Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-12 / 11. szám

Thursday, March 12, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 AZ EGYESÜLT VÁROSOK SZERVEZETE- Sokan gondoltak már arra, hogy ha az emberek között át lehetne hidalni a nyelvbeli, a politikai, a történelmi különbségeket, ha egyszerű emberi oldalukról ismerhetnék meg egymást, vége lenne az évezredek óta folyó háborúskodásoknak. Az ilyenmódon elért világbéke és barátság elképzelése könnyebb, mint annak megoldása. Hogyan lehet­ne mégis, praktikusan megoldható módon ismer­kedésre és barátságra összehozni a világ különbö­ző tájain élő embereket? Mit tehet a mindennapi ember ennek a nemes célnak a megvalósítására? Az egyik sokatigérő megoldás a nyelvbeli aka­dályok kiküszöbölése. Jóindulatú idealisták már régóta kísérleteztek az “eszperantó” nyelvvel, ab­ban a reményben, hogy ha az egész világon elfo­gadják és második, nyelvnek megtanulják, utat nyitnak az emberek közötti nemzetközi barátság kifejlődésének. Ez a kísérlet nem praktikus és nem tudott széles tért hódítani. Több mint tiz évvel ezelőtt a francia ellenállási mozgalom hadviseltjei megalapították a “Le Monde Bilingue” (Kétnyelvű Világ) szervezetet avval az elgondolással, hogy mivel a világ lakosságának többsége a francia vagy angol nyelvet beszéli, a két nyelv közül az egyik vagy a másik legyen mindenkinek a második nyelve. A franciául beszé­lők tanuljanak meg angolul, az angolul beszélők franciául, a másnyelvüek vagy angolul, vagy fran­ciául. Ebből a szervezetből indult ki egy sokkal nagyobb jelentőségű és a világ minden részét be­fogadó elgondolás, az “Ikervárosok” gondolata. Eszerint az elgondolás szerint két különböző or­szág hasonló jellegű városa “párosul“ olymódon, hogy kapcsolatokat teremt egymással. A városok közötti kölcsönös látogatásokkal kulturális, tudo­mányos, kereskedelmi és művészeti kapcsolatokat fejlesztenek ki és a lakosok megismerik egymást. Megismerkednének egymás életviszonyaival, szo­kásaival és leküzdenék az évszázados előítéleteket. Az emberek látogatásokat tennének egymás váro­saiban, az ipar és földművelés terén kicserélnék tapasztalataikat. Jótékony hatással lenne ez mind­két részről úgy a kultúra, mint a kereskedelem kifejlődésére és végre megvalósulna a testvériség régen hirdetett eszméje. Az Ikerváros-mozgalom eredete Még a náci megszállás alatt lévő Franciaország­ban történt, hogy a Párizstól nem messzire fekvő Compiégne koncentrációs táborból megszökött Jean-Marie Bressand fiatal francia polgár. Sike­rült átjutnia Angliába, ahol csatlakozott a francia felszabadító mozgalomhoz, amelynek keretében később Algériában folytatta működését hazája fel­szabadításáért. Evvel kapcsolatban egy olyan élményen ment át, amely mély nyomot hagyott lelkületében és megváltoztatta egész életét. Egy éjjel azt a meg­bízatást kapta, hogy angol és amerikai katonákkal együtt, repülőgépről ejtőernyővel ereszkedjen le Franciaországban és csatlakozzon az pttani ellen­állási mozgalomhoz. Mikor azonban a repülőgép a megadott terület felett keringett, Bressand ré­mülve vette észre, hogy ejtőernyőjében működési hiba lépett fel, de miután egy szót sem tudott an­golul, nem tudta ezt megmagyarázni társainak. Rá is sor került a kiugrásban és nem volt mit tennie, mint követni a többieket. Az ejtőernyő a földtől csak pár száz méternyire, csadálatosképpen kinyí­lott és ő teljes épségben érzett földet a talpa alatt. Ez a hajszálon függő megmenekülés annyira gondolkodóba ejtette és hatása alatt tartotta, hogy később megérlelődött benne az a gondolat, hogy ha az emberek egymással mindenütt beszélni tud­nának, akkor nagy lépést tennének a “békesség a földön” bibliai ábrándjainak megvalósitása felé. így történt az, hogy a náci megszállás alatt átélt tapasztalatból, hét évvel később, 1951-ben, Bres­sand szerencsés megszökésének évfordulóján, Pá­rizsban megalakult a Kétnyelvű Világ szervezete, amelyből később a nagyobb jelentőségű “Egye­sült Városok” szervezet fejlődött. A Kétnyelvű Világ alapelveit az utóbbi szervezet is magáévá tette és továbbfejlesztette. Amellett az elgondolás mellett, hogy “Építsünk egy olyan vi­lágot, amelyben az emberek megértik egymást”, az uj szervezet uj módszereket is alkalmazóit. Közvetlen kapcsolatokat teremtett a La Manche- csatorna vagy az Atlanti-óceán mindkét oldalán levő városok között, eleinte csak a nyelvakadályok leküzdésére. Ezekből a kapcsolatokból később sok­fajta összeköttetés hálózata fejlődött ki, amely al­kalmat adott arra, hogy a városok népei közelebb­ről megismerjék egymást. így született meg az Ikerváros vagy Páros-Város mozgalom. Hol vannak Ikervárosok? A városok párosításának legelső példáját Lu- chon a Pireneusokban fekvő kis francia fürdővá­ros és az angol Harrogate fürdőváros polgár- mestereinek és'hatósági tisztviselőinek közreműkö­désével megindított kapcsolatok képezték. Már az első kísérletek nagy sikert arattak és azóta is Har- rogate-ban minden évben “Francia Hetet” ünne­pelnek, amelynek folyamán francia művészi és ke­reskedelmi kiállításokat, francia borkóstoló ünnep­ségeket és más francia jellegű aktivitásokat ren­deznek. A pennsylvaniai York és a Rhone melletti Arles városok párosítása 1954-ben kezdődött és azóta is a szoros kapcsolatok fenntartásával fejlesztik to­vább a lakosságuk között megalapított barátságot és jóviszonyt. A York-Arlesi kapcsolatok első vív­mánya volt csere-nyelvtanárok kiküldése, amely- lyel kapcsolatban az arlesi elemi iskolában ango­lul tanító fiatal amerikai leány feleségül ment az arlesi polgármesterhez. Már a Kétnyelvű Világ-mozgalom létrejötte előtt is történt ilyen Város-Párositás, és pedig az angol Coventry és a szovjet Stalingrád között. Ez a két város szenvedte a legtöbb bombázást a második világháború alatt és a kölcsönös szenvedésekből eredő barátság jegyében folytatott közreműködés mindig nagy súlyt fektet a békemozgalomra. A Kétnyelvű Világ mozgalmának fejlesztése köz­ben megvalósított Ikervárosokból igy fejlődött ki fokozatosan az egész világra kiterjeszthető “Egye* sült Városok” nagyszerű gondolata és megszerve­zése. Az Ikervárosok célja nem az országok veze­tőségei, hanem az egyes országok népei közötti kapcsolatok megteremtése. A munkásba fűszeres, a tanító, mind érdekelve lettek az Ikervárosok mozgalmában. Borguiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke fogalmazta meg a fejlődő mozgalomra a leg találóbb kifejezést, amikor “Népi Diplomáciádnak nevezte. A szervezet megalapítására és továbbfejlesz­tésére az eredeti Kétnyelvű Világ szervezet 1957- ben nagygyűlésre hívta össze az Ikervárosok kép­viselőit a franciaországi Aix-les-Bains városkában, ahol kidolgozták az Egyesült Városok alapelveit és meghatározták működési módszerét. A városok párosítása teljesen politikamentes alapon történik. Egymástól elütő politikai nézetű országok városai is szoros kapcsolatokat kötöttek egymással és a tartós barátságot különböző együtt működésben fejezik ki. Az Egyesült Városok szervezetében együttmű­ködnek kelet- és nyugat-európai városok és a nyu­gati félteke és a nemrég függetlenné vált afrikai államok városai is. Jónéhány spanyol város is csat­lakozott a mozgalomhoz. A párosítások alapgondo­lata az, hogy a gazdasági fejlődés különböző fokán levő országok között kiküszöbölje az ellenséges ér­zést és tekintet nélkül arra, hogy valami elválaszt­ja a nemzeteket és a kormányokat, egymástól, a népek megismerkedhetnek és megbarátkozhatnak egymással. Ebből az elgondolásból logikusan kö­vetkezik, hogy az u.n. “rosszviszonyban” levő or­szágok városai közötti párosítás még fontosabb az egyéb városok közöttinél. A párosítást az egyes községek minden állami beavatkozás nélkül és politikától függetlenül, maguk hajtják végre. A kulturális kapcsolatok elősegítik az egyéni össze­köttetéseket, a helyi árucikkek és a technikai szakismeretek kicserélését. A közreműködés a vá­rosi hatóságok és a lakosság beleegyezésével és támogatásával történik, külső befolyás nélkül. Öt évvel a megalapozása után, az Egyesült Váro­sok szervezetébe jelenleg 37 ország 500 városa tartozik. A különböző országokban fiókszervezetek nyíltak. Minden város kezdeményezheti az Egye­sült Városok fiókjának megszervezését és egyé­nek is csatlakozhatnak, akik elfogadják a szerve­zet alapelveit. Milyen előnyökkel jár az Egyesült Városok szervezetében való tagság? Az egyén részt vehet a különböző bizottságok munkájában és ezek révén kedvező kerect-odelmi összeköttetéseket szerezhet. Uj piacok nyilhatnak a világ számos területein árucikkei számára és technikai információt szerezhet gyártmányainak tökéletesítésére. A kulturális kapcsolatok és az utazási lehetőségek mellett a tagok Ikerváros- Igazolványt kapnak, amelynek felmutatásával a tagvárosokban tárt karokkal várják és a legna­gyobb vendégszeretetben részesítik. A magyarországi Dunaújváros tagja az Egye­sült Városok vezetőségének, Győr pedig egy ha­sonló jellegű olasz várossal való közreműködést keres. STEPHEN LEACOCK: Statisztika Nem ismertem őket, de a vonaton egy fülkébe kerültem kettőjükkel, s igy akarva-akaratlanul vé­gig kellett hallgatnom egész beszélgetésüket. Aho­gyan láttam, csak véletlenül keveredtek beszélge­tésbe egymással, ilyesmi előfordul utitársakkal Az is meglátszott rajtuk, hogy olyan emberek, akik önmagukat nagy koponyának tartják, s mélységes meggyőződés tölti el őket, hogy kevés ilyen mélyen gondolkodó halandót hordoz a glóbus. Az egyik ur valami könyvet olvasott, majd az ölébe ejtette. — Hm. . . Érdekesek ezek a statisztikai adatok. Tudja, milyen sokat mondanak a statisztika szá­raz, de rendkívül tanulságos számai? — mondta a másik nagy gondolkodónak. — Ah, statisztikai adatok! Nagyszerű dolog, nekem elhiheti. Én magam is nagyra értékelem őket. — Például itt az áll — folytatta az első ur —, hogy egy vizcseppben annyi kicsi. . . annyi ki­csi. . . no nézd csak, nem jut eszembe, hogy hív­ják ezeket... igen, igen, annyi részecske van, hogy minden köbcentiméterben pontosan. . . pon­tosan tartalmaz. . . gyorsan utána kellene néznem, melyik oldalon is van. . . — Mondjuk, hogy egymilliót — vélekedett a másik, hogy kisegítse partnerét. — Persze. Egymilliót, képzelje! Vagy lehetsé­ges, hogy egymilliárdot? Mindenesetre elképesztő­en sokat. — Óriási. De hát tényleg rendkívül furcsa dol­gok vannak a világon. Itt van például a szén. Ve­gyük az egyszerű, mindenhol előforduló szenet. — Helyes — szólt beszélgető társa —, vegyük a szenet. És sokat váróan dőlt hátra az ülésen, hogy meg­hallgassa a másik nagy gondolkodó fantasztikus adatait a szénről. — Tudja ön, hogy minden tonna szén, amely a mozdonyban elég, egy olyan tehervonatot tud huzni, amelynek hossza.. . Már nem tudom, mi­lyen hosszú, de a lényeg az, hogy el tud huzni egy tehervonatot, amely ennyi és ennyi nehéz. Éspe­dig ezt elhúzza egészen. . . egészen. . affene, a pon tos távolság most nem jut eszembe, de szóval el­húzza egészen...------ Innen egészen a Holdig, ugye? — segí­tette ki a másik. — Lehetséges. Igen, ha jól utánagondolok, in­nen a Holdig. Mesés, nemde? — Ez nem is vitás. De a legérdekesebb, drága uram, mégis az a szám, ami a Földnek a Naptól való távolságát érzékelteti. Tudniillik adatok bizo­nyítják, hogy a valóságban egy gránát, amelyet a Földről kilőnek a Nap felé. . . — Amit a Nap felé lőnek — visszhangozta társa, s közben olyan fontoskodóan bólogatott, mintha 5 már sokszor végignézett volna ilyesmit. —Mint mondtam. És a gránát ezt az utat.. mivel is? Hamarjában.. . Mivel is? Mivel is?. .. — Kilométerenként tizfillérnyi költséggel? —■ találgatta a másik. — Nem, nem, ön félreért engem. Megvan! A gránát hihetetlen sebességgel! egyszerűen hihe­tetlen sebességgel tenné meg, én mondom magá­nak. És még igy is ennek a gránátnak az úthoz minimum százmillió... mégsem, százmilliárd..., vagy mennyi is. . . vagyis röviden: hihetetlen, őrü* letesen hosszú idő kellene, hogy megtegye odáig az utat, ehhez mit szól? Tovább nem bírtam és elmenekültem az étkez#» kocsiba. (Fordította: V. J.) KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! v ▼ ▼ v **w 'w "<r*** ! RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA • > 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * y (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- < * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország j * minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva *■. •*_**->. .■* ...

Next

/
Thumbnails
Contents