Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-16 / 3. szám
Thursday, January 16, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Fasasi krénika készül Kállésemjénben 1963 őszén alakult meg Kállésemjénben dr. Erdész Sándorné pedagógus vezetésével a honismereti szakkör, amely a község húszéves történetének feldolgozására vállalkozott. A szakköri tagok eddig szép eredményeket értek el a két évtized fontosabb eseményeire vonatkozó dokumentumok gyűjtésében. Több Írásos emlék került elő a volt Nemzeti Bizottság működéséről és intézkedéseiről. Az idősebb dolgozók, földosztó bizottsági és nemzeti bizottsági tagok elbeszéléseit pedig magnetofon szalagon örökítették meg. Jelenleg az 1945 óta épült létesítményekről készítettek fényképfelvételeket, majd ezt követően a termelőszövetkezet történetének feldolgozásához kezdenek. Az anyagot a község felszabadulásának huszadik évfordulójára összegezik. Viharlámpa helyett fénycső Szolnok megyében, ahol két éve fejeződött be a faluvillamositás, gyors ütemben halad a termelőszövetkezeti majorközpontok bekapcsolása az elektromos hálózatba. Az idén 32 közös gazdaság majorja kapott belső és közvilágítást — erre a célra három és félmillió forintot fordítottak. Ezzel együtt 120 termelőszövetkezet üzemegységében váltotta fel villany a viharlámpást. Az újonnan épült gazdasági épületekben, istállókban, magtárakban fénycsöveket szerelnek fel. A tervek szerint jövőre újabb 34 termelőszövetkezet gazdasági épületeit látják el villanyvilágítással, s a második ötéves terv végére már minden szövetkezeti máj űrközpontban villany váltja fel a petróleumlámpát. Mcmaiizálják a hepalackgyáriást A termoszbetét törékeny jószág, ezért hát sok kell belőle. A kereskedelem évenként több millió hőpalackot és betétet hoz forgalomba, ennek ellenére időnként mindkettő a hiánycikkek listájára kerül. A Tokodi Üveggyárban 32 brigádban 128 szakmunka« “fniia” a kettősfalú üvemialackokat, évenként kétmillió-nyolcszázezer darabot készítvén belőlük. A hőpalackgyártás automatizálása az egyetlen lehetőség a darabszám jelentős emelésére. A Tokodi Üveggyár felügyeleti hatósága ezért úgy döntött, hogy két esztendő leforgása alatt Tokodon is automatizálják a hőpalackok gyártási folyamatát. A tervek szerint 15 millió forintos beruházással két egységből álló automatagéppel látják el az üzemet, s igy a tokodi gyár évi termelését négy és fél millió palackra növelhetik. A közelmúltban a gyár műszaki vezetői külföldi tanulmányúton vettek részt, megtekintették a csehszlovák üvegipar korszerű automatáit. A tapasztalatokat leszűrve, elkészítették a gazdasági-----~ A Magyar Kábelmüvekben 1962-ben uj tipusu aluminium kábelköpeny prést helyeztek üzembe. A próbák után a gyártás rövid idő alatt felfejlődött. Megkezdték a tömör — egyszálu — aluminium vezetőjii és köpenyű, erősáramú kábelek gyártását. Az uj kábelfajtákat a Budapesti Nemzetközi Vásárol is bemutatják számításokat, s a jövő évben már megkezdődik az uj beruházás. A hőpalackgyártás korszerűsítése az üzem egyéb problémáit is megoldja! A földművelésügyi miniszter utasítása a parlagföldek hasznosítására Az utolsó években jelentősen csökkentek ugyan az országban a parlagterületek, de még mindig elég sok helyen akadnak 1—2 holdas megmüvelet- len földdarabok. Ezek mielőbbi hasznosítása érdekében a földművelésügyi miniszter most utasítást adott ki. Az utasítás szerint azokat a szántóföldeket, amelyeket használóik az 1963-at megelőzően is parlagon hagytak, a helyi tanács köteles azonnali hatállyal kényszerhasznosításba venni, s megművelésükről még a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt gondoskodni. Azokat a földhasználókat, akik művelési kötelezettségüknek csak 1963-ban nem tettek eleget, fel kell szólítani ennek teljesítésére, s ha nem tudják vagy nem akarják földjüket megművelni, úgy a földet kényszerhasznosításba kell venni. A miniszteri utasítás további része a községi határszemlékről intézkedik. Ezekre a határszemlékre eddig mindig májusban került sor, amikor már csak a tényeket tudták megállapítani, de a parlagföldek évi hasznosítására már nem volt lehetőség. A határszemléket ezentúl olyan időpontban kell megtartani, hogy a soron következő mezőgazdasági munkákat, még kényszerhasznosítás utján is, megfelelően el lehessen végezni. Kiszorul az akác Emberemlékezet óta az volt a hiedelem, hogy az Alföld igazi fája az akác. Úgy.tűnik, most megdöntötték e hiedelmet a tények. Alig egy évtized leforgása alatt Hajdu-Bihar megyében 10 ezer hektárnyi területen telepítettek az erdőn kívüli fásítás keretében nyárfasávokat, nyárfaligeteket — nagy sikerrel. A püspökladányi szikkisérleti telepen pedig bebizonyították: az Alföldön gyorsan nő a nyár, s homokviharokban is bátran megállja helyét, nagy a haszna, leköti a homokot ez is, kedveli az alföldi tájat, és az Alföld számára értékesebb, mint az akác. Az erdőn kívüli telepítésnek 42 százaléka gyorsan növő nyár, 22 százaléka tölgy, az akác pedig a harmadik helyre szorult az Alföldön. Már döntik is a hatalmas nyárfa-szálfákat. Hortobágyon és a Keleti-főcsatorna mentén már megkezdték a nyárfa kitermelését. így csökken lassan az akác dicsősége, igy változtatja meg a táj arculatát a haladás. Gseszfve: Madách szülőfaluja készül a centenáriumra Ez évben lesz Madách Imre halálának századik évfordulója. Ebből az alkalomból országos ünnepségsorozatra kerül sor. A nagy iró szükebb hazájában, Nógrád megyében is készülnek a nagy megemlékezésre. Balassagyarmaton szobrot emelnek Madách Imrének. A csesztvei kúriáról sem feledkeznek meg; annak felújítása is már megkezdődött. A kastély körüli parkot a helybeli fiatalok társadalmi munkában már rendbe is hozták. A kúria rendbehozatalára 200 ezer forintot fordítanak. 1964-ben nyílik meg a kis Nógrád megyei községben a Madách- muzeum is, melyben kiállítják a nagy iró számos használati tárgyán kívül, levelezésének is egy részét. Ebben a múzeumban kap helyet Az ember tragédiájának több mint 10 nyelven megjelent egy-egy példánya. A színházi bemutatókról készült fényképeket és plakátokat is itt helyezik el. Madách Imre életnagyságu szobrát a parkban állítják fel, országos ünnepségsorozat fénypontjaként. Számos Madách-ereklyét szállítanak át az ünnepségre a dél-szlovákiai Alsósztregováról is. Madách Imre halálának centenáriumát Magyar országon kívül, igen sok országban megünneplik. Szélsőséges voll az időjárás 1963-ban Mérlegen az elmúlt esztendő. Szokás ilyenkor mérlegelni eerdményeit, eseményeit. Tegyük h4l mérlegre az 1963-as év időjárását is. Évközben sokat beszéltünk róla. Nem csoda: évtizedek során csak kivételesen adódik időjárási szélsőségekben annyira bővelkedő esztendő, mint az 1983-as év volt. Rendkívül hidegen indult. Még március elsején is országszerte mínusz 25—30 fokot mértek, a Borsod megyei Domaházán feljegyzett 31 fok pedig még a “hírhedt” 1928—29-es tél hasonló időszakában mért rekordjait is megdöntötte. A tavasz háromhetes késéssel érkezett, viszont április közepén rohammal győzött és junius közepére kiteljesedett az utóbbi évtizedek egyik legforróbb nyara. A melegrekord junius 28-án következett be, ekkor Budapesten 35.4 fokot mutattak a hőmérők. A három nyári hónap melegtöbblete 1,2 fokkal haladta túl a normákat, s ami különösen figyelemre méltó: a szinte abnormálisán meleg idő — kisebb visszaesésekkel — egészen november végéig tartott. Az 1963-as november az utóbbi 180 esztendő legmelegebb novemberei között a második helyet tartja: csupán az 1926-os november előzte meg, amelynek középhőmérséklete még az 1963-asnál is több volt 1.1 fokkal. A tél dec. 1-én robbanásszerű hirtelenséggel érkezett és a napi hőmérsékleti átlagok azóta is alacsonyabbak a normál szintnél. Tizenegy viszonylag enyhe december után négy év óta fokozatosan hidegebb lett ez a hónap. ■ A csapadékelosztás szintén szélsőséges volt egész esztendőben. A februári havazások során, vastag hóbunda került az országra — Kékesen 146 centis —, amihez hasonlóra utoljára 1940-ből emlékezhetünk. A rendszerint száraz augusztus és szeptember 1963-ban óriási esőzéseket hozott, Budapesten például e két hónap alatt 170 milliméter csapadék hullott, ami a három nyári hónap normáját is meghaladja. Feltűnően sok volt a zivatar, a pusztító villám, különösen emlékezetes a szeptember 8-i nagy zivatarfront. A december igazi havas telet hozott, 1940 óta nem tapasztalt tartós hideg alakult ki. Ilyen volt a tavalyi, az 1963-as esztendő időjárása. Szélsőséges. Hidegben, melegben, csapadékban tobzódó. Tél a Fertőn Zugó szélben, csikorgó hidegben nádaratókat keresek a Fertőn. Végtelen a nádrengeteg. Magyarország legnagyobb összefüggő nádterülete van itt. Vaddisznócsordák csörtetnek a barna tengerben. Füstcsik kígyózik fölfelé. Délidő van. Egy tisztáson melegednek és ebédelnek a nádaratók. Szalonnát pirítanak. Ez legtöbbször az ebéd. Hozzá forró teát kortyolnak. Borosat. Van, aki tisztán. Fél litert. Ez az engedélyezett mennyiség, amit magukkal hozhatnak. Sehol egy kasza. Géppel vágják a nádat. A* egyik arató Kelemen Lajos megjegyzi: — Én még arattam kézzel. Az volt ám a nehéz kenyérkereset. Akárhogy is hajtottuk magunkat, 70—80 kévénél nem tudtunk többet levágni. Munka után fütött autóbusz viszi haza a nádaratókat. Régi kívánságuk teljesült ezzel. Elődeik annakidején napokat is künn töltöttek a jégmezőn. Vége az ebédidőnek. Felbugnak a motorok, 15 gép áll csatasorba egyszerre. A partra ladikok vontatják ki a nádat. Tizenötöt is elhúz egy motoros. Mintegy háromszáz kilométer hosszú csatornahálózat ágazza be a nádtengert. A csatornák később fagynak be, mint a tó. Ha mindent beborít a jég, várnak a szállítással. Ha különösen zord az idő, és a zúzmara rárakódik a nádszálakra, szünetel az aratás. December ben volt már néhány kényszerpihenő. így is levágtak valamivel több mint egymillió kévét. A tavaszig kétmillióhétszázezr kéve nád hullik le a gépek előtt. Ezt gyűjtik kévébe a nádaratók, akik a legnagyobb télben is sokkal, könnyebben dolgoznak, mint őseik. C. I.-^V*WWWVW*WV»*WWWWWWVW^WWVWW\VWW*+» MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető 31.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. s------------------------r
