Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-16 / 16. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 16, 1964 FONTOS MAGYAR INTÉZMÉNY ISMERTETÉSE Az amerikai magyarság nagy érdeklődéssel tekint Magyarország problémáira, de sok esetben nincs tisztában azzal, hogy miként működnek a magyar intézmények. Van egy Népi Ellenőrzési Bizottság, 40,000 taggal, amelynek feladata ellenőrzést gyakorolni a beérkezett panaszok, valamint a gazdasági és más szervezetek működése felett. A Népszabadság egyik számában interjú jelent meg Varga Györggyel, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével, amiből tiszta képet kaphatunk ennek a nagyon fontos intézménynek a működéséről. Az interjút alant közöljük. (Befejező közlemény) KÉRDÉS: Sikerült-e megerősíteni azt a közszellemet, amely határozottan védelmezi a közvagyont, a társadalmi tulajdont és szót emel a visszaélések, a gondatlanság ellen? FELELET: A hozzánk érkező nyolc—tiz ezer közérdekű bejelentés a szocialista közgondolkozás fejlődését, az állampolgárok felelősségérzetének növekedését bizonyltja. Az üzemekben, vállalatoknál ma általában gondosabb a nyilvántartás, szilárdabb a bizonylati fegyelem, de még mindig meg találni az ellenkező előjelű példákat is. Sok bejelentés éppen ezt teszi szóvá. Többnyire nem is bűntettről, hanem felelőtlenségről, lazaságról van szó. Mint például annak a tsz-elnöknek az esetében, aki este, vagy öt ember szeme láttára, egy közönséges Íróasztal fiókjába tett be százötvenezer forintot, s reggel elcsodálkozott, hogy a pénz eltűnt. Olyan hanyagságról, hogy a cukorgyárakban másfél—két ezer vagon szenet tárolnak az idény befejezésétől annak újbóli megkezdéséig .vagyis nyolc hónapon át, s emiatt a szén nagy része elpocsékolódik. Vagy itt van egy megint más természetű ügy. Ha úgy tetszik, visszaélés, ha úgy tetszik, nem az. A Kohászati Alapanyagkészletező Vállalat bejelentette, hogy Polgáribból vagontételekben kapják a mészkövet, de kevesebb érkezett annál, mint amennyit a szállító a fuvarleveleken feltüntetett. Kérte a népi ellenőrzést, nézzen utána, hová lett a hiányzó tizenhatezer tonna mészkő. A vizsgált iratokból kitűnt, hogy a kőbánya nem tagadta a hiányt, mondván, lehetséges, hogy a vagonokat nem mindig egyformán rakták meg, s ha a súly netán csakugyan nem stimmel, készek a hiányt pótlólag leszállítani. Senki nem lopta tehát el a hiányzó mészkövet, de papírforma szerint a bánya már “kitermelte” a tizenhatezer tonnát is, telje- sitette a tervet, a prémiumfeltételeket. A kérdés tehát mégis jogos: hogy védték itt a társadalmi tulajdont? Máskor az exporttermelésért fizetnek jutalmat, nyereségrészesedést az iparnak, s ha az áru valami ok miatt a külkereskedelmi vállalat raktárában marad, később azért fizetnek célprémiumot, hogy ezt a felesleget értékesítsék. Az ilyen és hasonló esetek szinte észrevétlenül kialakítják a lazaságot, a felelőtlenség, a “nem az én zsebemre megy” légkörét. Ha tehát a társadalmi tulajdon védelméről beszélünk, elsősorban ez ellen kell fellépnünk. Sikereket értünk el már ebben is, de ezeket még csak kezdetnek tekinthetjük. KÉRDÉS: A hibák bejelentőit saját munkahelyükön gyakran kellemetlen személyeknek tekintik, retorziókat alkalmaznak velük szemben. Milyen védelmet nyújt a népi ellenőrzés a bejelentőknek? FELELET: Ma már ritkábban fordul elő, mint korábban, hogy valakit azért vonnak felelősségre, mert bejelentett valamilyen visszaélést, hanyagságot. Az általában meghonosodott, megerősödött nvilt kritikai légkör, ezt ma már mindinkább lehetetlenné teszi. Ha ilyen szórványosan mégis előfordul, akkor határozottan megvédjük a bejelentőt a retorzióktól, hatálytalanítjuk az ellene hozott fegyelmit, visszahelyeztetjük eredeti beosztásába stb. Nehezebb ilyen védelmet nyújtani, amikor a bírálat, a bejelentés megtorlásának kifinomultabb módszerét alkalmazzák. Például várnak egy fél évig, egy évig, s csak azután, valamilyen ügy kapcsán verik el az illetőn a port. Ilyenkor ugyanis nehéz bizonyítani, mennyiben játszott közre az ügyben a korábbi bejelentés. Egy asszony például tavaly bejelentett valamilyen mulasztást a munkahelyéről, s a bejelentés igaznak is bizonyult. Né- hányan az ügyből következően fegyelmit is kaptak. Közben azonban a bejelentés nyomán vihar támadt a vállalatnál, az érintettek odamondogattak egymásnak, s az asszonyt, rágalmazásért feljelentették. A bíróság a perben pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. A népi ellenőrzés kérte a döntés felülvizsgálását, mert összefüggést látott a hozzá érkezett bejelentés és a rágalmazási feljelentés indítéka között. A válasz az volt, hogy a tanuk szavahihetőségéhez nem fér kétség, az Ítélet jogos. Ilyen helyzetben csakugyan elképzelhető, hogy az emberek cifra dolgokat is vágnak egymás fejéhez. De ezt a bíróságnak is tekintetbe kellene venni, s a döatéat nem szabadna mereven, a körülményeket mellőzve meghoznia. Most tehát a Legfelsőbb Bírósághoz fordulunk, és kérjük az ügy újratárgyalását. KÉRDÉS: Érkeznek névtelen bejelentések is a népi ellenőrzéshez? FELELET: Igen, vannak ilyenek, de azokkal általában nem foglalkozunk, hogy ezzel is elejét vegyük az intrikának, áskálódásnak, ami ugyancsak előfordul. Viszont sok olya eset is van, amikor a bejelentők megírják a m ükét, pontos címüket, kijelentik, hogy készek vé alni a felelősséget minden állításukért, de kéri) hogy személyüket tartsuk titokban. Eire a törv iy is kötelez bennünket, és meg is tesszük minden esetben. A mi vizsgálataink egyébként elvileg mindig mint népi ellenőrzési vizsgálat folyik, a bejelentő megnevezése nélkül. KÉRDÉS: Korábban az Állami Ellenőrzés Minisztériumának, a KNEB elődjének volt bírságolási jogköre. A népi ellenőrzés nem kap ilyen, vagy hasonló szankcionális jogot? FELELET: Szó van róla, hogy tovább bővítsük a népi ellenőrzés jogkörét, erősítsük állami jellegét, hogy az hatékonyabban segítse a kormány- határozatok végrehajtását, az állami fegyelem meg szilárdítását. A hatáskör bővítésének elvi és gyakorlati kérdéseit, jogi vonatkozásait még tisztázni kell. Erősíteni szükséges azonban az ellenőrzési munka népi, társadalmi jellegét is. Ezért még szervezettebb kapcsolatot építünk ki a pártszervezetekkel, a tanácsokkal, a szakszervezetekkel, s még inkább számításba vesszük a közvélemény segítségét, főleg a társadalmi tulajdon védelmében, a közvagyon megkárosítói elleni harcban, elsősorban az olyan ügyekben, amelyek nem a bíróságokon és az ügyészségeken, hanem a népi ellenőrzés hatáskörében fejeződnek be. KÉRDÉS: Ez egész biztosan nagyon hasznos lesz. Sok esetben az emberek csak azt tudják, hogy a munkahelyükön vizsgálat folyik, arról azonban ritkán értesülnek, mit állapítottak meg a népi ellenőrök és milyen intézkedések történtek, kit vontak felelősségre az arra ületékesek. FELELET: A népi ellenőrzési bizottságok gyakran a nyilvánosság előtt is beszámolnak munkájukról. A Nőtanács, a Népfront például lakóterületi ankétokat tartott, s az ellenőrző bizottság ezen ismertette egy-egy vizsgálat tanulságait. Ilyen beszámolók hangzanak el egy-egy vizsgálatot követő termelési értekezleten is, s nagy érdeklődést váltanak ki a dolgozókban. Csakhogy, sajnos, egyes vezetők jobban tartanak az ilyen nyilvános számadástól, mint a népi ellenőrzés intézkedésre felszólító, úgynevezett realizáló levelétől. Szeretnénk elérni, hogy ez ne igy legyen. A nagyobb nyilvánosság a mi munkánkat is megkönnyítené, mert igy a közvélemény is számon tartaná, hogy valóban megtették-e a szükséges intézkedéseket a feltárt hiányosságok és fogyatékosságok kijavítására, s az utóvizsgálataink több eredményről, javulásról számolhatnának be. SZARKA KÁROLY külügyminiszter-helyettes, az Európai Gazdasági Bizottság 19. közgyűlésén részt vevő magyar kormányküldöttség vezetője, aki egyben a közgyűlés alelnöke is, Genfbe utazott, a bizottság április 13-án kezdődő közgyűlésére. ★ u* MEGKEZDTÉK a szegedi Textilmüvek uj fonodájának berendezését. A gépeket folyamatosan szerelik a 12 ezer négyzetméteres szövőcsarnokban is. ★ V A KULTÚRA Külkeresdelmi Vállalat az idén nyolc nemzetközi könyvkiállitáson — Belgrádban, Lipcsében, Frankfurtban, Londonban, Washingtonban, Szófiában, Helsinkiben és Tel Avivban — vesz rész a magyar könyvekkel. ★ RAJNAI LIBÁBÓL az ország legnagyobb törzs- állományát az orosházi Uj Élet Tsz-ben alakították ki. Kétezer tojót és 500 gúnárt gondoznak a telepen, naponta 800 tojást adnak át a keltetőállomásoknak. ★ MEGKEZDTÉK annak a széles nyomtávú vasútvonalnak az építését, amely Kassát a csehszlovák —szovjet határral köti majd össze. Egyensúlyban a dunaújvárosi partszakasz Fúrásokkal vizsgálják a földomlás okait A dunaújvárosi földomlásról már beszámoltunk. Mint ismeretes, február 29-ére virradóra csaknem hétmillió köbméter föld mozdult meg a Duna menti, úgynevezett radari partszakaszon. Március 8án újra négy és fél millió köbméter föld mállott le, s zuhant a mélybe a löszparton. Négy barakképület és két raktár összeomlott, a földcsuszamlás körzetében levő, többi földszintes raktárépületeket kiürítették. Emberéletben nem esett kár. Fokozatosan helyreállt már a laza talaj egyensúlya, tizedik napja teljesen megszűnt a földmozgás, partszakadás sem volt. Éjjel-nappal dolgoznak a búvárok Miután a veszélyeztetett partszakasz közelében nincs állandó jellegű lakóépület, s megmentették az anyagi értékeket, Dunaújvárosban jelenleg a megrongálódott szivattyútelep helyreállítására, uj viziszivattyuk felszerelésére és az esetleges további földomlás megfékezésére fordítanak minden erőt. Nemi-égen, a partszakadás óta először, kipróbálták a szivattyuház berendezéseit. A Dunában keletkezett zátonyok mentén a szivaty- tyutelep vizbeömlő nyílásait meg kell szabadítani az iszaptól és a kőtől. A búvárok — Kántor Károly, lüspál Sándor, Körösi István, Szabó Gusztáv, Varga Pál és Szabó István, a Budapesti Hídépítő Vállalat munkásai — immár harmadik hete éjjel-nappal felváltva alászállnak a Duna vizébe. Gödröt ástak már a viz alatt, a beömlőnyilá- sok irányába, ebből kézzel, egyenként szedik ki a köveket, s nagy erőfeszítéssel szivattyúzzák ki az iszapot. Az áldozatkész búvárok remélik, a közel jövőben elérik a célt. Geológiai kémlelőkutak, lefolyók a hegyoldalban A dunaújvárosi partszakadás okait szakértő bizottság vizsgálja. Mint Beczkai Jenő főmérnök elmondta: teljesen bizonyos, hogy nem hegy képző erő működéséről, hanem az átnedvesedett talaj elcsúszásáról van szó. Szakemberek előtt ismeretes, hogy a dunaújvárosi partszakaszhoz hasonló lösztalajban a talajvíz kacskaringós, sokszor mély utat tesz meg. Idővel a fák, növények gyökerei elhalnak a löszben, helyükön üregek keletkéznek, amelyek megbontják a talajszerkezetet, mozgások lépnek fel, ennek következtében beállhatnak a földomlások. A dunaújvárosi partszakadás sajátos előzménye, hogy évtizedek óta nem fagyott át a a föld olyan tartósan, mint az idei télen. A fagyokat megelőzően magas volt a Duna vízállása, valószínűleg ennek következtében is sok viz megrekedt a rakpart menti talajban, majd hirtelen olvadás és tartós eső jött, ami szintén megbontotta a partvonal egyensúlyát. Bonyolult szerkezetű lösztalaj Geológiai mérések bizonyítják, hogy a városrészeket nem fenyegeti veszély. Bent a városban és a Vasmű területén az úgynevezett geológiai kém- lelőkutakban évek óta egyforma vizszintet figyelnek meg; Ilyen kutak egyelőre nincsenek a partszakaszon, de a védelmi munkák során feltétlenül létesítenek néhányat, hogy figyelni, esetleg irányítani tudják a viz mozgását. Jelenleg több helyen fúrást végeznek a beomlott partszakaszon. A szivattyútelep közelében például már 20 méter mélyre lefurtak, de agyagréteget még nem találtak, pedig valahol a mélyben, az agyagrétegen csúszott meg a talaj. Egy másik helyen este még száraz volt a mintegy 10 méter mély furat reggelre azonban már több mint öt méter magasságban megtelt vizzel. Bonyolult szerkezet a partszakasz lösztalaja, nyilvánvaló, hogy sok fúrást, geológiai vizsgálatot kell még végezni a végleges szakértői vélemény kialakításához. Tekintettel arra, hogy a források és a lefolyók befagyásakor a viz mindenképpen felgyülemlik a talajban s átnedvesiti a löszt és csúszóssá teszi az agyagréteget, elsősorban a talajvíz elvezetéséről kell gondoskodni. Ehhez is hozzálátnak Dunaújvárosban. Az omlás veszélyét a szakértők szerint azzal is csökkenteni lehetne, ha a meredek partvonalba enyhe lejtőt vágnának. Ez azonban igen nagy munka, elvégzésére csak későbbi időpontban kerülhet sor. K. E. MVWVWUUWUVtAMMMWiAAWWflMWWMAHAAAMVW is A NYÍRSÉGI HOMOKBUCKÁK elegyengetését nagy teljesítményű földgyalukkal kezdték meg Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok. Az asztallapsima területeken télialma csemetéket ültetnek.
