Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-25 / 30. szám
12 Thursday, July 25, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORDKÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA Könyökünkön nőnek ki a Western, a régi nyugatot ábrázolni akaró képek. Cifracsizmás, hatláb magas, domború mellkasu, beretvált arcú hősök, cifra mellényükön aranyóra (Bulova), oldalukon a ravaszra nyitott pisztoly és ütik a blattot hidegvér^ rel, de főleg melegvérrel, mert minden játék avyfil végződik, hogy a nyerő rossz ember, ott, helyben ólom-mérgezésben hal meg. Gyönyörű lányok, szelíden kibicelnek a gamblereknek, mert vajon mi mást is csinálhatnának ebben az erkölcs&s filmben"! Könyvtárakban és múzeumokban található régi újságokból és a sheriffek, (csendőrök) köröző plakátjainak a kéjeiből ellenben látjuk, hogy ezek a gamblerek vékonydongáju, piszkos, szakállt nem igen beretváló legények voltak, suhancok inkább, mert nem vök idejük felnőni. A mai nyomorta- nyákban lebzselő, mindemre elszánt suhancok, vagy a Bo-vvery-szerü elesett részegek és krónikus betegek gyülevészségére hasonlítottak. És a “szalonok” hölgyei sem úgy néztek ki, mintha a világ szépség- versenyein díjra leltek volna érdemesek. Aligmosdott nénik voltak, akiket a nyugati “civilizált” városok bordélyai is kivetettek már a forgalomból. De, ha Hollywood ilyeneknek ábrázolná a gamble- reket és a hölgyeket, akkor az “szociális realizmus” volna és nem mákony. Márpedig boldogok a buták, mert övék a mennyek országa; belépti dij hetven cent, gyermekeknek félár. Ez a gondolat, amely egy cseppet sem eredeti késztet arra, hogy lefessem hacsak egypár vonással is Steve barátomat, aki szintén gambler, de persze a modern értelemben véve. Hollywood nem használhatja ezt a témát, mert ez olyan szociális realizmus, amelyet nem érdemes felcifrázni, fel- csizmázni, meglovasitani és szekszet belefözni. Egyszóval; nem lehet eladni hetven centért a felnőtt gyerekeszüeknek és harmincötért a fiatal gyerekeknek. Steve egy kócos asztalos. Műhelye az automobiljában van. Hátul, a trankban vannak a szerszámai és a hátsó ülést kidobva, annak a helyén cipeli az anyagot, a fát, vagy amit... Steve jó ember. Olvasott. A világról jól van tájékozva és öntudatos, már legalább is annyira tudatos, hogy szidja a gazdagokat és a reakciósokat és csak azért nem szavaz a demokratákra, azért nem szavaz egyáltalán, mert amint mondja: egyik olyan, mint a másik. Ha vitázunk legalább két sukknyira ballrább van nálam. Mondhatnám olyasmi még nem fordult elő, hogy valakivel is vitázna, akiknél ő nem forradalmibb. Tejet, mazsolaszölős fekete orosz-kenyeret eszik reggelire, ebédre és vacsorára, hétköznap és ünnepnapokon és váltig bizonylagozza, hogy ezen a háromságon el lehet élni és teljesen felesleges, hogy az ember kidobja a pénzét, amikor azt felhasználhatja okosabban. És nem zsugoriság beszél belőle, mert ha valaki kéri, az utolsó gatyáját is odaadná. A szerencsejátékot is intelligens filozófiával keveri. Például sohase átkozza meg azt a lovat, amelyen vészit. “A ló nem hibás. Miért szidjam?” — magyarázza nekem “Az a legjobbat adta, amire csak képes volt. Az én hibám, hogyha ráfogadok. Én vagyok a játékos. Ugyanez áll a kártyára is, amely a világ legszebb nyomtatványa és a kockákra, amelyek olyan guszták, hogy csodálom, hogy nem cukorkákból vannak csinálva. Igaz, hogy ma gazdag ember volnék, hogyha a lovak, amelyekre fogadok, mind megsántultak volna már húsz év előtt, ha a kár- lyákban csakis-csak gyönyörködnék és a kockákat csak szopogatnám.” Amikor összespórol párszáz dollárt és ha azt előzőleg nem vesziti el a lóversenyen, becsukja a műhelyt. azaz lezárja a trankot és a hátsó ülésnek az ajtajait és átpüffög kopott automobiljában Las Vé- gasra. Egyszer csakúgy futólag megemlítettem neki, hogy én is szeretnék már egyszer Las Végasra menni: “Nem is tudom, hogy lehet valaki amerikai MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és r.evek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. [Y. ^ iró, ha még nem tapasztalta meg Las Végeit ” Mellettem kockázik egy Állami Főbíró. M^]iette egy csizmás kisfarmer, aki eladott párh^t csirkét és avval a pénzzel próbál Szerencs ^t. Amellett egy cifra cipős, széleskalapu olajmá^nás aki ezresekbe játszik. Texasi. Henceg. És, nagy és kisiparosok, bankár, vagy egy magamfajta kakarucs. Együtt játszunk és kérem ea» demokrácia. Azután színészek és színésznők, ak>fk este ezer dollárt keresnek egy-egy fellépésért, vagy mellélépésért és nappal a zöld asztalon kettőt veszítenek. Ott annyi irodalom van jelenv hogy örökké megélhet belőle egy iró.” Egy vasárnap kora reggel az udvarból kiabált be a házba, hogy megy Las Végasba, itt az alkalom, ugorjék be a kocsiba, úgy, ahogy vagyok. Azaz nem árt, ha felöltözök. De nyakkendőt ne tegyek magamra és kalapot sem. És pénzt se hozzak, mert az ö vendége leszek, hacsak nem akarok játszani, amit nem ajánl, mert ne játsszon az, aki nem ért hozzá. És aki ért hozzá és okos, az se játsszék. Az utón aztán megmagyarázta, hogy Las Végas négyezer dollárral, a százasokat már nem is számítja, tartozik neki és azt megyünk behajtani. Három százasa és egynéhány húsz- és tiz-dollárosa van. Ez utóbbiak nem számítanak, mert az ember otthon a szájától von el tizcenteket, de Las Végas- ban az egydollárosok szemétté aljasodnak. Én tiz dollárral indultam neki szégyenszemre és az asz- szony még utánam is kiabált, nehogy lányokra költsem! Inkább veszítsem el a kockán! “Hét óra oda. Legalább beszélgetünk az utón és nem alszok el hajtásközben”, mondta. Úgy hajtott, mintha attól tartott volna, hogyha nem siet, valaki elnyeri előle a bankot. Kivett egy kétágyas szobát, kifizette előre, odaadta nekem a kulcsot és a kopott aktatáskáját, amelyben a pizsamája, fog- és hajkeféje volt csak és egy collstock. “Menjen csak fel a szobába, vegyen egy tusst, hogy felfrissüljön, esetleg le is dűlhet egy félórát és közben én is feljövök ugyanarra és azután lemegyünk, eszünk és csak azután fogok majd neki a munkámnak.” Ledültem és ruhástul aludtam vagy egy órányit. Megberetválkoztam, vettem egy jó hideg tusst és csak azután mentem le a fő-fő terembe, ahol a játék folyt. Steve nem volt a kockázó asztaloknál, a “black Jack” asztaloknál sem. A roulett asztaloknál nem is igen kerestem, mert emlékeztem, hogy egyszer. már régebben megmagyarázta, hogy ott csak nagy pénzzel érdemes játszani. “Ami a legrosz- szabb, irgalmatlan gyorsan folyik a pénz. Az ember nem guberálhat. Nem élvezheti a Fortuna asszonyság bájait.” Steve tud költőiesen is beszélni, ha akar, mert sokat olvasott, jobb sorsra érdemes pasas, amint említettem volt. Lehet, hogy reggelizik, gondoltam. Nem volna szép tőle, mert vendége volnék, vagy mi a szösz... Az étteremben se volt s igy kénytelen voltam a saját szakállamra reggelizni, amelyet egyúttal kineveztem lunchnak is. Azután visszamentem a játékbarlangba. Nem tudom mért hívják azt barlangnak, amikor az nem barlang. Minden, csak nem barlang. Cifra. Muzsikusok éjjel-nappal lármáznak, hogy eltereljék a játszók figyelmét a sorsukról. Figyelmes lányok viszik az italokat köröskörül... egyszóval: nem barlang. Megfontolás, mint a macska a forró kása kerülgetése után bedobtam az első nickelemet egy jópofájunak látszó “Slot” masinába. Semmi. A negyedik húzás után masinát cseréltem és egy tizcen- tesekkel játszóhoz mentem. A harmadik húzásnál tizet kaptam vissza. Na, most mit csináljak? ötven centet nyertem. Kvitteljek? Hencegjek otthon, hogy Las Végasban nyertem? Visszamentem az ötcentesek közé, hogy a nyereségből több húzásra lelljen és az első húzásra; bingó! Annyi nikkel hullott ki a lyukon, hogy egy bennfentes ajánlatára papírzacskóba kellett, hogy tömjem a pénzt. Ez a “gambler” azt ajánlotta, hogy szaladjak ki az utcára és köpjek háromszor a járdára és háttal visszafelé jöjjek vissza és okvetlen folytassam a játékot, mert most meleg vagyok. (You’re hot.) De ne ezen a gépen játsszak, mert ez mára már meg van kopasztva. Még egy darabig lődörögtem és csak ritkásan húztam meg itt-ott a masinát. De csak vesztettem. Mindamellett, amikor megszámoltam a pénzemet hét dollárral több pénz volt nálam, mint amikor jöttünk. Még hozzá ettem is. Kész! Hiába húztak a masinák, nem játszom többet. Kimentem sétálni és nyolc óra körül mentem vissza. Steve várt az előcsarnokban. Türelmetlenül kínjában olvasta egy heverésző ujsá<t börzejelentéseit. Egyszóval vesztett. Nem is kérdeztem. Ő ma?a mesélte: “Itt nyolcvanat vesztettem, mig maga a lépcsőket taposta felfelé, a szobánkba. Átmentem a Saharába. Az utca túlsó oldalán van. hogy a fene enné meg, ahol van, mert az még ennél a helynél is szárazabb volt. Ott százhúsz dollárt vesztettem. Bússal lementem Downtownra. Az a ne y nem olyan cifra, de a kirakatban egymillió dollar van. Evett már? Én még nem ettem.” “Nem pihent. Meg se mosdott. Nem evett. . Nem csoda, hogy vesztett. Nem tiszta a feje.” “Röhej. Mi köze a tiszta, vagy piszkos fejnek a játékhoz? Maga dilletáns! Remélem nem játszotta el a tiz dollárját? Nemcsak éhes vagyok, hanem gazolinunk sincs. Miután megmondtam neki, hogy nyertem hetet, hogy hiába hihetetlenkedik, nyertem; kért egy dollárt, amint mondta: “zabálni akar.” Egy nyilás-szerüségben egy fehérbóbitás szakács szebbnél szebb falatokat mért és szeletelt és egy dollárért azt ehette az ember, amit akart, ámábár ráfizetett a kaszinó erre az üzletre. Steve abba az irányba tartott, de hirtelen sarkon fordult és nekirohant egy kockázó asztalnak, odavágta a dollárt és meg se várva, mig a kockák nyugvóra térve megmutatták volna arcolatukat, otthagyta az asztalt és lógó orral jött vissza: “Még mindig éhes vagyok. Adjon egy másik dollárt!” Magam mentem a büfféhez és kiválasztottam neki egy tányérnyi jóságokat. Kávézás alatt megnézte az órámat, felugrott és mondta: “Hiszen még kilenc óra sincs. Tegye meg nekem azt a szívességet, hozza le a táskámat. Megyünk haza... Négyre otthon lehetünk. Álhatók is még egv-két órát. Holnap dolgozok.” “Maga nem hajt. Nem pihent. Meg se mosdott. Majd én hajtok. De miért oly sürgős. . .?” “. . . Mert holnap, ha dolgozhatok, csinálok pár dollárt. Spórolni kell. Ne feledje, mennél hamarabb megyünk, annál hamarabb jöhetünk vissza.” DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGBAN a biztonsági rendőrség jul. 12-ére virradó éjszaka elhurcolt 17 haladó személyiséget és ellenzéki politikust, akik a faji elkülönítés ellen küzdő mozgalom élén álltak. A letartóztatottak listáján szerepel Walter Si- sulu, a betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt volt titkára. Clevelandi üzleti kalauz Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! CliifUu I i.uhJxh BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonom ohírley Laundry Telefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. HL VAS Shell Service ™ STSJÜ Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service. — Tune ups. — Gaigany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Gincar Home Improvement and Service Company Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-6071 Házak modernizálása, átalakítása “a pincétől a tetőig" Jakab-Tofh & Go. temetésrendez6k-Két in^anes kápolna használata a gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKET« ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-4421. Louis A Bednar & Son tSZSL***"" Í929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefoni MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és munkásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers ^[^*tváas“k> órák ®*aián* 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guaranteed Auto Service 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-18(8 Body-munkák és általános autójavítások Lorain Heights Hardware tuiS^TT“ 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vülanyfelszerelési cikkek és építkezési vrjk áruk raktára Orban’s Flowers £*”“ 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra —
