dulles és utána John McCone volt az élén. E két civil igazgatónak katonai helyettesei voltak. Dulles és bátyja a Wall Street reakciósaiként ismeretesek, Hitler barátai a 2. világháború előtt és utána mint a meredekpolitika irányítói. McCone a fegyvergyártásban szerezte vagyonát, a Standard Oil nagyszámú részvényeinek tulajdonosa, a H-bomba hívője és mint a Caltech Egyetem ellenőre a mccarthyzmust gyakorolta a tanárokkal szemben. Wise és Ross számos példát említ a CIA szolgálatában levő ügynökök kalandor voltáról. Sokan a szocialista országok disszidáltjai, az amerikai születésűek legtöbbje pedig déli, akik négerüldöző sheriffnek könnyen beválnának. A CIA-elmélet hozta létre a kubai távlöveg-kri- zist. Az ország józanabb meglátásu vezetői végül felismerték az ebben rejlő veszélyt és megoldották a helyzetet Kuba megszállása és a 3. világháború megindítása nélkül. Eddig nincs jele annak, hogy Johnson elnök megnyirbálta a CIA hatalmát. De van jele annak, hogy a nagyüzlet józanabb köreit képviseli, amely képes a helyzetet realisztikusabban felmérni. Ez alkalmat ad az amerikai népnek a békemozgalom kifejlesztésére, amely végül megszünteti a hidegháborút és annak eszközét, a CIA-t. Eddigi elnökeink, mialatt veszedelmesen bátorították és erősítették a CIA-t, ugyanakkor felállítottak bizonyos korlátokat és fenntartották annak lehetőségét, hogy társadalmunk ezen veszélyes fekélyét végül megszüntessük és lemetsszük. Goldwater azokat a kapitalistákat képviseli, akik legközelebb állnak a “láthatatlan kormányhoz” és a Pentagonhoz. Ha az amerikai elnök a .Nutter professzor-féle “felfogást” követné, vagy ha a CIA berek figyelmét az igazi háborús gyujtogatóról eltereli. S ahogy ez a vita szorosan és elsősorban a Szovjetunióval van kapcsolatban, természetes, hogy vitákban a kínai álláspont hibái forrásának keresésénél éppen a Szovjetunió békés együttélési politikája szolgál érvül a kínai álláspont cáfolására. Viszont ez a szovjet politika csak úgy jöhetett létre, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, a Sztalin-kultusz hibáinak feltárásával, megteremtette az alapját e helyes irányelvnek. Ma már közismert, hogy a kínaiak éppen e kongresszusból eredő irányelvekkel fordulnak szembe. De ugyanazok az embereink, akik Kínával kapcsolatban a fenti álláspontot vallják, tesznek éles fordulatot, s azt a szinte kampányszerűen hangoztatott elvet vallják, hogy: mégis csak szükség volt Sztálin vaskezére. Holott ma már ismeretes előttünk, hogy a háború és béke kérdésében nagyon közeli hasonlóság van a kínai álláspont és Sztálin idevonatkozó elmélete között. munkát dogmahirdető szektává zsugorítja össze. Van ebben jottányi kispolgári radikális türelmetlenség, ami a hitevesztettségnek. tévelygéseknek teremt talajt. Ezek pedig gyengítik, bontják saját sorainkat és természetesen azt a béke frontszakaszt, amelyen őrt kell állnunk. A békeharcban különösen meg kell értenünk, hogy annak a győzelme nem lehet csak a magunk müve. Meg kell ahhoz nyerni a lehető legszélesebb tömegeket; reánk vár ez a feladat a saját magyar táborunkban. Ehhez azonban elsősorban a saját soraink rendezése szükséges. Rendet kell teremtenünk elvi téren, hogy mindenki tisztán lássa a békemozgalom jelentőségét, célját és politikáját. A mai szektás elszigeteltségünknek jórészt az az oka, hogy a helytelen nézetek következtében nem vagyunk felkészülve az elvi, politikai vitákra, a harcra, ami különösen a koexisztenciás politika sokoldalúsága megkövetel. és a Pentagon ultrajobb fajgyűlölete, vagy kon> munistaellenessége fűtené, akkor megszűnne a k»- landorságuk hivatalos korlátozása. Szabadon teljesíthetnék a legsovinisztább katonai és társadalmi erők legvalótlanabb kiértékeléseire alapozott követelményeket. A világ akkor valóban a meredek szélén állna. Goldwater nagy számarányu legyőzése viszont meghatalmazás volna az amerikai politikai életben megnyilvánuló minden sötét reakció korlátozására, a CIA és a Pentagon hatalmának megnyirbálására, az általános leszerelés és a nemzetközi enyhülés meggyorsítására. Milyen változásokra van szükség A szerzők következtetése elég gyenge. Rosszalják, hogy a CIA aláaknázza az Egyesült Államok tradícióit, törvényeit, alkotmányát, a nép szabadságát. De, mondják, ez a hidegháború követelménye. Csak választékosabban kellene végrehajtani, nagyobb elnöki ellenőrzéssel, óvatosabban és titkosabban. Főigazolásuk a kommunistaellenes rágalmak, a Szovjetunió állitólagos taktikái. Allen Dullest idézik, hogy a kormány kényszerülve van “tűz ellen tűzzel harcolni.” (352. old.) Ez az érvelés hazugság. A Szovjetunió nem milliomosok, hanem munkások és parasztok kormánya. Sohasem helyezett profitéhes korporációkat gyenge országok nyakára és nem vett részt haladó kormányok megdöntésében. Forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmakat példaadással és tanítással bátorít és nem más országok belügyeibe való avatkozással. Gyarmatosítás ellen szabadságukért küzdő kormányokat segít fegyverrel, nem pedig lázitókat független országokban. Egyetlen szovjet katonatisztet sem találtak más országok katonai alakulataiban a hidegháború idején, a rengeteg esethez hasonlóan, ahol amerikaiakat találtak. Szovjet repülőgépek nem szórtak napalrr-tüzet szabadságukért harcoló népek falvaira, mint azt a CIA-Pentagon erők tették. A hidegháborút nem kényszeritették rá az Egyesült Államokra. Az amerikai uralkodó osztály terhelte meg vele a világot a 2. világháború utáni nagyhatalmi tébolyában és felszámolását ma is az amerikai kormány akadályozza leginkább. A “láthatatlan kormány” okozta problémák csak úgy oldhatók meg, ha a munkásosztály és a néger nép megfelelő képviselethez jut a kormányban, ha megszüntetjük a kiváltságosak hatalmi diktatúráját, ha egyezményt hozunk létre az általános leszerelésre, megszüntetjük katonai bázisainkat a külföldön és abbahagyjuk más országok belügyeibe való beavatkozásunkat. Ilyen körülmények között a CIA automatikusan megszűnne, mert nem volna többé funkciója. Felderítő célokra elégséges lesz egy viszonylagosan kis és ártalmatlan töredéke, amely elvégzi a békebeli kormány által megkíván! szolgálatokat. PAUL’S SHELL SERVICE Íj GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS j; <> 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tula.idono« | lernü burokból, ami mozgalmunkat ma erakne:A öncélú tevékenységre kárhoztatja. S ennek egyik első és fontos feltétele az, hogy nem lehet csak azt látni és folyton azt hangoztatni, ami másoktól elválaszt bennünket, hanem keresni kell végre azS is, ami összehozhat, ami a béke közös érdekében kapcsolatokat, együttműködést eredményezhet. A kitűzött jelszavaknak megfelelően csak igy juthatunk előre. Ez a parancsoló hivatás vár a Munkásra, a Kossuthra, mint szervezett munkás- mozgalomra; e kor követelményeinek megfelelő feladatokra, megujhodott szellemmel, szélesebb látókörű, messzebbmenő eszmei, politikai felkészültséggel. Ezeknek a felvetett gondolatoknak a célja természetesen nem a végleges megoldások kimondása, feladata csupán az útkeresés, amiből csak az elvszerü, bíráló hozzászólások, viták alakíthatják ki az egységes elvi és gyakorlati vonalat. Az ilyen nézeteket valló emberek (sajnos nem kevés a számuk) nem veszik észre először is, hogy mennyire a saját ellentmondásukba keverednek. Mert az ellentmondásuk valójában az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit a saját állításukról hinni vélnek; azt ugyanis, hogy a világ többsége által elfogadott koexisztenciás politika eszerint helytelen és helyes a kínai politika. Mindezek a téves és káros nézetek a sorainkban még sűrűn burjánzó jelenségek. Tükrözője ez az olyan ultra baloldali magatartásnak, ami a mozgalKövetkezésképpen e politikának a sokoldalúsága adja meg a széleskörű lehetőségeket is, nemcsak az országok közötti kapcsolatokra, együttműködésre, de érvényes ez az országon belül is működő olyan szervezetek, csoportok, mozgalmak között — igy a kanadai magyar társadalomban is —, amelyek bár különböző világnézetet vallanak, de azonos gazdasági, társadalmi, kulturális érdekek fogják össze őket, amelyeken keresztül a béke ügyét szolgáló kapcsolatok és együttműködés jöhet létre. Ehhez viszont ki kell törni abból a szektás szelIgy válhat azzá az éles szellemi fegyverré a Munkás is, amely megteremtheti a kibontakozást. De vitathatatlan az is, hogy akik e fegyvert forgatni akarják, azoknak a fegyverükről is gondoskodniuk kell. Ehhez pedig azt a szerény ajánlatot tenném, hogy a Munkás ezen 35 éves jubileumi évében minden eddig eltelt esztendőre egy-egy dollárt tennénk le s lenne ez az a minimális átlag 35 dollár, amit a Munkásra, mint az egyedüli kanadai magyar békezászlóra teszünk, hogy tovább menetelhessünk vele a béke győzelméért!
