Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-16 / 16. szám

Vol. XIII. No. 16. Thursday, April 16, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. »eeeoooeeeoeoeeeeeoeeeoeeeeeooeeeeeeeeeeoeeeeeeoeeM VISSZASÍRJÁK A RÉGI “Jó VILÁG”-0T Azok, akik még most is siratják a régi Magyarország le-f tűnt világát, a jómóduaknak kijáró szép úri életet, az arisz­tokrata politikusok, földesurak, tőkések és Hitler Németor­szágát kiszolgáló ré'gi rendszert és más vegyes társaság, újból könnyeket hullattak Magyarország felszabadításának évfordu­lóján. Pénteken, április 3-án, a mindennapinál fokozottabb módon juttatták kifejezésre keserveiket afelett, hogy Magyar- ország végre megszabadult a régi vérszopó és gyilkos rend­szertől, amikor egynéhányan szervezett tüntetést rendeztek a magyar ENSZ-küldöttség épülete előtt New Yorkban. Az amerikai Magyar Népszava hűségesen beszámolt a tüntetésről és részletesen felsorolta a Fábián Béla és Kovács Imre által előadott követeléseket, amelyek nem kevesebb, mint abból álltak, hogy (a szokásos “szabadság” követelése mellett) a magyar kormány adja yissza “az elkolhozositott” földeket “a magyar paraszt birtokába, mert a magyar paraszt mostani sorsa a hűbériség korszakánál is nyomorúságosabb” s adjon “olyan bért a munkásnak, amiből emberi módon meg­élhet.” Végül mindennek betetőzésére még követelték a “sza­badság lobogójá”-nak, Mindszentynek visszaültetését Eszter­gomba. Hogy milyen sorsa van ma Magyarországon a parasztok­nak és a munkásoknak, arról már számtalanszor beszámol­tunk, nemcsak magyarországi hírekből, vagy az ottjárt ripor­terek jelentéseiből, hanem a számos otthonjárt rokon-látogató és amerikai turista megfigyeléseiből. így nincs szükség arra, hogy bebizonyítsuk, milyen távol állnak vz említett dicső szó­nokok förmedvényei az igazságtól Csupán azt a rendkívül zseniális u.jságirási bölcsességet és igazságszeretetet óhajtjuk kihat fflilj ózni, amivel az emlí­tett újság mindezekről az 5. oldalon beszámolt, de ugyanak­kor a 4. oldalon érdekes hirt közöl arról a magyarországi tár­sasutazásról, amelyet Fellegi Teri és Falussy Alajos szervez­nek az óhazába. Vajon miért tódulnak egyre nagyobb számmal a látogatók Magyarországba? Talán azért, hogy résztvegyenek ők is a “leigázott” magyar nép “szenvedéseiben”, vagy pedig azért, mert jólesik látniok az újjáépült, régi haza felvirágzását, a dol­gozó lakosság és a parasztság jobb életét, a kultúra elterjedé­sét a legtávolesőbb falvakba is? Nem hisszük, hogy a “Nép szava” olyan rosszakarója lenne olvasóinak, hogy szántszán­dékkal olyan utazásra akarná rábeszélni őket, amely alkalom­mal csak keserves szenvedésnek; a szabadságtól megfosztott nép panaszainak lennének tanúi. így van az, hogy sokszor a való igazság önkéntelenül is a felszínre vetődik, ha még úgy igyekeznek is elrejteni. Iskolai demonstráció május 18-án CORE-tiltakozás a Világkiállítás megnyitásán Az NAACP New York álla­mi 60 fiókszervezete május 18-ára széleskörű demonstrá­ciót tervez. Ez lesz 10 éves év­fordulója a Legfelsőbb Bíró­ság 1954-ben hozott határoza­tának, amely kimondja, hogy bármilyen fajta iskolai meg­küld n böztetés “alapjában egyenlőtlenséget” jelent. Dr. Eugene T. Reed, az NAACP New York állami el­nöke úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egyes fiókjai külön­böző taktikával fognak tün­tetni. “Lehet, hogy egyes he­lyeken bojkottálnak, más he­lyeken piketelnek az isid Is­szák épülete előtt.” Bizonj w vidékeken ülősztrájkokat is terveznek. A Congress of Racial Equali­ty brooklyni fiókja, az orszá­gos szervezet vezetőségének álláspontjával szembeszállva, április 22-én, a Világkiállítás­hoz vezető utakon iürgalmi torlódás előidézésével igyík­szik felhívni a figyelmet az integrációs problémákra. Az utasítások szerint a tiltakozás­ban résztvevők kevés benzint töltenek az autótartályaikba, úgyhogy az kifogyjon, mielőtt a kiállításhoz érnek. A számos elakadt autó súlyos forgalmi akadályt okozhat a Világkiállí­tás megnyitására érkező autó­sok között. A CORE országos szervezete helyesebbnek ta­lálja, ha a Világkiállításon a déli államok és N.Y. állam pavilonjai előtt tüntetnek. A brooklyni fiókot fegyelmi eljárásként az országos szer­vezet ideiglenesen felfüggesz­tette. Mindamellett a bronxi és a newyorki fiókok is a for­galmi akadállyal való tünte­tés mellett foglaltak állást és a long-islandi, valamint a Co­lumbia University Core-fiók elitélte a brooklyni fiók fel­függesztését, mint törvényte­lent és alapszabályellenest. Jerome Smith, a Core Mis­sissippiben működő vezetője, telefonon jelentette, hogy tá­mogatja a brooklyni fiók hatá­rozatát és elitélte a felfüggesz­tését. Gloria Richardson, Cam bridge, Md.-i integrációs ve­zető megígérte, hogy 200 autót küldenek a tüntetésre; ugyanennyit Ígértek Chester, Pa.-ból is és máshonnan. A Lodge folytatni akarja a vietnami háborút Mig a háborús uszítok ki akarják terjeszteni a háborút, addig ja­nuár 1 óta 31 halálos áldozatról jelentenek Henry Cabot I.odge, az Egye­sült Államok nagykövete Dél- Vietnamban amellett foglalt állást, hogy az ottani problé­mákat csak az erőszak módsze­reivel lehet megoldani. Az elnökjelöltségre pályázó politikus háborús nézeteit a Life képes folyóirat ápr. 17-i ’ számában kétoldalas cikkben szellőztette. V i s s zautasitott RÖVID HÍREK Hétfőn délután a ródión és televízión álhir érkezett Krus- csev miniszterelnök haláláról, amit pár perccel később vissza­vontak. A tévhir egy japán új­ságíró és a Tass szovjet hírügy­nökség közti telefonbeszélgetés alkalmával történt félreértésből eredt. A későbbi hirek jelentet­ték, hogy Mr. Kruscsev nagyon jó egészségnek örvend. CY>9 Wallace Werner 28 éves olim­piai bajnok av. Alpokban, St. Moritz közelében egy fiatal nyu­gatnémet sibajnoknővel együtt a hólavina halálos áldozata lett. Egy nyugatnémet ruhagyáros ál tál készített si sportdivat bemu­tató filmfelvétele közben történt a tragédia, amelynél a filmké­szítők teljesen figyelmen kívül hagyták a tavaszi olvadások al­kalmával felállított, veszélyre figyelmeztető táblákat. minden olyan indítványt, amit j Dél-Vietnam semlegesítésére s a piszkos háború beszünteté­sére külföldi és belföldi poli- kusok megtettek. (Lásd e lap­számunk 5-ik oldalán Morse szenátor nyilatkozatát.) “A jelenlegi nehéz és ve­szélyes ponton... semmi sem í helyettesítheti az erőhatalmat! és az eltökéltséget, hogy azt igénybe vegyük, még akkor sem. ha a katonai módszerek nem nyújtanak teljes megol­dást a problémákra,” Írja Lodge. Azt ajánlotta cikkében, hogy az ottani “tanácsadói” minő­sítésben beosztott amerikai katonák szolgálati idejét hosz- szabbitsák meg. Úgy gondolja, hogy egy-két évnél tovább fog ! tartani, de azért “nem lepőd-i nék meg, ha 1965 végén a Mekong deltát megtisztita-1 nánk a kommunista gerillák-. tói.” Saigonból érkezett jelentés i szerint, ebben az évben két­szeres arányban történtek sé­rülések az amerikai katonák soraiban. Átlagban naponta 3 amerikai esik áldozatul, meg­hal vagy megsebesül. Január 1-e óta, az év első 103 nap­ján, 31 amerikait öltek meg a gerillák, 276-ot megsebesí­tettek és kettő hiányzik. 1963- ban összesen 503 amerikai sé­rülés történt. A legtöbb sérülés a fegyve- í'es összeütközések alkalmával éri az amerikai hadsereg tag­jait, bár többen voltak bom­barobbanások áldozatai a kü­lönböző dél-vietnami városok­ban is. A vietnami légierő re­pülőgépeit amerikai pilóták vezetik. A vietnami katonákat szállító helikopterek személy­zete is amerikai katonákból áll. A felszabadító hadsereg támadásai a jármüvek ellen szaporodtak és ezzel magya­rázzák, hogy az amerikai ál­dozatok száma emelkedett. Parancsra visszatérnek a belga orvosok A Romániában tartózkodó Pit- termann osztrák alkancellár je­lenleg, vidéki körútja során, több fontos ipari központot te­kint meg. . 400 munkanélküli hiába állt sorba hajnaltól a késő délelőtti órákig a Világkiállítás felvételi irodája előtt. Délfelé egy Pin­kerton detektív csak folyamod­vány-blankettákat osztott szét közöttük, megmondva, hogy leg­jobb lesz, ha hazamennek, mert hiába várnak. A karbantartó és egyéb kisfizetésű személyzeti munkára később jelentkezők, a hosszú sor láttán megfordultak és hazamentek. Állítólag nincs elég személyzet a felvételi iro- dáben a jelentkezők fogadására. Sidney Poitier néger színész nyerte meg az idei “Oszkár”-t, a legjobb színjátszásért adott első dijat, ő az első néger, aki ebben a kitüntetésben részesült, osa Délmagyaror.szagon és Jugo­szlávia északi részében hétfőn földrengés volt Szekszárdon né­hány épület megrongálódott, Komlón és Pécsett kémények dőltek be, és egyéb kár történt. •••••••••••••••••••••••a tüntetésnek ez az újfajta mód­ja, ha sikeres lesz, nagy bo­nyodalmakat okozhat a Világ- kiállításhoz vezető forgalom­ban. Belgiumnak 10 ezer sztráj­koló orvosa közül ezer tarta­lékos katonai szolgálaton lévő orvos szolgálatra jelentkezett a kormány mozgósítási rende­letére. Az orvosok egyenruhá­ban jelentek meg a kórházak­ban. Aki nem tesz eleget a ka­tonai parancsnak, arra szigo­rú büntetés vár. A tartalékosokon kívül há­rom ezer civil kórházi orvos­ra is vonatkozik a mozgósítási kormányrendelet. Az 1948- ban hozott törvény az orvosi kezelést, veszély idején, élet­fontosságú szolgálatnak tekin­ti és ennek értelmében enge- delmeskedniök kell a kormány rendeletnek. Csak az mente­sítheti őket a mozgósítás alól, ha lemondanak az orvosszö­vetségbeli tagságukról, ebben az esetben viszont a hivatási engedélyüket is elveszíthetik. Az orvossztrájk kezdete óta és abból kifolyólag már több haláleset történt és a kormány felhívást intézett a többi or­vosokhoz is, hogy sokezer ke­zelésre váró beteg érdekében jelentkezzenek szolgálatra a kórházakban és klinikákon. Az orvosok az uj egészség­biztosítási törvény ellen sztráj kolnak, amelyért a szakszerve­zetek hosszú évekig harcoltak. Az orvosok legfőbb panasza az ellen irányul, hogy az uj tör­vény, amely leveszi a munkás­családok válláról az orvosi el­látás gondját, korlátozza az or­vosok jövedelmét. «••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••< Kruscsev beszéde a pártok egyenlőségéről Tíz napos magyarországi lá­togatása után Kruscsev mi­niszterelnök a rádión és tele­vízión leadott beszédében ki­hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió tiszteletben tartja a szo­cialista államok egyenlőségé­nek elvét, amely szerint a kis és a nagy államoknak egyfor­ma szavuk és joguk van a szo­cialista államközösségben. Eu­rópában 16 országba továbbí­tották a leadásokat. A magyar kormányvezetők­kel folytatott megbeszélések után a két kormány Közös nyi­latkozatot adott ki, amelyben egységes véleményt nyilvání­tanak a Kínai Kommunista Párt álláspontjával szemben. A szovjet miniszterelnök ki­jelentette: “A szocialista nem­zetek közösségében nincs he­lye nagy nemzeteknek és kis nemzeteknek, hibát el nem követő tanítómestereknek és mindent elfogadó tanítványok­nak ... a kínai vezérek ellen­zik ezt... azt állítják, hogy kivételes helyet foglalnak el a szocialista táborban. Vissza akarják állítani azokat az el­járásokat és módszereket, me­lyek fennálltak a kommunista pártok és országok között Sztálin személyi kultuszának idején. Ezek az idők már el­múltak.”

Next

/
Thumbnails
Contents