Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-26 / 13. szám
Vol. XIII. No. 13. Thursday, March 26, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. LEHULLT AZ ÁLARC Az Egyesült Államok kormánya ezentúl barátságosabban fog viselkedni katonai diktátorokkal szemben, akik megdön- tenek demokratikus kormányzatokat. Ezt az “uj”-nak nevezett állásfoglalást adta tudtukra a latinamerikai államokban szolgáló amerikai kormányképviseleteknek Thomas C. Mann, a State Department helyettes titkára, aki az amerika-közi ügyek intézésével van megbizva. Az “uj” politika szerint tehát megszüntetik az utóbbi években gyakorolt eljárását, hogy hatalmat bitorló jobboldali és katonai diktatúráktól megvonják az elismerést és a dollársegélyt, amig ígéretet nem tesznek arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül helyreállítják a demokratikus kormányformát. Már amit Washington “demokratikus”-nak tart az imperializmus járma alatt nyögő országok számára. A gyakorlatban az ígéret nem késett és a diktatúrák megkapták az elismerést, a dollárokat és készséggel kiszolgálták az amerikai monopóliumokat és érdekeket. Az egyetlen “uj” Mr. Mann bejelentésében az, hogy ezt egyáltalán szóvátette. Az amerikai külpolitika sohasem szűnt meg népelnyomó és katonai diktatúrákat elismerni, sőt létrehozni, amikor imperialista szempontból azt szükségesnek vélte. A latinamerikai országok történelme sorozatos példákkal szolgál errevonatkozólag. Ha a dollárdiplomácia nem érte el egymagában a kívánt eredményt, akkor mindig kéznél voltak a hadihajók, az amerikai tengerészek, akik siettek partra szállni, hogy “rendet teremtsenek” (értsd: elnyomják a nép ellenállását saját hazai elnyomóikkal szemben). Az amerikai külpolitika ezt a gyakorlatot Latin-Ameri- káról átvitte Délkelet-Ázsia országaiba is és különösen Dél- Vietnamban alkalmazza a maga nyers, brutális valóságában. Nyolcadik éve korlátlan dollár, fegyver- és katonai segítségben részesíti először a Diem-dinasztia terrorkormányát és utána az azt felváltó kétrendbeli katonai puccs vezetőit. Ha ezt ilyen nyíltan űzik külpolitikai vezetőink a messze Ázsiában, miért szükséges akkor a demokrácia álarcát viselni a kereskedelmi érdekeinket közelebbről érdeklő Latin-Ameriká- ban? Ez csak gátolja, fennakasztja cselekvési szabadságunkat. A legjobb elvetni. Ez a nyilatkozat, amelynek azt a magyarázatát adta Mr. Mann, hogy az Egyesült Államok nem szándékszik többé beavatkozni a latin-amerikai országok belső politikájába, biztatásul szolgálhat a választás és demokratikus változás előtt álló országok reakciós elemeinek. Igyekezzenek csak a hatalmat megragadni azon módszerrel, mit éppen legeredményesebbnek tartanak, Amerika, a demokrácia őre, szemethuny. Chilében, Brazíliában a helyzet nem éppen az imperialisták érdekeinek megfelelően alakul. A nemzeti érdekek képviselői előre törnek, de ezt a folyamatot el kell gáncsolni, mert ennek Washington szemében Castro-szinezete van. A félreértések elkerülése végett, amikor Mr. Mann arról beszélt, hogy Washington többé nem tesz különbséget a demokráciák és diktatúrák között, leszögezte azt is, hogy a kommunizmussal szemben nem változtat álláspontot. Eszerint Kuba, az egyetlen demokratikus latin-amerikai ország, nem számíthat erre a megértő megbirálásra. Az amerikai földrészt az Egyesült Államok imperialistái saját vadászterületüknek szeretnék megtartani és nyugtalanul tekintenek mindenre, ami a Monroe Doktrínával megrögzi- tettnek vélt helyzetet megváltoztatná. DeGaulle múlt héten Mexikóban tett baráti látogatása és az őszre több más latin- amerikai országba tervezett utazása is ilyen nyugtalanító körülmény. Megtörténhetik, hogy ezek az országok kiszélesítik egymásközti kapcsolataikat és megtörik a dollár-hegemóniát és az amerikai gyarmati kizsákmányolást Latin-Amerikában. Mint mindenütt, az amerikai külpolitika itt is a legreak- ciósabb, dollárral és más kiváltságokkal megvásárolható korrupt rétegre támaszkodik, hogy céljait elérje. De ha kesztyűs bánásmódot igér a katonai diktatúráknak, ez még nem kötele- zi egyik latinamerikai ország népét sem, hogy szintén kesztyűs kézzel bánjon elnyomóival. Stevenson nyilatkozik az ENSZ békéltető szerepéről A Princeton Egyetem által i sem fizeti a reá kivetett részt Hammarskjöld volt ENSZ fő- és más orzságok is azt az állástitkár emlékére rendezett ősz- j pontot foglalták el, hogy az szejövetelen, Adlai Stevenson ENSZ-nek ebben a kérdésben az Egyesült Nemzetek Szervezetének békét fenntartó szerepéről nyilatkozott. Kifejtette, hogy a megváltozott világhelyzetben a felmerülő nézeteltérések “korlátozott fegyveres összecsapások”-ban jutnak kifejezésre, melyek békés egyez kedéssel végződnek. A borzalmasan pusztító atombombáktól való félelem korlátozza a kis háborúknak kiterjesztését, ami pedig az előző korszakok természetes k ö v etkezménye szokott lenni. Ebben az uj korszakban az Egyesült Nemzetekre hárul a békéltetés felelőssége, mondotta Stevenson és ezen az alapon azt véleményezte, hogy az ENSZ-nek állandó békéltető gépezetet kell fenntartania. Stevenson ezekután rátért az ENSZ tagállamok pénzügyi kötelezettségére ezzel kapcsolatban és arra, hogy a Szovjetunió nem hajlandó ilyen kötelezettséget vállalni. Megismételte azt az álláspontját, hogy ezért a Szovjetuniót meg lehet fosztani szavazati jogától az ENSZ közgyűlésén. Washington politikai köreiben hasonló fenyegetések hallatszottak “nem fizető” államok irányában. Franciaország hozott határozata szabályellenes, mivel ez a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozik, nem pedig a Közgyűléshez, ahol a nyugati hatalmak keresztülhajtották akaratukat. A Szovjetunió ENSZ-kiren- deltsége múlt héten nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy ebbeli tartozásának kifizetésére akarják kényszeríteni. A nyilatkozat leszögezte, hogy ilyen lépést “barátságtalan intézkedésként” fognak minősíteni és hogy ennek súlyos következményei lehetnek, esetleg az ENSZ felbomlásához vezethet. i Az amerikai ENSZ kirendelt ség egyik tagja kijelentette, hogy Mr. Stevenson csupán a Johnson-adminisztráció véleményét fejtette ki princetoni beszédében. Meggyilkoltak egy néger nőt Jacksonville-ben Minden provokáció nélkül, egy elhaladó autóból lelőttek egy 11 gyermekes néger anyát Jacksonville, Fla.-ban. Az áldozat, Mrs. Johnnie Mae Cha- pell a város külterületén fekvő országúton haladt, amikor váratlanul revolverlövések érték. A nap folyamán számos zavargás tört ki Jacksonville- ben. A fehér bujtogató fajgyűlölők a National Association for the Advancement of Colored People helyi irodájára koncentrálták támadásaikat, mert ez a szervezet irányította a szegregáció kiküszöbölésére irányuló tüntetéseket a színházak, szállodák, vendéglők és motelek ellen. A néger lakosság avval vádolta a rendőröket, hogy beKiegyeztek a gyógyszergyárral rúgták az NAACP iroda ajtaját és letartóztattak 35 ottlevő személyt, mind négereket. Vafikífli megbízottak Budapesten tárgyalnak A Vatikán két megbízottja Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal az egyház és Magyarország viszony ánok jövőjét illetőleg. A megbeszélések kulcskérdése Mlndszenty biboros szabad kiuta zása körül forog. A börtönbüntetésre Ítélt biboros az 1956-os események óta a budapesti amerikai követségnél talált menedéket és azóta is ott tartózkodik. Kállay Gyula, helyettes miniszterelnök helyeslőleg nyilatkozott Vr. Pál pápa kiegyezési igyekezeteiről, mely szerint “belátja, hogy szükséges a magyar j kormánnyal megegyezésre jut- I ni.” Bíróságon kívüli megegyezéssel végződött 5 egyén személyi kártérítési pere a Ri- chardson-Merrell Inc. gyógyszergyár ellen. A felperesek az eredetileg kért 1.9 millió dollár kártérítés helyett 246 ezer dollárt fogadtak el. A per abból eredt, hogy a panaszos feleken a cég által gyártott MER-29 gyógyszer rövid idei használata következtében bőr- hámlás, hajhullás és szemhályog tünetei jelentkeztek. A rol csökkentését szolgálta. Ugyanazon cég ellen további eljárást szándékszik indítani 7 egyén, akik a cég által gyártott “thalidomide” használatának következtében nyomorék gyermekeket hoztak a világra. A legelső beadványt Peter és John Settle, Hamilton, Ont.-i ikrek ügyében tették. A ma már 2 éves, testi hibával született ikrek anyja a terhesség idején a thalidoAz elnök az autómunkások előtt Lyndon Johnson megismételte az adminisztráció álláspontját arról, hogy az inflációt csakis az akadályozhatja meg, ha a munkások visszalépnek bérköveteléseiktől és a gyárosok nem emelik termékeik árát. Az elnök a United Auto Workers Union-nak Atlantic City-ben megkezdődött konvencióján mondott beszédet Hasonló értelemben beszélt Walter Heller, a Gazdasági Tanácsadó Bizottság elnöke Detroitban, az Economic Club előtt. Az autómunkások szakszervezete a küszöbön álló szerző- désmegujitási tárgyalásokon legalább 4.9%-os béremelést tervez kiharcolni tagjai részére, Walter Reuther bejelentése szerint. Reuther az elnök beszéde után is ragaszkodott ehhez a tervhez. Az elnök a polgárjogi törvényjavaslattal és a Medicare- vel is foglalkozott beszédében s azt állította, hogy a kongresz szus mindkét javaslatot el fogja fogadni, “még ha hónapokat is fog igénybe venni.” gyógyszer a vérbeli koleszte- j midé csillapitószert használta. ELNÖKI ÜZENET A SZEGÉNYSÉG LEGYŐZÉSÉRE Johnson elnök a kongresz- szushoz küldött átiratában fék tette le az adminisztráció terveit az ország lakóinak egy- harmadrészét sújtó szegénység leküzdésére. A részletezett munkaprogramban a legnagyobb súlyt a fiatalságra helyezte és kijelentette, hogy különböző eljárásokkal legalább félmillió fiatal fog megsegítésben részesülni és alkalmat kapni arra, hogy kikerüljön a szegénység gyűrűjéből. A felsorolt eljárások kivitelezésére , 962,500,000 dollár kiutalását kérte a kongresz- szustól. Az összeg felhasználását a következőképpen osztályozta: 315 millió dollár. Ebből az összegből a kormány az ország széliében minden helység kiadásainak 90 százalékát térítené meg, amit a szegénység felszámolását célzó intézkedésekre költ a saját területén. A helyi adminisztrációk az erre kidolgozott tervüket be kell, hogy nyújtsák elfogadás végett. 190 millió dollárt szán 100 munkatábor felállításának kiadásaira, ahol 40,000-től 100 ezerig menő fiatalember két éven keresztül valamilyen szakkiképzésben és oktatásban fog részesülni. Egyrészük természetkarbantartó (erdésze ti, vízügyi) munkálatokon, más részük oktatási és más szakképző központokban lesz elhelyezve. 150 millió dollár állami és városi adminisztrációk kiadásainak 90 százalékát fogja fedezni, ahol fiatalokat a ren(Folytatás a 13-ik oldalon)
