Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-17 / 42. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of NY., N.Y. Vol. XII. No. 42. Thursday, October 17, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. SEGÍTSÜK ÄJ AZORKÁNSUJTOTTA KUBÁT GYARMATOSÍTÁS ELLEN SZAVAZTAK A U.N.-BEN Az utóbbi hónapokban nagymérvű természeti katasztrófák rendítették meg az emberiséget. Hatalmas emberi és anyagi áldozattal járt a földrengés Skoplje, Jugoszláviában, a Flóra nevű orkán Kubában és más Karib-tengeri országokban és a borzalmas gátszakadás Olaszországban. Ezek a feltartóztathatatlan és gigászi erővel sújtó elemi csapások védtelenül érik a lakosságot, amely nem képes ellenállni a rombolásaiknak. Az emberek ezrével pusztulnak el és a megmaradtak hajlék és élelem nélkül, egészségüket veszélyeztető körülményekkel néznek szembe. Ilyenkor fellángol az emberiség részvevő szimpátiája és segíteni akarása a szenvedések enyhítésére. És ez természetes. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése többségi szavazattal elfogadott egy javaslatot, mely arra sürgeti Angliát, hogy tartózkodjon Dél-Rhodézia jelenlegi kormányát teljes katonai és politikai hatalommal felruházni. Dél-Rhodézia jelenleg ön- kormányzattal rendelkező angol gyarmat. Kormánya a szi- nesbőrü bennszülötteket elnyomó fehérekből áll, amely fehér hadsereget tart fenn hatalma megvédésére. Három angol gyarmat, Nyaszaföld, Észak- és Dél-Rhodézia 10 év óta szövetséget alkot, de ez a szövetség ez év végével feloszlik. Ebből az alkalomból akarja a fehér kormány átvenni a teljes hatalmat. Afrika országai a rabszolgatartó fehérek uralmát törekA Flóra nevű orkán az Egyesült Államok déli részét is veszélyeztette. Ámde megakadt Kuba és Haiti hegyvidékein és ott kiadta erejét. Különösen Kubában és annak is két leggazdagabb tartományában, Oriente és Camaguayban, végzett óriási pusztítást a cukor, kávé, rizs, banán és más termésben, az állatállományban. 40,000 ember vált hajléktalanná, a halót-1 tak száma kb. egyezer. Az ország minden szerve, a kormányügynökségek, a katonaság, a sújtott területre irányították figyelmüket, segítségüket. Fidel Castro személyesen, az élete kockáztatásával, vizsgálta felül a helyzetet és intézkedett, hogy a legsürgősebb szükségleteket azonnal kielégítsék. Kubának azonban külföldi segítségre is nagy szüksége j van ebből a katasztrófából kifolyólag. Nincs kétség afelől, | hogy az amerikai nép, amely minden szenvedéssel szemben | nagylelkűségéről tesz tanúságot, Kuba népe iránt sem marad j érzéktelen. De ahhoz, hogy az amerikai segítség eljuthasson Kubába, az amerikai kormány és hatóságok hidegháborús, gyűlölködő álláspontjában kell változást létrehozni. Mint ismeretes, Kuba évek óta blokád alatt áll Amerika részéről. Az itteni érdekeltségek mindennemű kereskedelmi i kapcsolatot beszüntettek Kubával és más országokra is pró- j bálták ezt az álláspontot rákényszeríteni. A cél a kubai nép kiéheztetése volt, számítva arra, hogy ez a szocialista kormány bukását hozza létre. Kuba nyílt fegyveres megtámadása, a termés és gyárak gyakori felégetése, a szabotálok és ellenforradalmárok kiképzése és felbujtása az amerikai imperialisták tervszerű megtorló intézkedései voltak és leplezve ma is folynak titkos amerikai segítséggel. Nem lehet azért csodálkozni, hogy az öntudatos kubai nép kétkedőén fogadta az amerikai Vöröskereszt felajánlását a segítségre. A Kubai Vöröskereszt “hipokráciának” nevezte, “ami olyanoktól jön a megpróbáltatásunk óráiban, akik a blokáddal és állandó agresszióval a kubai nemzet nyomorát és pusztulását célozzák.” Kuba jelenlegi súlyos helyzetében Washingtonnak kötelessége volna a blokádot azonnal beszüntetni, hogy a jóakara- tu amerikai nép önkéntes felajánlása szabadon juthasson el Kuba népéhez. A felszabadulás óta a kubai nép szorgalmas munkájával pótolta azokat a hiányokat élelmiszerekben és más szükségletekben, amikkel a forradalom előtt az Egyesült Államok importja látta el az országot. Az orkán most megsemmisítette munkájának gyümölcsét, ami országosan súlyos helyzetet teremtett. Helyre kell állítani a normális kereskedelmi kapcsolatokat a két ország között, hogy Kuba az amerikai árufeleslegből beszerezhesse sürgős szükségleteit. Magyarországi ENSZ delégáció vezetőjének előadása Newarkon bér 20-án, d. u. 3 órakor lesz a Presbyterian Church-ben, 580 South 12th St. alatt a következő címmel: “Magyarország és az Egyesült Nemzetek.” Tekintettel az újabb fejleményekre, ez a témakör a magyar közönség mély érdeklődését fogja felkelteni. A Rendező Bizottság minden kit szívesen lát az előadásra. Belépődíj nincs. szenek megszüntetni Afrika egész területén. A Tunézia által benyújtott Javaslatot először az ENSZ Gyámsági Tanácsa tárgyalta és fogadta el, s igy került a közgyűlés elé. A javaslat mellett 90 állam foglalt állást. Két ország szavazott ellene: Portugália és Dél-Afrika, az elnyomás és fajüldözés apostolai. Anglia, a gyarmattartó, nem vett részt a szavazásban azzal a kifogással, hogy a 111 tagú közgyűlésnek nincs joga a kérdéssel foglalkozni. 13 ország tartózkodott a szavazástól, köztük az Egyesült Államok és más nyugati országok. Az afrikai országok ereje és felszabadulásra törekvő kemény elhatározása nyilvánult meg a javaslat elfogadásánál. A szavazat után Ghana szószólója tette meg észrevételét, a- melyben elitélte a nyugati országok magatartását, amivel Portugália és Dél-Afrika oldalára kerültek. »••••MUMUUM »••f DR. PAULING MEGKAPTA A NOBEL-BÉKEDIJAT A béketábor kiváló szószólója, a California Institute of Technology professzora, a tudományos munkájáért 1954- ben Nobel-dijat nyert dr. Linus Pauling kapta az 1962- es Nobel-békedijat. Az idei békedijat a Nemzetközi Vöröske- reszt-nek és a Vöröskereszt Egyesületek Ligájának Ítélték, de a multévi békedij felett mindez ideig nem döntöttek. Az atomcsend egyezmény meg kötésével valószínűleg azért hozták most ezt a határozatot, mert dr. Pauling fáradhatatlan munkájával kimagasló érdeme két szerzett az atompróba tilalom megvalósításában. Dr. Pauling 62 éves. 1925- ben szerzett doktorátust a California Institute of Technology egyetemen, ahol később, európai tanulmányútja után a professzori tanszéket foglalta el. A vegyészeti fakultás hatáskörében lévő számos, a betegségek eredetét kutató tudományos csoportnak a vezetőKÖNNYGÁZBOMBA A GYERMEKEKNEK A déli fajüldözök a “States Right” jogán követnek el brutalitásokat a szabadságáért küzdő néger nép ellen. Alkotmánymódosításra van szükség Plaquemine, Louisianában a rendőrség nyolc könnygázbombát dobott egy néger temp lomba, mert 75 néger tanuló gyűlést tartott ott, hogy az iskolák szegregálása ellen tüntetést tervezzen. A tanulók a templomba előzőleg az utcáról menekültek, ahol a rendőrség a felvon ulásukat szintén könnygázbombával verte szét. Plaquemine fehér fajüldözői az iskolák integrálását nem hajlandók végrehajtani. A néger high school 500 tanulója napok óta bojkottálja az iskolát, követelve az integrációt. 30 diákot kizártak az iskolából emiatt. Dennis Songy rendőrfőnök kiadta a parancsot: “A templom az isten szolgálatára való, nem engedem meg, hogy erődítményként használják.” De a tüntetéseket a szabadban sem engedélyezi. Vizfecsken- dezővel és könnygázbombával oszlatja szét az összegyűlt tüntetőket. A négerek a Plymouth Rock templomot átkeresztelték Freedom Church- nek és a teret, ahonnan szétkergették őket Freedom Lótnák. (Folytatás a 2-ik oldalon) je és uj teóriákon dolgozik az érzéktelenités terén is. Számos kitüntetésben részesült a világ minden tájáról. A nukleáris leszerelésért folyó fáradhatatlan tevékenységében erősen kihangsúlyozta a lecsapódás veszélyét és kimutatta, hogy az abból eredő kisugárzások milyen káros hatással vannak a jövő nemzedékre. Megnemalkuvó, bátor fellépéséért a szenátusi bizottság részéről meghurcoltatásban is volt része, de mégsem sikerült a hires tudós elgán- csolása. 1952-ben a külügyminisztérium, avval a váddal, hogy kommunista hajlamú, megtagadta tőle az útlevelet. Csak miután megkapta a vegyészeti Nobel-dijat, adták meg az utazási korlátokhoz nem kötött útlevelét. 1960-ban az egész világot bejárta a nukleáris próbarobbantások ellen általa kibocsátott kérvény, amit 11,021 tudós irt alá 49 államban. Ezt követően a Senate Internal Security albizottság kihallgatás céljából beidézte és azt követelte, hogy a kérvényeket az aláírásokkal, valamint a tudósokkal való levelezését bocsássa a biztonsági bizottság rendelkezésére. Ezt Pauling kereken elutasította. Kijelentette, hogy nem hajlandó tönk retenni mások karrierjét, akik a békemunkában támogatói voltak. Bátor egyéniségére jellemző az is, hogy a múlt évben egy délután a Fehér Ház előtt piketelt a leszerelés érdekében, amikor ugyanaznap este a Fehér Ház vendégeként jelent meg a Nobel-dijasok tiszteletére rendezett diszebé- den. Dr. Pauling gyakran megcáfolta dr. Edward Teller kijelentéseit, amelyekkel az atompróbák folytatása mellett érvelt és meggyőzően leleplezte dr. Teller félrevezető kifejezéseit. Dr. Pauling azt a megállapítást tette, mikor telefonon közölték vele a kitüntetést, hogy ez az esemény az egész világon serkenteni fogja mindazokat, akik a békéért fáradoznak. “Sok évig nem volt tiszteletreméltó dolog a békéért fáradozni,” mondotta. “Talán a norvég Nobel-dij-bizottság határozata segít abban, hogy tiszteletreméltó legyen.” MAI LAPSZÁMUNKBÓL: Négy magyar szerelmi vallomása Búzatermelés a nagyvilágban Magyarok Amerikában Paál Mát hé: Teller, Molnár és Speed Automáció a Szovjetunióban NEWARK, N. J.-ben ma- gyarszármazásu polgárokból rendező bizottság alakult, amely meghívta Csatorday Károly magyar nagykövetet, az Egyesült Nemzetek Szövetsége magyar küldöttségének vezetőjét, hogy tartson előadást Newark és környéke magyarságának. Mr. Csatorday a meghívást elfogadta. Az előadás vasárnap, októ-
