Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-02 / 1. szám

Thursday, January 2, 1964

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

7

Nyírségi tanyák között

Bajor Nagy Ernő riportja

“A Nyírség Magyarország legszebb tája”. — Ezt Krúdy Gyula vetette papírra, a táj szülötte és szerelmese.

“A Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok területe... Kiterjedése 5100 négyzetkilométer. Hossza 120, szélessége 65 kilométer.”— A földrajzkönyv már ilyen tárgyilagosan beszél róla.

Közigazgatási helye a Rétközzel, a Tiszaháttal, a Szamosháttal együtt Szabolcs-Szatmár megye határai között van. Ebben a megyében találjuk a Ti- szalöki Vizerömüvet és a bátorligeti őslápnak a jégkorszak előtti növényzetét. Szabolcs-Szatmár- ban művelik az ország kertterületének 11.9 százalékát és minden megyénk között — Hajdu-Bi- har után — itt él a legkevesebb munkás, az ország iparában foglalkoztatottaknak mindössze 0.8 százaléka. A Nyírség a nyírfából kapta a nevét, ám több mint 630 négyzetkilométernyi erdőségéből jelentős nyirest ma már csak Tornyospálca környékén találunk, és az ország szemében a megye leghíresebb emberévé is az a Westsik Vilmos nőtt. aki a homoktalajok megjavítására szánta életét. Ezen a területen annyi almafa van, hogy laza csatárláncuk körülérné a földet, s a lakosság számához képest, Magyarország ezen megyéjében a legkevesebb a mozilátogató és a rádiókészülék.

... És a megye kereken félmillió lakosából csaknem 90,000—50%-kal több mint a városlakók Szabolcs Szatmárban — külterületen, tanyán él. Tanyán, és másként mint a falvak emberei. Hogyan? Erre kerestem választ a nyírségi tanyák közt járva-kelve, és ott szerzett tapasztalataimról ad számot ez a riport.

Megyeszékhely — bokortanya

Nyíregyháza a végletek városa. Az érkezőt az ország egyik legszebb pályaudvara fogadja, s a jövevény a vasúti váróteremben az ország legegyszerűbben öltözött utastömegét pillantja meg. Amint kilépünk a pályaudvarról, szaporán épülő modern, többemeletes lakóházak sorát látjuk, de tekintetünk futását egy másodpercre föltartják a foltozott ernyőjü konflisok, melyek előtt gyér abrakon aszalódott lovak bágyadoznak.

A fiatalság esténként a legrobbanóbb uj táncokat járja a Szabolcs Étteremben, s néhány lépésre onnét imigyen szól a parkot őrző tábla felirata: “Az ültetvények a t. közönség oltalmába ajánlatnak.”

E végleteket ismerve, nem hat meglepetésként az a tény, hogy Nyíregyháza városias magvát tanyák sokasága fogja körül. Ráadásul nem magányosan állongó tanyák csillagrendszere, mint amilyet Cegléd, Kecskemét, Mezőtúr vagy Békés határában láthat az utazó. A dülőutak két oldalán szinte falusias tömörséggel épült — összebújt tanyák, itteni nevükön bokortanyák vannak. A megyeszékhely Kossuthról elnevezett teréről fürge autóbusz visz a 12 kilométerre levő tanyaóriás, Hosszuhát felé.

Önmaguk külterülete

Jó bitumenes utón gurul a busz a bokortanyáig. Áttetsző ősz van, olyan november, amikor az ember hajlik arra, hogy komolyan vegye az írónak a Nyírséget magasztaló vallomását, amelyben még a szelet is igy szólítja meg:

“... Bolondos, zizegő, fáradhatatlan nyíri szél, amely az ezüstfákat, makkos tölgyeket, rezgő nyárfákat, jó szagu akácokat, barna szemű nőket, méltóságos férfiakat, buskomoly nádasokat, hallgatag morotvákat nótázni tanítod...” Igen, nótája van az ősznek, s ez a nóta akkor se vált át mogorvaságra, amikor a bitumenuthoz csatlakozó hosszuháti utca első kátyújáig jutunk. Talán, mert ezeknek a kátyúknak a méretei mesébe illőek. Mintha nem is kedvezőtlen körülmények véletlen egyezése alakította volna őket ilyenné, hanem valamiféle kátyukészitő gépóriás. Akkora masina, mint amilyen a mozihiradókban a vízi erőmüvek építését segíti.

Telepítési kaland

Bizonytalan sejtéseimet megcáfolva, a kátyún túl egyáltalán nem “isten háta mögött falvát” találom. A Hosszuháton lakó 803 emberhez eljutott már a villany, az itt gazdálkodó Béke Őre Tsz úgy a leggyengébb Nyíregyháza határában, hogy tavaly azért 25 forintot fizetett egy munkaegységre. Van abba valami tréfába illő, hogy Hosszuhátnak négy utcája van, s mind a négyet Hosszuhát utcának nevezik. S talán az is érdekes, hogy itt a tanyáknak beltelkük és kerítésük van, amire mondjuk a Szolnok környéki tanyákon aligha lehetne példát találni. Egyébként közigazgatási kirendeltség, postahivatal, orvosi rendelő, művelődési otthon, iskola, vegyeskereskedés, valamint italbolt szolgálja a tanyasiakat.

Karnyújtásnyira a várostól, érezhető, hogy Nyíregyháza valósággal húzza maga után ezt a települést. Már-már ki is mondom ezt a gondolatomat, amikor megjegyzi egy téglaszin arcú mezei munkás: (

— Önmagunk külterülete vagyunk.

Hát ezt meg hogy értsem? A külterület külterülete.

Egy félóra múltán saját szememmel győződöm meg arról, hogy az az ember csipetnyit sem túlzott. Elvezetnek a településtől meglehetősen távol épült középületcsoporthoz. Ott van a művelődési otthon, ott a postahivatal, a tanácskirendeltség, a tsz-iroda, az orvosi rendelő.

Úgy kerültek ezek ilyen messze a sűrűn egymás mellé épült tanyáktól, hogy néhány évvel ezelőtt a városi szervek elhatározták: ott alakítják ki a tanyavilág magvát. Házhelyeket is jelöltek ki a középületek környékén. De a házhelyek beépítetlenek maradtak. A helybeliek a — párttitkártól a karikázó gyerekekig — egyhangúan úgy vélekednek, hogy a településre kijelölt gödrös, lefolyástalan hely teljesen alkalmatlan arra, hogy ott építkezzenek. Rosszkedvűen mondják, hogy ez a baklövés elkerülhető lett volna, ha előzőleg megbeszélik a hosszuhátiakkal, hol is építenék ki szívesen településük központját.

így Hosszuhát társadalmi központja változatlanul a település magvában épült régi iskola. Ott van a tv, ott van a klub is. A klub tagjainak száma 80, és vonzására jellemző, hogy egy év alatt 106 klubfoglalkozásuknak 5761 részvevője volt.

Túl akarnak látni az itteniek a szélbarázdálta határon. Ennek jele. hogy a közelmúltban öt közös kirándulást szerveztek olyan helyekre, mint például Miskolc és Debrecen. A tavalyi népművelési évad során 16 ismeretterjesztő előadást rendeztek, s egynek-egynek 70—75 hallgatója volt. A közeljövőre tervezett előadások között ilyeneket találunk: Babonák, népi hiedelmek. A társadalmi tulajdon védelme a tsz-ben. Az atomenergia békés felhasználásának lehetőségei. Negyvennyolc nagy alakjai. Bemutatjuk Kubát.

Az utóbbit Csertő Kálmán, az iskola fiatal igazgatója mondja el, aki egyszemélyben a KISZ kul- turfelelőse, a művelődési otthon igazgatója (ilyen minőségében sajátkezüleg festette ki a helyiséget) a népfront titkára, könyvtáros — és tovább nem folytatom, mert már ez is több a soknál.

— Miért van minden egy emberen? — kérdem.

Szerény természetességgel válaszol:

— Mert én lakom itt.

Busszal kijáró vezetők

Hosszuhátat Nyíregyháza belterülete látja el vezetőkkel. Onnan jár ki a tsz-elnök, a könyvelő, az agronómus, az állatorvos, a tanácskirendeltség vezetője, az orvos és az igazgatón kívül valameny- nyi tanító. Ezt megsínyli a társadalmi élet, de még az iskola is. A különböző tömegszervezetek életét, rendezvényeit, az iskolai szakkörök foglalkozásait az autóbuszmenelrendhez kell illeszteni, s oly korán indul a város felé az utolsó autóbusz, hogy az már eleve kizárja jó néhány olyan összejövetelnek még csak a tervét is, ami a falvakban pedig mindennapos.

A tanyavilágnak nincsenek még saját iskolázott emberei. Országosan minden 100 ember közül 2.7 rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával és 8.8-nak van érettségije. A Hoszuháton élő 803 ember közül mindössze kettő szerzett érettségi bizonyítványt.

Pedig az itteni élet is napról napra jobb képzettséget követel mindenkitől. A tsz könyvelése hamarosan áttér az önköltség-számításra, az állat- tenyésztésben már most elkelne még egy képzett zootechnikus, s háromszorosára növekvő kertészetben is úgy kéne még a jó felkészültségű szakember, mint májusban az eső.

A tsz vezetői előtt nem titok ez Sem a pénzt, sem a fáradságot nem sajnálják, hogy enyhítsenek ezeken a gondokon. Tavaly 31-en jártak az Ezüstkalászos tanfolyamra. A dolgozók általános iskolájában 19 felnőtt sajátítja el az általános iskola VII—VIII. osztályának anyagát. A tsz 2 főiskolai, 1 felsőfokú technikumi és 1 közgazdasági technikumi hallgatónak ad társadalmi ösztöndíjat.

Messze van Nyíregyháza

Mohamed koporsójáról azt mondja a legenda, hogy ég és föld között lebeg. Hosszuhát lakossága is lebeg a faluvá válás és a városhoz tartozás között. Nyíregyháza területén élnek, de az autóbuszon távolsági menetdijat fizetnek, egy oda-vissza utazás tanyájuk és a város között 11.20 forint. A város közelsége megkönnyíti a tsz. számára az áruszállítást és értékesítést, de nem enyhíti eléggé mindennapjaik gondjait. Felsősimának nevezik azt a nagyobb határrészt, melyhez Hosszuhát is tartozik — ennek a Felsősimának ahol 3,000 ember él — nincs egy szülésznője, körükben élő orvosa. De nincs ennek a 3000 tanyai lakosnak kőművese, szabója, cipésze sem. Mesélik, hogy volt egy ügyes ember, aki “feketén” megnyirta, borotválta a hozzáfordulókat. Ez viszont tilos. Valami módon ipart válthatott. Az első két hétre eső adója, illetékje, egyéb költsége 342 forint, bevétele csak 200 forint. Megijedt, visszaadta az ipart.. Azóta az ünnep előtti haj vágás költsége Hosszuháton: autóbuszköltség 11.20, az utazásra elfecsérelt fél munkaegységnyi idő 12.50, a hajvágás 3.20, öszesen 26.90 forint.

A táncmulatságokon már föltünedeznek a kis- estélyi ruhák — a társas érintkezés formái viszont még sok tekintetben nagyon elmaradottak. Az idősebbek restelkedve mesélik, hogy egy alkalommal a művelődési házban 24 széket törtek ösz- sze a garázda fiatalok, s magam is tanúja vagyok egy vitának, melynek során nem sikerül eldönteni, kik kezdeményezték azt a verekedést, amelynek következtében öt legényt vittek el a nyíregyházi mentők.

A gép iránt izgatottan érdeklődnek a hosszuháti fiatalok. A jármüvek használatának felelőssége még nem eléggé hatja át őket. Látom, amint az italbolt élőt megáll a vontató, a vezető lehúz egy korsó sört, és már megy is tovább. Este kizárólag kivilágitatlan kerékpárok és szekerek közlekedtek Hoszuháton -— mint valami kötelező elsötétítés idején. Ezt szóvá is teszem a tsz egyik éjjeli őrének, s megkérdezem, szerinte mi lehet az oka. Nótával válaszol: “Messze van a nyíregyházi kaszárnya., . ” Most lép szolgálatba — az italboltból ballag ide az országút szélére, enyhén ittasan.

Sötét az este, és Nyíregyháza valóban elég messze van.

Oépészjslöltek a “sasfészekben”

Állványerdő veszi körül a pétervári Keglevich- kastélyt, amely Magyarország egyik legtisztább neobarokk épülete. A 62 szobából álló kastélyt még a XVII. század közepén építették, de az emelet és a tető csak az 1800-as évek elején került az eredeti épületre. Az ősi “sasfészek” egy része már eredeti pompájában ragyog, de a belső restaurálásra csak a közeljövőben kerül sor. A gyönyörű árkádsor, a faragott kőoszlopok és a hajdani lovagterem már omladozó, de még megmenthető freskói rég múlt idők emlékeit idézik. Két vaskaput is talál a látogató a kastélyban, amelyeket Fazola Henrik készített. A két gyönyörű műremek szintén ékessége az országos hirü műemléknek.

A kastélyt szinte már a végpusztulástól mentette meg a Földművelésügyi Minisztérium: az egykori Keglevich- kastélyban hozta létre az ország legnagyobb mezőgazdasági gépész- és traktorosképző szakiskoláját. A restaurált szárnvrészben 110 hallgató, 5 hónapos bentlakásos tanfolyamon vesz részt. Az iskola centrumnak számit, mivel a Heves és Borsod megyei kisebb traktoros tanfolya mok irányítása és szakoktatókkal való ellátása is az iskola feladata.

A szakiskolára az első évben több mint ötmillió forintot költött az állam és a Müemlékfeliigye- lőség irányítása szerint, tervszerűen haladnak a munkák. 1966-ra már hatszáz bentlakásos helyet biztosítanak, amely azt jelenti, hogy csupán Pé- tervásárán évente két öthónapos tanfolyamon 1,200 traktoros, illetve gépész képezésére kerülhet sor. Az 1986-ig felhasználandó összeg mintegy 36 millió, amelyben az épület bővítése, a kastély restaurálási költsége is benne van.

A száztíz hallgató ma már elfoglalta a kastély felújított és rendbe hozott jobb szárnyát. Megépült a műhelyek egy része is. Az iskolának 84 modern erőgépe van és az országban használatos valamennyi géptípus rendelkezésre áll. A munka után a hallgatók olvashatnak, szórakozhatnak is. A fiatal intézetnek 3,000 példányos könyvtára és olvasóterme is van.

A hajdani grófi kastély ma két megye parasztfiataljainak második otthona is. Iskola, ahol a szocialista nagyüzemek részére a traktorosok százait képezik ki az elkövetkezendő években.