Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-27 / 9. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 27, 1964 KÖRBE-KÖRBE írja: PAÁL MÁTHÉ Az adminisztráció polgárjogi javaslata már elfo­gadásra került a képviselőházban, s most a szená­tus előtt van. A javaslat támogatóinak nagy részét nem a jobb belátás vezérli, hanem az a tény, hogy 1964 választási év és szükség van a szavazatokra, különösen a néger polgárok szavazatára. Ugyanak­kor félelemmel tölti el őket a szinesbőrüek bátor és szervezett kiállása, melyben számíthatnak a li­berális fehérek támogatására is. Nem érettek Ebben az országban is azt akarják bebizonyítani, amit annakidején Magyarországon Tiszáék és tár­saik hangoztattak, amikor a magyar paraszt és munkástömegek jogaikat követelték. Azt mondták, hogy ezek a tömegek nem érettek még arra, hogy beleszóljanak az ország ügyeinek intézésébe, mert nem eléggé iskolázottak, müveitek és igy nem tud­ják elbírálni, hogy mi szolgál a javukra és mi nem. Arról azonban hallgattak, hogy éppen az uralkodó osztály bűné az, hogy a szegény dolgozó nép ré­szére nem voltak rendes iskolák és főleg az egy­házakra bízták a nép nevelését. Itt azt hánytorgatják fel unos-untalan, hogy a szinesbőrüek között sokkal nagyobbfoku a bűnözés, a prostitúció, a vadházasság, stb.,stb., mint a fe­hérek között. Ha ez tényleg fennáll ennek csakis a néger nép és más szinesbőrüek gazdasági helyzete az oka és a rendőrség is elismeri, hogy a hasonló gazdasági körülmények között élő fehérek között is megtalálható a bűnözés minden válfaja éppen olyan arányban. De nemcsak a bűnözés na­gyobb a szinesbőrüek között, hanem a munkanél­küliség is és a lakásviszonyok olyan borzalmasak a néger negyedekben, ami minden képzeletet fe­lülmúl. A szinesbőrüek nagytöbbsége szakmanél­küli munkás, de nem azért, mert nem akarnak ta­nulni, hanem a félrevezetett fehér munkások gá­tolják őket a szakma tanulásában és a szakszerve­zetek között is van számtalan, amely nem vesz fel tagjai közé szinesbőrü munkásokat. Az ilyen szak­manélküli munkást aztán, bármilyen a bőrszíne, fokozott mértékben sújtja az automáció. A néger nők helyzete sem jobb; főleg a szolgá­lati iparban, a házi munkán találnak elhelyezést, ahol — akárcsak a férfiak — alacsonyabb bérek­ért dolgoznak, mint a hasonló munkát végző fehér nők. És ha a néger nő fiatal és szép, akkor a mun­kaadó, a foreman, vagy a vendég jogot formál a testéhez is és miután ő is szeretne szépen, rende­sen öltözködni, amire a kis fizetéséből nenr telik, eladja a testét, ami az első lépés a prostitúció felé. Ez azután be is következik, amikor munkáját el­veszti és nem tud másikat szerezni. Ebben a tekin­tetben nincs sok különbség a szinesbőrü és a fehér nők között. Vagyis úgy a bűnözés, mint a prostitúció legfőbb oka az iskolázottság, a munkalehetőség, a megfe­lelő lakásviszonyok hiányában keresendő, amiért ugyanazok a felelősek, akik még most is gátolják a szinesbőrüek egyenlő jogainak elismerését. A sánta kutyák “A hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát”. Ha a magyar sajtódzsungelt nézzük, akkor könnyen rájövünk ennek a mondásnak az igazságára. Mint annakidején emlitettem, az “Az Ember” szerkesztője krokodilkönnyeket hullatott azért, @ Megjött! Itt van! Korlátolt mennyiségben Most kapható! GYETVAI JÁNOS: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára $1.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MA! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjenek részemre........példányt Gyetvai könyvéből. Mellékelek %................-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: .......................................... Állam:___ hogy a “véreskezü” magyar kormány hagyja éhen- halni az öregeket, mert nagyon kevés, 500 frt, ha­vi nyugdijat ad nekik. Mostanában a Szabadság siránkozik azon, hogy a nyugdíj nagyon kevés, az átlagos havi összeg csupán 736 forint. Ugylátszik, hogy a lóditás terén a Szabadság ta­nulhat az “Az Ember”-től. Ugyanakkor mindkettő elhallgatja, hogy a nekik oly kedves “régi, jó idők­ben”, amikor Ferenc Jóska, majd Horthy uralko­dott, a kiöregedett dolgozó semmilyen nyugdijat sem kapott, hanem koldusbotra került, s legfel­jebb a “szegényházban” húzhatta meg magát; ott tengette életét krumplin, babon, zsirtalan levesen, vagy egy életen át végzett munka után tarisznyával a nyakában koldulhatott egy darab kenyérért vagy ételmaradékért. Azt sem írják meg, hogy ma nincs koldus Magyarországon, sem éhező és ha valaki ki­öregedett a munkából, akkor az állam biztosítja, hogy nem kell éheznie és ha megbetegszik, orvos, kórház, orvosság díjtalanul áll a rendelkezésére. Szlovákiában is rossz a helyzet... Ezt a pittsburghi náci papirosban olvashatjuk, de a mostanában ott látogatóban járt cikkíró egy kissé elszólja magát, amikor ilyeneket ir: “...hála Istennek, mindenkit a legjobb egészségben talál tam. A viszonyokhoz képest valamennyien jól van­nak. Rendes, két-három szobás lakásban laknak, mindegyiknek van televiziója és telefonja a lakás­ban. A bátyámnak egy Skoda autója is van, egészen uj és szép, közösbe vették a vejével." Ha valakinek autója, televiziója van, akkor biz­tosan nem koplal, hanem ennivalója is van bőven. Ezután megláthatjuk, hogy Csehszlovákiában mi­ként “nyomják” el a kultúrát és a magyarokat, mert igy ir: Meglepett az a hatalmas színtársulat, amit az állam fenntart. Van legalább 60 állandó tagja (a levélíró bátyja főszerepeket játszik a tár­sulatban). Majd azHepte meg, hogy vannak ma­gyar iskolák. “Azt hittem, hogy a magyar iskolá­kat beszüntették, a városokban alig hallottam szlovák szót, mindenki magyarul beszélt, amerre jártam. A városok, Pozsony, Léva, Kassa, Eperjes, gyönyörű tiszták, parkirozottak, tele szebbnél szebb virágokkal, rózsákkal.” Hogy Írása a lap irányvonalának is megfeleljen, hozzátette, hogy a régi kommunistákból egy sincs, mind eltépte a tagsági könyvét, hogy a kubai hely­zet és a berlini blokád betette nekik az ajtót; per­sze a munkások szabotálnak, a parasztfiuk a város­ba tódulnak, a mezőgazdasági munkát hivatalnokok végzik, élelemért sorba állnak, stb., stb. Csak azt nem tudom, hogy a rokonok 'miből vették a két-három szobás lakást, a televíziót, a Skodát és miért van mindenki jól, ha nem lehet éleímiszert kapni. Ezeknek a magyarázatával a cikkíró adós maradt, de a szerkesztő ur is, mert miért irta ő és társai, hogy a magyar iskolákat be­zárták, a magyar nyelvet elnyomják, ha ennek ép­pen az ellenkezője igaz. A cikkíró azzal fejezi be Írását, hogy sem a be-, sem a kiutazásnál nem vizs­gálták meg a táskáját, tehát nem is olyan rendőr­állam az a Csehszlovákia! A lap szerkesztője nagyon panaszkodik, hogy fogynak az előfizetők, hogy a 44-es magyarok há­tat fordítanak lapjának, már azok sem hisznek abban, hogy valaha is lehet folytatni, nem azt, amit 44-ben; hanem amit 1945-ben abbahagytak. Siránkozását ezzel fejezi be: “Ország nincs, de ma­gyarok vannak.” Hát uri-Magyarország tényleg nincs, de van egy uj-Magyarország, amelyet boldo­gan épit a népből egységes nemzetté lett magyar­ság. Ezt a siratót elmondták a clevelandi “Nagy Ma­gyar Világtalálkozón”, amit együtt rendeztek a li­berális Szabadság, valamint az enyhén és teljesen náci lapok, de az eredmény nagyon siralmas volt. A Találkozón százan sem jelentek meg, ugylátszik csak a vezérek lármáznak, hogy ők az amerikai magyarság képviselői, de a magyar tömegek nem kérnek belőlük. Észre sem vették, hogy Cleveland városában, az amerikai Debrecenben, találkozik a világ magyarságának szine-java, még a fülüket sem mozgatták. Milyen idők, milyen magyarok! Kiváló színdarab a newyorki Greenwich Village-ben A páratlan művészi alakításban a nézők szeme előtt elevenednek meg nemcsak a néger nép hősei, de az egyszerű nép is. A nagy sikert arató, zsúfolt házak mellett tartott előadások bizonyítják a néger nép megmozdulása következtében létrejött érdek­lődést a társadalmi problémák iránt. Melegen ajánljuk newyorki és környéki olvasóinknak ezt a rendkívüli színdarabot. Osztrák lap a nyugat-európai tőke ausztriai térhódításáról A Rundblick cimü bécsi hetilap figyelemre mél­tó adatokat közöl a nyugat-európai tőke “hideg Anschluss”-nak nevezett ausztriai térhódításáról Az államszerződés aláírása óta, 1956 elejétől 1962 végéig csaknem ezer üzemet alapítottak nyugat­európai cégek Ausztriában. Zömük — szám sze­rint 615 — a nyugatnémet tőke érdekeltségébe tartozik, utánuk az olasz és a svájci, majd a fran­cia, a holland, a svéd és a belga vállalkozások kö­vetkeznek. Ezzel a térhódítással egyidejűleg a nyu­gatnémet tőke meg-megujuló erőfeszítéseket tesz, hogy osztrák állami tulajdonban levő egykori ér­dekeltségeit, leányvállalatait visszaszerezze. Az ér­deklődés homlokterébe legutóbb a nyugatnémet Siemens-konszern manipulációi kerültek. Az ausztriai Siemens-gyár állami tulajdonban van, de a nyugatnémet konszern most azt követe­li az osztrák kormánytól: engedje át a gyár rész­vényeinek 51 százalékát, különben visszavonják a gyártási szabadalmakat. FEHÉR vagy FEKETE volt-e Ádám és Éva bőre? — kutatja egy newyorki társaság, amelynek célja “a teremtés tudományos vizsgálata.” A társaság alapitója, dr. Walter Lammerts, most egy áthi­daló véleménnyel lépett a nyilvánosság elé: az el­ső emberpár barna bőrű volt és csak hosszú fej­lődés eredményeképpen alakult ki a fehér és a fekete bőrű ember.. . Felejthetetlen hatást kelt a nézőkben az “In White America” (Fehér Amerikában) cimü színda­rab, amelyet a newyorki Sheridan Square Play­house-ban, 7th Ave. és 4th Street alatt mutatnak be. Az amerikai négerek történetének mozzana­taiból összeállított színdarab a rabszolgakereske­delemtől kezdve a Little-Rock-i fiatal leány meg­próbáltatásáig, lélekbemarkolóan érezteti a hallga­tósággal a néger nép szenvedéseit, küzdelmeit és legyőzhetetlen életerejét. 12 Clevelandi üzleti Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! CUwIau I khmJ,,, BOROSS LÁSZLÓ, tulajdon*»! ohinsy Laundry Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. HL VAS Shell Service ™ SZŰZ Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Servica. — Tune ups. — Galgany Confectionery c”t,”7koLRoad' Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kaphat», valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Gincar Home Improvement and Service Company Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-607Í Házak modernizálása, átalakítása “a pincétől a tetőig­Jakab-Toíh S Co. r“t iÄ gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKETS ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-442L Louis A Bodnar & Son 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefoni MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézed. — Jutányos áraik Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers 's a)i*' 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862. Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos Jerry Roman Lorain Heights Hardware tuufidon^T^ 11410 LOKA1N AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési Tan­áruk raktára Orban’s Flowers ~ 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents