Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-23 / 17. szám
Thursday, April 23, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Munkás és szakszervezeti hirek A SZAKSZERVEZETEK TÁMOGATJÁK AZ EGYENJOGÚSÁGI HARCOT A New York City Central Labor Council rendezésében több mint 1,000 newyorki szakszervezeti tag jelent meg a Manhattan Centerben tartott gyűlésen a szenátus előtt levő Civil Rights Bill támogatására és a dixiekrata szenátorok filibusz- ter akadályozási módszerének megszüntetésére. A gyűlésen Wagner polgármester is beszélt. Elismerően nyilatkozott arról a hozzájárulásról, amit a szakszervezetek nyújtanak ennek a fontos harc- nek. “Amerikának fel kell emelkednie felelőssége magaslatára és a Kongresszusnak kell ebben előljárni. Miért ne tekintsük bűntényként, ha valakit meglopnak emberi méltóságától és megalázzák a bőre színe miatt? Ez igy lesz, ha a filibusztert egyszer s mindenkorra betiltjuk a szenátusban... a demokrácia erősítése érdekében el kell fogadnunk a Civil Rights Bill-t módosítások nélkül”, mondotta Wagner. Betty Bentz, a hotelmunkások 6-os lokáljának szervezője, William H. Oliver, az autóunió diszkrimináció-ellenes osztályának társigazgatója, Mike Mann, az AFL-CIO 2-ik kerületének igazgatója, Harry Van Arsdale, a Central Labor Council elnöke, beszéltek a gyűlés céljairól és kiemelték, hogy “a becsületes amerikai nép nagy többsége a polgárjogi törvényjavaslat elfogadása mellett van.” Az egyhangúan megszavazott határozati javaslat “a Civil Rights Bill változtatás nélküli elfogadását” követelte és ajánlatot tett minden kerületben hasonló gyűlés tartására. A Teamster lokál szolidáris a "stall-in" tüntetőkkel kettő republikánus párti, a szenátusban elitélőleg nyilatkozott a tervezett tüntetésről. “A két szónok lat, amely a polgárjogi javaslat feletti heves vita közepette hangzott el, pillanatnyilag egységet teremtett az északiak és a déliek között." Ilyen kelepcébe esnek, akik csak félszivvel támogatják az egyenjogúsági harcot. A városi adminisztráció mindenáron szeretné elkerülni a World’s Fair megnyitására tervezett tüntetést. A City Commission on Human Rights vezetője, Madison S. Jones, meghívta Isaiah Brun- son-t, a brooklyni CORE csoport vezetőjét értekezletre. “Remélem, kidolgozhatunk tervet a CORE követeléseinek némi kielégítésére, a lakás ellátás az iskolák és a foglalkozásbeli integrálás területén”, mondotta Jones. Brunson a következőkben csoportosította a CORE követeléseit (a CORE országos vezetői szintén ellenzik a brooklyni csoport “stall-in” terveit és emiatt ideiglenesen felfüggesztették a csoportot). v" Megszüntetni minden városi építkezést és nagyesküdtszék vizsgálja felül az építőipari szak- szervezetek diszkriminációs eljárásait. v* A város engedélyezzen házbérsztrájkot a nyomortanyák épületeiben és a nagyesküdtszék indítson vizsgálatot az uzsorás háztulajdonosok ellen. Indítsák meg a középiskolák azonnali deszeg- regálását, szüntessék meg az uj iskolák építését a gettó területeken és állapítsanak meg határidőt minden iskola integrálására. Állítsanak fel polgári bizottságot a brutalitással vádolt rendőrök kivizsgálására. A Congress of Racial Equality (CORE) brooklyni osztálya elhatározta, hogy az egyenjogúsági harc — amely New Yorkban sem az iskolák integrálásában, sem más téren nem hozott eddig kielégítő eredményt — előrevitele érdekében a World’s Fair megnyitásának napján, április 22-én “stall-in” demonstrációt rendez. A terv az, hogy a tüntetés részvevői kocsijukkal megrekednek a Világkiállításhoz vezető fő országutakon és megakasztják a forgalmat. Ezzel akarják a világ figyelmét ráterelni a még mindig gyakorlatban lévő faji diszkriminációs állapotokra. A városi Közlekedési Hivatal kijelentette, hogy intézkedni fog az úttesteken megrekedt kocsik eltávolításáról. Azonkívül kiterjesztette annak a büntető törvénynek a hatását a “stall-in” tüntetőkre is, amely eddig csak a tűzoltókat, rendőrkocsikat, vagy más sürgős ügyben közlekedő jármüveket akadályozókra vonatkozott. A fenyegetés 30 napi börtön- és 50 dollár pénzbüntetést helyezett kilátásba a demonstráció részvevői számára. A Sanitation Men’s Local 831, amely a Teamsters Unionhoz tartozik, s amelynek 10,000 tagja a város alkalmazottja, az egyenjogúságért harcolók mellé állt ebben a kérdésben. John J. DeLury, a Lokál elnöke kijelentette, hogy ha a város velük akarja eltávolíttatni a megrekedt kocsikat, akkor a lokál tagjai aznap nem jelentkeznek munkára. • “Nem vállalunk sztrájktörő szerepet senki ellen, aki szabadságért, vagy a polgári jogokért harcol”, mondotta Mr. DeLury. Az országúti tüntetés terve, bár kezdetben nem talált általános támogatásra, megnyerte egyre több polgárjogért harcoló szervezet tetszését. A N. Y. Times ápr. 15-i jelentése szerint, legalább kétezer kocsival készülnek résztvenni ebben a műveletben. Ugyanez a jelentés beszámol arról, hogy New York állam két szenátora, Keating és Javíts, mindMegszaporodtak a “moonlighter”-ek A Labor Department statisztikai hivatala múlt évről szóló jelentésében említést tesz arról, hogy jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik rendes állásuk mellett mellékfoglalkozást is űznek. Ezt nevezik “moonlighting”-nek. 1963 májusában 579,000-rel többen csinálták ezt, mint egy évvel azelőtt és 3,921,000-re teszik azoknak a számát, akik két állásban dolgoztak akkor. 1956 óta, amikor az erről szóló kimutatást megkezdte a hivatal, ez volt a legnagyobb emelkedés ezen a téren. A két állásban dolgozók fele farmerek és kisüzleti ember és a legtöbb másodlagos munkakör hivatásbeli vagy ügykezelési térre szorítkozik. Az errevonatkozó tényeket figyelembe véve, a jelentés szerint ez a jelenség nincsen kihatással a munkanélküliségre, amennyiben kevesen közülük tölthetnék be vagy akarnák betölteni ezeket a másodlagos munkaterületeket. Azonkívül kevés munkaórát igényelnek, átlagban a két munkakörben dolgozók csupán heti 13 órát töltenek a másodlagos foglalkozásuknál. Szénbányászok beszüntették a sztrájkot Tíz napi sztrájk után, a U.S. Steel tulajdonát képező. Robena szénbánya munkásai, a szakszervezeti vezetőség hosszas rábeszélésére úgy szavaztak, hogy visszamennek dolgozni. Ezzel körülbelül véget vetettek annak a sztrájknak, melyben majdnem 15,000 bányász vett részt hét széntermelő államban, a United Mine Workers-hez tartozó 25 lokálban a nemrégen megújított munkaszerződés feletti elégedetlenségük kifejezéseképpen. Öt óra hosszat tartó viharos gyűlés előzte meg a szavazást, amelyen három központi vezető volt jelen, akiket azért küldött oda Tony Boyle, a bányászunió elnöke, hogy a munkaszerződést megmagyarázza a tagoknak, miután a sztrájk első napjaiban nem vett tudomást tiltakozásaikról. A munkásokat nehéz volt rábeszélni különösen, amikor megtudták, hogy a bánya üzemvezetője a munkából való elbocsátással fenyegette meg őket. “Nem szeretjük, ha fenyegetnek bennünket,” mondották a bányászok és készen voltak éppen ezért tovább folytatni a sztrájkot. Joe Jablonsky, az 5-lk, Pittsburgh kerület elnöke, John Kmetz, Nanticoke kerület elnöke és Louis Austin, a Terre Haute, Ind. 11-ik kerület élnöke igyekezett meggyőzni a munkásokat, hogy bár a munkaszerződés nem a legjobb, amit elvártak, “de lépés a helyes irányba.” Sok kérdést és tiltakozást zúdítottak rájuk a tagok a hiányosságokért és hogy miért nem kapnak fizetett ünnepnapokat. Mélyen aggasztja a bányászokat a bizonytalan alapon álló nyugdíjaztatási programjuk, amelynek havi összegét már levágták 100 dollárról 75 dollárra. Az egyik meg is jegyezte: “John L. Lewis (a szakszervezet nyugalmazott elnöke) 50,000 dollár nyugdijat kap egy évre, az övét nem vágták le.” A gyűlés után még csoportokba verődve vitatkoztak a bányászok arról, hogyan lehetne jobb munkaszerződésért harcolni és hogy a tagolaiak több beleszólásuk legyen a szakszervezet irányításába. Szóba került a szeptemberben Miamiban megtartandó konvenció, ahol az alapszabályok módosítását is fel lehet venni. Konvenciót Lewis nyugalomba vonulása óta nem tartott a szervezet és a bányászok véget akarnak vetni annak a helyzetnek, amelyben a munkaviszonyuk és a biztosított megélhetésük állandóan romlik. Az Amerikai Kommunista Párt nyilatkozata a nemzetközi ellentétekről Alant közöljük az Amerikai Kommunista Párt nyilatkozatának teljes szövegét, mely megjelent a “Worker” ápr. 19-i számában: "Nemzetközi munkásegység a kommunisták célkitűzése. Marxista egység a békét és szocializmust szolgálja." “Munkásosztályunk történelmi küldetése nemcsak abból áll, hogy felszabadítsa saját magát, a néger népet és a kapitalista társadalom minden megfosztott rétegét a monopolisták kizsákmányolása és elnyomása alól és uj és gazdag életet teremtsen a tömegeknek, de felelősséggel tartozik megvédeni mindent, ami nemzeti hagyományainkban és a civilizáció teljesítményeiben értékes. Rendeltetése az, hogy a népet a nemzetközi testvériség és az emberiség érdekében végzendő szolgálatok uj magaslataira vezesse. Nem teljesítheti kötelességét magával, mint osztállyal szemben és nem foglalhatja el a jogos helyét, mint a nép vezetője, ha nem menti meg az egész emberiséget attól a teljes pusztulástól, ami a termonukleáris háború következménye lenne. A béke megóvása munkásosztályunk és az egész világ munkásságának elsőfokú megtisztelő feladata. Feladat, amelyet a világ munkássága vállal, szövetkezve mindenkivel, aki értékeli az életet és az emberiség teljesítményeit. Az Amerikai Kommunista Párt megérti azt a felelősséget, amit osztályunk és a világ munkássága visel a történelem ezen korszakában, amikor a szocializmus világítja be a gazdasági, a kulturális hiányoktól, a politikai elnyomás félelmétől valé felszabadulás útját és amikor a nukleáris háborús eszközöket világot morzsoló pusztító erejűvé fejlesztették. Osztályunkkal és nemzetünkkel szembeni felelősségünk alapján és az emberiség érdekeihez alkalmazkodva, ismételten megbíráljuk és visszautasítjuk a Kínai Kommunista Párt vezetősége által számos kérdésben javasolt* és követett vonalat, - amely a békéért való küzdelem, a demokrácia, a gazdasági fejlődés, a nemzeti szabadság és a szocializmus irányvonalát érinti. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek igyekezetei, hogy álláspontjukat a különböző országok kommunista- és munkáspártja vezetőségének feje felett elterjesszék, olyan helyzetet teremtettek, hogy a megoszlás és a zavar komoly arányokat öltött. A marxisták-leninisták kötelessége az elvi szempontból megengedhető minden lépést megtenni soraik minél gyorsabb ujra-egységesitésére. Azért az a véleményünk, hogy megfelelő élőké,- szülétek után, a lehető legrövidebb időn belül, a különböző országok marxista pártjainak megbízottai jöjjenek össze konferenciára, hogy a marxiz- mus-leninizmus tudományos vonaláról egyetemes alapelvek kérdésében történt eltávolodásokra vonatkozóan jöjjenek egyhangú megegyezésre és tegyék meg a megkívánt javaslatokat a szükséges ön-korrigálásra, a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ munkásosztálya általános egységének s az illető nemzetek pártja bajtársiasságának megerősítésére.” \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ J 130 East 16th Street $ New York 3, N. Y. Elolvastam mutatványszámként küldött lap-^ £ jukat és kérem, hogy további mutatványpél-^ 4 dányokat küldjenek cimemre minden köte-£ Í lezettség nélkül. Név:............................ Vi'4 z............... • • J Cim: ........................................................................5 Város:.......................... ...........Állam: ..... . 5 L Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévrejj (A lap kedvezményes előfizetési ára uj olva-^ sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) "'T T T'TT // r-J/9 V* > ,'r ▼ ▼ "V ^ ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * 4 (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- 4 ► Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , ± ^ ± ** ± A. A.-