Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-15 / 33. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 15, 1963 ki amerikai földművelésügyi miniszter sajtóértekezlete Freeman, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere Moszkvában sajtókonferencián számolt be a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Kijelentette, “a Szovjetunió ugrásszerű fejlődést ért el a gabonatermesztésben”, és hozzáfűzte, hogy ez a megállapítása vonatkozik a kukoricára is. “Az ugrásszerű fejlődés megmutatkozik a gépesítésben és a művelési módszerekben egyaránt” — mondotta. A miniszter ezután elmondotta az újságíróknak, hogy az amerikai mezőgazdasági szakemberekből álló küldöttség több mint két hetet töltött a Szovjetunióban, megtekintette a szüzföldeket, járt Tashkentben, Szamarkandban, Szocsiban, Kraszno- darban, Kijevben, Minszkben, Leningrádban és Moszkvában. Kijelentette, hogy mindenütt a leg- szivélyesebb fogadtatásra találtak. “Úgy beszélgettem a szovjet munkásokkal és parasztokkal, mintha csak otthon lettem volna” — mondotta. A két ország mezőgazdaságában — a miniszter szavai szerint — sok azonos probléma van. Ide tartozik a harc a növényi betegségekkel, a gyomnövényekkel és a természet szeszélyeivel. Mindkét országban a mezőgazdasági szakemberek és a mezőgazdasági vezetők sok hasznosat tanulhatnának, ha kicserélnék eszméiket, tapasztalataikat, értesüléseiket. A szüzföldek meghódítása vitathatatlanul hozzájárult a gabonatermés növeléséhez, mondotta. — Őszintén üdvözöljük a baráti versengést a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a mezőgazdasági küldöttségek kölcsönös látogatásai, a tapasztalat- és információcsere elősegíti a két ország közötti kapcsolatok megszilárdulását. Kruscsev miniszterelnök a Kremlben fogadta Freernant és a vezetése alatt levő amerikai mező- gazdasági küldöttséget. A beszélgetés barátságos légkörben folyt le. Az amerikai miniszter kőből készült indián békepipát nyújtott át Kruscsevnek. A francia farmerek elajándékozzák terményeiket Súlyos helyzetük megvilágítására, a francia farmerek a Rhone völgyében főzeléket, bort és baromfit ajándékoztak el az alvajáróknak. A piacon nem tudják megfelelő áron értékesíteni amit termelnek és az Európai Közös Piac még hozzájárul ahhoz, hogy ez egyre jobban túlszárnyalja a keresletet. Az országutakon 27 ezer üveg bort, 6 tonna gyümölcsöt, 4 ezer csirkét és 6 ezer tojást adtak ingyen az arra haladó autósoknak. Ugyanakkor nyom látványokat is mellékeltek hozzá, amelyben kérik a közönséget, hogy a nagy áresés miatt támogassa a farmerek részére a kormánytól kért árkülönbözeti segélyt, szubvenciót. Letartóztatják a sztrájkoló aszturiai bányászokat Az aszturiai bányászok folytatják sztrájkharcukat gazdasági követeléseik kielégítéséért, a szabad és független szakszervezetekért és a sztrájkjogért, amelytől a francóista törvényhozás 1939-ben megfosztotta őket. Látva, hogy a vállalkozók és a kormányszervek fenyegetései nem ingatták meg a bányászokat, a francóista hatóságok a nyílt megtorlás eszközeihez folyamodnak. Madridban bejelentették, hogy a rendőrség letartóztatásokat hajtott végre az aszturiai dolgozók között. A letartóztatottakat “felforgató röplapok” terjesztésével vádolják, hogy a “fegyveres lázadásáról szóló törvény hatálya alá vonhassák őket. A spanyol dolgozók és más országok, köztük Franciaország munkásai is, szolidaritást vállalnak az aszturiai munkásokkal és anyagi segítséget nyújtanak nekik. Kérdések, melyek feleletre várnak Kennedy elnök legutóbbi berlini látogatása alkalmával a direkt erre a célra készült emelvényről vetett kiváncsi pillantásokat a várost kettészelő “fal” másik oldalára. Első tekintete arra a nagy plakátra esett, amely a következőket tartalmazta: “A Potsdami Egyezményben az Egyesült Államok két elnöke, Roosevelt és Truman kötelezték magukat “a német militarizmus és nácizmus kiirtására, “ a háborús bűnösök letartóztatására és megbüntetésére, “a német militarizmus újjászületésének megakadályozására, “minden militarista és náci propaganda eltiltására, “annak biztosítására, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait és a vi ágbékét. “Ezeket a kötelezettségeket a Német Demokratikus Köztársaság teljesítette. Mr. Kennedy, mikor fogja ezeket az Ígéreteket Nyugat-Németörszág és Nyugat-Berlin is teljesíteni?” Kennedy elolvasta a plakátot, de nem volt semmi mondanivalója. (Az Associated Press jelentése a Washington Evening Star, jun. 26-i szamában.) MAAMAMIUWWVWVWVWMM/MW\MIWVWVVWWMIWMIVVMAMUVWVIAAAIVUUVMAMIMWVWVMAAfl A shelter mint tömegsír Az adminisztráció még mindig melegen szorgalmazza az óvóhelyek építésének kérdését. A House Armed Services albizottság nyilvános- kihallgatást tartott az ügyben és bár egyes szakértők nyomós ellenérveket sorakoztattak fel a shelterek szükségessége, eredményessége és erkölcsiessége szempontjából, a bizottság mégis elfogadta az elnöki költségvetésben a julius 1-el kezdődő financiális évre kért 175 millió dollárnak kiutalását erre a célra. (Ugyanakkor egy szenátusi albizottság 284,800,- 000 dollárt vágott le abból az összegből, amit a költségvetés a munkaügyi, egészségügyi és művelődési minisztériumok számára kért a következő évre.) Nagyon érdekes adatok kerültek felszínre a kihallgatás folyamán. A polgári védelemmel foglalkozó és a shelterek építését forszírozó szervek eddig előszeretettel mindig csak azzal foglalkoztak, hogy atomháború esetén mennyi életet menthetnek meg a shelterek. Kerülgették a választ arra a kérdésre, hogy hányán fognak még igy is meghalni, ha jönne az atombomba. A kihallgatás anyagát tartalmazó kiadványban azonban megtalálható az a jelentés, amit a védelmi minisztérium helyettes titkára, Stewart L. Pittrhan adott az albizottságnak errevonatkozóan, s mely elrettentő helyzetképet tár fel. Ki marad élve? A táblázat szerint — óvóhellyel vagy óvóhely nélkül —, az ipari-városi-katonai gócpontokat érintő 1,000 megatonos bombák 50,000,000 halottat fognak eredményezni. 5,000 megatonos bombák következtében, a shelterek mellett is, 80 millió halottra lehet számítani. Ha a támadás 10,000 megatonos bombákkal történik, akkor a halottak száma meghaladja a 100 milliót.. A táblázat nem megy tovább a 10,000 megatonos atombombánál. Azonban egy előbbeni kimutatás, amely az Institute of Defense Analysis tanulmányát ismertette, azt állította, hogy 20,000 megatonos atombomba támadás mindenkit meg fog ölni, akár a shelteren-kivül, akár belül lesz. Tudjuk, hogy léteznek 100,000 megatonos atombombák is. A kihallgatáson Wm. F. Schreiber, a Mass. Institute of Technology villamos-mérnöki szaktanára is elmondta véleményét. “Gondosan tanulmányozva a teljes nukleáris háború veszélyének fejlődési folyamatát a 60—70-es években, a következő következtetésre jutottam: ha a shelterek már megvolnának és holnap háború törne ki, nagyon kevés életet mentene meg. Továbbá, ha a tervek szerint 1968-ra elkészülnének, akkor már teljesen használhatatlanokká válnának és valójában emelnék, nemhogy csökkentenék, az esetleges atomháború áldozatait. A programot tehát már nem tekinthetjük ugv, hogy ha nem használ, hát nem is árt. A shelter olyan védelmi stratégiai eszköz, amely csak bizonyos körülmények mellett eredményes, viszont megváltozott helyzetben, s különösen ahogyan én látom a bekövetkező változásokat, határozottan ártalmassá válik.” Schreiber professzor azután rátért azoknak a kifejlett atomtámadási módszereknek a leírására, amelyek lehetővé teszik, hogy az irányított rakéta elkerülje a rakéta-elleni-rakétát (anti-missile-mis- sile) és a célpontra érve a pusztítás maximumát eredményezze. Ameddig a robbanás és a tüzfer- geteg hatása elér, földön, földalatt élőlény nem marad, mondotta Scheiber. Iskola helyett iskolai shelter? Dr. Johan W. Eliot a Friends Committee on National Legislation (Quakerek) kiküldöttjeként tanúskodott a kihallgatáson. Ö morális alapon támadta a shelter programot és az arra tervezett óriási kiadásokat. Az állam által kiutált Összeg egyik rendeltetése az volna, hogy a következő 5 évben középületekben — iskolákban, kórházakban és más intézményekben — 95 millió személy részére építendő óvóhelyet szubvencionáljon, Minden négyzetláb terület felépítési költségéhez az állam $2.50-el járulna hozzá, a többit a közönségnek kellene fedeznie. “Milyen segítséget jelent $2.50, amikor az az iskola, amit a mi városunkban az iskolaszék felépíteni szándékszik, a legnagyobb körültekintéssel és gazdaságos tervezéssel is 14 dollárba kerül négyzetlábanként ... Nincs okunk azt remélni, hogy szükségszerűen megerősített földalatti építmény jelentősen kevesebbe kerülne, mint a gazdaságos felülépitménv. Ez hatalmas terheket róna az adófizetőkre. Nálunk a szavazók visszautasították az ajánlatot, hogy az említett iskola érdekében kötvényeket bocsássanak ki. Mit gondolnak, hogy fogadnák azt a kérést, hogy ők fizessék az iskola alá építendő földalatti shelter költségeit? “Nem lesz ironikus és erkölcstelen eljárás, ha a kongresszus szubvenciót szavaz meg földalatti építkezésekre az iskoláknak, amikor megtagadja a felszínre építendő iskolák józan programjának támogatását? Mit fognak a gyermekeink rólunk gondolni és mit gondolunk mi őróluk, amikor ilyeneket csinálunk?”, tette fel a kérdést dr. Eliot. Semmi kétség afelől, hogy miután az amerikai nép általában közönnyel fogadta az utóbbi évek kiterjedt shelter agitációját, a kongresszus még az eddiginél is kevesebb támogatást fog találni shel- terprogramjának kivitelezésére. Az a felfogás, hogy az atomháborútól semmi sem védhet meg bennünket, csak a béke, mélyen begyökerezett a nép tudatába. Az amerikai nép — Goldwaterék kivételével — lelkesen támogatja a Moszkvai Egyezményt az atomrobbantások megszüntetésére és elvárja, hogy a kormányok további tárgyalásokkal távolitsanak el minden akadályt, ami a békés kibontakozás útjában áll. Minek erre a shelter? Oregon állam volt az első, amely az egész polgári védelmi apparátust, a shelter-,programmal együtt — mint hasznavehetetlent — a sutba dobta. Ezt követte Los Angeles városi tanácsa is. A békeszervezeteken a sor. hogy más államokban és városokban hasonló álláspontot és eljárást érvényesítsenek. Azt a sokmillió dollárt, amit a föld alá Szeretnének eltemetni a békét óhajtó nép elpusztítására, használják fel inkább iskolaépületek gyarapítására, tanitók fizetésének javítására és sok más olyan kiadásokra, amivel az emberek jólétének emeléséhez járulnának hozzá. Shelterekre semmiképpen nincsen szükségünk. LEÉGETT EGY SVÉD FALU Sundsvall közelében. A XVII. századból származó, a viking idők építkezési emlékeit őrző Harv falucska 22 faháza közül 19 elpusztult. A tüzet egy traktor kigyulladása okozta. ^ AMCR1KAI w Fublished every week by Hungarian Word. Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N, Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952. under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre §10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre S6.50. 84
