Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 22, 1963 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. IMMWVIAAAfUVVtfVWVMWVVVVWVVWVVMVVVlAAf'A'VVWVVVlAMVtAAAAfVVVVVUUWtfinftAAflAAAfVVIAfW' Válaszol Huszár Gergelynek KANADA. — A lap julius 25-i számában Huszár Gergely aláírásával megjelent levélre van néhány megjegyzésem. 1914—18-ban a világháborúban sok talicskás csákányos cseléd-társammal voltam a huszárok. között. Ezek a volt bajtársaim és gyermekeik most emberszámba vett szabad emberek, akik valószínűleg a saját kertészetükben használják a talicskát is, de a béresostort traktorokra váltották fel. Sajnálom, hogy Huszár Gergely nem érti meg Rev. Gross Írásait, melyek mint világitó fáklya vezetnek bennünket előre. Ha velünk akar haladni, akkor ne bántsa Rév. Grösst, a mi tanítómesterünket, aki írásaival megerősíti olvasóinkat. A Magyar Szó pedig élni fog, amig józan eszü dolgozók lesznek az Egyesült Államokban és Kanadában. Kozma Dénes, farmer Szeretik a Magyar Szót Nyíregyházán Pente Bálint, kedves connecticuti olvasónk beküldte hozzánk nyíregyházai rokonának érdekes levelét, melyből az alábbi részleteket tartjuk közérdekűnek: Kedves Bálint Bátyám! Kapjuk az Amerikai Magyar Szót, bár előfordul, hogy egy hónapban egyszerre kapunk két példányt. A lap nívójával meg vagyunk elégedve, mert tárgyilagos és elég széleskörű tájékoztatást ad, úgyhogy a helyi lapok mellett rendszeresen át szoktam nézni és szívesen olvasom. Feleségem hátgerinc-fájása időnként visszatér. Családunk kapott balatoni üdülőre beutalót, de ő nem velünk jön, hanem Hévizfürdőre megy, mert neki arra van szüksége; egyidőben megyünk valamennyien két hétre. Sanyi fiunk leérettségizett a gimnáziumban és jelentkezett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. Tanári pályát választott élethivatásul. Sérvoperáción mentem keresztül, de 8 nap után komplikáció állott be, ami ilyen operációnál ma már ritka eset. Emiatt elhúzódott a gyógyulás. Nálunk az a szabály, hogy aki betegállományban van, az arra az időre a rendes keresetének háromnegyed részét kapja a betegség idejére és az orvosi ellátást, ha kell kórházi ápolást, úgyhogy aki beteg, nincs hátrányos helyzetben, gondoskodás történik róla. Egyébként is meg vagyunk elégedve a helyzetünkkel, a feleségem továbbra is a mozinál dolgozik, mostanában a tavasszal vásároltunk az egyik szobába uj kombinált bútort. Városunkról megemlíthetem, hogy jelentős fejlődésben van, épül a városi közmű 120 millió forintos költséggel. Kotaj községben épült egy erőmű, amely 9 kutból szívja majd a vizet és vezetéken nyomja a városba; épül a Kotaji utón a víztároló, felépült a víztorony. Az egész közműre fordítandó összegből 1100 komfortos családi lakást lehetett volna építeni, de a tanács a közmű mellett döntött, mert ez meg fogja gyorsítani a város fejlődését. Épül azért lakás is, állami és magánerőből, mintegy 280—300 évente, s a jövőben még több lesz. Most épül városunkban egy konzervgyár, egy gumigyár, többszáz millió forintos költséggel, ami jelentős lesz főleg a jelenlegi háziasszonyok foglalkoztatása terén. Az üzem a jövő évben indul teljes kapacitással. Emellett számos jelenség utal a város fejlődésére; épül egy 300 ágyas tüdőszanatórium a Sóstói erdőben, amit jövőre adnak át rendeltetésének, felépült és épül több általános és középiskola, tovább épül a Sóstói melegvíz-strandfürdő és még számos létesítmény van tervezés alatt. Leghőbb vágyunk, hogy béke legyen, mert csak békében lehet a társadalom javára alkotni, s me‘g vagyunk győződve arról, hogy az egyszerű, dolgos emberek Amerikában is igy gondolkoznak. Valószínűleg a köz érdekében végzett munkám alapján a tavaszi választások idején engem is városi tanácstagnak fognak megválasztani, s ezzel a megtiszteltetéssel járó kötelességemnek igyekszem majd én is eleget tenni, s hozzájárulni, hogy városunk tovább fejlődjék. Jó egészséget kívánunk, Kaját! Sándor és családja A. magyar munkás múltja és jelenje ALSÓGÖD, Magyarország. — Néha elgondolkodom, hogy milyen más és nyugodt ma s milyen nyugtalan volt a felszabadulás előtt egy magyar gyárimunkás élete. A múltban a gyárak kapuján két szó állt: “Nincs munka.’’ Ezzel szemben ma mindenütt van munka- alkalom és a gyárak bejáratán ma ez a felirat: “Szakmunkás, segédmunkás, stb. azonnal felvétetik.” Hol volt ez a múltban? Elkoptatta a lábát az ember, mig munkát kapott. A magyar gyárak, mint ha összebeszéltek volna: “Nincs felvétel,” Csak ennyi volt, de elég volt egy ember összeroppanásához, mert ki tudja, ez már' hányadik gyár, hányadik csalódás és úgy érzi, nincs más kiút, vége! Aki pedig munkában volt, az sem volt nyugodt. Jött a hét vége, jött a fizetés, de sokszor előfordult, hogy a munkakönyv is jött vele, avval az értesítéssel, hogy nincs munka. Akkor elindult az ember azon az utón, amin a többi sorstársa járt, reménytelenül. A háború utáni idő, a felszabadulás, meghozta a gyárimunkás életébe is a munkaalkalmakat, elhozta, amire oly régen várt. Budapesten és az országban mindenütt öntudatos dolgozókat nevelt. Nemcsak papíron, hanem valóságban is beteljesültek azok az intézkedések, amelyek a munkást emberi sorba emelik. Törvénybe lépett az idős dolgozók nyugdíjellátása, amely boldog, nyugodt öregséget biztosit, azután a munkaidő megszabása. Ha a munkás tovább dolgozik, túlórapénzt kap, ha beteg, táppénzt, évente két hétre, csekély hozzájárulással, a szakszervezet elküldi üdülni a legszebb helyekre, amelyekről a múltban még álmodni sem mert. Lillafüred, Mátraháza, Kékes, Galyatető Bala ton. Aki akar, tanulhat, tovább képezheti magát esti iskolában, érettségizhet és felviheti egészen az egyetemig. Nincs már meg az a kötöttség, amely a múltban kimondta, hogy munkás gyermeke nem való a katedrára. Ma már nincs semmiféle “numerus clausus”, amely a régi világban sok fiatalnak elvette a kedvét az élettől. Sokan hagyták el ezért a szülőföldet és uj otthont kerestek, hogy megtalálják azt az életcélt, amelyen elindultak, mert nem mindenki roppant össze a kudarc előtt. Én magam mindezeket átéltem és küzdöttem sokat. Most már évek óta dolgozom a Chinoin gyógyszergyárban, mint raktári kiadó. Azonkívül van a gyárnak egy üzemi újságja és ennek is szoktam kisebb, nagyobb cikkeket Írni, amit mindig leközölnek. Úgy érzem sokszor, hogy ez a gyár az otthonom, ahol az életem nagyobb részét töltöm.. “Mindent a mindenért”, ez a jelszavam. A felszabadulás után lerombolva, kifosztva állt a gyár, de mi, dolgozók, összefogtunk és társadalmi munkával újjáépítettük. Most még nagyobb kapacitással dolgozik, mint azelőtt és ismert lett az egész világon. A leghíresebb gyógyszerek készülnek itt, mint pl.: az Insulin, a cukorbaj elleni gyógy szer, majd évekkel ezelőtt feltűnt az Ultraseptyl. Utána jött a Supra, a Tria, a Salvoseptylek sorozatban és mindig jobb és jobbak lettek. Sokmillió adagban készültek és emberek számtalan serege gyógyultan tért vissza az életbe. Akkor jöttek a Penicillin készítmények; nem tudnám elsorolni tovább a többit és mindig újra születnek uj gyógyszerek. A TBC sem halálos betegség már, van gyógyszere, mint pl. a Pas Natrium Tebabinal tabletta és injekció, az utóbbi Pyramizamid. Küldjük a világ minden tájára, hogy hozzájáruljunk a TBC okozta halálozások megszüntetéséhez. Mint a hangyák, dolgoznak a magyar munkáskezek, hogy itt is és külföldön is, az emberek meggyógyuljanak a Chinoin gyár készítményeitől. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Chinoin gyárnak vagyok a dolgozója, láncszeme egy nagy gépezetnek, melybe mindnyájan tartozunk. Ezen gépezet, amely fenntartja a gyár életét és amelyben nem lehet hiba. Ennek teljes tudatában és biztonságában működűnk. Falusi Mihályné A SZOVJETUNIÓBÓL érkező fenyőfa feldolgozására uj fűrésztelep létesül Szajolon. Az évente 30—35 millió forint értéket termelő üzem ötvenezer köbméter borovi- és lucfenyőt dolgoz fel és 120—130 embernek nyújt majd állandó munkalehetőséget. EMLÉKEZÉS BEBRITS LAJOSRA NEW YORK, N. Y. — Szomorú szívvel olvastuk a N. Y. Times augusztus 11-i számában, hogy Beb- rits Lajos, régi ismerősünk és sokak barátja elhunyt. Nem ismertük a magyar zene történetét mindaddig, amig Bebrits New Yorkba érkezése után előadásokat tartott a 81. utcai Munkás Otthonban a zenéről és az ős magyar nyomorúságokról. 1927 nyara nagyon esős volt. Akkor Bebrits volt az' Előre szerkesztője és az újság javára szerveztek egy hajókirándulást. (Akkoriban még napilap volt, hétvégi melléklettel.) Bebrits bejelentette a lapban, hogy azon a vasárnapon szép idő lesz, s bizony a hajó meg is telt; több, mint ezer ember tolongott rajta. Recsegett, ropogott alattunk, de azért céljához ért. A reggeli borús idő meghozta az esőt és bőrig áztunk. Amikor megkérdeztük Beb- ritstől, hogy hová lett a nap, akkor ő igy felelt: “ha azt irom, hogy eső lesz, akkor senki sem jött volna el, pedig az újságnak pénzre van szüksége.” Távozása idejére nem emlékszem, de a Szovjetbeli tartózkodását figyelemmel kisértük. Azt is hallottuk, hogy megölték. A felszabadulás utáni időkben figyeltük, hogy kik térnek vissza a magyarok közül szülőföldjükre, s kimondhatatlanul boldogok voltunk, amikor azt olvastuk, hogy Bebrits él és hazament dolgozni. Sajnos 1959-es hazai látogatásom idején nem volt Budapesten, s igy nem találkozhattam vele és k. családjával, de megnéztem a gyermekvasutat, amit ő tervezett, s a székes- fehérvári vasútállomást, ami szintén az ő tervezése. Nagy dolgokat ért el ez a szabadkai vasutas, kár, hogy ilyen korán fejezte be harcos és hasznos életét. A lapon keresztül küldjük őszinte részvétünket kedves családjának. Mary és Jack Abjanich Gyermekszájjal Lacikával telefonon beszélgetek, kérdezem, hogy vagy Lacikám, mi újság? (Laci ötödik éves.) — Gyere el Mami és hozzál egy nagy botot és verd meg Bodonyi Gyurit. — Miért verjem meg, csillagom Bodonyit? — Azt mondta nekem, hogy én egy kis töpörtyű vagyok. Hát kis töpörtyű vagyok én Mami? . Mélyen átéreztem a nagy sértést, amely Laci unokámat érte. — Azt mondom, szegény Bódonyi, dehogy verek én meg egy ilyen gyereket, aki ilyen rosszul lát és egy ilyen szép fiút töpörtyünek lát, inkább mondd meg neki, hogy menjen el a doktor nénihez, mutassa meg a szemecskéjét, ha ilyen rosszul lát. így sikerült Lacikám önérzetét megmentenem és az óvodában egy konfliktust elintéznem, bot nélkül. M. J. MEGÉRKEZETT HOÓ BERNAT “Tiszakerecsenytől Kanadáig” • című szenzációs könyve • örömmel vesszük, hogy egy öreg amerikás farmer { és munkás visszaemlékezéseit ilyen szép kiadású • könyvben nyomtatásban láthatjuk. Kapható a S MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN • Ára postaköltséggel együtt $2.00 • AMERIKAI MAGYAR SZÓ • 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Kérem küldjenek ............... példányt Hoó f Bernát könyvéből. Mellékelek $...................-t. • Név: ......................... • • Cim: ...................................................................... • Város: ........................................ Állam: ......... $ *••••••••••••••••••••••••••••••••••••••«----------------------------------------------------V Uj magyar melódiák a lemezpiacon Barát Sándor énekel, Surányi Rudi és cigány- zenekara muzsikál Ára S4.95 postázás a US.-ben 25é Kanadában 80é Rendelje meg a következő cimen: Alex Barát Record Co. 315 E. 77 St. N. Y. 21 NY LE. 5-8691 \_______________________________________r
