Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-10 / 41. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the'Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vol. XII. No. 41. Thursday October 10, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. R VIETNAMI DILEMMA Kennedy elnök kivizsgáló bizottsága visszatért Dél-Viet- namból és megtette jelentését az ottani helyzetről. Amit Mc Namara védelmi miniszter és Taylor generális “titkos” jelentéséből nyilvánosságra hoztak, az egyáltalán nem tisztázza a helyzetet, inkább arra enged következtetni, hogy a washingtoni kormány tovább is zavarokkal küzd, hogy a többoldalról jelentkező ellentéteket hogyan oldja meg. A zavar és az ellentétek természetesen onnan keletkeznek, hogy az Egyesült Államok kormánya kezdettől fogva egy igazságtalan ügyet vett pártfogásába és a vietnami nép ellen harcol, felmérhetetlen pénzzel és fegyverrel támogatva a nép elnyomóit, a Ngo uralkodó családot és klikkjét. Amerikai szemtanuk jelentik, hogy az óriási anyagi, katonai és erkölcsi támogatás ellenére a háború hét éve után a vietnami partizánok erősebbek ma, mint valaha és nemcsak azért, mert a kezdeti otthongyártott fegyverek helyett most zsákmányul ejtett modern amerikai fegyverek is vannak a kezükben, hanem azért, mert maga a nép harcol, annak túlnyomó többsége támogatja a felszabadító mozgalmat. A nép, mint ellenfél legyőzhetetlen. Hiába igyekszik McNamara és Taylor optimista véleménye a háború végét és a partizánok feletti győzelmet 1965 végére kitűzni — még több mint két év — ennek hihetőségében a kongresszus maga is kételkedik. Frank Church szenátor Idaho-ból úgy látja, hogy ennek a beállításnak a célja: “a kongresszusban a Diem-rezsim ellen terjedő lázadás elfojtása.” _ A dél-vietnami rettenetes terror, a kis katolikus kormányklikk dühöngő vadállati kegyetlensége, amivel a 80 százalékban buddhista lakosságot és annak vallási vezetőit üldözi, zavarja a Pentagon vezetőit, akik vietnami hadjáratukat azzal az apostolian hangzó kiküldetéssel kendőzik, hogy “a kommunizmustól védik meg az országot.” S bár ezért még az ördöggel—azaz a vallásüldöző Diem-adminisztrációval is—hajlandók szövetkezni, a buddhista papok sorozatos önfeláldozó máglyahalála, amivel a kegyetlen elnyomásra hívják fel a világ figyelmét, nagyon kellemetlen a demokráciát hirdető Amerika hírnevének. A Diem-kormánynak megszüntetni a buddhisták elleni terrort, annyit jelentene, hogy kiteszi magát a nép elsöprő erejének, a bukásnak, a megsemmisülésnek. Ez még a Pentagon terveinek sem felel meg. A megoldhatatlan helyzetet még a Central Intelligence Agency tevékenysége is megnehezíti. A CIA ezelőtt is (lásd pl. Kuba) úgy viselkedett, mint állam az államban, vagyis önkényesen intézkedik a saját hatáskörében. Egyik jelentés Saigonból leleplezi, hogy a CIA ottani vezetői egyszerűen megtagadták a washingtoni kormány nagykövetének, Henry Cabot Lodgenak az utasításait végrehajtani, amiket pedig Washingtonból hozott. Ez a kormányügynökség hatalmas erővel rendelkezik, senkinek nem tartozik elszámolással tetteiről és Dél-Vietnamban is megvan a saját katonai klikkje, amely a CIA terveit teljesiti, s ezek nem mindig egyeznek az amerikai kormány akaratával. “Ha az Egyesült Államokban valaha is a kormány megdöntésének a helyzete állna elő, az nem a Pentagon, hanem a CIA részéről várható,” olvassuk A. Krock hírmagyarázó rovatában, a N. Y. Timesban. A francia kormánykörök, amelyeknek sok évi vietnami és algériai háborúskodás után megvan a tapasztalatuk a népi ellenállás legyőzhetetlenségéről, azt a tanácsot adták Washingtonnak, hogy adja fel a harcot és járuljon hozzá Vietnam semlegesítéséhez. Bár DeGaullenek ez a kijelentése ellenszenvet keltett Washingtonban, most már olyan hangok hallatszanak, melyek szerint az adminisztrációnak ezt az ajánlatot komolyan meg kellene fontolnia. Elvégre is kiutat kell keresni ebből a dilemmából. Az imperializmusnak nehéz lenyelni a keserű pirulát, hogy a gyarmati és félgyarmati uralkodás alkonyát járja. A néDi felszabadulási mozgalmak hatalmas erővel haladnak a kitűzött cél megvalósulása felé. A belföldi és külföldi elnyomást lerázva, a dél-vietnami nép is szabadon szándékszik jobb jövőiét felépíteni magának. Ezt kell a Pentagonnak, a Fehér Háznak és a CIA-nak megérteni és a katonai csapatok kivonását nem 1965-re ígérni, hanem már most kivonni az annyira megkínzott ország területéről. Kfaphosszahliifoflák a GRQ inwkcBfíését A kongresszus még egy év- reideiglenesen meghosszabbította a Civil Rights Commission hatályát. Evvel életben tartja az 1957-ben felállított polgárjogi bizottságot mindaddig, amig távolabbi jövőjéről határoznak. Kuba nem írja alá az atomrobbantási egyezményt Az Egyesült Nemzetek közgyűlésen a dél-vietnami kormány népellenes terrorhadjárata került napirendre azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi vizsgálóbizottság a helyszínen állapítsa meg a tényeket. A Diem-kormány A m e rikában tartózkodó különleges képviselője, az ENSZ-hez intézett levélben (Dél-Vietnam nem tagja az ENSZ-nek) egy bizottság kinevezését kérte erre a célra. Szakértők szerint ilyen bizottság csak a buddhista-ellenes üldözést vizsgálná ki. Az ajánlatot az Egyesült Államok támogatta. Ezzel szemben a Szov jetunió képviselőjének más ajánlata volt. Nikolai T. Fedorenko azt ajánlotta, hogy az a háromtagú bizottság folytasson vizsgálatot Dél-Vietnamban, amelyet Genfben 1954-ben az Indokina Franciaország elleni felszabadulási harcát egyeztető béke- konferencia nevezett ki Nemzetközi Ellenőrző Bizottság néven és melynek tagjai Kanada, India és Lengyelország. Azt is ajánlotta, hogy a háromtagú bizottság a konferencia elnökségéhez nyújtsa be vizsgálatának eredményét, amelynek tagjai Anglia és a Szovjetunió. Kuba nem Írja alá az atomegyezményt Carlos M. Lechuga Hevia, Kuba ENSZ megbízottja felszólalásában azt mondta, hogy amig az Egyesült Államok foly tatja “bűnös és törvénytelen aktivitásait” Kuba ellen, az ő országa nem fogja aláírni az atomcsend egyezményt. Amerika “ellenforradalmi erőket” finanszíroz, képez ki és irányit Közép-Amerika területén, mon dotta Mr. Lechuga, újabb Kuba elleni támadásra. Kuba támogatását nyilvánította a Szov jetunió békepolitikája iránt és az atomcsend-egyezmény létrejöttét is ennek érdemének tulajdonította. Amerika tengerészeti bázisát Kuba területén, a Guantanamo-öbölnél, a Kuba elleni kém- és szabotázs tevékenységek gócpontjának nevezte. A Dominikai Köztársaságban és Hondurasban legutóbb létrejött katonai diktatúrákért is az Egyesült Államok kormányát tette felelőssé. Lechuga sürgette a közgyűlést, hogy Ítélje el Washington “bűnös beavatkozását” Dél- Ázsiában. Stevenson amerikai megbízott válaszolt a kubai felszólalásra és a megszokott kommunista vádak mellett baráti kapcsolatot ajánlott Castronak. ha megszakítja kommunista össze köttetéseit. FOGADJÁK EL A P0LGÁRJ90I JAVASLATOKAT Karácsonyi bojkott. — Halál-itéletet várhatnak, mert harcoltak jogaikért A néger szabadságmozgalom vezetősége közösen “az országos kampány fokozására” adott ki nyilatkozatot, a kongresszus előtt levő polgárjogi javaslatok elfogadásának szorgalmazására. A House Judiciary Subcommittee a javaslatokat jóváhagyta és bizonyos szakaszaiban megerősítve bocsátotta a képviselőház elé. Thanksgiving körül fog a szenátus foglalkozni a javaslatokkal és arra az időre terveznek tömeggyüléseket és tüntetéseket az éi'dekükben. Ezenkívül a törvényhozókhoz intézett levélkampányt, delegátus-látogatást és a szavazólistára való jelentkezést sürgetik és szervezik. A U.S. Civil Rights Commission, amelynek lejárt mandátumát a szenátus többségi szavazattal egy évre meghosszabbította, szintén sürgette a meg erősített “Civil Rights Bill” elfogadását. Azt is ajánlotta, hogy amely államban nem nyújtanak teljes szavazati jogot a néger polgárságnak, annak képviseletét csökkentsék a kongresszusban. Karácsonyi bojkottot hirdetnek A birminghami négy kislány és két fiú gálád meggyilkolásának tiltakozásául országos karácsonyi bojkottot hirdetnek A kereskedelmi érdekeltségek rémülten tiltakoznak az ajánlat ellen, mert szerintük ez a “szei-etetet” távolítja el a ka- ( Folytatás a 2-ik_pldalon) KATOKAI DIKTATÚRA HONDURASBAN Morales elnököt száműzték Alig több mint egy héttel azután, hogy Dominikában szélsőséges jobboldali erők kerítették kezükbe a hatalmat. Hondurasban is jólszervezett katonai puccsal kényszeritet- tek kormányváltozást és “ideiglenes” katonai diktatúrát állítottak fel. Az október 3-ára virradó hajnalon, Osvaldo Lopez ezredes vezetése alatt a hondurasi katonaság ellepte Tegucigalpa fővárost és palotaőrzésbe vette Ramón Villeda Morales elnököt, akit a kormánypárt elnök jelöltiével együtt másnap délután Costa Ricába száműztek. Nyilvánvalóan azért tervezték erre az időszakra a pucs- csot, mert igy megakadályozhatják az október 13-i nemzeti választásokat, s avval indokolták meg, hogy Morales elnök nem lépett fel elég erősen a baloldali mozgalommal szemben és nem akadályozta meg a kommunizmus elterjedését. Ez 1963-ban már a negyedik ilyen természetű latin-amerikai palotaforradalom, hasonló körülmények között, ugyanolyan megindokolással, ami úgyszólván már járványszerü jelenség. így döntötték meg Guatemala, Ecuador és Dominica kormányát is. Minden alkalommal a reakciós kormányt szélsőséges katonai diktatúra váltotta fel. (Folytatás a 2-ik oldalon) MAI LAPSZÁMDNKB6L: Cikkek a nemzetközi vitáról Bálint Imre: Közvetlenül Mi az élet? (tudományos cikk) Szép boszorkány a Gia Long palotában Visszatér-e Göre Gábor?
