Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-03 / 40. szám

Thursday, October 3, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Mali szocialista utat választ Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke a köz­társaság kikiáltásának harmadik évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségen beszédet mondott. Beszédében kijelentette: mi azt a rendszert válasz­tottuk, amelyik az egész világon elterjedt — a szocializmust. — Mi a kapitalizmus sirásói leszünk Maliban. Földünkön nem lesznek kizsákmányolok és kizsákmányoltak, nálunk az egyetlen törvény a dolgozó nép törvénye lesz. Az elnök ezután üdvözölte a moszkvai atom- csendegyezményt, hangoztatva, hogy az “előrelépés a leszerelés utján”. A szilárd béke azonban nem valósulhat meg a gyarmatosítás minden formájá­nak végleges felszámolása nélkül — fűzte hozzá. Modibo Keita részletesen beszámolt az ország­nak a függetlenség éveiben elért eredményeiről. — A mezőgazdaságban — mondotta— nagy figyel­met fordítottunk a szövetkezeti mozgalom megho­nosítására és a szövetkezetek korszerű technikai eszközökkel való ellátására. Az 1964-es év — jelentette ki Keita — “az első ötéves terv nagy fellendülésének” éve lesz. Ebben az évben felépítünk néhány nagy hütőházat, egy cementüzemet, egy cukorgyárat, kerámiagyárat, gyufa- és dohánygyárat, egy rizshántolót és más üzemeket. Növeljük az oktatási intézmények szá­mát, lényegesen javítjuk a közúti hálózatot és fel­építünk egy villanyerőmüvet is. Sizanga éhségsztrájkot kezdeti Antoine Gizenga már három napja nem hajlandó magához venni élelmet, mert szabadon bocsátását és rehabilitálását követeli—mondotta Mukuidi par­lamenti képviselő az Afrikai Szolidaritási Párt iro­dájában tartott sajtóértekezleten. Kongó demokratikus erői szakadatlan harcot vívnak a kiváló hazafi — Lumumba ügyének foly­tatója -— szabadon bocsátásáért. Mindenki számá­ra nyilvánvaló Gizenga fogva tartásának törvény­telensége. Még a kongói parlament is, amely annak idején a reakció mesterkedéseinek következtében megszavazta, hogy fosszák meg Gizengát parla­menti mentelmi-jogától, ez év májusában megvál­toztatta döntését és Gizenga szabadon bocsátása mellett foglalt állást. Az Adoula-kormáriy azonban “kételkedett” e határozat törvényességében és át­adta az ügyet a jogi bizottságnak, amely azóta is “vizsgálja.” Letartóztatták Gbenye volt kongói belügyminisztert A kongói rendőrség letartóztatta Christopher Gbenye képviselőt és öt törvényhozó társát. Gbe­nye a Kongói Nemzeti Mozgalom Párt, az ország legnagyobb politikai pártjának az elnöke, egykori belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. A haladó politikust a kongói egység hívének, a meggyilkolt Lumumba miniszterelnök politikai hagyatékának letéteményeseként ismerik. A letartóztatás egy tüntetésen történt. Mint is­meretes az erőszakkal leváltott Gizenga volt mi­niszterelnök -helyettes másfél éve a Kongó deltá­jában levő Bolabemba sziget foglya, s most egész­ségi állapota életveszélyesen megrendült. Szerdán szept. 27-én nagy tömeg vonult fel Kaszavubu el­nök palotája elé, hogy követelje Gizenga kiszaba­dítását, életének megmentését. A rendőrség könnygázgránátokkal, gumibottal támadt a tün­tetőkre, s több letartóztatást foganatosított. Az elhurcoltak között van Gizenga több családtagja és rokona. Tutoányos-fechnikai együttműködés Magyarország és a Niger Köztársaság között A Niger Köztársaság kormányküldöttsége, mely szept. 16 óta tartózkodik Magyarországon, tárgya­lásokat folytatott a magyar kormány képviselőivel. A megbeszélések eredményeként a Külkereskedel­mi Minisztériumban Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Mamadou Maida, a Niger Köztársaság földművelésügyi minisztere aláírta a két ország tudományos-technikai együttműködési megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Szarka Károly külügyminiszter-helyettes is. A Niger Köztársaság földművelésügyi miniszte­re az MTI munkatársának elmondotta, hogy né­hány napos magyarországi tartózkodása alatt igen kedvező benyomásokat szerzett az országról. A tapasztalt nagyarányú fellendülés, a lüktető, alkotó munka számunkra is igen biztató — mondotta. — A gyarmati sorból felszabadult Niger Köztársaság népe is a fejlődés útját járja, s ehhez nagy segít­séget kap Magyarországtól. A most aláirt megálla­podásnak is nagy a jelentősége, mert lehetővé te- sái, hogy Magyarországra küldjünk tanulni szak­embereket, magyar szakértők pedig hozzánk láto­gatnak, hogy segítsenek a geológiai kutatásokban, az egészségügy szervezetének kialakításában és mezőgazdaságunk fejlesztésében. Módunk nyílik arra is, hogy hozzájussunk a Magyarországon jól bevált gazdasági módszerek dokumentációihoz. Bí­zom abban, hogy rövidesen a kultúra területén is hasonló megállapodás jön létre a két ország között — mondotta a Niger Köztársaság földművelésügyi minisztere. Rövid 18 év lefolyása alatt, a japán imperializ­mus elnyomatásától szenvedő elmaradott, fejletlen országból, a Koreai Munkáspárt vezetésével a mai Észak-Korea gazdaságilag független, fejlett iparú, modern állammá fejlődött. Megvetették a szocia­lista iparosítás szilárd alapjait és további, messze­menő terveket tűztek ki célpontul a szocialista építés irányában. Az ipari termelés növekedése 1954-től 60-ig évi 39%-os volt. A múlt évi növekedés az előző évhez hasonlítva, még további 20% volt. Az első ötéves tervet két és fél év alatt sikeresen betöltötték és a felszabadítás előtti 1944-es évnek megfelelő telje­sítményt 40 nap alatt érték el. Észak-Koreában egyedül 1961-ben több ipari ter­méket gyártottak, mint az 1946-tól 1955-ig terjedő tiz év alatt. A teljes ipari termelés 1962-ben az 1944-es évinek 10.2%-ára emelkedett és ebben a géptermelés, a nehézipar veleje,-a köztársaság ala­pításának évéhez, 1948-hoz hasonlítva, 37-szeresre emelkedett. Az egy személyre eső villanyerő-termelés 1962- ben 1015 kilowattot ért el, mig Dél-Koreában, ugyanebben az évben, ez a szám 76 kw volt. Észak- Korea már 1958-ban túlszárnyalta úgy Japán, mint Olaszország egyszemélyre eső villanyáram-termelé­sét. A széntermelés olyan rohamosan emelkedett' hogy 1960-ban már 10 millió 620 ezer tonna volt, egy évvel később 11 millió 76 ezer tonna és a múlt évben már 13 millió 200 ezer tonna szenet bá­nyásztak, amellyel személyenként 1,171 kg szenet juttattak a lakosságnak. Ez az arány Dél-Koreában 285 kg volt. Japán és Olaszország a széntermelés­ben is messze Észak-Korea mögött maradt. A kohászatban és a gépiparban is óriási eredmé­nyeket értek el. A két ipar együtt, az össztermelés­nek nem több, mint 1.6%-át képviselte 1944-ben. Ez az arány 1961-ben már 22.7%, majd 1962-ben 23% lett. A gépfelszerelések aránya a felszabadu­lás előtt csak 10%-os volt és 1962-ben 92%-ot ért el. Ma az észak-koreai gépipar precíziós gépeket és fémesztergákat, traktorokat, ásógépeket, nagysza­bású hő- és vízturbinákat, villanymozdonyokat és nagy hajókat állít elő, amelyeknek tervei is bel­földön készülnek, nem beszélve a közép- és kis­méretű gépekről és egyéb felszerelésekről. Hasonló eredmények mutatkoznak a vegyipar­ban és a könnyűiparban is. A mezőgazdaság kifejlődése A felszabadulás előtt az észak-koreai falvakban a legbarbárabb feudalista kizsákmányolás és állan­dó éhínség uralkodott; mindenütt a pangás és a termelékenység hanyatlása volt észlelhető. A ja­pán imperialisták és a földesurak érdekei homlok- egyenest ellenkeztek a parasztság érdekeivel. A legelső lépés ennek az ellentmondásnak a felszá­molására az 1946-ban végrehajtott földreform volt, amely megvetette a szocialista átalakulás alapját. A földművesek, akik életükben először jutottak földhöz, olyan lelkesedéssel támogatták az uj rend­Ä szélsőjobboldali Klaust választották az Osztrák Néppárt elnökévé KLAGENFURT, Ausztria. -— Klagenfurtban vé­get ért az Osztrák Néppárt IX. kongresszusa. A küldöttek Josef Klaus volt pénzügyminisztert, az úgynevezett reformisták, vagyis a szélsőjobboldali csoport vezérét választották a leköszönt —.helye­sebben: a szélsőjobboldal által félreállitott — Gor- bach kancellár helyébe a néppárt elnökévé. A párt főtitkára ugyancsak a reformista csoport tagja. Az ötvenkét éves Josef Klaus személyében olyaji politikus került a parlamenti többséggel rendelke­ző párt élére, akinek szélsőséges irányzatát a koá- liciós partner, a Szocialista Párt máris jelentős fenntartásokkal fogadja. Klaus olyan helyzetben veszi át az osztrák bur­zsoázia pártjának vezetését, amikor Ausztria gazda­sági nehézségei megnövekedtek. A kongresszus záró szakaszában felszólalt Josef Klaus is, aki egyébként 251 szavazatot kapott (el­lenfele, Drimmel művelődésügyi miniszter 144-et). Megismételte a kongreszuson már többször elhang­zott kijelentést: a néppárt uj vezetése mind bel-, mind külpolitikájában a Julius Raab által megkez­dett utat kívánja folytatni. így — Klaus szerint — nem várható semmi lényeges változás Ausztria bel- és külpolitikai állásfoglalásaiban. A kongresszuson elfogadott határozat hangoztat­ja: a néppárt továbbra is a szocialistákkal való koa­líciós együttműködés mellett van. szert és olyan odaadással dolgoztak, hogy 1949-ben már 51%-kal emelkedett a mezőgazdasági termelés és ugyanakkor a földmunkások életszínvonala is jelentősen javult. A földreform azonban csak rész­ben oldotta meg a mezőgazdaság elmaradottságá­val járó problémákat. A termelési rendszer teljes átalakulására volt szükség. Amellett a koreai hábo­rú is nagy károkat okozott a földművelésben és új­ra lerontotta a földmunkások életszínvonalát. Ilyen körülmények között, a kooperativ mezőgazdaság megalapozása elkerülhetetlen volt, hogy ezzel a termelés tempóját meggyorsítsák, a mezei dolgo­zók életét javítsák és a mezőgazdaság az iparral lépést tarthasson. A mezőgazdaságnak szövetkezetekbe való tö­mörítése 1958 évére sikeresen befejeződött. Ez is éppúgy, mint az ipar államosítása, nagy változáso­kat hozott az egész országban. A szocialista terme­lési rendszer megteremtésével, a termelők, munká­hoz való viszonyának gyökeres megváltozásával, a mezőgazdaság olyan eredményes lett, hogy 1960- ban, az 1953-as évhez viszonyítva, a termelés 19%- kal emelkedett és evvel együtt a mezőgazdasági munkások életszínvonala elérte a közép-parasztok és sok esetben a jómódú parasztok életszínvona­lát. A mezőgazdaság szövetkezeti alapokra való he­lyezése után, ott is elkezdődött a termelés gépesí­tése, a földek mesterséges öntözése, a villamosítás. A földeken 15 ezer 700 traktor működik és nagy­számú, különféle egyéb mezőgazdasági gép. A gé­pesített öntözés bevezetésével 1962-ben elérték, hogy 5 millió tonnás gabonabetakaritással, az 1944- évihez viszonyítva, a termelés hétszeresére emelke­dett. A gazdasági újjáépítés egyik legnehezebb prob­lémáját, az élelmezés kéx-dését megoldották a me­zőgazdaság sikeres szocialista kifejlesztésével. A legfőbb súlyt a gabonatermelésre helyezték, de kifejlesztették az állattenyésztést, a selyem, a gyü­mölcs, a gyapot, a dohány és a főzelék termelését is. A múlt évben, a nép legfelsőbb tanácsának ülé­sén, Kim II Sung elnök a következőket mondotta: “Az a tény, hogy az utóbbi években egyre na­gyobb rekordtermésünk volt és hogy ilyen évben, mint a mostani, szintén rekordtermést értünk el, bizonyítja, hogy a mezőgazdaság nem függ többé az időjárás szeszélyeitől, hanem éppenugy, mint az ipari termelés, előre kiszámíthatóan és folytonosan növekedik.” ' »MVtVWWMWMWMVWMVWMWWMWWHWWHI A MOSZULI FELKELÉSBEN való részvétel vádjá­val kivégeztek 12 katonát és három polgári sze­mélyt, további hetet életfogytiglanig tartó, hármat 15 évi és 20-at hat hónaptól öt, évig terjedő börtön- büntetésre ítéltek. KATMANDU, Nepal.—A katmandu völgy több ré­szében járványszerüen lépett fel a himlő. Három helyről 100 halálesetet jelentettek. Az elmúlt hétig több mint egymillió embert oltottak be himlő ellen. AZ IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ROHAMOS FEJLŐDÉSE ÉSZAK-KOREÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents