Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-18 / 29. szám

2 ANALFABÉTÁINK Willard Wirtz munkaügyi miniszter a kormány munkás átképző programjával kapcsolatban irást- olvasást tanító tanfolyamok felállítását sürgette. A tapasztalat szerint, az állami munkáselhelyező hivatalokban átképzésre jelentkező munkások nagyrésze olyan alacsony fokú ismerettel rendelke­zik, hogy többségük nem felel meg az átképző szaktanfolyamok követelményeinek. Néha csak minden nyolcadik személyt találnak képesnek ar­ra, hogy az anyagot átvehesse. Egy házfelügyelő­képző tanfolyamra jelentkezők közül egyesek nem tudták elolvasni a tisztítószert és patkánymérget tartalmazó dobozok feliratát. 500 női jelentkező közül csak 30-at. találtak megfelelőnek egy beteg­gondozói szaktanfolyamra. És 237 személyt kellett felülvizsgálni, mig a szakácsmesterség megtanulá­sára 20-at alkalmasnak találtak: Nem is Szükséges külön kiemelni, hogy az alacsony műveltséggel rendelkezők és irni-olvasni nem tudók között nége­rek voltak többségben. Ez az eredménye az okta­tási rendszeren belül gyakorolt faji megkülönböz­tetésnek. A kormány ajánlata az, hogy az átképzősöket először alapoktatásban kell részesíteni, hogy a továbbtanulásra képesítsék őket. Wirtz kijelentet­te, hogy ez az ajánlat a kongresszus előtt levő pol­gárjogi törvényjavaslatoknak alapvető része. Megkezdődött a Globke pere Kelet-Németországban A múlt hét elején a Német Demokratikus Köz­társaság legfelsőbb bírósága Heinrich Toeplitz el­nökletével — a vádlott távollétében — megkezdte Globke nyugatnémet államtitkár perének tárgya­lását. A bírósági termet zsúfolásig megtöltötték a kül- és belföldi sajtó képviselői, valamint a perre érkezett megfigyelők. Összesen 23 országból jöttek megfigyelők. A Magyar Népköztársaságot dr. Götz János, Budapest főváros főügyésze és dr. Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem böl­csészkara uj és legujabbkori egyetemes történet tanszékének vezetője képviseli. ítészt vesz a per tárgyalásain dr. Szalay József, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, továbbá Sós Endre, a Magyar Izraeliták Orsz. Képviseleté­nek elnöke. Mintegy 140 nyugati újságíró van je­len. A tárgyalás megnyitása után Josef Streit főál- lamügyész ismertette a vádiratot, mely szerint — tények és dokumentumok bizonyítják — Nyugat- Németország egyik legmagasabb rangú tisztviselő­jét, Globkét súlyos felelősség terheli: ® a hitleri diktatúra megteremtéséért Németor­szágban, mivel 1933-ban részt vett olyan törvények kidolgozásában, amelyek jogi alapul szolgáltak a weimari köztársaság végleges felszámolásához; • a Német Birodalom zsidó állampolgárainak ül­dözéséért és megsemmisítéséért, mivel először a weimari köztársaság idején a porosz kormány meg­bízásából, később Hitleréknek közreműködött a zsi dótörvények, a többi között a hírhedt nürnbergi törvények kidolgozásában; • végül a fasiszta uralom alatt élő népek ellen alkalmazott elnémetesitési akciókért, mivel má­sokkal együtt megalkotta a “fajidegen” népcsopor­tok tagjai állampolgárságáról szóló fasiszta törvé­nyeket. Globke tehát tevékenykedésével nagymértékben hozzájárult több millió ember meggyilkolásához. Egy kis csalás - nagy haszon Az élelmiszertöbblet nem-termelését szabályozó törvények szerint, a kormány nem fizethet egy farmernek sem többet évente, mint 5,000 dollárt, akármilyen nagy területen szünteti be a termelést. A General Accounting Office kormányügynökség­nek két évig tartott kivizsgálni olyan feljelentést, amely szerint gazdag farmerek visszaéltek ezzel a rendelettel. A most kiadott jelentés szerint, két ilyen eset volt Texasban, az egyik 16,000 acre és a mások több mint 7,000 acre nagyságú farmmal kapcsolatban. Az egyik farmer, akinek nevét csak “A” befrü­AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 18, 1963 AZ ISAZI FÜGGETLENSÉG ELLENFELEI Washington a gyarmati rendszert előnyben résztili a népi felszabadulással szemben A N. Y. Times julius 10-iki számának első olda­lán, feltűnő közelségben két cikk jelent meg, ame­lyek leleplezik az amerikai uralkodó köröknek más országok belügyeibe beavatkozó külpolitikáját és ténykedéseit. Az egyik cikk Dél-Vietnamra vonatkozik, ahol a lakosság elkeseredett harcot viv a korrupt és el­nyomó Ngo Dinh Diem elnök és klikkje ellen. Kor­mányunk évek óta dollárok millióival, fegyverek­kel, amerikai katonasággal, jótanáccsal és a nép elleni háború tényleges vezetésével közreműködik a fasiszta diktátornak néppusztitó hadjáratában. A piszkos, brutális háború azonban csak a délviet­nami nép még erősebb és széiesebbkörü összefo­gását eredményezte, ami az utóbbi hetekben erő­sen veszélyezteti Diem uralmát. Kennedy elnök személyesen siet védencének recsegő trónját meg­menteni. Frederick Nolting, amerikai nagykövettel bátorító üzenetet küld Diemnek. A bátorító üzenet még nem elég. Az amerikai elnök tekintélye sincs hatással a délvietnami nép­re, amely már régen nyilvánította saját érzelmeit az amerikai imperializmus háborús beavatkozásá­val szemben. A partizánok százával semmisitik meg a támadó amerikai bombázókat, helikoptereket. A gyilkos tüzet és a termést pusztító mérget szóró balálgépek már sok amerikai “tanácsadó” halálát okozták. A Diem-klikk sincs megelégedve az eddigi amerikai segítséggel, mert még ezzel sem volt ké­pes a nép felszabadító harcát megtörni. Megbíz­ható források jelentik, hogy a népi ellenállás erő­södik. Az utóbbi hetek szenzációs vallásos tünteté­sei megerőotik ezt a jelentést. A kormány emberei fejvesztetten már az amerikai ujságriportereket és fényképészeket is tettlegesen támadták a budd­hista tüntetéseken. A Diemmel fenntartott viszony romlik. A washingtoni kormány ezért uj követet meneszt Diemhez Saigonba. A republikánus Henry Cabot Lodge fogja felváltani Noltingot. Ha az ez­zel együttjáró amerikai megerősítés sem lesz ké­pes fordulatot hozni a dél-vietnami helyzetben, akkor meg lesz legalább az az előnye a demokrata adminisztrációnak, hogy megoszthatja a felelőssé­get a republikánus párttal, mert már az Egyesült Államokban is széleskörű felháborodás nyilvánul meg e gyilkos, piszkos háboruviseléssel szemben. A washingtoni politika fasiszta diktátorokat tá­mogató és népi mozgalmakat elnyomó intézkedé­sei, még sehol sem hoztak kielégítő eredményeket. De ez nem tántorítja el utjából. Ahol népi felsza­badulási mozgalmat észlel, ott terem, hogy azt gá­tolja. Brit Guyana, angol gyarmat Brit Guyana, a dél-amerikai angol gyarmat. Még 1960 márciusában Ígéretet kapott Angliától, hogy 1962 őszén függetlenséget nyer. 1961 augusztusá­ban megtartott parlamenti választásokban a füg­getlenségért harcoló Népi Haladó Párt győzött. Baloldali kormány alakult azóta és a reakció sztráj­kokkal és más zavartkeltő intézkedésekkel gátol­ja a kormány működését. 1962 februárjában az angol csapatok újra megszállták az országot, hogy “rendet” teremtsenek. A brit kormány azóta halo­gatja a függetlenség kimondását. Cheddi Jagan miniszterelnök hiába tiltakozik. Az ország néger és indián lakosságát egymás ellen uszítja a reakció. A közelmúltban lett vége egy 11 hétig tartó álta­lános sztrájknak, amit a kormány törvényjavasla­tai ellen indítottak. Adatok vannak annak bizonyí­tására, hogy az imperializmus szekerét toló AFL- CIO vezetőség pénzelte és segítette a sztrájkot az­zal a céllal, hogy a Jagan-kormányt megbuktassa. Jagan miniszterelnök kölcsönért folyamodott az WVMAnAAAAAAAA/UWAnAfVimn/WWM/WVVIMAA vei jelzi a jelentés, felosztotta birtokát 60 acres részletekre és állítólag másoknak eladta. A való­ságban azonban vétel nem történt, mert vételárat az illetők nem fizettek le. Az egész hamis adás- vevésnél az volt a megállapodás, hogy a vevők a farmföldet bejelentik a “soil bank”-nak, vagyis, hogy nem termelnek rajta semmit és az ezért a kormány által kifizetett pénzt visszajuttatják a föld eredeti tulajdonosának. Az Ígéretet be is tar­tották és Mr. “A” három éven keresztül összesen 163.086 dollárt kollektált igy be. ez sokkal több, mint az engedélyezett 5,000 dollár. John J. Williams, Deleware rep. szenátora fedez­te fel ezt az ügyletet és a még nagyobb területre vonatkozó másikat. A vizsgálat eredményeként az illető csalók lekerültek a soil-bank programról. Ez az egész? Hát büntetés nem jár nekik? amerikai kormányhoz az ország iparának felépíté­sére. Washingtonban visszautasították a kérését. Jelentik, hogy az amerikai kormány nyomást gya­korol az angol kormányzatra, hogy tagadja meg a függetlenséget Guyanától, függessze fel az alkot­mányát, fossza meg Jagant a kormányvezetői tiszt­ségétől és vezesse be újra a gyarmati kormányzó­ságot. Duncan Sandys, angol gyarmati államtitkár sze­mélyesen ment múlt héten Guyanába, intézkedni. Az Egyesült Államok vezetői nem csinálnak titkot abból, hogy ellenzik Guyana függetlenségét., amíg dr. Jagan van a kormány élén. Azt állítják róla, hogy Castro-féle tervei vannak. Az amerikai impe­rializmus nem bírna el még egy szocialista államot a közéletben. Kennedy Macmillan angol miniszter- elnöktől is ígéretet kapott, hogy Guyana függet­lenségéről szó sem lehet. Dr. Jagan az Egyesült Nemzetek elé vitte füg­getlenségi kérelmét és bizottságot kért az ENSZ Gyarmatügyi Kirendeltségétől, hogy vizsgálja felül Guyana helyzetét. Az Amerikai-Magyar barátság a béke eszköze (Folytatás az első oldalrc’) kapcsolatok létesítésére. U Thant ENSZ-főtikár a közelmúltban végzett baráti látogatást Magyaror­szágon és ott szerzett benyomásairól nagyon elő­nyösen nyilatkozott. A Magyar Népköztársaság belső erejét és maga­biztonságát domborítja ki az Elnöki Tanács ez év tavaszán kiadott közkegyelmi rendelete. Az álta­lános amnesztia politikai és közrendi bűnözőknek adott lehetőséget, hogy mint becsületes emberek élhessenek újra a szocialista társadalomban. Lehe­tőséget nyújtott azoknak is, akik 1956-ban vagy azelőtt, mint politikai emigránsok hagyták el hazá­jukat, hogy látogatóba vagy visszatelepedésre ha­zamenjenek. Ilyen körülmények között idejétmúlt és a fejle­ményekkel ellentétes eljárás volt Kennedy elnök részéről, hogy ez évben is kijelölte a “rabországok hetét.” Az Országos Sajtókonferencia határozati javaslatban sürgesse az elnököt, hogy legyen kö­vetkezetes saját kijelentéseihez és a jun. 10-én hangoztatott békeirányu álláspontjához híven, szün tesse meg az ilyen hidegháborús intézkedéseket a jövőben. Kérje arra is, hogy igyekezzen létrehozni a két ország közti normális diplomáciai, kereske­delmi és kulturális kapcsolatokat. Felkérjük az amerikai magyar társadalom min­den becsületes tagját, közéleti vezetőjét, szerveze­tét és sajtóorgánumát, hogy a tartós béke érdeké­ben támogassa a Magyar Szó ezen álláspontját. TRAGIKUS politikai öngyilkosság történt Dél- Yietnamban. Megmérgezte magát Nkuyen Tuong Pan, az ország egyik legnagyobb Írója, aki egykor miniszterelnökként is működött. Több társával együtt a napokban akarták bíróság elé állítani, mert állítólag részt vett a Ngo Dinh Diem-rend- szer ellen irányuló 1960-as puccskisérletben. Bú­csúlevelében hangoztatta: tette tiltakozás a fenn­álló rendszer ellen. A GHÁNÁI kormány jegyzéket küldött N«gy- Britanniának, melyben tiltakozik az ellen, hogy á brit .kormány a rövidesen feloszló Közép-almai Államszövetség kormányának jogkörét a dél-rho- desiai kisebbségi fehér kormányra ruházza át. AZ ECUADORI Kommunista Párt nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben felhívja az ország népét; egyesítse erőit nemzeti felszabaditási frontban. A/V\CR1KAI ^ r Published every week oy Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone; AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az TJSA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. — Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. c4f^^^>84

Next

/
Thumbnails
Contents