Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-16 / 16. szám
20 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 16, 1964 Ahogyan a magyarországiak látják az amerikai mezőgazdaságot Amerikai farmerek földjén... Az elmúlt őszön magyar mezőgazdasági szakemberküldöttség tanulmányozta az Észak-Amerikai Egyesült Államok mezőgazdaságát. A küldöttségnek tagja volt dr. Soós Gábor FM főigazgató is, aki olvasóinknak az alábbiakban számol be tapasztalatairól. Az Egyesült Államok mezőgazdasága a tőkésor- $zágok között az egyik legkorszerűbben megszervezett; a termelés korszerű technikán, tudományosan megalapozott módszereken alapul. Az állandó kor- szerüsitést megköveteli az a verseny, amely a mezőgazdasági termékek értékesítésében, a nemzetközi piacon érvényesül. A nemzetközi verseny hatásaként, a farmerek között is kialakult és mindinkább fokozódik a verseny, amelyben azok a farmok, amelyek kis területük miatt a gépeket nem tudják gazdaságosan kihasználni, vagy nincs megfelelő anyagi alapjuk a termelőeszközök korszerűsítésére, elvesztik versenyképességüket, s először bérletre, majd eladásra kerülnek. Ezt küldöttségünknek is alkalma volt látni, hiszen kísérőink nem egy esetben hívták fel a figyelmet arra, hogy egyik vagy másik farmot mikor hagyta el vagy készül elhagyni eddigi tulajdonosa. Amerikában is, mint a kapitalista országok mindegyikében, a tőkés nagyüzemek alakulnak ki a mezőgazdaságban is, mert csak ezek versenyképesek. Jellemző, hogy a U.S.-ban a farmok száma, az 1959. évi számláláskor 3,700,000 volt, egymillióval kevesebb, mint a megelőző 1954. évi felvételkor. Több mint egy tucat farmot látogattunk meg öthetes utunk során. Megismertük R. Garst, több mint 4 ezer holdas farmját, Cyrus Eaton milliomos üzletember ezer holdnál nagyobb gazdaságát és láttunk számos 150—400 kát. holdas farmot, amelyek jelenleg a legnagyobb számban vannak az Egyesült Államokban. Nagyarányú szakositottság, gépesítettség Az Egyesült Államok mezőgazdaságát általában a termelés nagyfokú szakosítása jellemzi. Ennek eredménye, hogy egy-egy tájon kevés növényféleség termesztésével, vagy állattenyésztési ággal foglalkoznak, igy az egyes növényeket a viszonylag legkedvezőbb feltételek mellett, nagyfokú technikai felkészültséggel termelik. A talaj- és csapadék- igényesebb növényeket, mint pl. a kukoricát, szóját, stb. jóval kedvezőbb természeti adottságok között termesztik, mint a mi átlagos viszonyaink. A termőtájak szakositottsága természetszerűen még hatványozottabban érvényesül az ott gazdálkodó farmokon. Ezért van az, hogy bár a farmok átlagos nagysága 200 hold körül van, mivel azonban csak 3—4 fő növényt termelnek, a termelést 50—100 kh-as nagyüzemi táblákon végzik, ami már a korszerű technikai és nagyüzemi módszerek alkalmazását teszi lehetővé. így például Iowa államban a szántóföldi termelés 50—60 százaléka a kukorica, egyes farmokon pedig a 70—80 százalékot is eléri. Hasonló a termelési szakosítás a szójánál, illetve Texasban a ciroknál, Michigan- ben a babnál, vagy Kaliforniában a zöldségnél, a gyümölcsnél, vagy a zöldségvetőmag-termelésnél is. A növénytermesztéssel összefüggően szakosított az állattartás is. A többi között meglátogattuk Michigan állam Onondoga helységben gazdálkodó Charles J. Davis farmert. A farmer kereken 323 kát. hold földön gazdálkodik, 63 kát. holdon kukoricát, 53 kát. holdon lucernát, harmincöt katasztrális holdon pedig zabot, 25 kát. holdon búzát termel, a többi rész zöldtakarmány, nagyrészt legelőnek és kaszálónak használt gyepterület. A nagyarányú szálas- és tömegtakarmánytermesztésből már következtethetünk az állattenyésztésre is. Szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik, összesen 110 szarvas- marhája van és ebből 36 a fejőstehén ,több mint 4,000 literes éves tehenenkénti tejterméssel. A gépállománya: 2—3 traktor, 4 pótkocsival, egy gabonavető gép, egy kukoricavető gép, egy kombájn, egy fűkasza, egy rendfelszedő és bálázó, egy lyukfuró, egy morzsoló, egy magtári gabonafelszedő, egy szállítószalag és a szükséges kisebb kisegítő berendezések. A farmer lakóházán kívül a farm épületeihez egy korszerű, teljesen gépesített tehénistálló, egy takarmányos-pajta és egy gépszín tartozik. A farm munkaerőigényeit általában két ember elégíti ki és csak a rövid munkacsúcsokban alkalmaz egy-két időszaki embert, illetve a farmerek kölcsönösen segítenek egymásnak. Nagyfokú munkatermelékenység Az amerikai mezőgazdaságnak a mienkével szem ben jóval kevesebb emberi munkaerő áll rendelkezésére. Az 1951. évi adatok szerint, a lakosság 8.1 százaléka foglalkozott a mezőgazdasággal, nálunk még jelenleg is több, mint 30 százaléka. A kevés munkaerő miatt a munkabérek viszonylag magasak, igy a farmernak legfőbb törekvése, hogy minél kisebb élőmunka-ráfordítással oldja meg a termelést. Ezért — habár nagyon számolnak a termelés anyagköltségeivel is —, mégis bőkezűbben bánnak inkább az anyaggal, eltűrnek bizonyos takarmány- és termésbetakaritási veszteségeket is, csakhogy kevesebb emberi munkaerőt kelljen felhasználni. Ez természetes, a mi munkaerő- és anyagellátottságunk mellett, nem lehet követendő ut, mert nálunk a gazdaságos anyagfelhasználás elsőrendű cél, a meglevő mezőgazdasági munkaerő ésszerűbb foglalkoztatása, a munkaidő jobb kihasználása mellett. Hogyan tudja ilyen kevés ember ellátni a termelést? Az alapvető feltétel, hogy a farmokon dolgozó férfi munkaerő kiválóan ért a gépekhez. A fiatalok lényegében a gépekkel együtt nőnek fel, tehát a gépek ismerete, a gépek biztonságos üzemeltetésének elsajátítása, a farmokon dolgozó emberek magától értetődő ismeretköréhez tartozik. Enélkül a farmok nem lehetnének versenyképesek, hiszen a munkák 70—80 százaléka traktoros és motoros gépi munka. A gép ugyanolyan munkaeszköze minden farmernek, mint nálunk valaha a lófogat és a fogatos gépek voltak. Ez a mezőgazdaságunk számára is tanulság, mert anélkül nem tudjuk mi sem megoldani az egyes munkák időbeni, eddiginél jobb elvégzését, ha nem érjük el minél előbb, hogy minden egészséges férfiember, aki a mezőgazdaságban dolgozik, értsen a traktorok és traktoros munkagépek kezeléséhez. Kevés ember A másik fontos jellemzője, a jól dolgozó farmereknek, hogy fogékonyak az uj, a nagyobb jövedelmet biztositó módszerek iránt. A társadalmi rendszer könyörtelenségéből adódóan, amelyik farmer lemarad, nem igyekszik a korszerű felszerelés mellett korszerű módszerekkel is gazdálkodni, az gyorsan kiesik a versenyből. Ezért a jól gazdálkodó farmerek saját elemi érdeküknek tartják, hogy az állami szervek, egyetemek, tudományos intézetek, szaktanácsadó szervek és a vállalatok termelési tanácsait megfogadják és pontosan alkalmazzák is, mert ez a nagyobb termés és nagyobb jövedelem alapja. A sokféle termeltető és kereskedelmi vállalatnak pedig — amelyek a vetőmagot, növényvédőszert, műtrágyát, gépet, tenyészállatot stb. forgalomba hozzák — érdeke a saját haszna miatt is —, hogy a farmer a tőle vásárolt termelőeszközökkel és anyagokkal jól gazdálkodjék, jó eredményeket érjen el. A mi nagyüzemeinknél is a tudomány és a szakemberek által ajánlott korszerűbb termelési módok elsajátítására és felhasználására, az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani, s az ilyen irányú munkára a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban álló állami és szövetkezeti vállalatoknak az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani. A termeltető vállalat és a farmer kapcsolata Az is nagy segítséget jelent a farmereknek, hogy a farmokon kevesebb munkaféleségeket kell elvégezni. A farmereket jól szervezett, a mezőgazdaságot kiszolgáló iparág és kereskedelmi tevékenység segíti. A zöld- és tömegtakarmányoktól eltekintve, a farmer takarmányozási munkája általában csak annyiból áll, hogy az általa megrendelt és megvásárolt kész gyári keveréktápot az önetetőkbe szórja. A vetésnél arra kell ügyelnie, hogy a pontosan dolgozó vetőgépbe, a vetőmagos zsákon megjelölt tárcsát helyezze be, a vetőmagot beöntse a vetőmagládába és ellenőrizze a gép munkájának minőségét. A műtrágyát az általa kívánt módon előre keverten szállítja ki a kereskedő a farmra. Az apró javítások kivételével, minden gépjavításról vagy a munka közben elromlott alkatrészek pótlásáról 24 órán belül az a kereskedő gondoskodik, akitől a gépet vásárolta. Tehát sok olyan munkát, amelyet nálunk, a mezőgazdasági üzemnek kell elvégeznie, ott a gyárak és a kereskedő cégek látják el és törekednek saját profitjuk érdekében arra, hogy minél hatékonyabb és egyben kelendőbb gépekkel, anyagokkal lássák el a mező- gazdaságot és tanácsadó hálózatukon keresztül segítsék a farmereket azok eredményes felhasználásában is. A farmergazdaságok általános jól felszereltsége és anyagi ellátottsága ellenére, az amerikai mező- gazdaságban sincs kötött munkaidő. Amikor a ta- lajmüvelés, vetés, növényápolás vagy a betakarítás ideje van, amikor az állatot gondozni kell, a farmerek minden percet kihasználnak a munka időbeni elvégzésére, nincs ünnep- és munkaszüneti nap. Ezt mi is tapasztalhattuk. Ott-tartózkodásunk alatt, a kukoricabetakaritás dandárja volt, s bizony, a naplemente és a vasárnap is ott találta a farmerek zömét a földeken. Ez is mutatja, hogy a fő idényekben, még az ilyen gépesített mezőgazdaság sem bírja el a “nyolcórázást”-t. Összességében: az amerikai farmereknek nagy versenyben, az életért való mindennapos küzdelemben sokszor hajszában kell megállniuk a helyüket. Ezt a próbát csak azok bírják ki, akik a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hozzáértéssel, szorgalmas munkával hasznosítják, a termelés növelésére és ezáltal a nagyobb haszon elérésére. A shoplifter - rendes amerikai polgár Egy los-angelesi cég, a Commercial Service System, Inc., amely áruházaknak, ebben az esetben élelmiszer üzleteknek, nyújt tanácsot és szolgálatot, főleg a vásárlóközönség részéről történő apró lopások megszüntetésének kérdésében, tanulmányt folytatott ezen a téren. A céget roppant érdekelte, hogy a vásárlóközönség melyik rétegében találhatók ezek a tettesek, milyen cikkek érdeklik őket leginkább és milyen más körülmények forognak fenn, amelyeknek ismeretében az ellenük való védekezés módszereit könnyebben ki lehet dolgozni, hogy elkerüljék az üzletek sokezer dolláros veszteségét. A tanulmányokból eredő első megállapítás az, hogy az áruházi tolvaj, a shoplifter (és erre van egy jó magyar kifejezés: a “szarka”) nagy többsége büntetlen előéletű fiatal nő vagy férfi, akik átlagban 3 dollárt kitevő értéket, vegyes apró árut csennek el. A tanulmányt kalkuláló gép (computer) segítségével végezték és 7,924 esetet, super- marketekben történt lopást, vizsgáltak felül. Ezek közül 2,138, vagyis 27% volt 17 éves vagy annál fiatalabb és a következő nagyobb csoport 18 és 29 évek közöttiekből állt, akik az esetek 26%-át tették ki. Érdekes a tanulmány azon megállapítása, hogy bár a supermarketek vevői között több a nő, mint a férfi, a férfi “szarkák” száma kb. annyi, mint a nőké. — Ezt a tényt előbbi tanulmányok is megállapították. “De lehet, hogy a férfiak ügyetlenebbek és ezért többet rajtacsipnek közülük”, mondotta a tanulmány egyik vezetője. Az árucikkek elemelése legnagyobb számban szombaton történik. A péntek a következő legforgalmasabb nap e téren és a hétfő a legkevésbé aktiv. Ez valószínűleg azért van, mert a bevásárlások forgalma is ilyen arányban oszlik meg. Az egész hetet tekintve, a lopások 57%-a a délutáni órákban történik 6 óra előtt és 34.7%-a a 3 és 6 óra közti időszakban. Akiket tettenértek, azoknál átlagban 3 tárgyat találtak és ezeknek átlagos értéke $3.06 volt. Az árucikkek 22%-át a drogéria osztályból vitték el és az élelmiszerek másodlagos helyet foglaltak el, 19%-ban. A vitaminok iránt kevés volt a “szarkák” érdeklődése, csupán 2%-át alkották a megtalált cikkeknek. A supermarketbeli “szarkákénál minden 800 közül egyet találtak, aki hivatásszerűen űzte ezt a mesterséget. Ruhaáruházaknál nagyobb számban találhatók hivatásbeliek, akik szakszerűbben végzik ezt a munkát és viszonteladásra lopják az árut. Természetesen a tanulmány nem adhat számot azoknak a számáról, akik hivatásszerűen lopnak a supermarketekből, mert azokat nem fogták el és igy nem tudnak róluk. De akiket tetten értek, azoknak túlnyomó többsége “a rendes emberék közé számítható”, mondja a tanulmány vezetője. Azt is ajánlotta, hogy a fiatal “szarkákat” szigorúan meg kell büntetni, nehogy az enyhe elbánás miatt ez a ténykedés megszokott életmódjukká váljon. ^ A KÖZÉPISKOLA! irodalmi és .színjátszó"'csoportok országos konferenciáját rendezték meg Deb recenben mintegy 300 részvevővel. i' AZ ÚJSZEGED! TISZA-PARTQN ötszáz személyes camping épül fel az idén.
