Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-13 / 7. szám
Vol. XIII. No. 7. Thursday, February 13, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. eeeeoeeeeeeeeee»eeeoeeeeeeeeeeeeeeoeeeeeoeeei GÓLIÁT ÉS DÁVID Van valami groteszk a legújabb “krízisben”, ami az Egyesült Államok és Kuba közti viszonyt újra kiélezte. A N. Y. Times vezércikke a következőket írja: “A havannai kormány megtorló intézkedése amiatt, hogy FLORIDA (a hangsúly a mienk — Szerk.) letartóztatta és bebörtönözte a kubai halászokat, visszatükrözi Fidel Castro miniszterelnök régi keletű álláspontját. Az ő teóriája az, hogy amikor egy hatalmas ország, mint az Egyesült Államok, ráüt egy gyenge országra, mint Kuba, akkor vissza kell ütni — igy hát lezárta a Guantanamo amerikai tengerészeti hadibázis ivóviz ellátását, amig a halászokat szabadon nem bocsátják.” Ebben az egy mondatban két dolog van, amin meg kell ütközni. Az egyik az, hogy a kubai halászok nem az Egyesült Államok foglyai, hanem Floridáé. Azé az államé, ahol hemzsegnek a kubai ellenforradalmárok, amely főfészke a Kuba elleni támadások, kémkedések, szabotázsok előkészítésének, amelynek légköre a négerellenes és más faji megkülönböztetés szellemétől mérges. A másik pont az, ahogyan a vezércikk a kubai kormány ellenállását jellemzi az Egyesült Államok provokációjával szemben. Gúnyolódik? Vagy elvárja, hogy egy kis ország kiskutya módjára meglapuljon? A hírszolgálatok jelezték, hogy a State Department nincs meggyőződve a kubai halászok bűnösségéről. Amikor a négy halászbárkát bevontatták a floridai Key West kikötőbe, a, szövetségi parti hatóság kihallgatta a halászokat és szabadon bocsátotta őket. Ez félreérthetetlenül visszautasítása volt annak a vádnak, hogy provokációs célzattal amerikai vizeken voltak. De floridai tisztviselők újra őrizetbe vették és bebörtönözték a 38 halászt. A hírek szerint 29 embert zártak be közülük egy 10 x 20 láb nagyságú cellába, ahol csak a kőpadlón ülhetnek, s ott töltik az éjszakát. Hét fiatalkorút külön! zárkába helyeztek és kettőt szabadon bocsátottak, mert politikai védelmet kértek. Most az a fonák helyzet állt elő, hogy Florida a saját állami törvényei alapján szemben áll a State Department hivatalos állásfoglalásával és egyelőre dacol vele. Florida hatóságai a “States Rights” elvét a faji üldözés területéről átvitték a külpolitika területére. “Milyen jogon irányítja Florida a nemzet külpolitikáját?”, tiltakozik a Times, s megjegyzi, hogy a floridai törvény, amely saját felségvize területére vonatkozik, “lehet alkotmányellenes, de közben az Egyesült Államokat nem kívánt és szükségtelen konfliktusba kergette egy külföldi országgal.” Florida eljárását azonban, ha önkényeskedő is, nem lehet teljesen elválasztani attól a politikától, amit a State Department Kubával szemben általában követ. Mint a három év előtti Bay of Pigs támadás, amely, a State Department teljes tudtával és támogatásával történt,' és azóta folyamatosan történő provokációk, úgy ez is Góliát kudarcával fog végződni. “Fidel Castro nem fog kiűzni bennünket Guantanamo- ból,” mondotta Johnson elnök, utalva az ivóviz korlátozására, miután Fidel kijelentette, hogy a támaszpont polgári lakóira, az asszonyokra és gyermekekre való tekintettel minden nap egy órára kinyitja a víztároló csapjait. Szégyenpir borítja az amerikaiak arcát, ha ezt a “fideliz- must” összehasonlítják azzal az “amerikánizmussal”, amely megtiltotta, hogy az orkán-áldozatok részére használt ruhaneműt és tejport szállítsanak az Egyesült Államokból Kubába. Guantanamo nem fog szomjazni, még zuhanyozásra is jut viz, ha máskép nem, hát az amerikai szárazföldről fogják odaszállítani, erre jut elég pénz. A világ előtt azonban Guantanamo és a Panama-csatorna uj megvilágításba került ezekből az eseményekből kifolyólag és éles fényt vetnek az amerikai imperializmus lényegére, amely mindkét területre kb. egyidőben, 60 évvel ezelőtt, hasonló körülmények között tette rá a kezét. Ma, az imperializmus hanyatló korszakában, a nemzeti függetlenség külpolitikai viszonyokat átalakító uj légkörében, az Egyesült Államok ragaszkodása kétes eszközökkel szerzett területeihez, nem elfogadható többé. Ezért hangzik furcsán a N. Y. Times vezércikkének Castro “visszaüt”-ésére vonatkozó kitétele. Maró gúny van benne a nagyfejüek felé, akik nem akarják belátni, hogy uj időket élünk.A gyengék megerősödtek és nem tűrik, hogy az erősek rájuk üessnek. De le is kell szokni az ütésről általában és a felemelt öklöt át kell változtatni a baráti kéznyujtásra. Goldwater szenátor, a jobboldali ultrareakció szócsöve és kiválasztottja a republikánus elnökjelöltségre, erőszakos megtorlással akarja elintézni Kubát. “Fegyveres erőinkkel foglaljuk el a szivattyútelepet”, uszított egyik kampánybeszédében. Castro válasza erre az volt, hogy csak jöjjenek, de elvárja, hogy Goldwater az első sorban legyen. Nem is olyan rossz gondolat az aktiv háborús uszitókat a tüzvonal első soraiba állítani. Az eredmény minden körülmények között a békés célkitűzéseket szolgálná. A képviselőház megszavazta a polgárjogi törvényt Hétfőn a képviselőház nagy többséggel megszavazta a régóta tárgyalás alatt lévő polgárjogi törvényt. A javaslat demokrata és republikánus támogatói koalíciójának sikerült elejét venni a déli demokraták “filibuster” (agyonbeszélő) ellenállásának és a javaslatot 290:130 arányban megszavazták. A javaslat megerősíti a déli négerek választójogának védelmét, törvénytelennek nyilvánítja úgy a privát, mint a köztulajdonban levő közszolgálati intézményekben a faji megkülönböztetés gyakorlását és ugyanezt a tilalmat alkalmazza a munkáltatókra és a szakszervezetekre is. Felhatalmazza továbbá az igazságügyminisztert a törvényes eljárás megindítására az iskolai szegregáció és a szövetségi segély- lyel működő intézmények szegregációjának kiküszöbölésére. Jövő hétfőn kerül a szenátus elé a polgárjogok megvédésének ezen minimális garantálását szolgáló javaslat, ahol komolyabb és jobban megszervezett ellenállás vár reá. A szenátusban nincsenek rendszabályok az agyonbeszélő taktika megakadályozására és a déli “fajvédő” demokraták és egyéb reakciós erők mindent megtesznek, hogy felsorakozzanak a törvény további meggyengítésére vagy leszavazására. Károkat okoz a balatoni jég feszítőereje A Balaton egybefüggő, 30 centiméter vastag jégmezőjének feszitő hatása a parton sem maradt nyomtalanul. A part mellett feltöredező, egymásra csúszó, összetorlódó jég táblák sok helyen veszélyeztetik a parti építményeket. A jég az első nagyobb rombolást a keszthelyi Sziget strandon végezte, ahol kisodorta a strand kis szigetére vezető be- tonhid támpilléreit. A jég veszélyezteti a nemrég épített kabinsort is. A strand csúszdájának és napozójának betonoszlopai szintén megrongálódtak. A Balaton néhol valóságos jéghegyeket emel a parton: nagy tömegben tolja egymásra a vastag jégtáblákat. A partra csúszó jég sok helyen kárt tett az erős partvédőműben is. AZ AFRIKAI egységszervezet külügyminisztereinek rendkívüli ülését feb. 12-re összehívták. A Nyerere tanganyikai elnök kezdeményezte ülés, melyet Dar es Salaamban tartanak meg, a kelet-afrikai helyzettel foglalkozik. Véres törzsi háború Ruwandában U Thant, az ENSZ főtitkára, üzenetben szólította fel az afrikai Ruwanda és Burundi kor mányának vezetőit, hogy nézeteltéréseiket, amelyek a ru- wandai törzsi háború miatt keletkeztek, békés utón rendezzék. Az 1962. julius 1-én függetlenné vált Ruwandában jelenleg véres háború dúl a vahutu és a vatuci törzs között. A vahutu törzs tagjai irtóhadjáratot kezdtek a vatucik ellen, akik uralkodtak rajtuk. A mészárlás elől menekülő vatucik az ugyancsak 1962 július 1-én függetlenné vált Burundi Királyság területére húzódtak át, s innen intéztek támadásokat a ruwandai határőrök ellen. AZ EGYETEMEK VÉDJÉK MEG ÉLHARCOS DIÁKJAIKAT Az American Civil Liberties Union, polgárjogokat védő szervezet nyomtatványt adott ki, amelyben leszögezi abbeli nézeteit, hogy az egyetemek milyen álláspontot foglaljanak el a tüntetések folyamán bajbakerült diákokkal szemben. Az ACLU felhívja az egyetemek figyelmét arra, hogy kötelességük megvédeni a faji megkülönböztetés és a próbarobbantások elleni tüntetésekben résztvevő diákok polgárjogait. Nemcsak az egye temek területein tartoznak védelmet nyújtani nekik jogos tiltakozásuk kifejezésében, hanem másutt is. Abban az esetben, amikor egyetemi hallgató ilyen demonstrációkból kifolyólag ösz- szeütközésbe kerül a rendőrséggel, az egyetemek ügyeljenek arra, hogy a tanuló igazságos tárgyalásban részesüljön, legyen védőügyvédje és ne legyen kitéve a rendőrbrutalitásnak. Az egyetemek gondoskodjanak a szükséges óvadék előteremtéséről is. Az ACLU továbbá kihangsúlyozza, hogy az egyetemek ne folytassanak fegyelmi eljárást olyan hallgatók ellen, I akik politikai kampányokban, piketelésben vagy demonstrációkban vesznek részt, ha ezt nem az egyetem vagy az egyetemen működő diákcsoportok nevében teszik. Arra is inti a nyomtatvány az egyetemek vezetőségét, hogy ne utasítsanak el egyetlen diákot sem azért, mert egy másik egyetemről kicsapták a lelkiismerete által diktált működés, vagy evvel kapcsolatos letartóztatás miatt. Az ACLU gon- dolatszabadság-védelmi osztályának vezetője dr. Louis Hacker, a Columbia Egyetem professzora. N. Y. ÁLLAMI JAVASLAT A SZTRÁJKTÖRÉS ELLEN A New York állami törvényhozó testület előtt két javaslat is van a sztrájktörés kiküszöbölésére. A héten kerül megtárgyalásra Ernest Curto rep. állami képviselő javaslata, amely megtiltja a munkaadónak, hogy sztrájk, vagy kizárások idején hivat ásos sztrájktörőket a 1 k almazzon. Megtiltja a sztrájktörőknek, hogy munkát vállaljanak, valamint a munkáltatónak, hogy sztrájkoló üzemben olyanokat alkalmazzon, akiknek nincs tudomásuk a sztrájkról. A javaslat megköveteli az állásközvetítő ü g y n ökségektől, hogy tudassák a kiküldött álláskeresőkkel, ha a szóban- forgó üzemben sztrájk van. A New York állami kereskedelmi kamara (The Empire State Chamber of Commerce) azonnal mozgósította tagságát, hogy tegyék meg a kellő nyomást a javaslat megbuktatására. A N. Y. állami AFL-CíO szervezet elnöke Raymond R. Corbett kijelentette, hogy a javaslat serkentené az állam gazdasági életét és “teljes (Folytatás a 2-ik ,'1J
