Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-05 / 10. szám
io AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARM N WORD Thursday, March 5, 1964 ' ' f ! . Mt TorTcmk*2 ÓhAzA&AN HÁNY CSALÁD TAKARÉKOSKODIK? - 64,000 LAKÁS ÉPÜLT KÖLCSÖN segítségével három év alatt, társasházat építők előnyben Gács László, az Orsz. Takarékpénztár vezérigazgatója tájékoztatóján elmondotta, hogy a lakosság betétállománya a múlt év végén elérte a 12.2 milliárd forintot. Az 1963. évi emelkedés csaknem 3.5 milliárdos összege meghaladja az 1961. és 1962. évek együttes összegét. Több a takarékoskodó vidéken Külön említésre méltó, hogy a vidék részesedése az éves takarékbetét-állomány emelkedésében és az országos 'Betétállományban évről évre növekszik. Az országos összbetétállománynak már 58 százaléka vidéken elhelyezett betét. A különböző formákban takarékoskodók száma — ideértve a betétkönyvben takarékoskodókat, a KST-tagokat, (KST = Kölcsönös Segitő Takarékpénztár.) az iskolai takarékossági mozgalomban részt vevő tanulóifjúságot és a csekkszámla-tulajdonosokat — 1963 végén 4,800,000 volt. 1964 január 31-én 211,762 gépkocsi-nyereménybetétkönyv volt forgalomban. E betétfajta bevezetése óta 813 gépkocsit sorsoltak ki. Évről évre fejlődik a KST-mozgalom is. A tagok létszáma eléri a 820,000 főt. A KST-tagok 1963- ban 1,080 millió forintot gyűjtöttek, és 773 millió forint összegű kölcsönt vettek igénybe. Az 1962—63. tanévben a fiatalok takarékbélyegben 93 millió forintot gyűjtöttek, az előző évi 79 millió forinttal szemben. Lakásépítési hitelek Egyre jelentősebb a betétesek számára jóváirt, kifizetett, illetve a nyereménytárgyak formájában kisorsolt kamat összege. 1963-ban a betétesek az előző évinél 100 millióval több, összesen 495 millió forint kamatot kaptak. A hitelezés fő területe továbbra is a lakásépítkezések támogatása, finanszirozása volt. Tizenöt év alatt állami kölcsöntámogatással, a takarékpénztár közreműködésével, csaknem 220 ezer lakás épült fel. 1963-ban 22,239 lakás épült fel kölcsön- lámogatással, s ez a szám a kölcsönakció fennállása óta a legmagasabb. A második ötéves terv mintegy százezer, állami kölcsöntámogatással, magánerőből épülő lakással számol. Ebből az ötéves terv eltelt három évében már 64 ezer lakás felépült. Ezt a nagyméretű lakásépítést az állam támogatása tette lehetővé, a három év alatt több mint 3.5 milliárd forint építési kölcsönt biztosított az építkezők számára. A lakásépítkezéseket ebben az évben is az elmúlt évihez hasonló mértékben támogatja kölcsönnel az OTP. A kérelmek teljesítésénél előnyben részesülnek azok, akik többszintes épületben kívánnak lakást építeni, mivel ezek az építkezések gazdaságosak. korszerűbbek és városfejlesztési szempontból is fontosak. Az ilyen építkezésekben részt vevők magasabb kölcsönben is részesülnek. Jelenleg 2,365 társasházlakás építése folyik. A takarékpénztár saját beruházásban is épit társasházakat, amelyeket beköltözhető állapotban ad át a lakásvásárlóknak. 1963-ban több mint ezer ilyen lakás építése volt folyamatban. Az OTP az idén Budapesten 500, vidéken 800 ilyen lakás építésének megkezdését tervezi. 1963-ban 5,739 szövetkezeti lakást adott át az építőipar. Tovább növekedett a szövetkezeti lakások átlagos alapterülete, felszereltsége, általában a lakások kulturáltsága. 1964-ben a terv szerint Budapesten 2,475, vidéken 3,967 szövetkezeti lakás épül. Az igénylők száma lényegesen több. Áruvásárlási kölcsön, sorsolások, valutaellátás Áruvásárlásra a múlt ,évben az OTP 370 ezer darab hitellevelet adott ki és a lakosság a kölcsönök segitségével mintegy 1,800 millió forint értékű tartós fogyasztási cikket vásárolt. Ebből 744 millió forint jutott bútorvásárlásra. Márciusban és szeptemberben sorsolják az I., V., VI. békekölcsönt, júniusban és novemberben a II., III., IV. békekölcsönt. 1964-ben 472 millió forintot sorsolnak ki, tehát 8 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Végül a bank uj feladatköréről szólt Gács László vezérigazgató. Az érvényes útlevéllel vagy betétlappal rendelkező, küföldre utazó magyar állam polgárok valutaellátását az OTP bonyolítja le. Budapesten 18, vidéken pedig 22 takarékpénztári fiók áll a külföldre utazók rendelkezésére. Az igénylők lehetőleg a lakóhelyükhöz közel eső takarékpénztári fiókoknál nyújtsák be valutakérelmüket, mert igy gyorsabban bonyolítható le a valuták kiszolgáltatása. Az örök ifjú gyár Vas megye legöregebb üzeme. Az első Írásos emlékek 1351-ből maradtak fenn róla. Évszázadokig Szentgotthárd szomszédságában működött, a községgel határos ausztriai faluban, Mondsee-ben. Wieser báró tulajdonában volt 1902-ig. Akkor áthelyezték Szentgotthárdra. Kaszagyár. Több mint hatszáz éves. Amikor Szentgotthárdra került, először egy kiérdemesült malom épületében kapott helyet. A gépekkel együtt mindössze két osztrák kaszaélesitő munkás költözött ide. Féltve őrizték mesterségük titkát. A felszabadulásig nem is akadt szentgotthárdi, aki beletanult volna. Ez a mesterség az idők folyamán alig változott valamit. Csak a gépek korszerűsödtek, csak a munkakörülmények javultak. Azok is leginkább az utóbbi években. Hat évvel ezelőtt még fatüzelésü kályhákban hevitették a kaszaéleket, aztán a kályhákat kicserélték olajtüzelésüekre. Eltűntek az úgynevezett farkaskalapácsok is, helyettük ma már légkalapácsokkal dolgoznak. Több mint hatszáz éves a szentgotthárdi kaszagyár. Úgy öregszik, hogy közben egyre fiatalabb lesz. öt kosár paprika helyett 90 vagon Egy év alatt három és fél millió forinttal nőtt a kakucsi Lenin Tsz tiszta vagyona Pest környékén van egy kis község, Kakucs. Határa főleg futóhomok. Lakói nehezen kötötték meg a talajt. Már évtizedekkel ezelőtt kialakult náluk a zöldségtermelés. Sokan kertészkedtek, s árujukat — három-négy kosár zöldpaprikát, néhány mázsa káposztát — a pesti piacokon értékesítették. így ment ez 1960-ig, amikor az egész falu szövetkezetbe tömörült. Azóta négy év telt el, s a napokban a Lenin Tsz tagsága újra zárszámadásra gyűlt össze. A mérleg azt mutatja, hogy a kakucsiak jól dolgoztak, kezdik megtanulni a nagy üzemi gazdálkodást. Nem hiába mondta Kuli Imre tsz-elnök a zárszámadó közgyűlésen: — Négy évvel ezelőtt még azt se tudtuk, mi a nagyüzemi gazdálkodás, szinte a semmivel indultunk, s mára, főleg a magunk erejéből, tízmillió forint, tiszta vagyont mondhattunk magunkénak... Tavaly még csak 5 millió 956 ezer forint volt a tiszta vagyonunk, mostanra — egy év alatt — majdnem négy millióval nőtt, pontosan 3,630,000 forinttal. Egy munkaegységre 38 forintot fizettek ki. Nincs adósságuk és a gépekkel jól felszerelt modern gazdaságban ma már öröm dolgozni. Hogyan érték el ezt az eredményt? A kakucsiak azt tartják: minden tsz-nek kell, hogy legyen egy kifizetődő üzemága, amely ontja a terményt — a forintot. Ez náluk a kertészet. 406 tsz-gazda tömörült a Lenin Tsz-be, amely 3,342 holdon gazdálkodik. Szép jószágállományuk van, szőlőjük, jelentős a növénytermesztésük, de fő üzemáguk a 240 holdas öntözéses kertészet, amely — a 10 milliós összbevétel 50 százalékát — 5 millió forintot jövedelmezett egy év alatt. Erről a területről a többi között 60 vagon ujburgonyát, 90 vagon zöldpaprikát, 25 vagon karfiolt, 50 vagon káposztát adtak el. Az ossz kertészeti termés 95.1 százalékát szerződésileg értékesítették. — Hol van már a 4—5 kosár paprika, amellyel a kakucsi asszony a pesti piacon álldogált? Ma már az öt kosár helyett 90 vagonnal adunk el — jelentette odahaza büszkén a zárszámadó közgyűlés után Kuli Imre tsz-elnök. A kakucsiak ujburgonyá- ja, karfiolja, paprikája eljut külföldre is. Odahaza is segít, hogy ennek a Pest megyei kis községnek a nevét országszerte megismerjék. v 150 UJ CIKK, közte sok pamut- és müszálkeve- réses áru gyártását kezdi meg az idén a Magyar Pamutipari Vállalat. HID Két Nép KULTÚRÁJA KÖZÖTT A VAJDASÁG falvaiban és városaiban éppúgy hallani magyar szót is, mint szerbet és horvátot. A feliratok is kétnyelvüek, de a magyarok, vagy más nemzetiségiek jogait nemcsak ezek a külsőségek bizonyítják. Alkalmam volt meggyőződni lépten-nyomon, hogy az alkotmány-biztositotta egyenlő jogok nemcsak szólamok, és nemcsak papíron léteznek. Mélyen gyökereznek a szivekben és élnek, megnyilatkoznak az emberek cselekedem teiben is. Topolyár., Maliigyosan, Verbászon, Temerinben, Budiszaván, amerre jártam, magyar gyermekdalok hangjai szálltak felém az iskolából. A magyarlakta helyeken magyar a tanítási nyelv, magyar a tanító. S anyanyelven tanulhat a magyar diák első elemitől az egyetemi disszertációig. Ez nagy előnyt jelent, egyenlő művelődési feltételeket. Arról Temerinben hallottam — a község magyar tanácselnöke mesélte — hogy náluk, mivel Temerin többsége magyar, a beadványokat, kérelmeket is magyar nyelven lehet benyújtani a tanácshoz. S a tanács magyar nyelven válaszol. Magyar lapok A Rádió Novi-Sád naponta sugároz magyar műsort, éppúgy, mint ahogy van szlovák és román nyelvű adása is. Újvidéken jelenik meg a Magyar Szó cimü napilap, hétköznap 35 vasárnap 60 ezer példányban, de ezenkívül több lapja van a magyarságnak. A Dolgozók cimü lap szakszervezeti hetilap és 20 ezer példányban jelenik meg. Az Ifjúság cimü lap példányszáma 10 ezer. a Jópajtásé 22 ezer, a Mézeskalácsé 10 ezer. A Hid cimü irodalmi folyóirat ezer példányban jelenik meg, és igen nívós, Magyarországon is nagyra értékelt irodalmi lap. A felsorolt lapok az újvidéki Fórum kiadásában jelennek meg. Van kívülük még Szabadkán is egy hetilap, a ”7 nap”, amelynek példányszáma eléri a 25 ezret. Zágrábban jelenik meg kéthetenként a Magyar Képes Újság. Az újvidéki Magyar Szónak 15 mutációja van, azaz tizenöt oldalcserét hajt végre egy kiadásban. Majd minden nagyobb községnek van tehát külön oldala a lapban. A lap kétköznapokon 12. illetve 16, vasárnap 26 oldalon jelenik meg. A hivatalos adatok szerint Jugoszláviában csaknem félmillió magyar él, ezek szerint minden harmadik-negyedik család olvas, vasárnap ez az arányszám még jobb, minden második családra jut egy lap s ez jobb, mint a jugoszláv átlag. Magyar írók és költők szerb nyelven A Fórum amelynek profilja a magyar könyvek kiadása, 1957-ben létesült. Igazgatója, dr. Minda Tibor elmondja, hogy megalakulásának első évében 37 könyvet adott ki. 1960-ban már 45-öt, tavaly pedig 51 kötetet. A prózai müvek 1—2 ezer példányban, a verseskötetek 5—600 példányban jelennek meg. Az idén 112 vajdasági magyar iró müvét adta ki, közöttük Magyarországon is értékelt és ismert írókét. Herceg Jánosét, Majtényi Mihályét, Sulhor Józsefét, Gál Lászlóét. — Feledatunk hidat verni a két ország kultúrája között. Éppen ezért magyar Írókat is fordítunk szerb-horvátra, s viszont. — Milyen magyar könyvek jelentek meg szerb- horvát nyelven ? — Ady, József Attila és Radnóti Miklós versei, kétnyelvű kiadásban, Kanilo Kis fordításában. — És a mai magyar irók közül kiket fordítanak? —Idei tei-vünkben több magyar iró müve szerepel. Szerb-horvátra fordítjuk többek között Illyés Gyula Ebéd a kastélyban, Déry Tibor Niki, Németh László Iszony, és Móricz Zsigmond Rokonok cimü könyvét. Hidat teremteni a két szomszédos ország kultúrája között, ahogy Minda Tibor mondja, nagyon szép feladat. Ezen a területen az utóbbi hónapokban szép eredményeket értek el. A két- szomszéd nép barátsága egyre jobban elmélyül. A hidat azonban nemcsak a könyvek, az újságok, a folyóiratok és a rádió építik, nagy szerepe van ebben a munkában a szabadkai Népszínháznak is, amelynek műsorában felváltva szerepelnek a magyar és jugoszláv drámairodalom legjobb mai alkotásai. A magyar nyelvű színtársulat a Vajdaság minden magyarlakta helyére elviszi a magyar szót, és működése a kormány legmesz- szebbmenő támogatását élvezi. Arról felesleges is szólani, hogy minden poszton, minden funkcióban ott vannak a magyarok is, a tartományi végrehajtó tanácsban éppen úgy mint a vajdasági vezetőségben.