Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-04 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD l'nursaay, Jury t-tu iiru« 10 Zebrits Lajos: i balatoni fürdőélet kezdete Nyaranta sokezer ember fürdik a Balatonban. Ilyenkor sűrűn oenépesüi a Balaton északi és déli, több mint 200 kilométer hosszú partja. Legalább megháromszorozódik nyaranta az itt tartózkodók száma a téti rendes lakosság számával szentben. A strandok zsúfolásig megtérnek. Künn pedig, a tó tükrén, fehér vitorlákat futtat a szél s ugyancsak sűrűn személyszállító gőzhajók és motorosok mozognak. Az idén a beállott meleggel kapcsolatban jnég korábban kezdődött az idény és már most megindult a harc a helyekért. De ez a vidám, pezsgő, nagyszerű élet nem régi keletű. Nincsen hir arról, hogy az 1800-as éveknél korábban a Balatonban fürödtek volna. Semmiféle adat nem szól erről. Persze, a balatonfüredi sava- nyuvizes gyógyforrásokról már tudtak és azokat használták, de nem a tó vizét. A savanyuvizes források használata is különböző volt. Volt idő, amikor kis, de kádas kunyhókban fürdőzésre használták a savanyuvizet, de volt úgy is — hosszú ideig •— hogy inkább megitták. Számosán az ivók közül a jó balatonfüredi borral keverték és ez elsőrendű ital. Arról van Írás, hogy már 1734 táján a savanyuvizes forrásnak hire volt. Akkor még “Fürödnek” nevezték a források táján fekvő falut. Közvetlenül a forrás mellett már fürdőház is emelkedett, amelyben a fürdéshez megmelegitették a savanyuvizet. Már májustól megindult a szívbetegek özönlése és a vendégek számos helyen szétszórtan feiütött sátrakoan is tanyaziaK. ZViWÁOl ILICili még a májusi kúrákat tartották olyanoknak, amelyek a legnagyobb gyógyító erővel bírnak. Ugyanakkor gyógynövények főzetét is itták. Érvágást is alkalmaztak. De purgálással is igyekeztek, amiként nevezték a “rossz nedveket a szervezetből kirekeszteni.” A XIX. század elején még nagyobb fürdőházat építettek. A felmelegitett ásványvizet -érccsöveken keresztül vezették a fürdőházban lévő kádakba. A legszigorúbb társadalmi osztályok szerinti elkülönítés volt a kádaknál. A kőkádas fülkék kényelmes berendezéssel és figyelmes kiszolgálással a nemes urak, a gazdagok részére voltak fenntartva. Külön osztály volt a polgáremberek részére, de itt is külön a gazdagoknak és végül a fakádas rész. Egy-egy helyiségben 10—15 kád is. az alacsonyabb osztályoknak: mesterembereknek, kereskedelemmel foglalkozóknak és a falvak lakóinak. Van irás arról, hogy a “paraszt-fürdő” ha érvágással jár együtt — 15 krajcár, anélkül 6 krajcár, de félóránál több időt nem lehetett eltölteni benne. Még abban az időben konkurrenciája is voltBalatonfürednek. A szintén Balaton melletti Zánka községben is volt savanyuvizes forrás, melynek ugyanazt a gyógyító hatást tulajdonítottak, mint a balatonfüredinek. Igaz, az sokszor kiapadt s ezért csak a szegényebb ember jött ide, a jószerencsében bízva, hogy érkezésekor folyik majd a gyógyvíz. Ennek a víznek vastartalma is volt és ezért vöröses volt a színe és kifolyásának helyén az egész környék ilyen vörös színezetű talajjal birt. A balatonfüredi vendéglátóknak azonban nagyobb propagandalehetőségeik voltak, meg tudták nyerni maguknak az akitori felcsereket és orvosokat, és igy kizárólagosan Balatonfüredé lett a jó hírnév és a zánkai fürdőhely tönkrement, végül a vize is teljesen elapadt. Ezzel szemben még egy újabb, nagyobb fürdőház került felhúzásra Balatonfürednél, amelyben már most a köszvénye- sek részére is gyógyulást Ígértek. Volt tehát kádfürdő Balatonfüreden és Zánkán is melegített vízzel. De érdekes — bár alig volt a kádfürdőtől száz lépésre a Balaton kék tükre, a nyári hónapokban a legkellemesebb fürdési lehetőséget biztosítva,— mégsem jutott senkinek eszébe, hogy megmártsa magát a tisztaságával is csábítóan ható tóban. A déli part általában olyan sekély, hogy több mint 100 méterre az úszni nem tudók részére is, tehát gyermekek részére is, lehetővé teszi a veszélytelen fürdőzést. Az északi oldalon is van több ilyen hely és Balatonfüred mellett is megtalálják annak lehetőségét, hogy az úszni nem tudók a part közelében megfürödhessenek. A feljegyzések szerint 1821-ben következett el a nagy fordulat ideje, amikor vállalkozó kedvű emberek belemerészkedtek a Balatonba. Már az első próba is kitünően sikerült és a fürdésben részvevők általában a legnagyobb dicsérettel említették, pedig akkor még majdnem talpig érő és nyaknál kezdődő zárt vászonruhában mentek, szinte felvértezve, a vízbe — és sokáig kizárólag férfiak. Eltelt több mint negyven esztendő, hogy arról is van feljegyzés, hogy hölgyek is megfürödtek a nyílt vízben, de kalap volt a fejükön, egész vastag fürdőruha, hosszú harisnya és bőrcipő. Ezek után, valamelyest megrövidült, valamelyest megkopott, eljött az ideje annak, hogy már csak térden alulra ért a női fürdőruha, az alsó kart is sikerült a ruha alól kiszabadítani és a nyak is felszabadult. Ez a folyamat azután meggyorsult, amig a mai, szinte paradicsomi állapotig jutottunk el, férfiaknál nőknél egyaránt, a fürdőzők legnagyobb örömére. De mondhatnánk azt is, hogy a nézőközönség is kedvét találja ebben. A merész, nyílt színen fürdőzők kizárólag az úri osztály tagjai voltak. Kezdetben a napnak bizonyos meghatározott óráiban mentek a fürdőbe, amikor a strandot kezelő személyzet., de az urak szolgaserege is kordont vont a parton és senkit sem engedett a strand közelébe, ahol az urak fürdőzésére sor került. Az idők folyamán azonban — persze jóval később — ez kiment a divatból. Balatonfürednek igy két fürdőközpontja volt. Az egyik a később emelt szivkórházban alakult ki, ahol díszes fürdőcsarnok és számos kabin várta azokat, akik^a melegített gyógyfürdőket használ ták. A szivkórház melletti részt, annak tópartját is pompás parkká alakították szépséges virágágyakkal, padokkal, ami azóta egyre bővül és szépül, s ma is a közönség kedvenc tartózkodási helye. Történelmi emlékek, művészi szobrok vannak benne. Széchényinek is van itt ein^kmä™ ház és a park létesítése az ő nevéhez is fűződik, de ő kezdeményezte azt is, hogy a Balatonra rákerüljön az első gőzhajó, mely nemcsak a fürdőző- ket szolgálta, hanem a környék lakosságának is közlekedési eszköze volt. Ebben a parkban van Rabindranath Tagore, hmes indiai költő által elültetett emlékfa, ki szintén szivbántalmai ellen keresett gyógyulást Balatonfüreden. A hírek szerint nagyon meg volt elégedve kúrájának eredményével, s hálájának kifejezéseként ültette el az ennek- fát. A másik fürdési központ Balatonfüreden a nyílt strandok mellett alakult ki. Először csak egy strand volt azután kettő lett, ma már négy van. A szivkórház mindig foglalt, mindig telt ház van. A hires park mindig tele van sétáló üdülőkkel és a gyógykezelés egyik előirt szabálya a parkban való tartózkodás és séta. A strandok nyüzsgő embertömegek tartózkodási helyévé váltak. Pompás a finom homokkal biró fövény, mely kitűnő alkalmat biztosit napfürdőzésre. Aki megelégelte a napfürdőzést, a fövényről csak egy lépést tesz és már külön parksávok hűvös árnya fogadja. De ott a viz, amelybe újból és újból be lehet menni, s ahol már nem biztonságos a tartózkodás a nem úszók részére, állandóan csónakok járnak fel s alá a viz- rendészet részéről. A vendéglők kitűnő ételekkel és a csodás balatonfüredi és közeli környéki termésű borokkal, cukrászdák, kávéházak bőven állnak rendelkezésre, de szálloda is azoknak, akik rövidebb vagy hosszabb időre jöttek a tóba fürödni és üdülni. A betegek részére az 1901-es évi fürdő-prospektusban a “gyógyvendégek házirendje” az alábbiakat tartalmazza: 1. Mezítláb járás a fedett sétányon s réteken. 2. Fürdő, gőzöltetések, borogatások, iszap pakolás és pólyázás; 3. Napfürdő; 4 1 é'hnrdő reggel 5—8-ig külön erre a célra rendelt helyen. Ez természetesen ma már nem érvényes vagy legalábbis csak részben. Szívbetegségek és vérkeringési zavarok gyógyításában a legmodernebb módszerek kerülnek alkalmazásra és Magyarország legjobb szivspecialistái dolgoznak a szivkórházban. A betegek óriási többsége, legalább egy időre, enyhülést, gyógyulást talál, de bizonyos idő múltán természetesen visszatér ide a kedvező ered ménvek alánján és újabb erőt nyer egészségének visszaállítására. 1962—-63 az ország legszebb camping helyét biztosította Balatonfürednek és hosszú sora a campingre vágyó, kocsijukat maguk hajtó bel- és külföldi vendégek jelennek meg. De mind többen jönnek a külön vontatóval biró, a “Caravaning” nevet viselő négy kereken járó pótkocsival, mely tulajdonképpen üdülő házikó, melyben több ágy van, asztal, szék, konyhai felszerelés, éléskamra s mindaz, ami a szabad ég alatt, a természet ölén az üdülést lehetővé és csodás szépségűvé teszi. Külön kikötő alakult vitorlázók és motorcsónakok részére. Épül még egy strand, amelyet az ideérkezett fürdőzők nagy tömege tett szükségessé. A Balaton, ez a csodálatos szépségű tó, a legnagyobb vonzóerővel bir magyar és külföldi vendégekre egyaránt. Balatonfüred pedig az üdülőhelyek koronája. WWVWWWWUWUVWVMAÍUWUWUUWWVMkVWUWVWtf KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! PILLANTÁS A KÖZELJÖVŐBE. Az Erzsébet-hid felépülése után igy alakul ki (baloldali képünk) a pesti, és (jobboldali képünk) a budai hídfő környéke
