Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-25 / 39. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 25, 1963 Termelőszövetkezeti üdülő Debrecenben A debreceni Nagyerdőben rövidesen befejezik az ország első modern termelőszövetkezeti üdülő­jének az építését, amelyre Hajdu-Bihar me­gye 182 termelőszövetkezete közösen több mint hatmillió forintot fordított. A megnyitás után — erre még az idén sor kerül — tíznapos turnusok­ban egyszerre száz, évente mintegy 3,500 szövet­kezeti dolgozó pihenhet majd itt. A szép kétemeletes üdülőépület földszintjén ebédlő, társalgó, büfé és korszerűen felszerelt konyha kapott helyet. Az emeleten 30, két- há­rom- és négyágyas szobát rendeznek be modern bútorokkal. A szobákhoz nyolc fürdőszoba és ki­lenc zuhanyozó épül. Az üdülőben könyvtár és te­levízió, lemezjátszós rádió és presszógép is lesz. Az épületet tetőterasz fedi a napozók, pihenők kényelmére. Á termelőszövetkezeti tagok biztosítása és ön­segélyző csoportjai most a debreceni tapasztala­tok alapján más megyékben is megkezdték ha­sonló szövetkezeti üdülők létesítését. Szabolcsban például már hozzá is kezdtek az építéshez. Befejeződött a Tudományos Akadémia épületének restaurálása Több mint száz esztendeje áll a Magyar Tudo- , mányos Akadémia épülete, amelyet különösen a második világháború viselt meg. A Duna-parti homlokzaton közvetlenül a hábo­rú után már eltüntették az ágyülövedékek rom­lisTE Ä TÄÄ Y AVILÁGBAN Jászárokszállás után rossz makadámuton buk­dácsolunk Jászberény felé, a csillagtalan jászsá­gi estében. Az ut két oldalán tanyák sötétlenek, mintha egyik-másik elhagyott lenne. Felötlik ben­nem a gondolat: vajon, a tanyán hogyan zajlik le manapság egy este. Jó lenne erről irni. . . Hirte­len reflektorvégre kapunk egy kerékpárost. Meg­állítjuk. Alacsony fiatalember kászálódik le a nyeregből, kerékpárjáról zsákok fityegnek alá. Elhúzódik a fényből. . . “"Nem jó-helyen jár:.." Jó estét! Ismerős ezen a környéken? — kérde­zem. Zavart “igen" félét hallok a sötétből. — Ak­kor legyen szives, mutasson egy olyan tanyát, ahol gyerek is van. Az ember sóhajt és előjön a fényre. Heves ma­gyarázatba kezd, hogy a jobboldali tanyasoron csupa gyermektelen házaspár, meg öreg lakik. A baloldalin szintén. — Húzódik ám befelé a nép Jászárokszállásra— mondja. — Én is csak aludni járok ki a tanyába. Mellettünk eicsörömpöl valaki, megesküszöm, hogy egy nő ült a kerékpáron. A kisember is ész­re vette és sietősen búcsúzik. . . Hát akkor vak­tában elinduljak valamelyik tanya felé? Mig töp­rengek. uj ember áh meg mellettem a sötétben. Egy hórihorgas alak, majd leesik a két kerékről, olyan boros. — Ellenőr tetszik lenni? — fújtat rám barát­ságosan. Közlöm vele a látogatási szándékomat, aminek láthatóan megörül es rikkant egyet. — Jaj! Aranyos uram, az öreget akarja kitenni az újságba? — Dehogy akarom. — Megvan — csap a homlokára. — Akkor rá akar beszélni bennünket, tanyasiakat, hogy nem jó idekint az élet. Nincs villany, nagy a sár, kín­lódás az élet, megez, megaz. De nem jó helyen jár kedveském, mert mi innen be nem megyünk sem­mi pénzért. Gyenge a tsz és mi idekint a tanyán neveljük a háztáji jószágot, itt terem a jövede­lem aranyos uram. . . "Térjen be De met érékhez" Már messze jár a sötétben, amikor még mindig hallom a nótáját: “Csillagtalan sötét éjjel..." Már indulnék egy tanya felé, amikor ismét zajt hallok. Egy asszony bukkan fel a sötétből, hátul, a kerékpárja csomagtartóján egy kislányka bó­bolásainak nyomait, de csak 1960 végén került sor a kőhomlokzatok teljes restaurálására. Most befejezték a helyreállítást a Kőfaragó és Épület­szobrászipari Vállalat dolgozói. Eltávolították a falból a sérült köveket; nem egyszer 120 má­zsás falrészeket kellett alátámasztani, hogy a ki­vésett üregekben elhelyezhessék az uj kődiszeket. Újjáépítették a Roosevelt téri homlokzat díszes erkélyét, kiegészítették a sérült főpárkányokat, oszlopokat és a kőből faragott ablakkereteket. Teljesen kicserélték a főbejárat piszkei vörös márvány lépcsőfeljáróját is. A műemlék épület­nek csaknem 800 különböző sérülését orvosolták. Szobrászművészek is részt vettek a helyreállítás­ban, s régi fényképek alapján három uj szobrot készítettek. Magyar szakemberek készítik el az első térképet a világ szódás-szikes talajairól A magyar talajtan a tudományos kutatásban és a gyakorlati hasznosításban már eddig is sok nem­zetközi elismerést szerzett. Újabb megtisztelő jele ennek az a megbízás, amit az UNESCO-tól kapott a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. A megbí­zás értelmében az intézet készíti el az első térké­pet a világ szódás-szikes talajairól. A térkép a jövő nyárra készül el, amikor az UNESCO és a Magyar Tudományos Akadémia kö­zös rendezésében, mintegy 35 ország szakemberei­nek részvételével, Budapesten kerül sor a szódás- szikes talajokkal foglalkozó tanácskozásra. biskol. Majd egy szekér csattog elő és megáll. A bakon ülő öreget megkínálom cigarettával. A gyufa felvillanó lángjánál látom, hogy az öreg jobb kezéről hiányzik két ujj. Beszélgetni kezdünk, de útbaigazítást ő sem ad a tanyai látogatáshoz. Tovább döcögünk az utón. Pár kilométerrel odébb Borbák Ferenc, az öreg utőr vakarja a fejét, töpreng, s gyanakodva meg­kérdezi, nem szállást akarok kapni? Mert ebben nem tud segíteni. A tanyasiak nem szeretik az idegeneket, kivált az olyanokat, akik ráadásul kérdezősködnek is. Előre mutat a sötétbe. — Tessék még egy kilométert menni. Az! ut jobb felén találja Demeter tanító ur tanyáját. Térjen be hozzájuk, náluk még ilyenkor is világ van. Igaza van. A tanya ajtaja nyitva, vastag ha­sábban villanyfény hull a kertre. A tanító felesége, Demeter Béláné gömbölyded, élénk beszédű asz- szonyka. A férjéhez kilencven tanyából, negyven gyerek jár tanulni. A közeli tsz-majorba régeb­ben bevezették a villanyt, a jászberényi tanácsel­nök utasítására onnan a tanitóék tanyájához is elnyújtották a villanydrótot. Mindezt két perc alatt megtudom. Amikor a tanyalátogatási ter­vemmel hozakodok elő, aprókat kacag, majd ko­molyan azt mondja. — Nincs a tanyai estének romantikája, higgye el. Ha most bármelyik tanyába betér, öt perc múlva a jászberényi szövetkezetről fognak vi­tázni, ami sajnos elég gyenge. "Majd ha erős lesz a szövetkezet" Mert milyen is a mai tanya? Beszélgetve ezt bogozzuk. A mai tanya kicsit afféle egyéni sziget a közös földterület óceánjában. Mert nem ám a puszta széretete, hanem a pillanatnyi érdek tart­ja fenn a tanyákat. A portákon hemzsegnek a szárnyasok, s a tanyán birkát, disznót, tehenet lehet nevelni. S ami igen fontos: a tanyára nem dugja be az orrát idegen, legfeljebb a tsz-vezető- ség. A tsz-vezetők pedig szemet hunynak az ilyes­mi felett. A módosabb tanyasi, persze, a városban házzal bir. Ilyennek a tanya a jó életmód fenntartásá­hoz kell. A szegényebbeknek pedig átmeneti lak­hely a tanya, közülük legtöbben bérlők. A bérelt tanyáról pedig hull a vakolat, nyereggé horpad rajta a háztető, s az udvart mindenütt felveri a gaz. Persze, azért ne temessük el a tanyavilágot, mert nem ilyen egyszerű a dolog. — Ismerek olyan tanyát — magyarázza mind­ezek után a tanitóné —, ahol éppen most kezdtek HÍREK - néhány sorban REPÜLŐGÉPRŐL tartottak szemlét a hajdúsági ön­tözőtelepek felett a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei, hogy ellenőrizzék a Hajdúságot ket­tészelő, csaknem 100 kilométer hosszú Keleti Fő­csatorna fürtrendszereiben folyó munkálatokat. C^i> A BÜKK ÉS A MÁTRA lankáin a kukoricásokban és a szőlőkben komoly károkat okoznak a vaddisz­nók. A környék vadászai riadókészültségben van­nak: éjjelente 50 vadász ül lesben, hogy puska­végre kapja a kártevő vadakat. GYUFASZÁLAKBÓL és vékony csikba vágott fur­nérlemezekből készíti el az Országház kicsinyített mását Papp János miskolci ezermester és felesége. Szerszámként csak borotvapengét, csipeszt és gom­bostűt használnak. Eddig tízezer gyufaszálat hasz­náltak fel. A munkát két év múlva fejezik be. JÓL SIKERÜLT szellemi vetélkedőt rendezett Ba­ján az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói számára a MEDOSZ elnöksége. A részvevőknek munkavédelmi, mezőgazdasági, politikai, művésze­ti, irodalmi és földrajzi ismeretek terén kellett helytállni. C-f-9 CSIPKE-MUZEUM. — A kiskunhalasi csipkeház­ban, ahol jelenleg a Háziipari Szövetkezet ipar­művész asszonyai dolgoznak, múzeummá alakítot­ták át az egyik termet. Itt mutatják be a csipke- varrás történetét és az elmúlt fél évszázadban ké­szült legszebb csipkéket. O-S KŐBAGOLY AZ AVAR ALATT. — A szekszárdi természetbarátok a keleti Mecsekben Rékavár rom­jai között, a vastag avarréteg alatt, egy kőtöredék­re karcolt, fülesbagolyt szimbolizáló rajzot talál­tak. A lelet alapján a pécsi Janus Pannonius Mu­zeum ásatásokat végeztet majd Rékavár romjai között. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• építkezésbe. Például előszobát ragasztanak a, konyha elé. A kilencven közül két tanyába már a villanyt is bevezették. Tudja, egy darabig én is azt hittem, hogy mindenki menekül innen, aki csak teheti. Tavasszal kiábrándultam ebből a hi­temből. Emlékszik a belvizekre? Egy tanyasort itt is megtámadott a viz. Az emberek hozzánk menekültek, az iskolába. Megtörtént, hogy csak az asszonyok jöttek a gyerekeikkel, s könyörög­tek, hogy menjünk vissza a férjeikért. S mit tesz isten? Akadt olyan tanyai ember, akit csak a karhatalom tudott elhozni a roskadozó tanyából. A férjemmel együtt ,mind a kettőnket megdöb­bentett ez a makacs ragaszkodás a tanyához. S milyen szívós türelemmel álltak neki a tanyák rendbehozásának! Mosoly villan át az arcán: — Azt hiszem, meglepetésben volna részünk, ha most felkeresnénk a kilencven tanyát, s min­denkinek felajánlanánk egy hasonló házat bent a a városban. Nem tudom, akadna-e öt ház, ahol el­fogadnák a cserét. —A kilencvenből mennyi lehet a lakatlan ta­nya? — Talán tiz. A tanya előtt elfulladva leáll egy motorkerék­pár. Szép szál ember, Demeter Béla tanító jelenik meg az ajtóban. Felhevült, izgatott, a tsz párt- gyülésén vett részt. Még csak udvariasságból sem tartja fontosnak, hogy a tanyai életről beszélges­sen velem. Egyből beleránt a szövetkezet beruhá­zási és egyéb gondjairól szóló vitába. . . — Majd ha erős lesz a szövetkezet, építünk egy csodaszép tanyaközpontot.— adja át a tanyák sorsát a jövőnek. Közben odakint a szél elkergeti a felhőket az égről, ragyognak már a csillagok. Elgondolkozva nézzük a göncölszekeret, amely alatt álomba me­rülve pihen a jászsági tanyavilág. G. S, ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••4M HÁZTÁJI BIZOTTSÁGOKAT létesítettek a dabas járás községeiben. A bizottság feladata felkutatm azokat a lehetőségeket, amelyekkel növelni lehet z háztáji gazdaságok termelését. A bizottságok e mostani időszakban a háztáji gazdaságok takar mányproblémáit segítik megoldani. A NYÁRI MUNKÁK idején fokozódik a balesetvé delem jelentősége a termelőszövetkezetekben. So mogyban több mint 500 egészségügyi felelős mü ködik, s van olyan tsz, ahol már minden munka csapatnak saját jól képzett vöröskeresztes aktivis tája van. Mi Történik óhAzAban

Next

/
Thumbnails
Contents