Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-02 / 1. szám

Thursday, January 2, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Nyírségi tanyák között Bajor Nagy Ernő riportja “A Nyírség Magyarország legszebb tája”. — Ezt Krúdy Gyula vetette papírra, a táj szülötte és szerelmese. “A Nyírség hazánk második legnagyobb futó­homok területe... Kiterjedése 5100 négyzetkilo­méter. Hossza 120, szélessége 65 kilométer.”— A földrajzkönyv már ilyen tárgyilagosan beszél róla. Közigazgatási helye a Rétközzel, a Tiszaháttal, a Szamosháttal együtt Szabolcs-Szatmár megye ha­tárai között van. Ebben a megyében találjuk a Ti- szalöki Vizerömüvet és a bátorligeti őslápnak a jégkorszak előtti növényzetét. Szabolcs-Szatmár- ban művelik az ország kertterületének 11.9 szá­zalékát és minden megyénk között — Hajdu-Bi- har után — itt él a legkevesebb munkás, az or­szág iparában foglalkoztatottaknak mindössze 0.8 százaléka. A Nyírség a nyírfából kapta a nevét, ám több mint 630 négyzetkilométernyi erdőségé­ből jelentős nyirest ma már csak Tornyospálca környékén találunk, és az ország szemében a me­gye leghíresebb emberévé is az a Westsik Vilmos nőtt. aki a homoktalajok megjavítására szánta életét. Ezen a területen annyi almafa van, hogy laza csatárláncuk körülérné a földet, s a lakosság számához képest, Magyarország ezen megyéjé­ben a legkevesebb a mozilátogató és a rádióké­szülék. ... És a megye kereken félmillió lakosából csaknem 90,000—50%-kal több mint a városlakók Szabolcs Szatmárban — külterületen, tanyán él. Tanyán, és másként mint a falvak emberei. Ho­gyan? Erre kerestem választ a nyírségi tanyák közt járva-kelve, és ott szerzett tapasztalataim­ról ad számot ez a riport. Megyeszékhely — bokortanya Nyíregyháza a végletek városa. Az érkezőt az ország egyik legszebb pályaudvara fogadja, s a jövevény a vasúti váróteremben az ország leg­egyszerűbben öltözött utastömegét pillantja meg. Amint kilépünk a pályaudvarról, szaporán épülő modern, többemeletes lakóházak sorát látjuk, de tekintetünk futását egy másodpercre föltartják a foltozott ernyőjü konflisok, melyek előtt gyér ab­rakon aszalódott lovak bágyadoznak. A fiatalság esténként a legrobbanóbb uj tánco­kat járja a Szabolcs Étteremben, s néhány lépésre onnét imigyen szól a parkot őrző tábla felirata: “Az ültetvények a t. közönség oltalmába ajánlat­nak.” E végleteket ismerve, nem hat meglepetésként az a tény, hogy Nyíregyháza városias magvát ta­nyák sokasága fogja körül. Ráadásul nem magá­nyosan állongó tanyák csillagrendszere, mint ami­lyet Cegléd, Kecskemét, Mezőtúr vagy Békés ha­tárában láthat az utazó. A dülőutak két oldalán szinte falusias tömörséggel épült — összebújt ta­nyák, itteni nevükön bokortanyák vannak. A me­gyeszékhely Kossuthról elnevezett teréről fürge autóbusz visz a 12 kilométerre levő tanyaóriás, Hosszuhát felé. Önmaguk külterülete Jó bitumenes utón gurul a busz a bokorta­nyáig. Áttetsző ősz van, olyan november, amikor az ember hajlik arra, hogy komolyan vegye az írónak a Nyírséget magasztaló vallomását, amely­ben még a szelet is igy szólítja meg: “... Bolondos, zizegő, fáradhatatlan nyíri szél, amely az ezüstfákat, makkos tölgyeket, rezgő nyárfákat, jó szagu akácokat, barna szemű nőket, méltóságos férfiakat, buskomoly nádasokat, hall­gatag morotvákat nótázni tanítod...” Igen, nótá­ja van az ősznek, s ez a nóta akkor se vált át mo­gorvaságra, amikor a bitumenuthoz csatlakozó hosszuháti utca első kátyújáig jutunk. Talán, mert ezeknek a kátyúknak a méretei mesébe illőek. Mintha nem is kedvezőtlen körülmények véletlen egyezése alakította volna őket ilyenné, hanem valamiféle kátyukészitő gépóriás. Akkora masina, mint amilyen a mozihiradókban a vízi erőmüvek építését segíti. Telepítési kaland Bizonytalan sejtéseimet megcáfolva, a kátyún túl egyáltalán nem “isten háta mögött falvát” ta­lálom. A Hosszuháton lakó 803 emberhez eljutott már a villany, az itt gazdálkodó Béke Őre Tsz úgy a leggyengébb Nyíregyháza határában, hogy ta­valy azért 25 forintot fizetett egy munkaegységre. Van abba valami tréfába illő, hogy Hosszuhátnak négy utcája van, s mind a négyet Hosszuhát utcá­nak nevezik. S talán az is érdekes, hogy itt a ta­nyáknak beltelkük és kerítésük van, amire mond­juk a Szolnok környéki tanyákon aligha lehetne példát találni. Egyébként közigazgatási kirendelt­ség, postahivatal, orvosi rendelő, művelődési ott­hon, iskola, vegyeskereskedés, valamint italbolt szolgálja a tanyasiakat. Karnyújtásnyira a várostól, érezhető, hogy Nyíregyháza valósággal húzza maga után ezt a te­lepülést. Már-már ki is mondom ezt a gondolato­mat, amikor megjegyzi egy téglaszin arcú mezei munkás: ( — Önmagunk külterülete vagyunk. Hát ezt meg hogy értsem? A külterület külte­rülete. Egy félóra múltán saját szememmel győződöm meg arról, hogy az az ember csipetnyit sem túl­zott. Elvezetnek a településtől meglehetősen távol épült középületcsoporthoz. Ott van a művelődési otthon, ott a postahivatal, a tanácskirendeltség, a tsz-iroda, az orvosi rendelő. Úgy kerültek ezek ilyen messze a sűrűn egymás mellé épült tanyáktól, hogy néhány évvel ezelőtt a városi szervek elhatározták: ott alakítják ki a tanyavilág magvát. Házhelyeket is jelöltek ki a középületek környékén. De a házhelyek beépítet­lenek maradtak. A helybeliek a — párttitkártól a karikázó gyerekekig — egyhangúan úgy véleked­nek, hogy a településre kijelölt gödrös, lefolyásta­lan hely teljesen alkalmatlan arra, hogy ott épít­kezzenek. Rosszkedvűen mondják, hogy ez a baklö­vés elkerülhető lett volna, ha előzőleg megbeszé­lik a hosszuhátiakkal, hol is építenék ki szívesen településük központját. így Hosszuhát társadalmi központja változatla­nul a település magvában épült régi iskola. Ott van a tv, ott van a klub is. A klub tagjainak szá­ma 80, és vonzására jellemző, hogy egy év alatt 106 klubfoglalkozásuknak 5761 részvevője volt. Túl akarnak látni az itteniek a szélbarázdálta határon. Ennek jele. hogy a közelmúltban öt kö­zös kirándulást szerveztek olyan helyekre, mint például Miskolc és Debrecen. A tavalyi népmű­velési évad során 16 ismeretterjesztő előadást rendeztek, s egynek-egynek 70—75 hallgatója volt. A közeljövőre tervezett előadások között ilyeneket találunk: Babonák, népi hiedelmek. A társadalmi tulajdon védelme a tsz-ben. Az atom­energia békés felhasználásának lehetőségei. Negy­vennyolc nagy alakjai. Bemutatjuk Kubát. Az utóbbit Csertő Kálmán, az iskola fiatal igaz­gatója mondja el, aki egyszemélyben a KISZ kul- turfelelőse, a művelődési otthon igazgatója (ilyen minőségében sajátkezüleg festette ki a helyiséget) a népfront titkára, könyvtáros — és tovább nem folytatom, mert már ez is több a soknál. — Miért van minden egy emberen? — kérdem. Szerény természetességgel válaszol: — Mert én lakom itt. Busszal kijáró vezetők Hosszuhátat Nyíregyháza belterülete látja el vezetőkkel. Onnan jár ki a tsz-elnök, a könyvelő, az agronómus, az állatorvos, a tanácskirendeltség vezetője, az orvos és az igazgatón kívül valameny- nyi tanító. Ezt megsínyli a társadalmi élet, de még az iskola is. A különböző tömegszervezetek életét, rendezvényeit, az iskolai szakkörök foglal­kozásait az autóbuszmenelrendhez kell illeszteni, s oly korán indul a város felé az utolsó autóbusz, hogy az már eleve kizárja jó néhány olyan össze­jövetelnek még csak a tervét is, ami a falvakban pedig mindennapos. A tanyavilágnak nincsenek még saját iskolázott emberei. Országosan minden 100 ember közül 2.7 rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával és 8.8-nak van érettségije. A Hoszuháton élő 803 em­ber közül mindössze kettő szerzett érettségi bizo­nyítványt. Pedig az itteni élet is napról napra jobb kép­zettséget követel mindenkitől. A tsz könyvelése hamarosan áttér az önköltség-számításra, az állat- tenyésztésben már most elkelne még egy kép­zett zootechnikus, s háromszorosára növekvő ker­tészetben is úgy kéne még a jó felkészültségű szakember, mint májusban az eső. A tsz vezetői előtt nem titok ez Sem a pénzt, sem a fáradságot nem sajnálják, hogy enyhítse­nek ezeken a gondokon. Tavaly 31-en jártak az Ezüstkalászos tanfolyamra. A dolgozók általános iskolájában 19 felnőtt sajátítja el az általános is­kola VII—VIII. osztályának anyagát. A tsz 2 fő­iskolai, 1 felsőfokú technikumi és 1 közgazdasági technikumi hallgatónak ad társadalmi ösztöndíjat. Messze van Nyíregyháza Mohamed koporsójáról azt mondja a legenda, hogy ég és föld között lebeg. Hosszuhát lakossága is lebeg a faluvá válás és a városhoz tartozás kö­zött. Nyíregyháza területén élnek, de az autóbu­szon távolsági menetdijat fizetnek, egy oda-vissza utazás tanyájuk és a város között 11.20 forint. A város közelsége megkönnyíti a tsz. számára az áruszállítást és értékesítést, de nem enyhíti elég­gé mindennapjaik gondjait. Felsősimának nevezik azt a nagyobb határrészt, melyhez Hosszuhát is tartozik — ennek a Felsősimának ahol 3,000 em­ber él — nincs egy szülésznője, körükben élő or­vosa. De nincs ennek a 3000 tanyai lakosnak kő­művese, szabója, cipésze sem. Mesélik, hogy volt egy ügyes ember, aki “feketén” megnyirta, bo­rotválta a hozzáfordulókat. Ez viszont tilos. Vala­mi módon ipart válthatott. Az első két hétre eső adója, illetékje, egyéb költsége 342 forint, bevé­tele csak 200 forint. Megijedt, visszaadta az ipart.. Azóta az ünnep előtti haj vágás költsége Hosszuháton: autóbuszköltség 11.20, az utazásra elfecsérelt fél munkaegységnyi idő 12.50, a haj­vágás 3.20, öszesen 26.90 forint. A táncmulatságokon már föltünedeznek a kis- estélyi ruhák — a társas érintkezés formái viszont még sok tekintetben nagyon elmaradottak. Az idősebbek restelkedve mesélik, hogy egy alka­lommal a művelődési házban 24 széket törtek ösz- sze a garázda fiatalok, s magam is tanúja vagyok egy vitának, melynek során nem sikerül eldönte­ni, kik kezdeményezték azt a verekedést, amely­nek következtében öt legényt vittek el a nyíregy­házi mentők. A gép iránt izgatottan érdeklődnek a hosszuhá­ti fiatalok. A jármüvek használatának felelőssége még nem eléggé hatja át őket. Látom, amint az italbolt élőt megáll a vontató, a vezető lehúz egy korsó sört, és már megy is tovább. Este kizárólag kivilágitatlan kerékpárok és szekerek közlekedtek Hoszuháton -— mint valami kötelező elsötétítés idején. Ezt szóvá is teszem a tsz egyik éjjeli őré­nek, s megkérdezem, szerinte mi lehet az oka. Nó­tával válaszol: “Messze van a nyíregyházi kaszár­nya., . ” Most lép szolgálatba — az italboltból bal­lag ide az országút szélére, enyhén ittasan. Sötét az este, és Nyíregyháza valóban elég messze van. Oépészjslöltek a “sasfészekben” Állványerdő veszi körül a pétervári Keglevich- kastélyt, amely Magyarország egyik legtisztább neobarokk épülete. A 62 szobából álló kastélyt még a XVII. század közepén építették, de az eme­let és a tető csak az 1800-as évek elején került az eredeti épületre. Az ősi “sasfészek” egy része már eredeti pompájában ragyog, de a belső restaurá­lásra csak a közeljövőben kerül sor. A gyönyörű árkádsor, a faragott kőoszlopok és a hajdani lo­vagterem már omladozó, de még megmenthető freskói rég múlt idők emlékeit idézik. Két vas­kaput is talál a látogató a kastélyban, amelyeket Fazola Henrik készített. A két gyönyörű műremek szintén ékessége az országos hirü műemléknek. A kastélyt szinte már a végpusztulástól mentet­te meg a Földművelésügyi Minisztérium: az egy­kori Keglevich- kastélyban hozta létre az ország legnagyobb mezőgazdasági gépész- és traktoros­képző szakiskoláját. A restaurált szárnvrészben 110 hallgató, 5 hónapos bentlakásos tanfolyamon vesz részt. Az iskola centrumnak számit, mivel a Heves és Borsod megyei kisebb traktoros tanfolya mok irányítása és szakoktatókkal való ellátása is az iskola feladata. A szakiskolára az első évben több mint ötmil­lió forintot költött az állam és a Müemlékfeliigye- lőség irányítása szerint, tervszerűen haladnak a munkák. 1966-ra már hatszáz bentlakásos helyet biztosítanak, amely azt jelenti, hogy csupán Pé- tervásárán évente két öthónapos tanfolyamon 1,200 traktoros, illetve gépész képezésére kerül­het sor. Az 1986-ig felhasználandó összeg mint­egy 36 millió, amelyben az épület bővítése, a kas­tély restaurálási költsége is benne van. A száztíz hallgató ma már elfoglalta a kastély felújított és rendbe hozott jobb szárnyát. Megépült a műhelyek egy része is. Az iskolának 84 modern erőgépe van és az országban használatos vala­mennyi géptípus rendelkezésre áll. A munka után a hallgatók olvashatnak, szórakozhatnak is. A fia­tal intézetnek 3,000 példányos könyvtára és olva­sóterme is van. A hajdani grófi kastély ma két megye paraszt­fiataljainak második otthona is. Iskola, ahol a szo­cialista nagyüzemek részére a traktorosok százait képezik ki az elkövetkezendő években.

Next

/
Thumbnails
Contents