Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 22, 1963 Nyíregyháza, 1963 Nyíregyházán, a város déli részén, uj víztorony emelkedik a magasba. Az apró házak között olyan, mint egy hatalmas beton fagylalttölcsér, amit játékos óriások véletlenül éppen itt szúrtak a földbe. Aki felkapaszkodik negyvenöt méterre, a tetejére, s onnan nézi a csaknem hatvanezer lakosú várost .— bizony alapos csalódást érezhet. Amit lent a néhány utcára terjedő város- központban, a régi, cirádás, emeletes épületek, sarokpaloták között hajlandó városnak nézni — az innen, a magasból, tengernyi faluként tárul a szeme elé, girbe-gurba utcákkal, összevissza konyhakertekkel, ütött-kopott földszintes házakkal, de — amott már uj, emeletes házsor, rendezett utcarészlet tűnik elő. Az óriás falu és a víztorony — mondhatnánk — a régi és az újjászülető Nyíregyháza jelképe. A múlt két évszázadnak és a jelen néhány esztendejének keze nyoma maradt ott az alaktalan várostesten, amelyet lélekszáma alapján vidéki városaink között , ma is az előkelő hetedik hely illet meg. Kétszáztiz év A város múzeumában őriznek egy 1753-ban kelt sárgult pergament, Károlyi Ferenc gróf pátenslevelét, amely kétszáztiz év távlatából idézi a mának Nyíregyháza ujabbkori történetének kezdetét. Tiszántúli és felvidéki jobbágyainak ebben adta tudtul a gróf, hogy benépesíteni szándékozván “... az ns. Zabolcs vármegyében. . . Nyíregyháza és Cserkesz nevű pusztám. . . azért az kinek fog tetczeni, ezen írásomra bízvást jöhetnek.” Az ősök (— nagyobbrészt tirpákoknak, szenvedőknek nevezték magukat, s valóban szenvedve, verejtékezve robotolhattak — birkóztak a homokkal, mocsarakat csapoltak, nádasokat irtottak, törték a sziket. A Nyirság összefutó útvonalainak találkozásánál rövid idő alatt beépítették, benépesítették a grófi pusztát, Nyíregyházát, messzire nyúló határában uj kultúrákat— kukoricát, dohányt, krumplit — honosítottak meg. Első címerükbe ekevasat, szőlőt, búzát, fát — a föld és a munka jelképeit vésték. Történelmükkel, küzdelmeikkel ismerkedve, a ma embere is csak tisztelettel adózhat határtalan szorgalmuknak, amellyel Nyíregyházát, a legkésőbben fejlődésnek indult mezővárosok egyikét, a százados előnyökkel biró hasonló mezővárosok színvonalára emelték. A XIX. század derekára Nyíregyháza — a városhálózatban Debrecennel és Miskolccal alkotva egymást kiegészítő háromszöget — a Nyírség kereskedelmi és forgalmi központjává küzdötte fel magát. Ám ez időtől kezdve meg is tört felivelő fejlődése, megrekedt a falusias agrárváros színvonalán. Noha a kiegyezés évében megyeszékhely - lett, a XX. század közepéig sértetlenebbül konzerválódott itt a feudalizmus, mint másutt, mammutbirtokok- kal, a táji adottságokkal nem számoló, fejletlen mezőgazdasággal, jogtalan cselédekkel, elképesztő szegénységgel, tudatlansággal. Károlyiak, Dessewf- fyek, Kállayak voltak a föld és a hatalom urai, vármegyei hivatalnokká kopott dzsentrik a közigazgatás hatalmasságai és együtt esküdt ellenségei a legcsekélyebb társadalmi haladásnak is. Móricz Zsigmond, aki ezt a tájat — szülőföldjét *— is bejárta, alig harmincöt éve irta: “Itt még ma js vannak nemesi kúriák abban az állapotban, "mint Nagy Lajos korában élhettek. . . a jobbágyságnak, a kisnemességnek s a nagybirtoknak, az uradalomnak levegője sehol oly tisztán és egyetemlegesen nem maradt meg, mint ezen a tájon...” A telepes ősök kései ivadékai egyre inkább hontalanná váltak városuk falai között. “... a nyíregyházi embernek semmi köze a városi élethez. ..” — irta Nyíregyháza szülötte, Krúdy Gyula 1924- ben. A vasárnaptól vasárnapig tartó sóstói úri kártyacsaták árnyékában a gazdálkodó nép cseléddé lett, kiszorult, elmenekült a város körüli bokortanyákra, ezekre a sajátságos nyírségi se falu, se tanya településekre, “ahol verejtékező munkában tölti életét a tirpák. ..”, s nem kell neki semmi a várostól, csak ne bolygassák. . . Mai gondok, uj igények A felszabadulás utáni Nyíregyháza életének egyik legjellemzőbb vonása, hogy éppen ez a folyamat, a várostól való elidegenedés szűnt meg, és fokozatosan az ellenkezőjére fordult. Az utóbbi tizenkét évben több mint tízezerrel nőtt a város lakosságának száma. Ma Nyíregyháza és a megye népe sokoldalú, uj igényekkel fordul a város felé. Megyéink sorrendjében Szabolcs-Szatmár, területét tekintve az ötödik, népességszámával a második, népszerűségével a harmadik helyen áll. A tízezer főre jutó foglalkoztatottak számát tekintve azonban rosszul áll. A megye és a város két nagy gondja: munkát ’biztosítani az elyhelyezkedést keresőknek, szakképzési, tanulási alkalmat a fiataloknak, kiművelni a Nyírség még gyorsabb felemelkedésének mezőgazdasági és ipari szakmunkásait, magasabb képzettségű szakembereit. A borsodi iparvidék és a Nyíregyházához legközelebbi két nagyváros, Debrecen és Miskolc, mindkét probléma megoldásához nagy segítséget nyújt, ezért is oly nagy, elsődleges az elszívó hatásuk Szabolcsra. Azonban Nyíregyházától távolabb, az egész északkeleti országrészen nem találunk olyan várost, amellyel Nyíregyháza igy megoszthatná gondjait, szerepkörét. Több mint félmillió embernek ez a város a megyeszékhelye, politikai, termelésszervezési, igazgatási centruma. De mintegy háromszázezer embernek Nyíregyháza több ennél: a legközelebbi nagyváros, a legkönnyebben elérhető kulturális, kereskedelmi, forgalmi központ. A város lakosságán kívül ez a háromszázezer ember is innen várja elhelyezkedési, iskolázási, szakképzési, művelődési, egészségügyi, áruellátási igényei kielégítését, mert saját lakóhelyén, járási székhelyén csak részben, vagy egyáltalán nincs erre módja. És ehhez hozzá kell számítani még a város lakosságának igényeit a kulturáltabb, városiasabb színvonalú életre. A mai Nyíregyházát ezek az igények emelik — és kényszerítik is — a Nyírség tájszervező központjának nem névleges, hanem valódi rangjára; a városnak a lakóihoz és a környezetéhez fűződő uj kapcsolata avatja Nyíregyházát a nagy jövőjű tájegység igazi “fővárosává”. Megnövekedett szellemi erő Eleget tud-e tenni a város ezeknek az uj követelményeknek? Krúdy egy nemzedékkel ezelőtt még olyan Nyíregyházát látott, amelyben “. . .mindenki aludt. .. és mindenki magának élt”. Ez a kicsinyes, tunya szellem már kihalóban van. A város gyors Ütemű átalakulásában egyre erőteljesebben érzékelhető szellemi erejének növekedése, aktivitása, kisugárzása a vele kapcsolatban levő tájra. Bizonyítékul nem az újjáépült szép színházra gondolunk, amelynek vonzóereje túlterjed a városon, s amely társulat nélkül is színházi évadot tart a Déryné, a debreceni, a- miskolci és az egri színház jóvoltából; nem a 87 kisebb-nagyobb közkönyvtárra, vagy a mozilátogatók egymillión felüli számára, bár ezek sem lebecsülendő tényezők. A szellemi erő növekedését, célirányosságát jobban jelzi, hogy — elsősorban a megye és a város szorgalmazására — az utóbbi négy évben megnyitotta kapuit a felsőfokú tanítóképző, majd a közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikum, újabban pedig a tanárképző főiskola, s az utóbbi években több átalakult érettségizett ipari és mezőgazdasági szakmunkásokat képző szakközépiskolává. A Mezőgazdasági Gépgyárban az iparitanuló-képzés egyik megyei központja alakult ki. Kibővült a hatósugara a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetnek — uj kémiai, élettani, izotóplaboratóriuma most épül a városban — s nemcsak a táji termelési adottságokat kutatja, hanem a gyakorlati alkalmazás közvetlen tanítója, tevékeny népszerűsítője. Nyíregyháza a távoli kis községekből is ezerszám gyűjti falai közé iskolára, tanfolyamra a jó képességű embereket, fiatalokat. Mint tanultabb szövetkezeti vezetőt, pedagógust, tanárt, technikust, szakmunkást, egy-egy uj termelési eljárás ismerőjét küldi vissza oda, ahol ma még égető a hiány a legegyszerűbben képzett emberekben is. S az erőfeszítések nemcsak a mának szólnak — felkészülést jelentenek a holnapra is. Mert a táj, az egész Nyírség, átalakulásban van, művelői uj homoki honfoglalásra indultak. Itt az ország egyik legnagyobb gyümölcstermelő területén, legkiválóbb almafajtának, a jonatán fő termőhelyén, csupán a mostani ötéves terv végéig 30,000 hold uj gyümölcsöst telepítenek. A távlatok még merészebbek: 1980-ig 100,000 hold. S ez csak egy része a messzire tekintő programnak, amely megváltoztatja a megye mezőgazdaságának szerkezetét; munkaigényes kultúrákkal népesíti be a nyírségi homokot, munkát, jólétet biztosit az itt élő embereknek. A jövő A hatalmas táji átalakulás kirajzolja a város jövőjét is. Ipar, közművesítés, lakásépítés — évtizedes, egymással összefüggő gondjai ezek Nyíregyházának. Most minden irányba egyszerre indult meg a tervezés, az építés, amelynek végeredménye Nyíregyháza szocialista várossá fejlesztése lesz. A régi képviselőválasztásokon minden honatyajelölt közmüveket ígért a városnak. A vizvezeték terve még 1926-ban elkészült, jóváhagyta az akkori népjóléti minisztérium, s azután “a gazdasági viszonyok javulásáig” félretették. Nyíregyháza a mos tani ötéves tervben kap vízmüvet, víztárolót, szennyvíztelepet, vizvezeték- és csatorna-fővezetéket. Két év múlva Kótajból, 11 kilométeres távvezetéken, naponta nyolc és fél millió liter vízhez jut a város. S ez megalapozza a nagyarányú városias lakásépítkezést is. Ma 8,500 lakás van a város belterületén. 1975-ig pedig 9,000 uj lakást építenek. A mai házak háromnegyede vályogból, sárbr? épült, csak két százaléka emeletes kőház s a lakások kétharmada egy szobából, vagy egy helyiségből áll. Az uj Nyíregyháza — 2,600 uj lakását 1965 végéig birtokba veheti a város — téglából, betonból, üvegből épül, túlnyomóan emeletes házakkal, kulturált, fürdőszobás, közműves lakásokkal. Felépítésük uj városképet alakit ki, sugárutakkal és körutakkal, rendezett utcákkal, a város uj és átalakuló alközpontjaival, modern városközponttal. A fejlődés lendületét érzékelteti, hogy csupán a mostani ötéves tervben 1 milliárd 900 milliós beruházással gazdagodik a város; csaknem annyival, mint a két világháború között egy egész negyedszázad alatt. ~ Noha ipar és város nem azonos fogalmak, a városiasodásnak mégis ez az egyik legfontosabb tényezője, kiváltképp Nyíregyházán, amely iparilag még lehetőségeinek határai között is nagyon elmaradott. A felszabadulás után is voltak évek, amikor a város nem kapott ipari beruházást, mert nem közmüvesitették, mert iparilag nem fejlődött. Még is : ami ipar van a városban — mintegy 5,000 munkással 52 ipari termelőhely, közöttük három-négy nagyüzem —, az is a felszabadulás után fejlődött ki, vagy épült fel. A közművesítés most megkönnyíti az iparfejlesztést. 250 milliós beruházással épül, ősszel részlegesen már termelni kezd itt az ország egyik legkorszerűbb konzervgyára, Nyíregyháza és Szabolcs megye ez ideig legnagyobb ipari létesítménye. Bővül, gyarapodik a többi üzem is, de mindez még nem old meg minden problémát. Sok ezren eljárnak innen messzi vidékekre dolgozni, s a városban és környékén sokan, főleg nők, fiatalok, munkát keresnek. A távlati terv ezzel is számol s fő vonalaiban meg is határozza az adottságoknak megfelelő további iparfejlesztést. Mindenütt feltúrt utcák, frissen ásott árkok, uj téglafalak. Mintha kamaszkorát élné a város — egyszerre nőtt ki mindent, esetlen, néha bosszantó is, zsörtölődésre fakasztja lakóit, akik mégis szeretik és nagyon sokat dolgoznak érte. A városért, amelynek jövőjét formálják. Sz. S. (WMWWMMWWW/UWtMM/WWWVUUWVUWM CSAKNEM ÖTMILLIÓ forintért művelődési házat és mozit, egymillió 400 ezerért pedig gimnáziumi tornatermet építenek Bácsalmáson. A kivitelezés tervét most hagyták jóvá, s a létesítményeknek két éven belül kell elkészülniük. A GRÉBICS-PUSZTAI Uj Élet Tsz-ben a tavalyi négy holddal szemben az idén 20 holdon termeltek anyarozsot, s több mint 70 ezer forint bevételre számit ebből a tagság. Jól kifizetődő vállalkozásnak bizonyult a spárga termelése is. 2800 ölről eddig 30 ezer forintot “szedtek” le. C-K3 A BAJAI TANÍTÓKÉPZŐBEN több mint hatvan fiatal végzett ismét. Többségük a falusi iskolákban vállalt nevelői állást. Negyvenhetén a Bács megyei falvakban, a többiek a szomszédos megyék iskoláiban oktatnak majd. AZ IDEI második negyedévben 238 porszivót, 1028 mosógépet, 179 hűtőszekrényt, 2764 kerékpárt, 400 darab motorkerékpárt, 79 uj személy- gépkocsit és 606 rádiót vásárolt Vas megye lakossága. Ez a mennyiség jóval több, mint a múlt év azonos időszakának eredménye volt. Mt Történik*2
