Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-23 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 23, 1964-2­A NÉPI FORRADALOM GYŐZELME ZANZIBAKBAN AZ ARAB ÜLLAMOK ÉRTEKEZLETE (Folytatás az első oldalról) let, amit vissza kell szerezni. Ezen elhatározásuk­ban füti őket az is, hogy Izrael kormánya a volt Palesztina arab lakosságát kitelepítette és ezek azóta ezerszámra élnek nyomorban és rendezetlen körülmények között a Gaza földsávon, Izrael és Egyiptom között. Az arab államfők közös határozatot fogadtak el, amelyben leszögezik elhatározásukat, hogy meghiúsítsák Izraelnek a Jordán vizével kapcsola­tos terve keresztülvitelét. Azonkívül uj megközelí­tést dolgoztak ki arra, hogy az “elfoglalt Paleszti­nát” visszafoglalják, a kiűzött araboknak vissza­adják birtokaikat, stb. A Közép-Kelet, ahol Izrael és az arab államok löbbsége terül el, évek óta nyugtalan, forrojtigó. forradalmak és ellenforradalmak váltakozásával küzdő terület, függetlenségükben uj utakat kereső országokkal, amelyekben a feltörekvő uj eszméket követő tömegek küzdenek a feudalizmussal, a na­cionalizmussal, az imperializmussal és kiszolgáló­ikkal. A harcban az egyes országokban a nép leg­jobb fiai áldozzák életüket ebben a küzdelemben. Az erőszak és a maradiság követői képezik azt a hatalmat, amely az Izraellel fennálló — és némely tekintetben jogosnak mondható — ellentéteket, csak az erőszak eszközével látja megoldhatónak. A reális tények számbavételével is fel kell is­merni a jelenkornak azt a történelmi szükségletet, amely kizárja az erőszakot, mint az országok közti problémák megoldásának hatásos eszközét. Izrael 14 év óta jogérvényesen fennálló állam, amelyet a számottevő országok és népek elismertek. Ha po­litikai álláspontja nem mindenben s nem mindenki számára kielégítő vele szemben is a nemzetközileg túlnyomóan elfogadott békés megközelítés eszkö­zét kell és szabad igénybevenni, határkérdések és más problémák megoldására. Ennek a történelmi követelménynek kell magát alávetnie úgy Izraelnek, mint szoszédainak, minden arab államnak. A Jordan vizének felhasz­nálása a körötte élő népek jólétének emelésére, az arab menekültek emberileg kielégítő életének rendezése, csakis jóakaratu békés tárgyalások ut­ján érhető el. Fennakadt az egyezkedés Panama és Washington között Az Egyesült Államok és Panama között a csa­tornára és az egymásközti viszonyokra vonatkozó egyezkedés e sorok Írásakor holtponton volt. Panama kormánya véglegesítette a Washing­tonnal való diplomáciai kapcsolat megszakítását s Costa Rica kormányát kérte meg, hogy képviselje az amerikai hatóságok előtt. Addig nem hajlan­dó a diplomáciai kapcsolatot heyreállitani, amig az Egyesült Államok nem teljesiti Ígéretét, hogy a csatorna kezelésére vonatkozó jelenlegi egyez­ményt módositani fogja. Washington azt állítja, hogy ilyen Ígéretet nem tett. Csak azt ígérte, hogy hajlandó tárgyalni a felmerült nézeteltéi’ések felől, de semmi szándéka nincs uj egyezményre vonatkozó feltételeket el­fogadni a csatornával kapcsolatban. Panama kormánya, ha volna is hajlandósága további engedmények elfogadására, nem teheti, mert a panamai nép követelésével és nyomásá­val áll szemben. A csatorna zóna amerikai lakóit, akik e terüle­tet az Egyesült Államok szerves részének tekin­tik, amelyen ők más gyarmatosító népekhez ha­sonló életet élték eddig, nagyon megzavarta Wayne Morse szenátornak a szenátusban elmon­dott beszéde, amelyben a területre vonatkozó egyezmény revidiálását és más módosításokat ajánlott, köztük azt is, hogy az ott dolgozó ameri­kaiakat kétévenként másokkal-váltsák fel. Ez vé­get vetne a kis,királyi életüknek és erre sokan le­mondással fenyegetőztek. A/V\€RIKAI r Published every week by Hungarian Word, Inc. ISA East lGth Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50. 84 A keletafrikai partoktól 25 mérföldre fekvő Zanzibár szigetországban, alig egy hónappal a Nagy-Britanniától nyert függetlenség után, a né­ger többséget képviselő forradalmárok megdöntöt­ték a kisebbségi arab arisztokrácia érdekeit kép­viselő szultánt és kormányát. A hatalom átvétele a régóta forrongásban levő antikoloniális érzel­meknek volt a megnyilvánulása, mert a függet­lenség kikiáltása után a szultán és az arab kor­mányvezetőség továbbra is hűséges szolgálatában állt az angol imperialista érdekeknek. A hatalom­nak a népi vezetőség általi átvétele Zanzibárban az afrikai népi megmozdulások legnagyobb ered- ményeképen jelentkezett. Az ujjonnan megalakított forradalmi kormány feje Abeid Karúmé elnök, a 310 ezer főnyi lakos­ságú szigetország legnagyobb politikai pártjának, az Afro-Shirazi pártnak a vezetője. Karúmé elnök főtitkára a munkásmozgalomban edzett Abdul Aziz Tvvala, akinek célkitűzése a munkásság veze­tésével a szocializmus megalanitása Zanzibárban. Abdullah Kassim Hanga alelnök nemzetközi jogi szakértő, aki imperialista-ellenes politikájá­val mutat irányt a nyugati befolyás kiküszöbölé­sére Afrikában. Az alelnök vezeti az ország bel- iigyeit és ő van megbízva a közbiztonságot védő fegyveres népfelkelők vezetésével. A külügyi- és honvédelmi miniszter Abdul Rahman Mohammed Bábu, a baloldali UMMA néppárt vezetője és a párt hírlapjának szerkesz­tője. Tavaly töltötte ki 15 havi börtönbüntetését, amelyet az angol hatóságok lázitásért mértek ki reá. A forradalom győzelmével az előző nemzeti függetlenségi hadsereg beolvadt a népi hadsereg kötelékébe. A hírszolgálati minisztérium egyik vezető személye Hassan Nassor Movo, aki 1962-ben meg­alapította a zanzibári Ifjú Munkások Ligá-ját, a fiatal dolgozók megszervezésére és politikai és szakoktatási kiképzésére. Zanzibárnak különös jelentősége van Afriká­ban. Ősrégi idők óta kapuja volt az afrikai rab­szolga-kereskedelemnek, első állomása a gyarma­tosítóknak és a felfedezőknek. Egy régi arab köz­mondás szerint: “Ahogy Zanzibárban fújják a flótát, úgy táncolnak a tavaktól keletre.” Franciaország diplomáciai kapcsolatot teremt Kínával (Folytatás az első oldalról) sorban az, hogy az országnak érdeke a kereskedel­mi kapcsolatok minél szélesebb kiterjesztése, de részint az is, hogy a Délkelet-Ázsiában egyre na­gyobb tekintélynek örvendő Kínával kötött for­mális kapcsolatokból reméli az elvesztett francia befolyás újjáélesztését. DeGaulle már korábban ajánlotta egy semleges vietnami kormány megala­kítását és Kambodzsával a szorosabb gazdasági és katonai kapcsolatok kidolgozását, miután Szi­ltanuk herceg elutasította az amerikai segélyt és független politikát jelentett be. Az' okozza a leg­nagyobb fejfájást Washingtonban, hogy Francia- ország, egyik legfontosabb nyugati szövetségese, s a Peking közötti diplomáciai kapcsolatok végkép aláássák a vietnami un. “kommunista-ellenes” győ­zelmek lehetőségeit. DeGaullenak azonban nem okoz gondot a U.S. politikájával való összeütközés, sőt evvel a lépéssel kellőképpen ki akarja emelni Franciaország politi­kai függetlenségét. Avval, hogy nem ismeri el veszedelemnek a Kínai Népköztársaság elismeré­sét. még inkább ujjat húz a U.S. által lefektetett politikával. Ezek a fejlemények egyre jobban kiemelik Ki­na világtekintélyét, éppúgy mint Chou-En-Lai mi­niszterelnöknek két héttel ezelőtti látogatása Ghá­nában és Maliban, azelőtt az Egyesült Arab Köz­társaságban, Algériában, Marokkóban és Tunisz­ban. Ghánában Kwame Nkrumah elnök és a kínai miniszterelnök közös nyilatkozatban az afrikai, ázsiai és latinamerikai népeknek imperializmus­elleni konferenciáját javasolta. Ghánában és Ma­liban a kormány hivatalosan állást foglalt a Kinai Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvétele mel­lett. Nyugat-Németország kormánya aggodalommal tekinti DeGaullenak ezt az uj diplomáciai lépését és megbízottakat küldött Párizsba a német kor­mány ellenvetésének kifejezésére. Jól tudják azon­ban, hogy DeGaulle máris határozott és hogy en­nek nyomán nagy változások várhatók a nemzet­közi politikában. A trónjától és az ország vezetésétől megfosz­tott zanzibári Seyyid Jamshid ben Abdullah szul­tán és 44 személyből álló kísérete előbb a tanga- nyikai Dar es Salaam-ba menekült, majd onnan repülőgépen Angliába érkezett. Washingtonban nagy aggodalommmal tekintik a zanzibári eseményeket, annál is inkább, mert a forradalom határozottan Amerika-ellenes fordu­latot öltött. Az ottani US Űrrepülési kisérő állo­másról és a diplomáciai karból 60 amerikait elszál­lítottak. Miután Washington hírül adta, hogy nem ismeri el az uj forradalmi kormányt, Frede­rick P. Picard US konzult kivont fegyverek mel­lett letartóztatták és kiutasították az országból. A középnyugati vasércvidékek válságos helyzete (Folytatás az első oldalról) előtt, az Északi Erdők nyomorának enyhítésére szövetségi tervet javasolt. Kitűzött egy karácsony előtt tartandó fehérházi konferenciát a három ál­lam kormányzóival é.s szenátoraival, amely alka­lommal szándékában voll bejelenteni egy Northern Great Lakes Regional Commission megalakulását. Ennek a bizottságnak a feladata lett volna az Északi Erdők gazdasági életének helyreállítása, az állami és a szövetségi hatóságok együttműkö­désével. Most Johnson elnökre hárul a feladat a konferencia összehívására, ameiy e.őreláthatólag január végén fog megvalósulni. Az elnöknek lépéseket kell tennie ebben az irányban nemcsak azért, mert Ígéretet tett a nyo­mor felszámolására, hanem azért is, mert a hama­rosan bekövetkező elnökválasztáson a kampány i'őtémáját a munkanélküliség problémája fogja képezni, s Michigan, Wisconsin és Minnesota álla­mok 43 elnökválasztói szavazata döntő jelentőségű lehet a novemberi választásokon. Az Északi Erdők, akárcsak az Appalachian vidék, főleg egy iparra szorítkozott terület. Már 70 éve, hogy ezen a vidéken a vasbányászot szolgálta úgy­szólván kizárólagosan a gazdasági élet alapját, ép- ugy, mint ahogy West Virginiában és Kentucky- ban a lakosság megélhetése a szénbányászattól függött. Michiganban és Wisconsinban a Goge­bic hegylánc mentén még 1948-ban 12 bánya mű­ködött, 4.500 bányásszal; ma már csak 3 bánya működik és ezek mindössze 650 bányászt alkal­maznak. A minnesotai nagy Mesabi hegylánc termelte valamikor a U. S. vasszükségletének majdnem fe­lét, ma már csak 4,700 bányász számára van ott munkaalkalom. Háromezer munkanélküli jelentke­zett munkáért a hatóságoknál és 734 olyan régóta van állás nélkül, hogy már kimerítette a munka- nélküli járulékok határidejét és közsegélyen ten­gődik. Egyes helyeken valamelyes fellendülést hoz an­nak az újfajta eljárásnak az alkalmazása, amellyel a 20—-30 százalék vastartalmú taconicból hat­vanöt százalék vastartalmú golyócskákat gyártanak Ez a fellendülés azonban sohasem fogja a munka- nélküliséget olyan mértékben megoldani, hogy a terület összes munkanélküli bányászait ellássa munkával. Közhivatalnokok abban reménykednek, hogy ki­szélesíthetik a gazdasági élet alapját avval, hogy odacsábítják az uj gyárakat és elősegítik a vendég­látó és turista ipar kifejlődését, mert a kies fekvé­sű hegyvidék síelésre igen alkalmas. Az Ironwood nagyobb területein a község a kihaló bányászfalvak rozoga épületeit akarja lebontani és a lakosságot a nagyközségekbe összpontosítani. A falvak lebon­tására és az uj lakások építésére szövetségi segít­ségben reménykednek. Ilurleytől néhány mérföldre nyugatnak, a wis- consini Montrealban már 1962 augusztusa óta nincs munka és a községet a nyugalomba vonul­tak otthonává próbálják átalakítani. A szépfekvé- sü helyről már sok munkanélküli elköltözött és a sok csődbement család eladó háza talán odacsábít­ja az alkalmi vásárlókat. Mindaddig, amig alapvető megoldásokra nem kerül sor, a reménytelen kilátások a tétlenül ma­radt bányászok és családjaik körében nagy elke­seredést és általános elégedetlenséget okoznak. A kormánynak komolyan kell foglalkoznia az érc­bánya területek lakosainak súlyos problémáival. Sok függ attól, hogy az elnök milyen kezdeménye­zést fog elindítani, de még több a szakszervezetek­től, amelyek eddig még nem vették tudomásul a helyzetet és nem teljesítették kötelességüket a munkásokkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents