Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-24 / 43. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 24, 1963 A KONZERVATÍV párt rlackpooli ÉRTEKEZLETE Az angol konzervatív párt most lezajlott értekezletét őszintén szólva úgy képzeltem el, mint rendkívül mértéktartó urak gyülekezetét, ömelyben választékos formák között a hagyományos angol demokrácia szellemében fogalmazzák meg a kormányzó párt politikáját. Tapasztalnom kellett, hogy ez másként van. Á császárnő báltermében folyó értekezlet külső körülményei valóban demokratikusak. A teremben szabad cigarettázni, az emberek ki- és bejárnak', a szavazás szabályszerűen folyik. Az értekezlet utolsó napján a küldöttek kérdéseket intézhettek bármelyik miniszterhez vagy pátveze- tőhöz. Az egyik küldött Lord Hailsham véleményét kérdezte arról, hogy milyen esélyei vannak a Kelet és Nyugat közötti további enyhülésnek. Egy másik kérdezősködő arról akart hallani, hogy hogyan hatolhatnának be leghatásosabban a konzervatív eszmék a szakszervezetekbe. Egy harmadik azt firtatta: miért nem a légitársaságok fizetik a londoni repülőterek környékén szükséges zajelháritás költségeit? Mindez szép, csak az a baj, hogy most a politika fő kérdéseiről semmit sem hallottunk, és az égetően időszerű vezérválasztást sem bízták az értekezletre. Ami az átfogó politikai programot illeti, ennek hiánya érthető: a konzervatív pártnak nincsen ilyen programja. Az értekezleten bejelentették ugyan, hány házat akarnak építeni, és elhangzott néhány általános politikai megjegyzés is a jövőben követendő irányvonalról, de igazi programról szó sem esett. Azt hiszem, ennek oka az, hogy erre az értekezletre a múltba visszanéző emberek gyűltek össze. Akkor zúgott fel legjobban a taps, akkor dobbantak leginkább a szivek, amikor Anglia régi nagyságáról volt szó. A párt régi eredményeit sorolták fel, és ezt állították szembe a Munkáspártnak a jövőre vonatkozó programjával. Macmillan, aki betegágyából újabb levelet intézett az értekezlethez, arról irt, ami a jelenlevők szivét leginkább szorongatja: “Egy uj látomást látok — egy megváltozott Britanniát, egy megváltozott világban. El kell fogadnunk — sőt üdvözölnünk kell a változást. De.. .” Erről van szó: Nagy-Britannia helyzete megváltozott, és a konzervatív párt nem találta meg még a választ arra, hogy hogyan lehetne az uj körülmények között is fenntartania az angol uralkodó osztály vezető szerepét a világban. Az értekezlet másik jellemző vonása a félelem volt. A félelem egyrészt attól, hogy a világban bekövetkezett változások milyen hatással lesznek az angol vezető körökre, másrészt és sokkal konkrétabban: a félelem attól, hogy a Munkáspárt győzelemre jut az elkövetkező választásokon. Valamennyi szónok szidta a Munkáspártot. Az egyik nagygyűlésen Butler odáig ment, hogy a “szocializmus éretlen képtelenségéről beszélt, amely véglegesen letűnik majd a politikai porondról ha negyedszer is győzelemre jutnak a toryk az elkövetkezendő választásokon. Hangoztatták, hogy “egész Európa félne egy munkáspárti győzelemtől”, holott a valóságban itt a Winter Gardens- ben féltek tőle legjobban, és annak a szónoknak tapsoltak á leginkább, aki leghangosabban fütyülte az aggodalom sötétségében, hogy a konzervál ivók ismét győzni fognak és továbbra is uralkodni fognak Britanniában. Különösen bántó volt azonban az a marakodás, amely a-vezérségért folyt és az a durvaság, amely lyeí kimondották — bár nem az értekezlet szónokai, hanem például az olyan arisztokratikus lap, mint a Times—, hogy a vezérválasztásba sem a népnek, sem a küldötteknek nincs beleszólásuk. A Times a következőket irta: “Bármilyen anti- demokratikusnak hangzik is, minél kevesebb szavuk lesz a választókerületi szervezeteknek a vezérválasztásban, annál jobb.” A Times szépen lefestette a konzervatív párttagokat, és szavazókat: “azok politikailag naivak, reménytelenül tapasztalatlanok a kormányzás művészetében, és nem lehet rájuk bízni semmiféle igazán komolv dolgot.” Sokat beszélnek arról is — maga Butler is erre hivatkozott —, hogy végeredményben_majd a királynő választja az uj miniszterelnököt. De ugyancsak a Times-ben jelent meg egy levél, amelyben egy képviselő nyíltan kimondja: ez szóbeszéd. A “királynő akaratáról” szóló mendemonda csak arra való, hogy egyes “parlamenten kívüli” hatalmasságok a saját akaratukat a királynő akaratának tüntethessék fel. Ami pedig a gyűlés tanulságait illeti: azt a benyomást keltette, hogy az egész teremben a legkékebb vérü arisztokrata, Earl of Home őlordsága, ősi skót nemesi család sarja, élvezte a legnagyobb népszerűséget és a küldöttek bizalmát, ő mondta meg Butlernek, hogy mikor melyik oldalra integessen és az egészen közel ülő ujságirók asztalánál úgy tűnt, hogy ha Butlerből miniszterelnök lesz, nem is őfelsége, a királynő, hanem inkább Lord Home kegyelméből történik ez. Mindez azonban nem olyan lényeges. Sokkal fontosabb az a tény, hogy Nagy-Britannia valóban válaszút előtt áll, és jelenlegi uralkodó pártja nem tud az országnak semmilyen komoly programot adni arra vonatkozóan, hogy hogyan, merre induljon el Anglia ebben a megváltozott világban. P. I. GONDOLATOK AZ ENSZ ENYHÜLT HANGULATÁRÓL A múlt üléseivel ellentétben, a három nagyhatalom által megkötött és a legtöbb ország által aláirt atomcsend egyezmény létrejötte után, az ENSZ ben a hangulat erősen megenyhült. Az ülésszak megnyitása alkalmával minden oldalról kihangsúlyozták azt az optimista álláspontot, hogy az atompróbák megszüntetése első lépését jelenti további, lépésről lépésre történő megegyezéseknek, amelyekkel idővel elérik az általános és teljes leszerelést. Ez a megvalósításra váró kitűzött célpont, melyet a Szovjetunió miniszterelnöke 1960-ban először hangoztatott és amelyet akkor a kapitalista kormányok politikai propagandának, vagy utópista álomnak tekintettek, ma már akár őszinte szándékkal, akár demagógiái meggondolással, minden állam hivatalos politikai álláspontját képviseli. Nagy súlyt helyeznek az ENSZ-ben ennek a kedvező hangulatnak a megőrzésére, amely alapfeltétele annak, hogy további eredményes tárgyalásokat a megfelelő mederben folytathassanak. Egyes jóindulatúnak látszó haladó szellemű körökben aggodalmat fejeztek ki aziránt, hogy tulnagy hangsúlyt fektetnek az atomcsend-egyezmény jelentőségére és hogy elhallgatják azokat a körülményeket, amelyek még mindig nagy veszedelmet jelentenek a világbéke számára. Ezek közé tartozik többek között az az egyezmény, amelyet az U.S. kötött a Franco-kormány- nyal az amerikai hadibázisok további működésére Spanyolországban; továbbá az egyre gyakoribb támadások Kuba ellen és azok az aggasztó hírek is, amelyek a nyugatnémet hadsereg megerősítéséről szólnak. A Bundeswehr vezetőit erősen felbátorítja az amerikai hadsereggel való együttműködés és vérmes reményekkel tekintenek annak a lehetőségére, hogy hamarosan atomfegyverrel rendelkezhetnek. Nyugtalanító tünet az is, hogy a világ békemozgalmai nem mutatnak sok életerőt a jelen pillanatban, mintha nem tudnának kellő programot kidolgozni a béke megvalósításához szükséges számos probléma megoldására. Mialatt a békéről beszélnek, a háborús készülődések tovább folynak és mint Kennedy elnök jelentette, a háborús célokat szolgáló kutatásokat a hadügyminisztérium kiterjesztette. Az Egyesült Államok tovább folytatja a földalatti robbantásokat is, amelyek egyes szakértők szerint az U.S. számára sokkal értékesebbek, mint a betiltott robbantások. A Vietnamban történő események, a világbéke szempontjából, semmi jóval nem kecsegtetnek és egyelőre csak arra van kilátás, hogy a nemzetközi problémák megoldása elé nagy akadályokat fognak gördíteni. A német kérdés is ott van a háttérben és bár az utóbbi időkben a Szovjetunió nem kötötte határidőhöz n német kérdés megoldását, ez bármikor drámai előtérbe kerülhet és súlyos komplikációt okozhat. Vannak, akik aggodalmukat fejezik ki olyan irányban, hogy a nemzetközi viszonylatban és ebben a periódusban az ENSZ-ben ellanyhult a Szovjetunió ébersége az imperializmus támadásaival szemben. Amikor pedig a szovjet kormány ragaszkodik álláspontjához és figyelmeztet arra, hogy Nyugat-Németország bekapcsolása a NATO nukleáris flottájába súlyos akadálya a további békés tárgyalásoknak, vagy amikor az ENSZ-ben ellenzi a U.S. javaslatát a vietnami buddhisták sérelmének kivizsgálására, amellyel Amerika elodázni igyekezett a kérdésnek az ENSZ-be való kivizsgálását, akkor egyesek vésztjósló nyilatkozatokat tesznek a békés megoldások lehetőségével kapcsolatban Minden alkalommal, amikor a Szovjetuniónak sikerül békés megoldással egyezségre jutnia az imperialista államokkal, az aggódó “jóbarátok” azt állítják, hogy túl engedékeny. Más alkalommal, amikor akadályok merülnek fel az egyezkedés lehetőségeivel szemben, ugyanezek a jóbarátok fel- jajdulnak, hogy: lám, ugye mondtuk, hogy nem sokáig fog tartani ez az idillikus állapot. Még sokszor fog előfordulni a bonyolult világesemények nyomában és a világszerte forrongó népi mozgalmak közepette, hogy komplikált helyzetek fejlődhetnek ki a szocialista és az imperialista országok között. A valóságokkal szembenézve, mégis azt kérdezzük, hogy a vitás politikai kérdések legmesszebbmenő békés megtárgyalásán kívül, milyen más megoldást ajánlanak azok a kétkedő, úgynevezett jóbarátok, akik nem hisznek abban, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között elkerülhető a nagyjelentőségű vitás kérdések háborús megoldása. A békéhez vezető ut valóban göröngyös és tele van akadályokkal. Ennek a ténynek el nem ismerése már magában megakadályozza azt, hogy a valóságot számbavevő reálpolitikával kiutat és megoldást találjanak a nyomós kérdéseknek békés utón való megoldására. Rengeteg lankadatlan munkára és kitartó éberségre van szükség ahhoz, hogy a béke erői kihasználjanak minden adott alkalmat arra, hogy a békét előre vigyék, amellyel egyúttal a haladó szellemű tábor ügyét is elősegítik. Habár nehéz és göröngyös ez az ut, mégis ez az egyetlen módja annak, hogy az emberi haladásnak és magának az emberiség életbenmaradásának a jövőjét biztosítsa. Mit tilt a munkaügyi miniszter? Theodor Blank, a nyugatnémet munkaügyi miniszter, szigorú rendeletet adott ki a minap. Munkavédelmi rendeletet, nyilván, amelyben megtiltja, hogy “21 éven aluli nőszemélyek hivatásos fátyoltáncosok, meztelenül szereplő görlök avagy striptease'’ művésznők legyenek. A munkajog különféle nyugatnémet szakértői most a következő probléma megoldásán törik a fejüket: Miért nem tilos az Üzletszerű női meztelenség 21 éven felül? És ha a 21 éven aluliak nem hivatásos, hanem csupán amatőr-alapon szerepelnek a meztelenség színpadán, akkor a rendelet rájuk nem vonatkozik? Több 40 év körüli hastáncos művésznőnek semmi aggálya nincs. Az idézett mukavédelmi rendeletet kitűnő és figyelmes miniszteri gondoskodásnak tartja. Árrendezés Csehszlovákiában Csehszlovákiában kisebbfajta árrendezést hajtottak végre, amelynek értelmében október 10-től néhány árucikknek a belkeresdedelmi árát megváltoztatták. így átlagosan mintegy 20 százalékkal csökkent a különböző borfajták ára. Ugyancsak átlagosan 20 százalékkal lettek olcsóbbak a hazai, valamint az NDK-ból és a Szovjetunióból behozott különböző gyártmányú órák és hozzávetőleg 25 százalékkal csökkent a müfonalból készített női harisnyák ára. Ezzel szemben a 12 fokos és ennél magasabb szesztartalmu sör ára félliterenként 0.20 —1.20 koronával lett drágább. Automatizált olajkutak A moinesti kőolajmezőn befejezték a 60 szivaty- tyus szondából álló első moldvai olajkut-csoport automatizálását. E szondákat most éjjel-nappal, bármely évszakban, az ellenőrző állomás vezénylő berendezésének segítségével irányítják. Az automata berendezések megkönnyítik az üzemzavarok észlelését, s lehetővé teszik a kiter- me’és újjászervezését és összpontosítását. Megfelelő óvintézkedésekkel könnyűszerrel ki lehet javítani a mélyberendezések hibáit, s igy lényegesen csökken a holtidő. Az év végéig további 120 szonda automatizálását vették tervbe. t t ▼ -sr •* r y 7 | I RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA '■ y 1437 Third Avenue, New York, N. Y. < ' ^ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < j I Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , : : * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , * minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva I ► «db1» ■rfílfr’» H^Vii «rftli I I« Al. .1
