Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-26 / 52. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday. December 26, 1963 tAJudbamrvcuuf qb tachnikx* A SÜKETSÉG VESZÉLYÉVEL FENYEGET AZ AVIATIKA FEJLŐDÉSE (A Minority of One 1963 dec. számában megjelent cikk alapján.» ~ Az emberiség egészségét fenyegető veszélyek közül a legkevésbé ismert a modern világban a süketség veszélye. Az aviatikában egyre jobban előtérbe nyomuló lökhajtásos repülőgépek alkalmazásával, egy néhány szakértő kivételével, csak kevesen vannak tisztában avval, hogy már most sokmillió ember hallása szenvedett helyrehozhatatlan sérülést. Még ezeknek a szakértőknek afigyelmez- tetése sem vezetett eredményre, az átlag ember pedig nem veszi észre, hogy napról napra hallására újabb veszedelmek lépnek fel. A hallás elvesztése olyan fájdalommentes folyamat. hogy a legtöbb egyén nem veszi észre, ha az megtörténik. A hallását elvesztett ember pedig visszavonult és elzárkózott lesz és valószinüleg ez az egyik oka annak, hogy a társadalom csak nagyon kis mértékben vesz tudomást erről az egyre nagyobb figyelmet megkívánó problémáról. Azáltal, hogy az átlag ember nem ismeri azt a veszélyt, ami a magas rezgésszámu (ultraszonikus) hangok által reá vár, nem tud ellene védekezni. Habár a közönség általában nincs tudatában ennek a kérdésnek, különböző kormányhivatalok és szakértők kezdenek felfigyelni arra, hogy ez a probléma létezik. Ez év szeptemberében a kormány által felállított newyorki légiforgalmi irányitó központ megnyitása alkalmával, Najeeb E. Halaby, repülésügyi adminisztrátor felavatási beszédében arra figyelmeztetett hogy amint egyre na gyobberejü lökhajtásos repülőgépeket gyártanak, a zaj és a hangzugás problémája is egyre nagyobb lesz. Azt a megfigyelést tette, hogy “a modern világ gyors, nagy repülőgépei ugyanolyan zajosak, mint amilyen előnyösek gazdaságilag.” Kenneth B. Keating newyorki szenátor pedig azt kifogásolta, hogy nagyban sürgetik a technológiai fejlődést, mint pl. a lökhajtásos repülőgépek kereskedelmi alkalmazását anélkül, hogy megoldanák a velejáró problémákat, mint amilyen a rendkívüli zaj problémája is. “Ez csak egyik példa arra, hogy társadalmunk mennyire nem oldja meg a technikai fejlődés bizonyos problémáit és máris megteszi a további következő lépést,” mondotta a szenátor. A múltban a repüléssel járó zajokat az aviatika kellemetlen, de elkerülhetetlen mellékkörülményének tekintették. Ma, amikor a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek nagybani alkalmazása napirenden van, a velejáró zaj már nem csak kellemetlenséget, de sokmillió ember számára a hallás elvesztésének valóságos veszedelmét jelenti. A hangsebességnél gyorsabban repülő gép olyan folytonos hullámrezgést okoz, amely a földön hang zúgást idéz elő. Ez a zugás, a repülőgép nagysága szerint, sokmérföldre kiterjedő “hangszőnyeget” képez. A svédországi Aeronautikai Kutató Jntézet igazgatója, B.K.O. Lundberg, egy folyóiratban irt róla: “Ennek az ember által okozott mennydörgésnek olyan hatása van, hogy a kellemetlen zajtól kezdve, ha meglepetésszerűen éri az embert, még súlyos idegrázkódást is okoz, úgyszintén ablakot is betörhet és más anyagi károkat is előidézhet. Ha a szuperszonikus repülés elterjed, az egész föld területét be fogják hálózni ezek a zugási szőnyegek. Ennek az ijesztő tüneménynek nézünk elébe.” A szuperszonikus repülésnek másik veszedelme az, amellyel a tartós rezgésnek kitett pilóták szembenéznek. Munkájuk elvégzése közben rendkívüli szellemi és testi fáradság ellen kell küzdeniük és az állandó vibrálás alacsony vérnyomást, zavaros látást, bizonytalan hallást és bágyadtságot idéz elő; az is előfordul, hogy rosszullétet okoz. Mégis helyén kell maradnia, az utasok, a személyzet, a repülőgép és alatta, a földön lévő lakosok veszélyeztetésével. A technikailag fejletlen országok lakóinak nagyon éles hallásuk van. A Kongó, Szudán és Szenegál bennszülött lakói percenként 16,000—28,000 rezgést hallanak meg. Egy newyorki nagy repülőforgalommal rendelkező gyárvidék középkorú lakosai csak 8,000 rezgést hallanak meg. Az emberi hallás az idők folyamán fokozatosan romlott. A modern embernek csak feleannyi hallása maradt meg, mint amennyi a primitiv embernek volt. Habár még sohasem állt fenn ilyen probléma, mint most, a zaj-okozta süketség veszedelme már azelőtt is létezett. A kazánkészitő munkából eredő süketség régi keletű dolog és más zajos munkák is tönkretették a hallást. A modern város különböző zajai a világ lakosságának széles körében részleges vagy teljes süketséget okoznak. Az aviatika zajai pedig mindenhova behatolnak és egész városokat kazánmühelyszerü zajokkal töltenek meg. Dr. Zhivko D. Angeluscheff szem- és fül-specialista és közegészségügyi szakértő részletesen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A történelemben már régen tettek kísérleteket a zaj korlátozására. Idézi a i.e. 3-ban hozott kínai törvényt, amely a következő büntetést irta elő a törvény megszegőire: “A törvényszegőt nem kell felakasztani, hanem a fuvolázókat, a dobosokat és más zajcsinálókat kényszeriteni kell, hogy addig játsszanak a hangszereken, amig holtan esnek össze, mert ez a legnagyobb kin, amit el lehet képzelni.” Továbbá azt is megemlíti, hogy Angliában I. Erzsébet uralkodása alatt olyan törvényt hoztak, amely megtiltotta a férjeknek, hogy feleségeiket éjjel verjék meg. Mivel nem volt tilalom a feleségek nappali meg- verése ellen, dr. Angeluscheff arra a konklúzióra jutott, hogy nyilván nem a feleségek jóléte volt a cél. hanem az éjszakai lárma elkerülése. Az emberi fül rendkívül komplikált és kényes szer. Minden rezgés, de különösen a magas frekvenciájú, nagyon káros hatással van a fül szerkezetére. Az ilyen rezgések megtámadják a szöveteket és csökkentik a hallóképességet. Az olyan ma- gasfrekvenciáju hanghullámok, amelyeket az emberi fül már nem hall meg, a modern életben mindenütt jelen vannak és éppúgy, mint a röntgen és ibolyántúli sugarak, kárt okoznak az élő szervezetben. Dr. Angeluscheff figyelmeztet arra, hogy a legparányibb huzamos vibráció helyrehozhatatlan kárt okoz az élettani folyamatokban. Ez a kiváló orvos, aki nagy hozzáértéssel világítja meg a helyzetet, kimutatja, hogy a U.S. lakosságának hallását még több veszély fenyegeti, mint a többi országok népeiét. “Mint a technikailag legfejlettebb ország, az Egyesült Államokat veszélyezteti leginkább a zaj problémája. Az átlag amerikait reggel az ébresztőóra kelti fel, utána vibráló villanyborotvát használ. A reggeli alatt a rádió hullámrezgései veszik körül, azután a rezgést kibocsátó liften megy le az utcára. Begyújtja autójának vibráló motorját és munkahelyén számtalanszor használja a telefont. (A U.S.-ben 80 millió telefon van, amelyet naponta 250 milliószor használnak 365 napon át.) Esténként a televíziót nézi. vagy a rádiót vagy Hi- Fi-t hallgatja, amely 90 watt erősségű is lehet. (Minden ilyen hangerősitő szerkezetben quartz, germánium és más hasonló ultraszonikus energia- forrású tranzisztorok vannak.) Ehhez adjuk hozzá a rakétameghajtásu repülőgépek állandó zaját, amely egymaga elégséges ahhoz, hogy elpusztítsa az ember hallóidegrendszerét és süketséget okozzon. Ilyen félelmetes (és sajnos általában fel nem ismert) problémával állunk szemben. ‘Gutta eavat lapidem no vis ser seape cadendam.’ (A vízcsepp kivájja a követ, nem erejével, hanem állandó esésével.)” A hangtan elméleti része túl komplikált ahhoz, hogy egy újságcikk keretében megközelítőleg is megmagyarázhassuk. Rövid magyarázattal szolgálhat az, hogy a magasrezgésü hanghullámok bizonyos harmonikus közrejátszása ultraszonikus, az emberi halláson túli hanghullámok formájában nyilvánul meg. Ezek óriási átható erejű mozgási energiát (kinetikus energia) fejlesztenek ki azáltal, hogy további rezgéseket indítanak meg és ezeket egymással összhangba hozzák. Még a karkötőórának alig észrevehető ketye- géses is hat az alvó ember hallóidegére. Milyen hatással lesz akkor a lökhajtásos repülőgépek állandó forgalma a hallószervekre? Sajnálatos dolog. hogy a tudományos és technikai körök elfe- leitet.ték, hóm' nem az a tudomány célja, hogy újabb és újabb bonyolult készüléket állítson elő, ami esetleg káros natasu az emberiségre, hanem hogy az emberi jólétet és haladást szolgálja. Douglas McFarlan. aki pionérmunkát végzett a hallást veszélyeztető zajok kimutatásában, ezeket irta: “Egy maréknyi atomtermelő anyag ezer gyárat elláthat energiával, vagy elpusztíthat egy várost pillanatok alatt. A lökhajtásu repülőgép egyik tengerpartról a másikra ér három óra alatt. Ugyan, akkor, három perc alatt gyógyíthatatlan és egész életre szóló süketséget okozhat. Oiyan korszakban élünk, amelyben az emberiség által előállított óriási erőforrásokat egyaránt lehet hasznos és káros célokra felhasználni.” Csak magunkat okolhatjuk, ha idejében nem vesszük tudomásul ezeket a figyelmeztetéseket. A vörösvérsejtek keletkezésének uj elmélete H. Yamasaki, neves japán kutatóorvos nemi-égen uj elméletet ismertetett a vörösvérsejtek, az erytrocyták keletkezéséről. Feltevése szerint a vörösvérsejtek embrionális korban a bélhártyából kiemelkedő parányi nyúlványokban keletkeznek. Ezt követően kemény magokat nucleusokat alkotnak a bélrendszer hártyáéiban és végső alakjukat a májban kapják meg. A teljes kifejlődést megelőzően tehát a máj tárolja a vörösvérsejtekét, amelyek időnként a bélrendszerbe vándorolnak, majd visszakerülnek a májba. A japán kutató elmélete azért érdekes, mert, az általánosan elfogadott elmélet szerint az erytrocyták a fehér vérsejtekhez, a leukocytákhoz hasonlóan a csontvelőben képződnek. A szakemberek igy nagy érdeklődéssel fogadták a hires japán orvos elméletét. Minthogy azonban Yamasaki alacsonyabb rendű élőlényeken: békákon és csirkéken végezte megfigyeléseit, a szakemberek szerint ezekből a kísérletekből még nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy a csontvelő vérsejtképző szerepét felül kell vizsgálni. VIGYÁZZUNK AZ EGÉSZSÉGÜNKRE EGÉSZSÉGES UJ ÉVET KÍVÁNUNK! Az év elején szokásos, hogy megfogadjuk mit teszünk és mit nem teszünk az uj esztendőben. Fogadjuk meg tehát az alábbi jó tanácsokat és akkor egészséges, boldog uj esztendőnk lehet. Vigyázzunk a lakásban. Mindenki fogadkozik, hogy vigyázni fog, hogy el ne essen a fényes padlón, meg ne vágja magát a hanyagul szerte-széjjel hagyott borotvapengével, le ne essen a rossz állapotban lévő létráról, meg ne üsse az áram a hiányosan bevont villanyzsinór miatt, mert mindenki tudatában van annak, hogy a házi balesetek súlyos sérülést, sokszor halált is okozhatnak. Vigyázzunk az orvosságokkal. — Különösen, ahol gyermekek vannak, helyezzük az orvosságos szekrényt jó magasra és zárjuk be. A felnőttek biztonsága érdekében minden orvosságot, patent medicinát, tisztítószert, irtószert lássunk el jól olvasható felirattal és mielőtt használjuk bármelyiket is, olvassuk el, mi van ráírva. Vigyázzunk az autóvezetésnél. — Ne vezessünk autót, amikor iszunk, vagy álmosak vagyunk. Fi-, gyeljük a jelzőtáblákat, legyünk udvariasak a többi vezetővel szemben, ne lépjük túl a kiszabott gyorsasági határt. Ezeknek a betartása különösen fontos életünk biztonsága szempontjából. Vigyázzunk az étkezésünkre. — Aki az egészségére vigyáz, az diétájában feltétlenül helyet ad a következőknek: a) tej és tejtermékek; b) hús, szárnyas, hal és tojás; c) zöld és sárga főzelékek, gyümölcs, különösen a citrusz-fajták; d) kenyér (lehetőleg whole-grain, fehéritetlen lisztből készült) és cerealek. Természetesen az évente megismétlődő orvosi vizsgálat feltétlenül szükséges, ha egészségünkre akarunk vigyázni. Ebbe tartozik a tuberculinvizs- gálat vagy tüdő X-ray. Akinek állandó köhögése, vagy nehéz légzése van, annak feltétlenül el kell mennie az orvoshoz, mert az ilyen szimptomák rendszerint valamilyen légzési betegség jelei. (A N.Y. Tuberculosis & Health Ass'n közleménye) kVV%\\\\\%V\\\\\VVV\VW\\\\\\\VVVVVSS%VS PHENJANBAN együttes ülést tartott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Nemzetgyűlésének elnöksége, a Demokratikus Hazafias Egységfrontnak, valamint több olyan társadalmi szervezetnek a vezető szervé, amely Korea békés egyesítéséért harcol. A gyűlés követelte Dél-Korea amerikai .megszállásának felszámolását. * . e*-5 . . -.v•,. VI. RÁ*- PÁPA a jövő hónapban, minden eddigi szokástól.eltérően körutat tesz a Közel-Keleten és meglátogatja Jeruzsálemet és közben Jordánban is fog egy-két, napot tölteni. T'T'r rv aj n/f * ▼ JTe ?< \ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < y 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ^ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-»4*4 - y Mfenonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- . * Mitzvul«-torták. — Postán szállítunk a« ország i ► minden részébe. — Este 7.30-isr nylvm . Á A A. A Jfc, AA A A A A A..A. -é.
