Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-23 / 4. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 23, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztoseg álláspontjával. NAPTÁRUNKRÓL leszünk szemtanúi... TRENTON, N. J. — örömmel vettem a naptár érkezését, mondhatom, hogy az előbbiek is kifo­gástalanok voltak, de ez felülmúlja mindet. Rév. Gross Írása megéri az 5 dollárt. Kívánom, hogy továbbra is akadálytalanul folytathassák nemes, jó munkájukat. Mrs. Sule ★ PHILADELPHIA, Pa. — A naptárt csak felülete­sen néztem át, de jónak mutatkozik. Úgy vélem, hogy a legjobb támogatás, amit a lap érdekében adhatunk az, ha uj előfizetőket szerzünk, ami per­sze sok utánjárást igényel. Remélem, hogy van­nak fiatalabb olvasók, akik ebben a munkában többet tehetnek, mint én. Rost L. ★ PHILADELPHIA, Pa. — A naptárt köszönettel vettem, elismerés jár azoknak, akik a megjelené­sét lehetővé tették, ugyancsak a lapbizottságnak, amely kiadta. A naptár jó ebben az évben is, ha­bár gondolom, hogy most is lesznek olyanok, akik nem lesznek úgy megelégedve vele, mint én. De ha mindenki meg volna elégedve, az talán nem is lenne olyan jó. D. Rosenthal ★ MIAMI, Fia. — A naptár minden Írása, elbeszé­lése, tudományos cikke, elsőrendű, sok újat lehet belőle tanulni. Csak a múlt évben elhalt olvasók listája nem tetszik, mert nem tudom, hogy a sok olvasót pótoltu;.k-e? Mónus Ferenc és Erzsi ★ PALM CITY, Fia. — Nekem a naptár megéri a 10 dollárt, mert tudom, hogy élvezni fogom a ben­ne foglalt sok jó írást. Legnagyobb köszönet és el­ismerés jár azoknak, akik Írták és összeállították. J. Bischof Kik a kötekedők? NEW YORK, N. Y. — Bár kissé nehezen kezdek az íráshoz, de nem mulaszthatom el kifejezni leg­nagyobb elismerésemet a kitünően összeállított naptár felett. A Magyar Szó büszke lehet az 1964- es Naptárra s köszönet mindazoknak, akik az ér­dekesebbnél érdekesebb cikkeket összeválogatták. Van benne olvasnivaló mindenki számára, aki­nek még kedves a magyar betű. Bővíti ismeretün­ket, rámutat olyan dolgokra, amelyeket tudnunk, ismernünk kell, hogy az eseményeket jobban meg­érthessük. Közben szórakoztató, úgy, hogy kezébe adhatjuk a kevésbé haladó szellemű barátainknak is, sok hasznosat tanulhatnak belőle ők is. Külmunkatársaink nagyszerű Írásait mindig él­vezettel olvasom, de mind az általam nem ismert irók cikkei is dicséretet érdemelnek. Csupán dr. Morandini Írását említem meg, amely visszavezet bennünket a mi édes magyar nyelvünk már-máf elfelejtett szépségének felismerésére, értelmezé­sére és kifejezőképességére. Rev. Gross cikke is mindig érdekes és a Biblia ilyen értelmű ismerte­tésére igen nagy szükség van. Mellékelve küldök 4 dollárt. Kérem küldjenek egy példányt a fent említett csoportba tartozó ba­rátnőmnek és egyet magyarországi rokonomnak az alul Írott címekre. Most egy kérdést vagy inkább egy megjegyzést .szeretnék tenni: a rádión, az újságokban és a te­levízión nap-nap után és változatos formában be­jelentik, hogy Kina mit mondott, hogy aztán a Szovjet mit mondott, hogy Szovjetben most ilyen, vagy olyan válság van, most kenyér nincs, most személyi változások vannak. Igazán olyan butáknak tartják a hírek irányitói az amerikai népet, hogy igy akarják ébren tartani bennük a reményt, hogy a Szovjet holnap már összeomlik? És még azt nem értem, hogy van az, hogy a “Berlin Wall”-nál mi­ért csak az amerikaiakkal van annyi baj, sohasem hallom, hogy a franciák és angolokkal lenne össze­ütközés. Azok talán nem járnak ott? Vagy csak az amerikaiak kötekednek? Mrs. Beregi, Wash. PAUL’S SHELL SERVICE | GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS !; 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan JTelefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos': ELSINORE, Cal. — Az itteni általános véle­mény, amivel én is megyezem, hogy az 1964-es naptár kiválóan, sőt brilliánsan megfelel kitűzött céljának. A baj ott van, hogy mindig kevesebben leszünk, akik olvashatják, legalább is itt Elsinore- ban. Éppen most egy éve Soós bátyánk volt az első. aki kiállt a sorból, utána Geréb következett és igy tovább a legjobbak hiányoznak sorainkból. Nem tartom időszerűnek a múlton rágódni, sokkal fon­tosabb, hogy mit kellene, vagy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy azok, akik még itt va­gyunk, itt tarthassuk naptárunkat a lehető leg­hosszabb ideig. Azzal a jelszóval kezdtük meg a californiai kvó- ta gyűjtését, hogy megfogyva bár, de meg nem törve, itt vagyunk, amit igazolva látunk lapunk hasábjain is. Vagy öt évvel ezelőtt hallottam, ami­kor valaki azt mondta, hogy jó naptárunk csak addig lesz, amig Geréb köztünk van. A legnagyobb tisztelettel adózunk a nagy mesternek munkájá­ért, de már az első évben bebizonyítottuk, hogy a megváltozott helyzethez képest is becsületére vá­lik a naptár a szerkesztőségnek és mindazoknak, akik előállításán dolgoztak, amiért ilyen gazdag kivitelű, tudományos, nevelő, szórakoztató évköny vet voltak képesek az olvasótábor kezébe adni. De vajon meddig? Meddig lehetünk szemtanúi az előttünk lejátszódó világeseményeknek? Hiszen a Magyar Szó olvasótáborának túlnyomó többsége a 80-at kerülgeti. Minden gondolatunk az, hogy miként lehetne a lap életét meghosszabbítani. Ha van valami, ami égetően szükséges fogadott ha­zánkban, úgy az népünk egészségi állapota. Fel­emelő érzés, hogy vezető körökben is látják már a veszélyt és többet foglalkoznak a nép egészsé­gi állapotával. Ez biztató jelenség az élet meghosz- szabbitásához. Schubert Gondolom sok ember foglalkozott ezzel a kér­déssel, ezért érdemes összefoglalni a tényeket. A franciák 1954-ben Dienbienphu-ban csúfos vereséget szenvedtek, ettől számítva Vietnam ket­té lett osztva. Az egyik része Észak-Vietnam, ahol nincs semmilyen idegen nemzetiségű katona, ta­nácsadó, vagy szakember. Észak-Vietnam népe ke­zébe vette hazája irányítását, a kormánnyal egyet­értésben. Gazdasági téren minden évben újabb si­kereket érnek el. Pl. megalapozták, illetve tovább fejlesztették a nehézipart. Munkanélküliség nincs. Szabad vallásgyakorlat van. A termelt javak egyen lően vannak elosztva, vagyis az elvégzett munká­juk után kapják a fizetésüket. Észak-Vietnam föld­jén a béke uralkodik. Másik része Dél-Vietnam, ahol idegen katonák vannak, politikai katonai tanácsadók, szakembe­rek jönnek-mennek. A népnek a vezetésbe bele­szólása nincs. A báb-kormányt idegen hatalom ne­vezi ki, kormány és a nép között ellentét van. Gazdasági téren sem érnek el eredményeket. Je­lentéktelen könnyű-iparukat sem fejlesztik. Dél- Vietnamhoz tartozik Mekong, amely terület rizs­ben gazdag, a nép mégis nélkülöz, az állandó kül­földi “segélyek” ellenére. A népnek az úgyneve­zett 'alsó osztálya' (munkás osztály) éhezik, ugyan­akkor a dologtalan "felső osztály" dőzsöl. Az ut­cákon százával járnak munka nélkül, mint Horthy Magyarországában. Diem uralkodása alatt szabad vallásgyakorlat sem volt, a kisebbségben lévő ka­tolikusok elnyomták a többségben levő buddhis­tákat. Tehát a dél-vietnami nép politikai és vallási elnyomatásban él, ehhez még a nélkülözés jön hozzá. Ha egy nép ezektől a legelemibb jogaitól meg van fosztva, akkor a forradalom törvénysze­rűen bekövetkezik. Ez történt Dél-Vietnamban is. A vietnami nép ezért határozta el, hogy megdönti Diem báb-kormányát, megszabadítja hazáját ide­gen katonáktól, az országot egyesitik, hazájukat függetlenné teszik, stb. 1963 novemberében Diem bábkormányát a nép elsöpörte, de helyébe ugyanolyan báb-kormány lett ültetve. A nép által kitűzött célok nagyok, de jogosak, vagyis a vietnami népnek joga van ahhoz, hogy maguk határozzanak maguk felett. De egyál­talán miért kell Vietnamot megvédeni a vietnami­Beszéljenek a közkatonák YONKERS, N. Y. — Minarik Kálmán munkás­társ ajánlatait (hogy szólaltassuk meg a mozga­lom közkatonáit) nagyon jónak látom, az én véle­ményem szerint anélkül hiányos lesz az a könyv, akárki fogja megírni, amit az amerikai magyar munkásság történetéről szándékoznak kiadni. Én már több cikket megírtam, de azért nem küldtem be azokat a szerkesztőségbe, mert nem akarom szaporítani Írásommal a szerkesztőség szemétko­sarát. Megírtam a kukások életét (dohánykertész), a csendőrségi élményemet (árverezés a tanyán), s megírtam, amikor Perth Amboy, N. J.-ben bur- dot kerestem. A külmunkatársak Írásait nagyon szeretem, de mégis úgy látom, hogy Geréb József cikkei nagyon hiányoznak úgy a kalendáriumból, mint a lapból. Ő írásaiban soha sem tett említést családi életé­ről, sem a katonai életéről. Én ismertem egy Geréb nevezetű embert, 1908-ban velem szolgált Boszniában, Zvornikban, a 60-ik gyalogezrednél Ez a Geréb lángeszű katona volt, már egy éves katonáskodás után őrmester lett belőle, de ha Ge­réb József azonos lett volna vele, akkor minden oka meg volt arra, hogy katonai életét elhallgassa. Kívánok jó egészséget a lapkiadó minden tagjá­nak, lapunk minden írójának és minden olvasójá­nak. Öreg Bojtos József Értékelés a naptárról PERRIS, Cal. — Annak ellenére, hogy kalendá­riumunk adattára nagyon szegény, s a kötés ké­nyelmetlenné teszi az olvasást, tartalma nagyon jó. Különösen kimagasló dr. Morandini cikke, me­lyet — szerintem — háromszor is jó átolvasni. Ilyen és ehhez hasonló cikkek alkalmasak a GON­DOLAT ÉS IGY MOZGALMUNK EGYSÉGESÍTÉ­SÉRE. Nagyon emlékeztet ez a cikk 2—3 évvel ezelőtt Márkitól megjelent cikkre, “HOGYAN OL­VASSUNK?” címen. aktól? Miért nem élhetnek ők olyan társadalmi rendszerben, amilyenben ők akarnak? Kinek van ahhoz joga, hogy a saját elgondolását ráerőszakol­ja a vietnami népre, és miért teszi ezt? Ezek a kérdések sokszor eszembe jutottak, kerestem rá­juk a választ. Vietnam sorsa jelentősen befolyásolja a SEATO létezését, vagyis a vietnami kérdés, kulcskérdés katonailag és politikailag Dél-Ázsiában. Az impe­rialistáknak legfontosabb az anyagi kérdés, hiszen az egész harc azért van. Tehát mi van Vietnamban? Első helyen rizs és a széntermelés áll, utána szarvasmarha, hal, kagyló, gumi, bors, fa, tengeri, tea, kávé, burgonya, dohány, cukor, gabonanemü- ek, cink, ón. Ahogy látjuk Vietnam elég gazdag. Tehát ezért "vigyáznak" a vietnamiakra annyira. Ezért a 16. századtól egyik gyarmatosító váltja fel a másikat. Pl. francia, portugál, japán, majd újra francia, stb. A franciák 1945—54-ig azért áldoz­tak 11,000,000,000 (billió) dollárt vietnami háború­jukra, ezért kellett annyi vietnaminak és francia idegenlégionistának meghalni. A háborúra a fran­ciák igysem fizettek rá, mert a 11 billió dollár sokszorosan visszatérült természetben. — Volt miből. Nem vitás az, hogy a gyarmatosító hatalmak nem akarják feladni pozíciójukat. Feladás helyett sok esetben véres háborút választanak, de ilyen erkölcstelen háborúval nem tudják meggátolni a fejlődést, illetve a szükségszerűen bekövetkező társadalmi változásokat. A gyarmati népek egy- része, részben vagy teljesen felszabadult. Pl. Kina, Laosz, Kongó, Algír, stb. és igy lesz ez Dél-Viet­namban is. L. S. Bustya Károly IWVWWWUVVWAmrMMVMMVUWMIWVVWVUVWWMnAfMIWWWWWWWMMWWWlMVVWWVVWVVVVVVVUVWVtfWM Ml TÖRTÉNT 1963-IG VIETNAMBAN? \ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA • 1437 Third Avenue, New York, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < y Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents