Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-12 / 11. szám
Thursday, March 12, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 AZ EGYESÜLT VÁROSOK SZERVEZETE- Sokan gondoltak már arra, hogy ha az emberek között át lehetne hidalni a nyelvbeli, a politikai, a történelmi különbségeket, ha egyszerű emberi oldalukról ismerhetnék meg egymást, vége lenne az évezredek óta folyó háborúskodásoknak. Az ilyenmódon elért világbéke és barátság elképzelése könnyebb, mint annak megoldása. Hogyan lehetne mégis, praktikusan megoldható módon ismerkedésre és barátságra összehozni a világ különböző tájain élő embereket? Mit tehet a mindennapi ember ennek a nemes célnak a megvalósítására? Az egyik sokatigérő megoldás a nyelvbeli akadályok kiküszöbölése. Jóindulatú idealisták már régóta kísérleteztek az “eszperantó” nyelvvel, abban a reményben, hogy ha az egész világon elfogadják és második, nyelvnek megtanulják, utat nyitnak az emberek közötti nemzetközi barátság kifejlődésének. Ez a kísérlet nem praktikus és nem tudott széles tért hódítani. Több mint tiz évvel ezelőtt a francia ellenállási mozgalom hadviseltjei megalapították a “Le Monde Bilingue” (Kétnyelvű Világ) szervezetet avval az elgondolással, hogy mivel a világ lakosságának többsége a francia vagy angol nyelvet beszéli, a két nyelv közül az egyik vagy a másik legyen mindenkinek a második nyelve. A franciául beszélők tanuljanak meg angolul, az angolul beszélők franciául, a másnyelvüek vagy angolul, vagy franciául. Ebből a szervezetből indult ki egy sokkal nagyobb jelentőségű és a világ minden részét befogadó elgondolás, az “Ikervárosok” gondolata. Eszerint az elgondolás szerint két különböző ország hasonló jellegű városa “párosul“ olymódon, hogy kapcsolatokat teremt egymással. A városok közötti kölcsönös látogatásokkal kulturális, tudományos, kereskedelmi és művészeti kapcsolatokat fejlesztenek ki és a lakosok megismerik egymást. Megismerkednének egymás életviszonyaival, szokásaival és leküzdenék az évszázados előítéleteket. Az emberek látogatásokat tennének egymás városaiban, az ipar és földművelés terén kicserélnék tapasztalataikat. Jótékony hatással lenne ez mindkét részről úgy a kultúra, mint a kereskedelem kifejlődésére és végre megvalósulna a testvériség régen hirdetett eszméje. Az Ikerváros-mozgalom eredete Még a náci megszállás alatt lévő Franciaországban történt, hogy a Párizstól nem messzire fekvő Compiégne koncentrációs táborból megszökött Jean-Marie Bressand fiatal francia polgár. Sikerült átjutnia Angliába, ahol csatlakozott a francia felszabadító mozgalomhoz, amelynek keretében később Algériában folytatta működését hazája felszabadításáért. Evvel kapcsolatban egy olyan élményen ment át, amely mély nyomot hagyott lelkületében és megváltoztatta egész életét. Egy éjjel azt a megbízatást kapta, hogy angol és amerikai katonákkal együtt, repülőgépről ejtőernyővel ereszkedjen le Franciaországban és csatlakozzon az pttani ellenállási mozgalomhoz. Mikor azonban a repülőgép a megadott terület felett keringett, Bressand rémülve vette észre, hogy ejtőernyőjében működési hiba lépett fel, de miután egy szót sem tudott angolul, nem tudta ezt megmagyarázni társainak. Rá is sor került a kiugrásban és nem volt mit tennie, mint követni a többieket. Az ejtőernyő a földtől csak pár száz méternyire, csadálatosképpen kinyílott és ő teljes épségben érzett földet a talpa alatt. Ez a hajszálon függő megmenekülés annyira gondolkodóba ejtette és hatása alatt tartotta, hogy később megérlelődött benne az a gondolat, hogy ha az emberek egymással mindenütt beszélni tudnának, akkor nagy lépést tennének a “békesség a földön” bibliai ábrándjainak megvalósitása felé. így történt az, hogy a náci megszállás alatt átélt tapasztalatból, hét évvel később, 1951-ben, Bressand szerencsés megszökésének évfordulóján, Párizsban megalakult a Kétnyelvű Világ szervezete, amelyből később a nagyobb jelentőségű “Egyesült Városok” szervezet fejlődött. A Kétnyelvű Világ alapelveit az utóbbi szervezet is magáévá tette és továbbfejlesztette. Amellett az elgondolás mellett, hogy “Építsünk egy olyan világot, amelyben az emberek megértik egymást”, az uj szervezet uj módszereket is alkalmazóit. Közvetlen kapcsolatokat teremtett a La Manche- csatorna vagy az Atlanti-óceán mindkét oldalán levő városok között, eleinte csak a nyelvakadályok leküzdésére. Ezekből a kapcsolatokból később sokfajta összeköttetés hálózata fejlődött ki, amely alkalmat adott arra, hogy a városok népei közelebbről megismerjék egymást. így született meg az Ikerváros vagy Páros-Város mozgalom. Hol vannak Ikervárosok? A városok párosításának legelső példáját Lu- chon a Pireneusokban fekvő kis francia fürdőváros és az angol Harrogate fürdőváros polgár- mestereinek és'hatósági tisztviselőinek közreműködésével megindított kapcsolatok képezték. Már az első kísérletek nagy sikert arattak és azóta is Har- rogate-ban minden évben “Francia Hetet” ünnepelnek, amelynek folyamán francia művészi és kereskedelmi kiállításokat, francia borkóstoló ünnepségeket és más francia jellegű aktivitásokat rendeznek. A pennsylvaniai York és a Rhone melletti Arles városok párosítása 1954-ben kezdődött és azóta is a szoros kapcsolatok fenntartásával fejlesztik tovább a lakosságuk között megalapított barátságot és jóviszonyt. A York-Arlesi kapcsolatok első vívmánya volt csere-nyelvtanárok kiküldése, amely- lyel kapcsolatban az arlesi elemi iskolában angolul tanító fiatal amerikai leány feleségül ment az arlesi polgármesterhez. Már a Kétnyelvű Világ-mozgalom létrejötte előtt is történt ilyen Város-Párositás, és pedig az angol Coventry és a szovjet Stalingrád között. Ez a két város szenvedte a legtöbb bombázást a második világháború alatt és a kölcsönös szenvedésekből eredő barátság jegyében folytatott közreműködés mindig nagy súlyt fektet a békemozgalomra. A Kétnyelvű Világ mozgalmának fejlesztése közben megvalósított Ikervárosokból igy fejlődött ki fokozatosan az egész világra kiterjeszthető “Egye* sült Városok” nagyszerű gondolata és megszervezése. Az Ikervárosok célja nem az országok vezetőségei, hanem az egyes országok népei közötti kapcsolatok megteremtése. A munkásba fűszeres, a tanító, mind érdekelve lettek az Ikervárosok mozgalmában. Borguiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke fogalmazta meg a fejlődő mozgalomra a leg találóbb kifejezést, amikor “Népi Diplomáciádnak nevezte. A szervezet megalapítására és továbbfejlesztésére az eredeti Kétnyelvű Világ szervezet 1957- ben nagygyűlésre hívta össze az Ikervárosok képviselőit a franciaországi Aix-les-Bains városkában, ahol kidolgozták az Egyesült Városok alapelveit és meghatározták működési módszerét. A városok párosítása teljesen politikamentes alapon történik. Egymástól elütő politikai nézetű országok városai is szoros kapcsolatokat kötöttek egymással és a tartós barátságot különböző együtt működésben fejezik ki. Az Egyesült Városok szervezetében együttműködnek kelet- és nyugat-európai városok és a nyugati félteke és a nemrég függetlenné vált afrikai államok városai is. Jónéhány spanyol város is csatlakozott a mozgalomhoz. A párosítások alapgondolata az, hogy a gazdasági fejlődés különböző fokán levő országok között kiküszöbölje az ellenséges érzést és tekintet nélkül arra, hogy valami elválasztja a nemzeteket és a kormányokat, egymástól, a népek megismerkedhetnek és megbarátkozhatnak egymással. Ebből az elgondolásból logikusan következik, hogy az u.n. “rosszviszonyban” levő országok városai közötti párosítás még fontosabb az egyéb városok közöttinél. A párosítást az egyes községek minden állami beavatkozás nélkül és politikától függetlenül, maguk hajtják végre. A kulturális kapcsolatok elősegítik az egyéni összeköttetéseket, a helyi árucikkek és a technikai szakismeretek kicserélését. A közreműködés a városi hatóságok és a lakosság beleegyezésével és támogatásával történik, külső befolyás nélkül. Öt évvel a megalapozása után, az Egyesült Városok szervezetébe jelenleg 37 ország 500 városa tartozik. A különböző országokban fiókszervezetek nyíltak. Minden város kezdeményezheti az Egyesült Városok fiókjának megszervezését és egyének is csatlakozhatnak, akik elfogadják a szervezet alapelveit. Milyen előnyökkel jár az Egyesült Városok szervezetében való tagság? Az egyén részt vehet a különböző bizottságok munkájában és ezek révén kedvező kerect-odelmi összeköttetéseket szerezhet. Uj piacok nyilhatnak a világ számos területein árucikkei számára és technikai információt szerezhet gyártmányainak tökéletesítésére. A kulturális kapcsolatok és az utazási lehetőségek mellett a tagok Ikerváros- Igazolványt kapnak, amelynek felmutatásával a tagvárosokban tárt karokkal várják és a legnagyobb vendégszeretetben részesítik. A magyarországi Dunaújváros tagja az Egyesült Városok vezetőségének, Győr pedig egy hasonló jellegű olasz várossal való közreműködést keres. STEPHEN LEACOCK: Statisztika Nem ismertem őket, de a vonaton egy fülkébe kerültem kettőjükkel, s igy akarva-akaratlanul végig kellett hallgatnom egész beszélgetésüket. Ahogyan láttam, csak véletlenül keveredtek beszélgetésbe egymással, ilyesmi előfordul utitársakkal Az is meglátszott rajtuk, hogy olyan emberek, akik önmagukat nagy koponyának tartják, s mélységes meggyőződés tölti el őket, hogy kevés ilyen mélyen gondolkodó halandót hordoz a glóbus. Az egyik ur valami könyvet olvasott, majd az ölébe ejtette. — Hm. . . Érdekesek ezek a statisztikai adatok. Tudja, milyen sokat mondanak a statisztika száraz, de rendkívül tanulságos számai? — mondta a másik nagy gondolkodónak. — Ah, statisztikai adatok! Nagyszerű dolog, nekem elhiheti. Én magam is nagyra értékelem őket. — Például itt az áll — folytatta az első ur —, hogy egy vizcseppben annyi kicsi. . . annyi kicsi. . . no nézd csak, nem jut eszembe, hogy hívják ezeket... igen, igen, annyi részecske van, hogy minden köbcentiméterben pontosan. . . pontosan tartalmaz. . . gyorsan utána kellene néznem, melyik oldalon is van. . . — Mondjuk, hogy egymilliót — vélekedett a másik, hogy kisegítse partnerét. — Persze. Egymilliót, képzelje! Vagy lehetséges, hogy egymilliárdot? Mindenesetre elképesztően sokat. — Óriási. De hát tényleg rendkívül furcsa dolgok vannak a világon. Itt van például a szén. Vegyük az egyszerű, mindenhol előforduló szenet. — Helyes — szólt beszélgető társa —, vegyük a szenet. És sokat váróan dőlt hátra az ülésen, hogy meghallgassa a másik nagy gondolkodó fantasztikus adatait a szénről. — Tudja ön, hogy minden tonna szén, amely a mozdonyban elég, egy olyan tehervonatot tud huzni, amelynek hossza.. . Már nem tudom, milyen hosszú, de a lényeg az, hogy el tud huzni egy tehervonatot, amely ennyi és ennyi nehéz. Éspedig ezt elhúzza egészen. . . egészen. . affene, a pon tos távolság most nem jut eszembe, de szóval elhúzza egészen...------ Innen egészen a Holdig, ugye? — segítette ki a másik. — Lehetséges. Igen, ha jól utánagondolok, innen a Holdig. Mesés, nemde? — Ez nem is vitás. De a legérdekesebb, drága uram, mégis az a szám, ami a Földnek a Naptól való távolságát érzékelteti. Tudniillik adatok bizonyítják, hogy a valóságban egy gránát, amelyet a Földről kilőnek a Nap felé. . . — Amit a Nap felé lőnek — visszhangozta társa, s közben olyan fontoskodóan bólogatott, mintha 5 már sokszor végignézett volna ilyesmit. —Mint mondtam. És a gránát ezt az utat.. mivel is? Hamarjában.. . Mivel is? Mivel is?. .. — Kilométerenként tizfillérnyi költséggel? —■ találgatta a másik. — Nem, nem, ön félreért engem. Megvan! A gránát hihetetlen sebességgel! egyszerűen hihetetlen sebességgel tenné meg, én mondom magának. És még igy is ennek a gránátnak az úthoz minimum százmillió... mégsem, százmilliárd..., vagy mennyi is. . . vagyis röviden: hihetetlen, őrü* letesen hosszú idő kellene, hogy megtegye odáig az utat, ehhez mit szól? Tovább nem bírtam és elmenekültem az étkez#» kocsiba. (Fordította: V. J.) KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! v ▼ ▼ v **w 'w "<r*** ! RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA • > 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * y (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- < * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország j * minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva *■. •*_**->. .■* ...
