Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-25 / 26. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 25, 1964 Mi TonTéMK** ÓhAíAbAN A távlati tervezéshez nélkülözhetetlen a népesség- minél pontosabb előre számítása. Hányán élnek majd az országban 1980-ban, hogyan alakul a fiatalok és az öregek aránya, a halandóság, a születés? — ezekre a kérdésekre válaszol a demográfia viszonylag fiatal ágazata, amely a népesség előre jelzésével foglalkozik. Biztos alapok, ismert törvényszerűségek A Központi Statisztikai Hivatal népességtudo- rnányi kutatócsoportja, dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese vezetésével végez előrebecsülést az ország 19 megyéjére és Budapestre. A születések ,a halálozások és a belső vándorlások várható alakulását kutatják, s törvényszerűségek ismeretében, illetve bizonyos feltételezések alapján keresik a tervgazdálkodás igényeiből fakadó válaszokat. Ebben a kutatási ágban csak az alapok biztosak: a népszámlálási adatok. A társadalmi, a gazdasági, a demográfiai tényezők évről évre változhatnak, de a módosulást sokszor pontosan ismert . törvényszerűségek befolyásolják. Vegyük például a halandósági szintet. 1962-ben • Magyarország minden ezer lakosa közül tizenegy halt meg; statisztikai nyelven: 10.8 ezrelék volt a, halálozási arány. Tavaly már csak 9.9. Az országra jellemző egész nagyon is. különböző részekből áll; 1963-ban Somogy megyében 12.1 ezrelék, Tolnában és Vasban ugyancsak 11 ezrelék fölött mozgott a halandóság, mig Komáromban csak 8.4. /Kedvező a helyzet Szabolcsban, Borsodban és Fejér megyében -is. A nagyvárosok között Miskolc ,vezet, az országos átlagnál jóval alacsonyabb — 7.1 ezrelékes halandósággal. A lélekszám előre becslése ennél is részletesebb knndulást kíván. Mint Tamásy József és Pallós Emil tudományos főmunkatársak elmondották, nem elégedhetnek meg sem az országos, sem a megyei halandósági statisztikával. Külön csoportosítják az elhunyt férfiak és nők adatat is. A férfiak halandósága a megyék felében az országos átlagot meghaladja. Az 1962-es statisztika szerint Komárom megye férfilakossága látszik a leg- ellenállóbnak: 9.7 ezrelék a halálozási arány, mig Somogybán 13.8, Tolnában 13.5, Baranyában pedig 13.4 haláleset jutott minden ezer férfilakosra. Itt is Miskolc vezet 8 ezrelékes minimummal. A nőknél nyolc megye halandósága marad az országos szint alatt. A nők halandósága Somogybán, Baranyában és Tolnában a legkedvezőtlenebb. mig Komáromban, Szabolcsban és Borsodban örvendetesen csekély. Kis országban nagy eltérések A különböző ezrelékek ismeretében következ- . tetnek a halálozási arány várható alakulására. Az előre jelzés olyan segédeszközöket is igényel, mint áz egyes korcsoportok életképessége, illetve . évenkénti halandósága. Ezek birtokában nem jóslás, hanem tudományos következtetés a következő számítás: minthogy 1961. január 1-én 336 ezer 20*—24 év közötti fiatalember élt Magyarországon, akkor 1981-ben — a generációra jellemző halandósági százalék alapján — 326 ezer 40—44 éves ember él majd Magyarországon. Az előre ‘ jelzés persze csak akkor reális, ha az alapul vett feltételezések változatlanul érvényesek. Ha például közben a korosztály halálozását csökkentő uj gyógyszert találnának fel, akkor ez a statisztika is kedvezőbben alakul. A második tényező — a megszületendő uj generációk száma — a népességi továbbszámitás legbonyolultabb része. Minél hosszabb időre kalkulálnak, annál több az előre nem látható tényező. A kiindulást itt is a statisztika adatai nyújtják: a születések száma, illetve a termékeny korban levő — 15—49 éves — nők száma, szülési kedve. A halandósághoz hasonlóan szintén országos és megyei adatokból indulnak ki. Az egyes megyék élve születési mutatói között sokkal nagyobb a különbség, mint a halandóságnál. Sza- bolcs-Szatmár megyében tavaly minden ezer lakosra 19.1 élveszületés jutott, Hajdu-Biharban 17.4, Borsodban 16.9 — Békésben csak 12.6, Somogybán és Hevesben 12.4, Csongrádban pedig 11.6. Az átlagosnál alacsonyabb az ország középső részén, északon és délkeleten, mig a legmagasabb három északkeleti megyében — Szabolcsban, Hajdúban és Borsodban. A szülési kedv előre számítása Ezután jönnek az igazán nehéz kérdések: hogyan alakul majd a termékeny korú nők száma, s milyen lesz a szülési kedv. Azt még csak kiszámíthatják, hogy, mondjuk, 1980-ban hány 15—49 év közötti nő él majd, de a születések számára olyan tényezők hatnak, mint az anya kora, a házasságok aránya, a születések közötti idő, a gazdasági helyzet, a családi pótlékba lakásépítkezés stb. Hatásuk figyelembevétele igen körülményes, és eddig még elméletileg sem tisztázott. A termékeny korban levő nők szülési gyakoriságára több feltételezést fogadnak el, a megszületendő uj generációkra több változatban következtetnek. A születéseket befolyásoló tényezők hatását mindegyik változatban egyetlen adattal, az úgynevezett gyakorisági arányszámmal jelzik. Az egyes változatokban más-más év gyakorisági arányából jelzik az előttünk álló ötéves periódusok termékenységét, feltételezve, hogy a tényezők hatása ugyanolyan lesz, mint az alapul vett évben. A mostani elképzelések szerint — s az idei tények is ezt igazolják — az elkövetkező húsz évben az élveszületések száma növekszik. Körülbelül olyan mértékben, ahogyan 1956 és 1959 között csökkent. 1959-ben minden ezer termékeny korú — 15—49 éves — nőre 60.6 élveszületés jutott. Az egyik variációban az 1959-es gyakorisági arányt az 1970 és 1975 közötti öt évhez veszik alapul, s ebben úgy számolják, hogy a negyedik ötéves terv idején 60.6 ezrelék újszülött jut majd minden ezer termékeny korú nőre. Készítenek ennél kedvezőtlenebb, illetve optimistább prognózist is. Az egyik változat például az 1976---1981 közötti évekre a feltételezhető legalacsonyabb határértékkel — 58.9 ezrelékes termékenységi szinttel — számol, a másik a legkedvezőbb — 63.5 ezrelékes — szintet veszi alapul. A születési adatok, a korcsoportonkénti halálozási arány és a termékenységi szint összevetéséből megközelítő pontossággal jelzik a népesség várható alakulását. Az 1960. január elsejei adatok alapján készített “jóslás minimális eltéréssel bevált ; csaknem pontosan, jelezte az 1963. január elsejei népmozgalmi helyzetet. Természetesen hosszabb távon nagyobb befolyásra tehetnek szert az előre nem látható tényezők _ 1980: tiimillió-kilencszázezren leszünk A kisebb területi egységek, különösen a harmadik összetevőnél, a belső vándorlásnál válnak döntő tényezővé. Országos viszonylatban figyelmen kivül hagyható a belső vándorlás, a megyék szempontjából annál jelentősebb. A kutatók az I960—61-es évek adataiból indultak ki. A megyék közti vándorlást mindenekelőtt az iparosodás vonzó hatása befolyásolja. Az alapulj vett években elég jelentős mozgást tapasztalhattunk, azóta nem emelkedik, és nem is csökken. De hogyan vetíthetik a mostani képet a jövőbe? Munkájuknak éppen az a jelentősége, hogy ezen a ponton a mai tendenciák mellett tükrözi a lélekszám alakulását. Ha a megyék közötti vándorlás a következő években sem változna, akkor például Baranya megye lakossága az 1960-as 399 ezerről 1980-ra 487 ezerre növekedne, mig Bács megyéé ugyanakkor 587 ezerről 535 ezerre csökkenne. íme, néhány adatban a feladatok egész sora is, hiszen az ipartelepítés, a városiasodás döntően befolyásolhatja a belső vándorlást. A népesség előre számítása értékes iránytűt ad a tervgazdálkodásnak. Megközelítő pontossággal jelzi, hol számolhatunk elegendő munkaerővel, hol építsünk uj üzemeket, hogyan befolyásolhatjuk a belső vándorlást. E fiatal tudományág nemzetközi viszonylatban is egyre nagyobb szerepet kap. A Nemzetközi Népességtudományi Unió jövő évi belgrádi konferenciáján külön szekció foglalkozik módszereivel. A magyar szakemberek, kutatók is készülnek a nagy jelentőségű nemzetközi találkozóra, hogy az ottani tapasztalatok felhasználásával tovább fejleszthetik eredményeiket, még biztosabb iránytűt adhatnak a gazdasági irányítók kezébe. Befejezésül Írjuk ide a sok részadat egyetlen összefoglalóját: számítások szerint 1980 végén tizmillió-kilencszázezer ember él majd Magyarországon ! L. F. AKIK VÉGEZTEK ÉS AKIK MOST INDULNAK 833 uj általános orvos, 128 fogorvos és 221 gyógyszerész, 1,300 fiatalt vesznek fel az idén az orvosegyetemekre Az érdekeltek körében évek óta az orvosi egyetemi felvételeket kiséri a legnagyobb figyelem, mert a középiskolások közül még mindig igen sokan igyekeznek a szenntük Ígéret földjét jelentő orvosi pályára. Általában háromszor-négyszer annyian jelentkeznek, mint ahány férőhely van az egyetemeken. Ezért nagy körültekintést igényel a jelentkezők elbírálása, a hivatástudat csirái nak felfedezése, a szaktárgyakhoz szükséges ■ alapok ellenőrzése, s nem utolsósorban annak meg- érttetése, hogy ne válassza ezt a hivatást olyan fiatal, aki egyéni érdekeit nem képes összeegyeztetni az egészségügy általános, országos igényeivel. A z utóbbi ugyanis parancsolóan a vidéki hálózat fejlesztését követeli, s a hajdan nagyon elhanyagolt vidékre szólítja a gyógyító munkát vállalókat. Bizonyítvány vagy hivatástudat Magyarországon jelenleg 17 orvos jut minden tízezer lakosra. Olyan fejlett országokat előznek meg, mint Svédország vagy az Egyesült Államok, ahol 10, illetve 13 orvos jut tízezer lakosra. Általában tehát nem állnak rosszul. Vannak azonban megyék, ahol még mindig sok a betöltetlen orvosi állás. Mint Kovacsics János dr., az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondotta: ezért már az egyetemi felvételeknél arra törekszenek, hogy egyre nagyobb arányban kerüljenek orvosi pályára olyan fiatalok, akik a diploma megszerzése után szívesen visszatérnek szülőföldjükre, lakóhelyükre. A négy egyetemi város — Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged — mindenekelőtt a körzetükből jelentkezőket fogadja. Az idén a budapesti orvosegyetemre 340, a pécsire 200, a debrecenire és a szegedire 180—180 fiatalt vesznek fel az általános orvosi karra. Ebben az évben —a gyógyszerész- és fogorvoshallgatókkal együtt — 1300-an indulnak majd az első évfolyamon. A létszám körülbelül azonos a tavalyival. Az uj felvételi rendszer előírásainak megfelelően következetesen szakítanak a korábbi helytelen gyakorlattal, amikor az általános kitűnő bizonyítvány túlértékelését tapasztalták. Az ilyen bizonyítványt felmutató fiatal könnyen hihette, hogy előtte minden pálya nyitva áll, tehát nem az egyéniségének legjobban megfelelőt, hanem a legdivatosabbat választotta. Az uj felvételi rendszer alapján fokozatosan figyelembe veszik a középiskola javaslatát, véleményét, valamint a szaktárgyakban — a biológiában és fizikában — megszerzett tudást. A vidéki körzetek várják a friss erőket A vidéki egyetemek általában saját körzetüket látják el szakemberekkel. Ez természetes. Budapesten nehezebb a helyzet. A főváros kevesebb uj orvost követel, mint ahányan Budapesten végeznek. Nyilvánvaló, hogy a fővárosból sok fiatal orvos kerül vidékre. Ezzel a ténnyel számoljanak a felvételt kérők is. Az egyéni és a közösségi érdek összeegyeztetése nemcsak a felvételkor eléjük tett nyilatkozat sablonos aláírását jelenti — ebben vállalják, hogy a diploma megszerzése után vidéki munkahelyet is elfoglalnak —, hanem annak tudatos felismerését, hogy a vidéki egészségügy fejlesztése hosszú évekig a legjobb erőket követeli. Ebben az évben 833 általános orvos, 128 fogorvos és 221 gyógyszerész végez az orvostudományi egyetemeken. Mindegyiküket akár több állás is várja. Budapesten azonban mindössze 60—70 állást tölthetnek be, pedig a fővárosi általános orvosi kar csaknem 400 fiatalt bocsát ki, közülük 240 fővárosi lakost. Más szóval: a közeli hónapokban 170—180 pesti fiatal orvosnak kell megbarátkoznia az egészségügy vidéki munkahelyeivel. Az uj diplomásokat elsősorban kórházakban, egészségügyi intézményekben helyezik el két évre, s csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy a legnagyobb orvoshiánnyal küzdő megyék rövi- debb kórházi gyakorlat után kapjanak egyetem-
