Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-18 / 25. szám

Thursday, June 18, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD tAAJ&arrru5Ln*/ es tochnikxi Méreg védi a hajótestet A tengeren járó hajók minden évben egyszer száraz dokkba kerülnek, mert a viz szintje alatt a hajóra algák, kagylók, moszatok, szivacsok, tenger- himlők rakodnak, és súlyúkkal nehézkessé, lassú-' vá teszik a hajó járását. De nemcsak ez a baj. Szét­rágják a védőbevonatot, aminek következtében sú­lyos korróziós károk keletkeznek. A Német De­mokratikus Köztársaságban a kutatók először azt próbálták kideríteni, hogy az organizmusok meny- nyü-e lepik el a különböző szinü festékeket. Kide­rült, hogy a pirossal befestett kísérleti lemezeket vastagon benőtték, a zöldeket viszont sokkal k** vésbé. A cél azonoan az von, hogy a hajót hosz- szabb időre teljesen megszabadítsák a lerakódástól. A kísérlet második fázisában a zöld szinü festék­hez mérget kevertek. De mig az egyik méregtől a moszatok elpusztultak, ugyanakkor ez a szer a szivacsoknak nem ártott, vagy fordítva. Évekig tar­tó kísérletek után egy speciális cinkoxiddal kezelt vaslemeznél azt tapasztalták, hogy a lemez fény felé néző oldalát nem lepik el a kártevők, viszont a másik oldalát annál inkább. A fényenergia te­hát fokozta a méreghatást. Most következtek a lakktechnikusok: olyan festéket dolgoztak ki, mely a fényenergiát tárolja. Az ilyen festékkel kezelt hajótesteket s sötétben se nőtték be a mikroorga­nizmusok. Végül sikerült különféle hő- és fényke­zeléssel olyan vegyületet kidolgozni, amely két évig megóvja a hajót a nem kívánatos ballaszttól. Most már azon munkálkodnak, hogy ezt az időt még hosszabbra nyújtsák. Olcsó fónycsővilágitássa! jó terméseredmény Amikor rövidek a napok, az üvegházi palántákat mesterségesen kell megvilágítani. De mivel? Az iz­zólámpák drága fényével vagy a kevesebb energiát fogyasztó fénycsövekkel? Csehszlovákiában kísér­leteket végeztek: egyforma magokat izzólámpák­kal, illetve azonos intenzitású fénycsövekkel vilá­gítottak meg. A növények fejlődését filmezték, és kitűnt, hogy a növények az izzólámpák alatt sokkal gyorsabban növekszenek, mint a fénycsövek alatt, és termésük is nagyobb. A kísérlet ezek után arra irányult, hogyan lehet elérni, hogy a palánták az olcsóbb Üzemű fénycsővilágitásnál is jól fejlődje­nek. Amikor gibberellinsavval öntözték a fénycső alatt levő palántákat, az igy kezelt növények növe­kedésében maguk mögött hagyták az izzólámpa alatt nevelteket. A gibberellinsavval kezelt, fény­csővel világított palánták súlya 8.3 gramm, mig az izzólámpák alatt nevelteké csak 6.7 gramm volt. Cápavadászat és cápafeldolgozó ipar Írországban . Az ir halászok évtizedek óta megfigyelték, hogy a nyári hónapokban Írország nyugati partjánál cá­pák jelennek meg és ezek egy része rendszeresen “betéved” a kis Keem öbölbe. Már külföldi halá­szati szakértők is többször felkeresték a Keem öb­löt, hogy tanulmányozzák, mi a nyitja a cápák rehdszeres betévedésének. Valószínűnek tartják, hogy valamilyen áramlás téríti el őket az észak fe­lé tartó főútvonaluktól. Akár igy van azonban, akár nem, valóságos cápavadász és cápafeldolgozó •ipar alakult ki Írországnak ezen a vidékén. A halá­szok csapdaszerü hálókat helyeznek el az öböl egész területén, ezekbe a tenger felől beúszhatnak a cápák, de visszafelé haladva belegabalyodnak. A halászok az öböl mélyén kis “kutter”-ról, halász­bárkákról figyelik, hol, melyik háló közelében je­lennek meg a cápa jellegzetes háromszögletű úszói. .Akkor azután két halász csónakba száll és óvato­san megközelíti a ragadozót. Ha az már kellően be­legabalyodott a hálóba, akkor kezdődik az ő mun­kájuk. Éles, kardszerü lándzsával mély szúrást ej­tenek a vadul csapkodó állat fején és nyakán. Ez veszélyes munka, ezért gyorsnak és pontosnak kell lenniük, különben a megdühödött állat összetöri a csónakot. A megölt cápát aztán a csónakhoz kötik és a zsákmánnyal a kutterhoz eveznek. Az állatot daruval a kuttér fedélzetére emelik, s naponta 25 --—35 darabot összegyűjtve, a feldolgozó gyárba szállítják őket. A Keem öbölbe betévedő tengeri ragadozók a cetcí"'fajhoz tartoznak, súlyúk 800—1,000 kg. Bőrük télé ^an‘hátrafelé : hajlói-apró csontos tüs­. É : Acs részük vi­szont a máj, amely a testsúly felet, 400—450 kilót is eléri. Ebből olajat főznek. A cápa húsát meg- őrlik és a halastavakban haleledelnek használják. FÖLDÜNK KLÍMÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT MÁSFÉL MILLIÁRD ÉVBEN “A trójai háború korában a mocsaras Argive föld csak kevés embert tudott táplálni, ezzel ellen­tétben Mycaene földje termékeny volt. Most azon­ban Mycaene szárazzá, terméketlenné vált.” E sorokat Arisztotelész irta ezelőtt kb. 2000 év­vel, és számos lelet bizonyítja állításának igazát. Ha az időjárás- és hőmérséklet-változásokat tar­tósan megfigyeljük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a “hosszutávu” időjárás, a kiima, szintén változé­kony. Hogyan állapítják meg a régmúlt korokban ural­kodott kiimát? Ehhez a feladathoz csaknem valamennyi tudo­mányág összefogása szükséges, de talán a geoló­gus módszere mutatkozik a legalkalmasabbnak. Az üledéklerakódásból, az erózióból, az ásványok idő­járás okozta vegyi elváltozásaiból következtethe­tünk arra, hogy milyen volt egyik-másik geológiai korszak kiimája. A gleccserüledék-hordalék, a fo­lyók, tavak, tengerek partjáp fennmaradt vizszint- jelző vonalak is felvilágositást nyújtanak a kuta­tóknak. A paleobotanikusok számára az egyes fák, növények virágporának vizsgálata nyújt támasz­pontot a hajdani időjárási és csapadékviszonyok meghatározásához — abból a feltételezésből kiin- dulva, hogy egy bizonyos fajta növény csak bizo­nyos hőmérsékleti csapadékviszonyok között élhet meg. A csillagászok a Nap energiaváltozásával, a Föld pályájának, tengelyének némi eltéréseivel hozzák összefüggésbe a kisebb klimaváltozásokat. Ahhoz már nem elég hatásosak e tényezők, hogy a jégkorszakok bekövetkeztét s levonulását indokol ják. A modernebb vizsgálati eljárások közé tarto­zik a radiokarbon-módszer és a mélytengeri üle­dékek vizsgálata. A kormeghatározáshoz felhasználják a népmesé­ket, mondákat, az egyházi és expediciós feljegyzé­seket, a tavak, folyók, tengerek vizszintmagassá- gáról, a jó és rossz termésről, a gleccserek előre­nyomulásáról, illetve visszahúzódásáról készült be­számolókat, a klimatikus határzónák telepesvándor lásairól szóló Írásokat is. A régészeti leletek — például a szaharai barlangfestmények — is tám­pontot nyújtanak. Számításba veszik az ember te­vékenységének klimaváltoztató hatását (az erdő­irtást, a tullegeltetést, a termőföld kiuzsorázását, stb), A meteorológiai feljegyzések Európában is csak a 17-ik században kezdődtek meg, más konti­nenseken pedig még később. A-geológiai bizonyítékok szerint a Földön több milliárd éves fennállásának kilenc tizedében a jelenleginél melegebb időjárás uralkodott, ezt azonban időnként “jégkorszakok” szakították meg. A jelekből arra következtethetünk, hogy 500— 150,0 millió évvel ezelőtt volt egy jégkorszak, egy másik pedig a kőszénkor végén és a perm korban, kb. 250 millió évvel ezelőtt. Az utolsó jégkorsza­kot már “pontosabban” meghatározhatjuk: kb. 500 ezer évvel ezelőtt kezdődött és mintegy 10,000 év­vel ezelőtt végződött, amikor a Skandináviát bori­tó jégtakaró visszahúzódott Svédország középső részébe. A jégkorszaknak is voltak szakaszos inga­dozásai. A Föld jelenleg a leghidegebb és a leg­melegebb korszak között van, a legmelegebbhez vezető “ut” két harmadát tette meg. Ezelőtt mint­egy 5000 évvel “kfimatikus optimum” uralkodott, Európa középhőmérséklete jó néhány fokkal me­legebb volt, mint most. Ekkor az olvadó jégtakaró okozta teögerszintemelkedés árvizeket is okozott; ezen alapszik a vizözönmonda, amelynek időpont­ja állítólag i. e. 4004. Ä közelebbi időkben is volt "jelentős klímaválto­zásba vándorló népek állataikat legeltették olyan területeken, ahol ma viz nélküli pusztaságok, siva­tagok húzódnak. Palmira romjai a sziriai puszta­sásban azt bizonyítják, hogy ott valaha több ezer ember élt. A nagy népvándorlás annak tulajdont- ható, hogy Közép-Ázsia sztyeppjei kiszáradtak, és ez nyugati vándorútra késztette az állattenyésztő törzseket, akik végül erejüket tömörítve megdön­tötték a római birodalmat.- A “második klimatikus optimum” az i. sz. 800 —-1200 között volt. A. sarki jégtakaró akkor any- nyira visszahúzódott, hogy a- jéghegyek és .azuszó jégtáblák Grönland déli párjain ritkaságszámba mentek. így volt lehetséges, hogy Grönlandot a vi­kingek 982-ben felfedezték, és ott virágzó telepü­lések létesíthettek. Abban az időben Európában a jelenleginél sokkal északabbra is termesztettek szőlőt. 1650—1750 között azonban nagy lehűlés követ­kezett be, amelyet “kis jégkorszaknak” neveztek. A gleccserek megint előrenyomultak. Grönland partjain jéghegyek, úszó jégtáblák _ nehezítették a hajózást, olyannyira, hogy a sziget kereskedelmi forgalma Európával csaknem megszűnt. 1684-ben a Temze 30 cm vastagságban befagyott. Anglia ál­latállományának nagy része és a madarak leg­többje azon a télen elpusztult. Az utóbbi évtizedekben a téli átlaghőmérséklet általában emelkedett. A csapadékmennyiség is vál­tozott: például Adenban 1894 előtt és után a csa­padék évi mennyisége 84 százalékos eltérést mu­tatott. Az adatok tanúsága szerint a századforduló óta megélénkült a levegőkicserélődés, az atmosz­ferikus tevékenység az egyenlítő és a sarkok kö­zött. Az ember természetátalakitó tevékenysége föl­tétlenül befolyásolja majd a klimatikus viszonyo­kat is (erdősítés,homokos talaj megkötése, mester­séges beltengerek létesítése stb..). A modern tech­nika eszközei és vizsgálati módszerei azonban nem elegendők ahhoz, hogy előre meghatározhassuk: miként alakul majd a Föld kiimája a következő évtizedekben, évszázadokban. I ANYANYELVŰNK ji V\MVVVVV\AA<VVVVUV«/V\AnMWVWVVM/UVWUM/UI«ll > A mázolmánytól a giccsig Giccsről nemcsak a festészettel kapcsolatosan szoktunk beszélni. Egy rutinosan összeügyeske­dett, sekélyes mondanivalóju verset, egy üres pá- toszu, hatásvadq^ó épületet, egy elcsépelt törté- netü, édeskés filmet, vagy egy iparszerüen gyár­tott, ízléstelen emléktárgyat éppolyan igazi giccs- nek tartunk, mint egy olyan müvészietlen fest­ményt, amely egy pamutgombolyaggal játszó ci­cát ábrázol. A giccs mint mükritikai szakkifejezés azonban mégis csak a festészet köréből indult el egykor pályájára. Bölcsője német földön ringott. Németül Kitsch-nek hangzik. Sokáig az volt a fel­fogás, hogy a Kitsch-et müncheni műkereskedők hozták forgalomba a múlt század utolsó évtizedei­ben. Állítólag az angol sketch (vázlat, skicc) tor­zult a német ajkon Kitsch-csé. Az angol szóval ta­lán olyan angliai vagy amerikai vevők utján is­merkedhettek meg a müncheniek, akik ’ “a sketch-et mondva akartak olcsó képet vásárolni. Bármennyü-e tetszetős ez a magyarázat, az újabb kutatások során mégsem bizonyult helyesnek. A Kitsch-et ugyanis nem lehet elválasztani a német nyelvjárások kitschen igéjétől. A német nyelv- területnek a délnyugati részén a kitschen a kö­vetkezőket jelenti: ‘az utca sarát erre a célra való szerszámmal összekaparja’. Gúnyképpen az igy el­simított sárhoz — das Kekitschte — hasonligatták a sebtében összecsapott, hitvány festményeket is. Az 1881-ben felbukkanó Kitsch főnév a rossz fes­tők kontárkodását kicsufoló kitschen igéből elvo­nással keletkezett. A Kitsch tehát tulajdonképpen “mázolmány”-t jelent. A Kitsch a művészek és kritikusok szóhasznála­tában annyira meghonosodott, hogy rövid idő múlva már nem csupán az értéktelen festmények­re, hanem minden fajta más művészeti silányság­ra is alkalmazni kezdték. így lett a mázolmányból — giccs. "T"i; NEM KELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VÁMOT FIZETNI! A legrövidebb időn belül segithe­> ti rokonait IKKA-csomagokkal! * , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny­veit Magytrt:or??Ból kihozhatja általunk KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET JOSEPH BROWNFIELD I-15 P&rk Row New York 38, N.Y. * Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyafe Telefon: BA "-11M-7 _LL_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents