Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-12 / 11. szám
Thursday, March 12, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A MAGYAR MOZIK A SZÁMOK MÉRLEGÉN TVyolcszázhatvanezer előadás, száztizenhat millió néző A Művelődésügyi Minisztérium statisztikai osztályán összeállították a filmszinházak múlt évi munkáját jellemző kimutatásokat. Az 1963-as évet, 4,465 mozival zárták. A községek 95 százaléka saját filmszínházzal rendelkezik. Csak kevés ország dicsekedhet ilyen sürü mozihálózattal. A múlt évben jelentékenyen nőtt a korszerű szélesvásznú filmszinházak száma. Év végén 475 működött, 47%-kal több mint amennyi 1962-ben. Ezer lakosra jelenleg Budapesten 49, a vidéki városokban 52, a falvakban 85 filmszinházi férőhely jut, az országos átlag pedig 71 moziszék. A községek jobb ellátását főleg az indokolja, hogy a városok nagyobb népessége a hét minden napján lehetővé teszi a vetitést, sőt több előadás tartását is. A múlt évben 860 ezer mozielőadásra 116 millió jegyet váltottak; 34 milliót Budapesten, 30 milliót a vidéki városokban, 52 milliót pedig falun. A televízió versenye folytán a múlt évben mintegy hatmillióval csökkent a látogatottság, de ez az előző évi visszaesésnek már csak a fele. Egy előadáson átlagosan 134 néző vett részt. A látogatók zöme — 65 millióan — magyar és a baráti országokban készült filmekhez váltottak jegyet. Hazai filmeket 29 millióan, a Szovjetunióban készült alkotásokat 16 millióan, a népi demokratikus országok művészeinek filmjeit 20 millióan látták. A nem szocialista országokban készült filmekhez 51 millió jegyet adtak el. Országos átlagban egy városi lakos 12, egy falusi pedig 9 filmet látott a múlt év folyamán. A debreceniek a legszorgalmasabb mozilátogatók, átlagosan 19 jegyet váltottak. (Megjegyezzük, hogy nagy városok közül egyelőre itt működik legkevesebb televizió.) A budapestiek 18, a miskolciak 15, a szegediek 14, a pécsiek 13 filmet néztek meg. Szegeden a korábbihoz képest még emelkedett is a mozilátogatók adata. Somogy megye városaiban 17, Zalában 16 jegyet váltott egy-egy lakos. Békés, A Központi Statisztikai Hivatalban az 1963-as év utolsó hónapjának népmozgalmi adatait is feldolgozták. Milyen változások jellemezték tavaly a nép mozgalmat ?Hányan születtek, hányán haltak meg, és általában milyen volt Magyarországon az egészségügyi helyzet? Az ország lakossága december végén 10,104,000 volt. 1963-ban az előzetes adatok szerint 132,262 gyermek született, 2,200-zal több, mint az előző évben. Ezzel feltehetően megállt a születések további csökkenése. 1961-ben ugyan 140 ezer, 1960-ban pedig 146 ezer gyermek született Magyarországon. A múlt évben kevesebben haltak meg Tavaly az eddigi feldolgozások szerint 84,320 házasságkötést jegyeztek be az országban, csaknem 3,000-el többet, mint 1962-ben. A legutóbbi években fokozatosan csökkent a házasságkötések száma is, és 1962-ben érte el mélypontját. 1961-ben 83 ezer, 1960-ban pedig 89 ezer házaságot kötöttek az országban. 1963-ban az előzetes adatok szerint 99,672-en haltak meg az országban, lényegesen kevesebben, mint az előző évben (1962-ben 108,273-an). Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1961-ben 96,410, 1960-ban pedig 101,525 halálozás történt. Megnyugtató, hogy negyedszázad alatt az egyötödére csökkent a tbc-halandóság. A csökkenés üteme különösen örvendetes volt az elmúlt 15 év folyamán 1963-ban a halálokok előzetes feldolgozása szerint 2,645-en haltak meg gümőkórban (1962-ben 3 ezren, 1961-ben 2,900-an!) Megelőzni a tuberkulózist A gümőkór — a halandóság jelentékeny csökkenése ellenére — még mindig aránylag számottevő betegség. 1962-ben például minden ezer lakos közül 13 szerepelt a tbc-gondozók nyilvántartásában. A tbc-rendelet előírja a tbc-s betegek korai felkutatását. A fertőzés elhárítása céljából rendszeresítették a lakosság legalább kétévenkénti szűrővizsgálatát. Az 1963. év adatai szerint az uj tbc-s megbetegedések száma alacsonyabb az előző évinél. Az eredményes BCG-oltások hatására a gyermeKomárom, Szolnok, Tolna és Vas megyékben pedig a falusiak is átlagosan 11 filmet néztek meg. A múlt évben 167 teljes műsort betöltő filmet mutattak be, szinte minden másnap egyet. Közülük 23 Magyarországon, 34 a Szovjetunióban, 58 népi demokratikus országban, 52 pedig nem szocialista országban készült. A magyar filmek közül 123-at vásároltak meg más országok, de ebből 11 csak televízióban került bemutatásra. A vevők között Kuba áll az első helyen 23 filmmel, majd — a vásárlás nagyságrendjében — a Szovjetunió, a Német Szövetségi Köztársaság, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság, Albánia, Lengyelország és Csehszlovákia következik. Figyelemre méltóak az 1960 óta készült filmek külföldi forgalmazásának összesített adatai is. Az Alba Regia 44, a Két félidő a pokolban 17, a Katonazene 13, a Két emelet boldogság 12, a Légy jó mindhalálig és a Rangon alul 9—9, a Füré lépni szabad, a Napfény a jégen, a Négyen az árban, a Puskák és galambok 8—8 országban került bemutatásra. 1963-as magyar filmekből a Hogy állunk fiatalember? forgalmazási jogát 6, a Fotó Háberét és a Nappali sötétségét 4—4 ország szerezte meg már a gyártás évében. Érdekes átböngészni a Statisztikai Hivatalnak a legnagyobb filmsikerekről beszámoló adatait. Bemutatásától 1962 végéig a Mágnás Miskát 8 millióan nézték meg. Az Állami Áruház 6 millió, a Kétszer kettő néha öt, a Gábor diák és a Rákóczi hadnagya 5—5 millió látogatót vonzott. Négymillióan látták a következő filmeket: Liliomfi, Civil a pályán, Hintónjáró szerelem, Déryné, Fel a fejjel, Janika, Ludas Matyi, Szegény gazdagok, Egy pikoló világos. A külföldi filmek sorában a Nyomorultak vezet 5 milliós látogatottsággal, de alig maradtak el tőle a Háború és béke, a Pármai kolostor, a Vörös és fekete, a Gróf Monte Christo s a Királylány a feleségem. A szovjet filmek közül a Berlin eleste és az Örs a hegyekben voltak a legsikeresebbek. kék tbc-megbetegedése alig egy évtized alatt egynegyedére csökkent. Az általánosnál sokkal nagyobb mértékben csökkent a 15 éven aluliak megbetegedésének száma, az 50 éven felülieké viszont emelkedett. Az ország egészségügyi helyzetében fontos adat a csecsemőhalandóság. 1963-ban előzetes adatok szerint 5,638 egy éven aluli gyermek halt meg. Az előző esztendőkben az egy éven aluli meghaltak száma mindig a hatezer felett volt. Figyelembe véve azonban a csecsemők gondozásának és egészség ügyi ellátásának az alacsony születési számból is adódó relativ javulását, a csecsemőhalálozás aránya még nem mondható kielégítőnek. A fertőző betegségek A heveny fertőző betegségek — az influenza kivételével — általában az előző évihez hasonló képet mutatnak. A betegségek eredményes megelőzését bizonyítja a gyermekbénulás csaknem teljes megszüntetése is. A Sabin-oltások bevezetése óta a gyermekparalizis, amely azelőtt egyes járványos években 1,500—2,000 megbetegedést is okozott, az országban legfeljebb ha elvétve fordul elő. 1963- ban mindössze három gyermekbénulásos esetet jelentettek. Tavaly izgalmat okozott a lakosság körében a budapesti himlőeset. Az egészségügyi hatóságok erélyes intézkedéseinek hatására az egyetlenegyen kívül több megbetegedés nem történt. A legutóbbi években sokat javult az ország egészségügyi helyzete. Elmondja a statisztika azt is, hogy javult a vidék és a főváros közötti sokat vitatott orvosmegoszlás is. 1963-ban az orvosok száma meghaladta a 17 ezret, a kórházi ágyak száma pedig több mint 74 ezer volt. (1949-ben még ötven ezer kórházi ágy sem volt.) Kismértékben, de még nem kielégítően emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. M. F. MVWVVVVIMAIVWWVWVUWVWWWWWUWtAMUWVWMM A DÉL-KOREÁBÓL Japánba menekülők száma állandóan növekszik. A Japánbaa érkezők a megélhetési nehézségek miatt menekülnek el Dél- Koreából. A szemtanuk beszélnek MIAMI, Fia. — Egy régi olvasónk levelet kapott sógorától, akit 12 éves korában hoztak ki az Egyesült Államokba Magyarországról. Az illető a feleségével nemrégen ellátogatott az óhazába és az ottani tapasztalatairól számol be a levélben. Érdekesnek találtam, hogy itt nevelkedett és iskolázott ember miként látja Magyarországot, habár mikor kijött már némi fogalma lehetett az ottani viszonyokról, s igy jobban észreveszi a változásokat is. Ha érdekesnek tartják, közöljék a levelet, melyet kissé megrövidítve mellékelek. M. Kovács íme, itt a levél: Kedves Sógornő! Kérdésedre, hogy miként éreztük magunkat Magyarországon, ilyenformán felelek. Jól éreztük magunkat, de én itt nőttem fel és itt a hazám, itt szolgáltam a haditengerészetnél, jobban tudok angolul, mint magyarul. Itthon is angolul beszélünk, igy hát nekünk jobb itt, mint ott. De ma Magyar- ország többségének jobb, mint bármikor ezelőtt a Horthy, vagy Ferenc Jóska uralom alatt. Természetes, hogy ezt a rendszert nem a magyar nép választotta, de a Horthy, vagy az osztrák uralmat sem. Ha jó lett volna, akkor mi sem volnánk itt Amerikában. Igaz, én úgy látom, hogy akár Magyarországon, akár más európai országban nem lehet olyan jó a népnek, mint itt, mivel túlnépesedettek. A hazai parasztnak ha volt 24 hold földje, összehúzta a nadrágsziját, hogy vegyen még egy holdat és 25 hold legyen és hogy akkor ő kicsoda! És igy tovább. Az most nincs. A paraszt most többet eszik, jobb háza van, szebb bútorja, a fiatalságnak jobb az iskolája. Pl. aki azelőtt 4 polgárit járt, azt már nagynak tartották. Most a polgári nincs, hanem mindenki 8 osztályt jár, ami egy kicsit jobb, mint a régi polgári. A volt falunkban van óvoda, 50 kisgyerek jár oda, ott esznek, játszanak és ebéd után lefekszenek. Van mozijuk, melyben ilyen gyermekeknek való filmeket mutatnak be. Úgy néznek ki ezek a gyerekek, mint a babák. A fiatalság bejár a városba dolgozni, a busz viszi őket az állomásra, onnan meg vonaton tovább, este ugyanúgy vissza. Ma minden kis faluban van busz. Néhány évvel ezelőtt nagyobb volt a szigorúság, a sok beszolgáltatás, ma már az nincs. Mindenkinek van tehene, vagy kecskéje, hizó disznó, libák, tyúkok, csirkék. Ruha egy kicsit drága, de úgy látszik mindenkinek van belőle elég. Az üzletekben van elég és a népek vásárolnak. A cukrászdák és mulatók tele vannak. A mi rokonainknak jól megy. A fiatalság nem is akar hallani olyan rendszerről, mint a régi volt, mert nekik jó, különösen, ha mindkettő dolgozik. A televizió már nem újság Magyarországon, már több privát autó is van, már nem kell rá engedély, veszik lefizetésre. Sokan járnak felső iskolába, sok nő orvos. A fiatal Gyuri még mindig jár iskolába, a repülő iskolát már kijárta, most meg a gimnáziumba megy és tavaszra meg is kapja a diplomát, ő járt már több országban konferencián, de úgy látja, hogy élelem dolgában Magyarország jobb, mint pl. Románia, Bulgária vagy Csehszlovákia, de az utóbbiban a ruhaféle olcsóbb. No meg egy, aminek a maga nővérei örvendenek: nincs szolgáló, most már a nagyságos asszonyok nem pattogtatják az ujjúkat és mondják, hogy siess Kató, vagy Mari, csináld ezt, meg azt; csinálják ők maguk a saját munkájukat. A nagyságos uraknak és asszonyoknak mindnek van valami foglalkozása és dolgoznak. A templomok nyitva vannak. Van több kis privát üzlet is. Felmentünk Budapestre egy barátunk lányához, elvittük Juliskát is. Ott őt mindjárt modernizálták, a beauty-shopban a haját levágták, megmosták és kigöndöritették, nagyon jól nézett ki. A sógoréknak jól megy, ő kap 800 forint nyugdijat, van egy kis műhelye és ott reperálgat, van egy hold kertjük. A Juliska dolgozik a tsz-ben. Volt 5 hizó disznó, egyet levágtak búcsúra, egyet meg mig otthon voltunk, egyet adnak a fiuknak, egyet a lányuknak és az utolsót később ők vágják le. Van két fejős kecskéjük, libák, csirkék, tojás és sok kukorica., A többi rokonság is ehhez hasonlóan jól van, aminek igen örülök. Sokat tudnék még írni, de majd személyesen elmondok mindent. Kb. 2,100 dollába került minden beleszámítva az utazásunk, de nagyon megéri, hogy ezeket megtudtuk és láttuk. Sok ruhafélét vittünk és egyéb ajándékot, amit majdnem mind szétosztottunk a rokonok között. —Aláírás AAWUUVVmiWUUVUUVWWlAWWinftMAMAMM KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! NÖVEKEDETT MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA Több a házasságkötés és az újszülött. — Csökkent a tbc- és a csecsemőhalandóság. — Hetven négyezer kórházi ágy
