Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-25 / 26. szám

Thursday, June 25, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Kik voltak Lumumba gyilkosai? takozott Kasavubunál, akit hidegen hagyott az ő rémülete, s azt tanácsolta neki, hogy csendben te- mettesse el az áldozatokat és senkinek se emlitse a dolgot. Tshombe azonban nem akarta, hogy kezén ma­radjon a haldokló Lumumba és ezért, “élve vagy halva”, vissza akarta küldeni a foglyokat Leopold- villebe. Aznap éjjel mind a hárman meghaltak és reggel Tshombe rá akarta beszélni a pilótát, vigye vissza a holttesteket Leopoldvillebe, de az szabad­kozott és azt a kifogást adta, hogy holttesteket ti­los repülőn szállítani. Mit tett az ENSZ? így számol be Tshombe a gyilkosságról. Most Ka savubun, Adoulán és a többieken van a sor, hogy saját részükről előadják a történteket. Annakide­jén Kasavubu elhallgatta az igazságot az ENSZ megbízottja előtt, akit a világszervezet a bűntény kivizsgálására oda kiküldött. Könnyen meg lehet tudni, hogy Tshombe állitásai megfelelnek-e a va­lóságnak. Az ENSZ többé nem ‘maradhat tétlen és nem hitetheti el, hogy Lumumba és társainak meggyilkolása csupán Kongó belügye. Nem sza­bad, hogy a világszervezet a gyilkosok bűntársává váljon a bűntény további elhallgatásával. Fele­lősségre kell, hogy vonja a Tshombe által állítottak ért Kasavubut és Adoulát, hogy a gyilkosok ne A FIATALKORÚAK (teenagers) az amerikai mun­katábor 8 százalékát alkotják, de a munkanélküli­ek táborának több mint 24 százalékát, jelenti a National Industrial Conference Board. Cf-9 FELEMELIK a Szuezi-csatorna használati diját jú­liusban 1 százalékkal, jelentette a Szuez Csatorna Hivatal, Egyiptomban. Több pénz kell a csatorna fejlesztésére és rendben tartására A csatorna vi­zének szennyezése fokozódott az újabb modern hajtóerővel ellátott hajók által, s ennek illusztrálá­sára a Hivatal elnöke, a nukleáris hajtóerejü ame­rikai hajót, a Savannah-t említette meg. CAMBÓDIA vádat emelt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsánál Dél-Vietnam ellen, hogy “30 repülőgép­pel és helikopterrel” délvietnami haderők bomba- és gépfegyver támadást intéztek Tralokbek falu ellen Cambodia területén. Két épületet felégettek és terményt elpusztítottak. “A helyszínen ameri­kai gyártmányú lövedékszilánkokat szedtünk ösz- sze.” MVWWVMAmMWUWUVVVVUWUWWUUUMmAAAAAlUUWMUVWUVUVWWXflMWMAAAnMMWUWAMMAMUUWW Victor Perlő: Világméretű gazdasági fellendülés Az indiai hírszolgálati folyóirat: Link egyik szá­ma jelentést közölt arról az interjúról, amelyet Moise Tshombe, a kongói szakadár Katanga tarto­mány maga által kijelölt volt elnöke adott egy re­akciós brüsszeli hetilapnak. Jelentős ez az interjú azért, mert a Lumumba gyilkosai között létrejött szakadással a gyil­kosok megszólalnak és egymást vádolják a g y i 1 k ossággal. Mindeddig mélyen hallgattak és kere­ken tagadták, hogy bár milyen közük van a bűntényhez. Moise Tsombe az első, aki megszólalt és Kasavubut, Bom- bokot és Adoulát vádolja felelősség­gel a gyilkosságért. Tshombe a saját állítása szerint csak kényszerből és a többiek nyomására került összeköttetés­be a bűnténnyel. Vé leménye szerint neki nem volt előnyére Lumumba halála, sőt nagy hátránynak tekintette, ha a nép­vezér eltűnik a kongói politika színteréről, mert a Lumumbától való félelem adta az okot a nyugati kormányoknak arra, hogy őt támogassák. Épp ez­ért — igy érvelt az interjúban —, számára fontos volt Lumumba jelenléte Leopoldvilleben. Amikor a tolvajok összevesznek, mindegyik másképp adja elő a dolgot. Belgium a kulisszák mögött A háttér megvilágítására Tsombe kézzelfogha­tó tényeket közölt. Elmondotta, hogy Belgium több mint 3 millió frankot költött Leopoldvilleben a Lumumba-ellenes szervezetek támogatására- Kasa­vubu a brazzavillei belga konzul közbenjárásával a belga külügyminiszter felbuzditására mozdította el Lumumbát a kormányból 1960 szeptemberében. Három hónappal később Kasavubu elnök, Adoula belügyminiszter és Bomboko külügyminiszter meg­beszélést tartottak Tshombeval és a két kormány­frakció megegyezésre jutott. A megállapodás fe­jében, illő jutalmul, Adoula felajánlotta neki a már akkor börtönben levő Patrice Lumumbát. Tshombe, saját elbeszélése szerint, nem fogadta el ezt az “ajándékot” nemcsak azért, mert gyanako­dott az elnökre, hanem szerinte Lumumba élve számára sokkal hasznosabb volt, mint holtan. Kasavubu és Adoula azonban minden áron el akarták tenni láb alól Lumumbát. de nem akarták, hogy vére az ő kezeiken száradjon. Úgy gondol­ták, hogy inkább Tsombenak juttatják ezt a sze­repet. Katanga akkori elnöke azonban ismételten elutasította az ajánlatot. Adoula “ajándéka" A következő januárig minden csendes volt, de akkor egy nap Tshombet telefonon hívták Leopold- villeből. Kasavubu jelentkezett és igy szólt hozzá: “Kedves Tshombe, három csomagot küldök Ön­nek ajándékba. Fogadja el. Már útban vannak a repülőn és nemsokára megérkeznek.” Állítólag Kasavubu nem volt hajlandó több felvilágosítást nyújtani az “ajándékáról. Tshombenek furcsa ér­zései keletkeztek erre a nemvárt ajándékra és azonnal kiment a repülőtérre. A Kasavubu által jelzett ajándékok valóban na­gyon becsesek voltak, de rendkívül sérült állapot­ban érkeztek meg. A repülőgépből kihozott három fogoly: Lumumba és kabinetjének másik két tag­ja, Mpolo és Okitó, sü'almas állapotban voltak. A belga pilóta elmondta, hogy az összekötözött fog­lyokat egész utón rettenetes kínzásnak vetették alá, amelyben 8 katonán kívül Kassadi honvédel­mi megbízott is résztvett. Kassadi büszkén muto­gatta Tshombenek Lumumba kitépett bajuszát, szakállát és törött szemüvegét. Az áldozatok meghaltak Tshombe továbbá elmondotta, hogy egy üres házba szállították a foglyokat. Tshombe orvost hi­vatott, aki a vizsgálatok után kijelentette, csoda lenne, ha valamelyikük is életben maradna. Meg­állapította, hogy Lumumba belső vérzéseket szen­vedett, szerveit összeroncsolták a verések és gyom­ra átfuródott. Okitónak szemmel látható koponya- törése volt, Mpolo önkívületben volt és vonaglott- Ezek után Tshombet pánik fogta el, telefonon til­II. Japán Japán szárnyaló termelésének legfontosabb le­vezetője az exportja és ez nem mindig a Wall Street által jóváhagyott területen bonyolódik le. A leglátványosabb eredmények ugyan az Egyesült Államokban találhatók, ahol a japán fényképező­gépek, rádiók és más elsőrendű minőségű termé­kek megkerülték a textília és villanykörték beho­zatalát szabályozó megszokott akadályokat. De Japán legszámottevőbb piaca mégis otthoni felvevőképessége. Ugyanaz a beruházási folyamat, amely háromévenként megduplázódott, szolgálta a döntő jellegű bázist a nehézipar terjeszkedésé­nek. De ez nem mehet a végtelenségig a fogyasztó piac terjedése nélkül. Ez létrejött és ezért elisme­rés jár Japán nagy szakszervezeteinek, valamint harcos szocialista és kommunista pártjainak. Tö­megharcok levezetésével lényeges engedményeket nyertek bérekben és mellékjuttatásokban, bele­értve a vállalatok által szolgáltatott egészségügyi és iskoláztatási lehetőségeket, családi pótlékot, je­lentős vakációs engedményeket. A hivatalos sta­tisztika szerint a reálbérek 32 százalékkal, az egy- személyre eső jövedelem 42 százalékkal emelke­dett 1955 és 1961 között. Kiindulva a semmiből, egy évtized alatt a városi otthonok 91 százaléká­ban van tv gép. Weekendekkor négymillió japán jár sietni. A megszállás hosszú idejének ellenére, a japán kapitalisták nem adták el iparuk kontrollálását a Wall Streetnek. Az amerikai közvetlen befekte­tések 1962-ben csak 369 millió dollárt tettek ki, ami csupán töredéke a Nyugat-Németországban és Angliában eszközölt befektetéseknek A Zaibatsu csökkenti az amerikai tőkétől való függőségét és az amerikai kívánságokkal szembeni hódolatát. Hogyan kerülte el Japán a nagyobb túlterme­lési kríziseket? A nagyipar — kormánykomplexum tökéletesen működik Japánban. Kormány-Zaibatsu kartellek beruházási kvótákat osztanak a vállala­tokra, kiosztják köztük az export szubvencionálá­sát szolgáló összeget és amikor a termelés megha­ladja a keresletet, elrendelik arányos alapon a ter­melés csökkentését. A kölcsönöket hivatalosan úgy manipulálják, hogy gyorsítsa, vagy lassítsa a ter­melést a fizetőképesség ingadozásának megfelelő­en. aszerint, hogy az infláció vagy a defláció jelei mutatkoznak. De a gazdasági krízis veszélye mindig fenyege­tően közel van. A veszély a nagy beruházásokkal terjeszkedő iparokban rejlik, amelyeknek emelke­dő termelése fojtogatóan hathat, ha ugyanakkor a megkívánt elhelyező területek nem terjeszkednek. A lehetőség hajszálhatárain működő pénzügyi rendszer, amelyben a vállalatok 70 százalékos köl­csöntőkével és a bankok pénzforrásaik 115 száza­lékos kikölcsönzésével tevékenykednek, a vissza­esés legelső megnyilvánulásánál összeomolhat, mint az egymást követő csődbemondások, vagy a ____________________________________________ parádézhassanak elnöki és miniszterelnöki kön­tösben. »••••••••••••••••••••••••••••••••••••••« tőke hirtelen és nagyobbarányu menekülése, amit egy belső vagy nemzetközi pénzügyi, esetleg poli­tikai változás előidézhet. Növekvő infláció, a fo­gyasztási árak évenkénti 5—10 százalékos emelke­dése, a munkáltató és munkásosztály közti össze­ütközések erősödése, szintén hozzájárulnak a gaz­dasági bizonytalansághoz. Kapitalista szószólók azt állítják, hogy a “japán csoda” rendszerük felsőbbrendűségét bizonyítja. Evvel egyáltalán nem egyezem meg. Állami mono­pol kapitalizmus előbb is megmutatta, hogy ké­pes bizonyos arányú egyensúlyt létrehozni és a termelést gyors arányban növelni háború, vagy háborúra való készülés idején. Technikai felkészült ségük megvan hozzá békeidőben is, de ezelőtt nem találták szükségesnek igénybe venni. Most, a szo­cialista irányzatú munkásosztálytól való félelmük­ben, a kapitalisták számos országban békeidőben is megpróbálják a termelés növelését, legeredmé­nyesebben Japánban. De az igazi elismerés a gyors ipari előmenete­lért a szorgalmas és szakértő munkásosztálynak jár, a mérnököknek és tudósoknak, a hozzáértő üzletszerzőknek, a gazdasági szakértőknek, akik megvalósítható pénzügyi és termelési egyensúlyt hoztak létre a részleges, kartellirányitott, korláto­zott tervkereten belül. ügy a Szovjetunió, mint Japán súlyos háborús károkat szenvedett. Japán óriási segítséget ka­pott azután az Egyesült Államoktól, mig a Szovjet­uniónak az ellene irányított amerikai gazdasági hadviseléssel kellett megbirkóznia, mialatt ujjá- épitkezett. Japán mentes volt minden jelentős ka­tonai megterheléstől, mig a Szovjetuniónak leg­jobb értelmiségi és gazdasági erőforrását fel kel­lett használnia a féktelen amerikai imperializmus elleni védelemre, amely a háború utáni nukleáris monopóliuma és a Szovjetuniót ötszörösen megha­ladó ipari elsőbbsége alapján készült támadásra ellene. Mégis a Szovjet ma hétszer annyi ipari termel- vényt hoz létre, mint a 2-ik világháború előtt. Ja­pán négyszeresével szemben. A szovjet munkásosz­tály magasabb életszínvonalat ért el, mint a japán munkásosztály, amellett, hogy teljes biztonság és foglalkoztatottság az osztályrésze. Hogy távoltart­sa Japánt a szovjet befolyástól, jelentős tényezője volt annak, hogy Amerika Japán megsegítésére sietett. A szovjet gazdaság gyors haladása ösztö­nözte Japán termelékenységét és segített az ame­rikai tőkéseknek engedményeket kicsikarni a Zai- batsutól­A monopol-állami kapitalizmus módszereinek ki- fejlesztése azt jelenti, hogy az alap gondosan elő van készítve a szocialista tervgazdálkodáshoz. Ami­kor a japán munkásság átveszi a hatalmat, képes lesz legalább részben felhasználni ezt a technikai gépezetet és könnyebb dolga lesz a szocializmus felépítésében, mint a legtöbb ország népének. Lumumba PAUL’S SHELL SERVICE !; GAS, OIL, BATTERY, TIRE. AUTO PARTS ! ■ j I 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan • j ; Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tula.idonor ; ’ 'MHVHWHUmMWUHHWWMUtWHMmUH 1

Next

/
Thumbnails
Contents