Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-19 / 38. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 19, 1963 Halálos bombamerénylet Birminghamban (Folytatás az első oldalról) gásokban jutott kifejezésre. Gorge C. Wallace kor­mányzó 500 főnyi nemzetőrséget helyezett készen­létbe. Háromszáz tagú államrendőrség csatlakozott a birminghami és a Jefferson County rendőrség csapataihoz a rend helyreállítására, akik revolver­rel, puskával és karabéllyal felszerelve cirkáltak az utcákon. A megyei rendőrfőnök, Melvin Bailey ki­jelentette, hogy ez a nap volt Birmingham törté­netének legaggasztóbb napja. A különböző közbiz­tonsági kirendeltségek a levegőbe való lövöldözés­sel igyekeztek szétoszlatni a zavargó tömeget. Az elmúlt hónapban ez már a negyidk bombá­zás volt Birminghamban. A második világháború óta 50 bombázás történt, de ezek közül egyetlen esetben sem kerítették kézre a tetteseket. Már előzőleg is elkeseredett hangulat uralkodott a városban, amiért Wallace kormányzó szembe­szállt a szövetségi iskolai integrációs rendelettel. Csak a szövetségi kormány beavatkozása öt nappal a merénylet előtt tudta a kormányzót arra kénysze­ríteni, hogy ne akadályozza meg a néger gyer­mekek felvételét az azelőtt 100 százalékban fehér iskolákban. Azáltal hogy a kormányzó ilyen kihí­vóan szembeszállt a törvényekkel, felbátorította és segítő kezet nyújtott azoknak a sötét, reakciós faj­gyűlölő elemeknek, akik ezt a gaztettet végrehaj­tották. A szövetségi kormány 25 államrendőrségi ügy­nököt (FBI) küldött a helyszínre. Az ottlevő Burke Marshall helyettes államügyész mellett az igazság­ügyminiszter segédje, John Nolan is Birmingham- ban van, hogy Robert Kennedy igazságügyminisz­ternek személyesen jelentsen a vizsgálatok fejle­ményéről. Wallace kormányzó nagylelkűen 5 ezer dollár jutalmat ajánlott fel a tettesek nyomravezetőjé­nek. Erre vonatkozóan az Americans for Demo­cratic Action országos igazgatója, John P. Roche, a Brandéls egyetem professzora, a következőket mondotta: “Wallace kormányzó 5 ezer dollár vér­dijat ajánlott fel négy kis amerikai polgár kegyet­len meggyilkolásáért. Tény az, hogy Wallace is olyan bűnös, mintha ő maga követte volna el a bombázást. Wallace volt az, aki irányt mutatott azoknak, akik a maguk módján utánozták a kor­mányzó törvényszegését. Az 5 ezer dolláros juta­lom kitűzése nem fogja lemosni róla a felelősséget e borzalmas bűntényért.” Dr. Martin Luther King néger mozgalmi vezető azonnal Birminghamba utazott, hogy az ottani né­gereket önfegyelemre intse. Sürgönyt küldött Ken­nedy elnöknek, sürgetve azt a törvényhozást, mely felhatalmazza az igazságügyminisztériumot, hogy beavatkozhasson az államok olyan ügyeibe, ame­lyeknél a polgárjogok megsértése áll fenn. Kije­lentette, hogy “a nők és gyermekek élete sokkal becsesebb, mint azok a sérelmek, amelyeket az el­avult szokásokkal és tradíciókkal szembeni küzde­lem előidéz.” “A ma történt tragédia után, a vizsgálatok ma­gukban nem elégségesek. Mind az országnak, mind Birminghamnak feltétlenül szükséges az, hogy Ön megtegyen mindent az alkotmány keretein belül, a törvény által elrendelt deszegregáció végrehaj­tására.” “Meg vagyok győződve arról, hogy hacsak a szövetségi kormány azonnali hatályú intézkedése­A/VNGRIKAI p '/ßfczqrifc*r* Published every week by Hungarian Word, Ind? 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre §10, félévre §5.50. Minden más kiilföldi országba egy évre §12, félévre §6.50. A víi. 84 két nem tesz, az emberek életének és privát tulaj­donainak biztosítására, az én békéltetési felhívá­saim süket fülekre fognak találni és megérjük azt, hogy Birminghamban és Aiabamában olyan súlyos faji lázadások lesznek, amilyeneket ez az or­szág még nem látott.” Dr. King Wallace kormányzónak is küldött sür­gönyt, amelyben felhívta a kormányzót arra, hogy változtassa meg álláspontját, mielőtt még túl késő lenne. “Négy kisgyermeknek és más súlyos sebe­sülteknek a vére szárad az ön kezein. Az ön meg­fontolatlan s felelőtlen tevékenységei teremtették meg Birminghamban és Alabamában azt a hangu­latot, amely folytonos zavargásokat és most már gyilkosságot idézett elő.” Roy Wilkins, az NAACP vezetője is íiltakozott az elnöknél. Az elkövetett merényletet “megfontolt szándékú gyilkosságnak” nevezte, amelyet Wallace kormányzó felbátoritására követtek el. A tiltakozó táviratban Mr. Wilkins azt mondotta, hogy Alaba­ma “rohamosan abba az irányba halad, amelyben Birmingham teljes néger lakosságát még nagyobb mértékben igyekeznek kipécézni, elmnyoni és ül­dözni.” Sürgette az igazságügyminisztérium hatá­sos beavatkozását és a polgárjogi törvények meg­erősítését. Figyelmeztetett arra, hogy ha a kor­mány a tessék-lássék tevékenységnél nem tesz töb­bet, azt “a négerek tudni akarják már most, hogy annak megfelelően tudják összevonni teljes erejü­ket és olyan módszereket alkalmazzanak, amelye­ket az elkeseredésük parancsol.” VÍZI MADARAK PARADICSOMA létesült a Me­csek déli lejtőjén, az ország legmagasabban fekvő állatkertjében. A mesterséges tóhoz már meg is érkeztek az első vizi madarak. incidens a Szovjet—kínai haláron A Szovjetunió tiltakozott a Kinai Népköztársa­ság' kormányánál, hogy kinai vasúti alkalmazot­tak, a két ország hatarán lévő Naushki nevű va­sútállomáson, tiltott nyomtatványokat próbáltak a Szovjetunió területére becsempészni. A szovjet okmány szerint a két napig tartó incidens folya­mán a vasutasok főnöke, valamint a személyzet, ellenállt, amikor a szovjet határőrök az orosz nyelven nyomtatott kiadványokat elkobozták. A nyomtatványok kritizálták a Szovjetunió politi­káját. A kinaiak megakadályozták a vonat to­vábbhaladását avval, hogy vörös tiltójelzésekt adtak le a vasútvonalon és meghúzták a vészie­ket is. A tiltakozás ellenére két napig folytak • rendzavarások. Az okiratban a Szovjetunió felhívta a kina kormány figyelmét arra, hogy az ország vendég­szeretetét élvező kinai polgároktól elvárja, hogy tiszteletben tartsák a szovjet törvényeket. A til­takozásban résztvevő személyzetnek megtiltották a jövőben a szovjet határok átlépését. A Kinai Népköztársaság pártlapja, a Hung Chi élesen elitélte Kruscsev miniszterelnök és a szov­jet kormány többször hangoztatott véleményét, hogy Kina háborút akar. A folyóirat rávilágít ar­ra, hogy a marxisták-leninisták határozottan tá­mogatják a nemzeti függetlenségi és forradalmi háborúkat, de sohasem állították, hogy a forra­dalmak győzelmét világháborúval kell elérni. A Szovjetuniónak azt a vádját, hogy a szocializmus győzelmét termonukleáris háborúval óhajtják megvalósítani, a cikk rágalomnak minősítette. A NUKLEÁRIS HÁBORÚ VESZÉLYÉNEK MEGSZÜNTETÉSE A N. Y. Timesban a következő jelentőségteljes levél jelent meg: “Mint orvosok, akik felismerjük felelősségün­ket pácienseink egészségének fenntartása iránt, már többször kifejeztük aggodalmunkat a nukle­áris fegyverkísérletek következményei felett. Már be lett bizonyítva, hogy a kisugárzás növekedése a környezetünkben, bármilyen kevés is legyen az, ártalmas a jelen és jövő nemzedékre nézve. “Elismeréssel tartozunk Kennedy elnöknek, hogy hozzájárult olyan egyezmény létesítéséhez, amely légkörünk további szennyeződésének meg­szüntetéséhez vezethet. Komoly megfontolással ajánljuk a ratifikálását. “Felismerjük azonban, a közegészséget veszé­lyeztető helyzet nem egyedül az atomrobbantások­ban rejlik, hanem a nukleáris háború fenyegetésé­ben. Mi elfogadtuk az orvosi körökben felismert következtetést, hogy a veszélyes helyzet orvos­lása: a megelőzés. Nincs lehetőség annak a kiszá­míthatatlan szenvedésnek és a társadalmat érc bomlásnak enyhítésére, ami a nukleáris pusztítás kirobbanásának a következménye lenne. “Ezért sürgősen ajánljuk annak felismerését, hogy a jelen atomtilalmi egyezmény ratifikálása csak első lépés egy sokkal jelentősebb cél elérése felé — a termonukleáris háború veszélyének meg­szüntetésére. Boston, 1963. szept. 3. Daniel Deykin, Victor W. Seidel, Daniel S. Bernstein, G. Otto Barnett, Bemard Lown Physicians for Social Responsibility (Orvosok a Társadalmi Felelősségért)” Ezzel a témakörrel kapcsolatban ismételten fel­hívjuk olvasóink figyelmét az Országos Sajtókon­ferencia által elfogadott határozati javaslatra, amelyet a multheti, szept. 12-i lapszám 7. oldalán közöltünk: “A békéről és az atomtilalmi egyez­ményről" címmel. Ennek negyedik bekezdése igy szól: “Mindezek tekintetbevételével támogatjuk a Moszkvában létrehozott atomtilalmi egyezményt. Ezt Írásban juttassuk tudomására William J. Full- bright szenátornak, a Senate Foreign Relations Committee elnökének és államaink szenátorainak, kérve őket, hogy szavazatukkal járuljanak hozzá az egyezmény ratifikálásához.” A Senate Foreign Relations Committee kihall­gatása azóta befejeződött, a bizottság jóváhagyta az egyezményt és továbbította a szenátus tagjaihoz azzal az ajánlattal, hogy szavazzanak mellette. Je­lenleg a szenátusban tárgyalják az egyezményt. Mielőtt szavazásra bocsátjáJ{, ;a §zenátof'pk . meg­mondják róla a véleményüket. Néhány szenátor reakciós álláspontból kiindulva, ellenzi a ratifikálást. A jobboldali szélsőségesekhez tartozik Eastland, Russel, Stennis, és néhány más déli szenátor. Goldwater, a főreakciós azonban már alkuba bocsátkozott. Kijelentette, hogy hajlandó az atomtilalmi egyezményre szavazni, ha hozza-' csatolnak egy pótjavaslatot, amit ő nvnit <? ■’mi arra szorítkozna, hogy a Szovjetunió távolítsa el a szovjet katonákat Kubából. Goldwater ajánlatát egy szenátor sem támoaat- ta. Mindkét oldalról — demokraták és republiká­nusok — megtámadták. Amerikai polgárok az atomháború veszélyének eltávolításához járulnak hozzá, ha a konvenció ha­tározata szerint néhány sorban sürgetik saját sze­nátoraikat, hogy a ratifikálás mellett szavazzanak. Minden szenátor mindkét fülét használja, s mig az egyikkel a reakciós propagandahadjáratot hall­gatja, a másikkal arra figyel, van-e a szavazó pol­gároknak véleményük és mi az? Ezért általában jó szokás az, ha a polgárok Ír­nak a törvényhozóknak a kérdéseket érintő min­den kérdésben. Jelen esetben még sokkal fonto­sabb véleményünket kifejteni, nemcsak azért, hogy a ratifikálás a szükséges kétharmad szavazatnál jó­val többet kapjon, hanem azért is, hogy a kong­resszus győződjön meg az amerikai nép égető bé­ke szükségletéről és békés óhajáról. A békét érin­tő további lépések és tárgyalások sikerét is előbbre visszük, amikor véleményünket nyilvánítjuk. Szenátorainknak a következő szöveget küldhet­jük: !; Date............................... <; # I Dear Senator: t t * We urge you to vote for the ratification of ;! the A-test Ban Treaty. Along many outstand- 1; ing Americans we believe this is an essential ;3 3; first step we have to take if we are to achieve 3> I disarmament and guaranteed world peace. | «; .......................................................... A* ' 3; Sign 3; l ......................................................... \ 3; Sign £ t !1 % Address: ............................................................ * i Í t <* ................................................................................. «► £ ^ Egy egyszerű postai levelezőlap elegendő. A csa­lád minden szavazóképes tagja aláírhatja. Minden szenátornak a címe: Senate Office Building, Wash­ington, D. C. Minden államnak két szenátora van.

Next

/
Thumbnails
Contents