Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-12 / 37. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 12, 1963 Mi TókTéMK** Óh4z Ab AN A férfi a kerítéshez támaszkodott s a szája szélén kaján mosoly játszadozott. — Hallom, hogy kanász leszel? Az asszony megvonta a vállát. — Sertéstenyésztő. . . így is mondhatnád. Az ember rábólintott: — Igaz, igy is mondhatjuk... De hát ez mind­egy. A lényeg, hogy nem hazudtak. — Kik? — Akik hiresztelték, hogy mi lesz belőled... — Ma és ha kanász leszek?! .— Asszony létedre kanász. . . Én szégyelleném. Ónként a sertéstelepre Ami azt illeti, valóban nagy port vert fel a hir Szentlőrincen, hogy Dezséné, Daniné, Kisfalviné és még néhány másik asszony a termelőszövetke­zeti irodán járt, s a sertéstelepre kérték magukat. Futótűzként száguldott végig a falun a friss plety­ka. Uton-utfélen megállították, megkérdezték őket, s mire hazaértek, már legtöbbjükre a férjük várt a kerítés mellett. Szentlőrinc nem kimondottan parasztközség. Né­hány éve még járási központ volt, ezért akadnak még ma is szép számmal itt üzletek, műhelyek, iro­dák. Forgalmas vasúti csomópont most is, s van egy mezőgazdasági technikuma, tangazdasága. A Pécs környéki bányák, üzemek sincsenek messze, így alakult ki a furcsa helyzet: a tsz 1700 hold szán tójával, 200 hold rétjével, sertéstelepével az asz- szonyok gondja lett, a férfiak pedig máshol dol­goznak. A legtöbbjük a vasútnál, s a bányában. Többnyire azok vállalták közülük is a tsz-tagságot, akik minden más helyről kikoptak már — az idő­sebbek. Érthető is volt a férfiak számítása akkoriban, amikor ez a kanászhistória történt. Mindössze 12.90 forintot ért csak egy munkaegység. S ebben benne volt már az állami támogatás is. Ennyi pén­zért bolond, aki töri magát — mondták az embe­rek, s nem értették, hogy minek kérték a sertés­telepre magukat az asszonyok. A szövetkezet ser­téstelepe ugyanis inkább dögtemető volt. Rühes disznókkal szégyenkeztek, akadt köztük nem egy, amelyet három évig is “hizlaltak”, mégsem nyo­mott 70 kilót. Egy fia malacot fel nem nevelt itt senki. Megkavarta még a hirt, hogy asszonyok nem csak a sertéstenyésztést vállalták a tsz-irodán. Szo­cialista brigád leszünk — mondták —, és erről legalább annyi szó esett, mint a kanászságról. A fő és a mellékes így született meg az ország első női szocialista tsz-brígádja. Asszonykanászok, akik a férfiak he­lyére álltak, s akik talán ekkor még maguk sem tudták, hogy mire vállalkoztak. Megtanulni és meg tanítani másokat,' hogy mit jelent szocialista mó­don élni, gondolkozni és dolgozni. Mindezt Szent­lőrincen. Ott, ahol magának a termelőszövetkezet­nek sem volt nagy becsülete. Úgy láttak a munkához, mint ahogy az asszo­nyok szoktak általában: kitakarítottak, felsuroltak, kifőztek mindent. Fürdették, mosták a sertéseket, az ólakat. Reggel fél négykor keltek, s késő éjjel kerültek haza. Aztán később beosztották maguk között a munkát, a hajnali etetést, itatást együtt végezték, a többit felváltva, inspekciózva. Néha ugyanis haza is kellett menniük, főzni, mosni, ta­karítani a családra. A napos felel mindenért a bri­gádnak — eleget esznek-e, isznak-e a sertések. Legalább 30 talicska takarmányt, trágyát kell el­fuvarozni és 120 vödör vizet kimerni a kutból. Két férfinak is elég volna. S nincs vasárnap, ünnepnap. Ók Hoznak több pénzt a házhoz Ma a sertéstelep a legjövedelmezőbb ága a ter­melőszövetkezetnek. Az idén ötszáz sertésre szer­ződtek, s később a járás kérésére még hatszázat vállaltak, pedig száz választási malacot már el is adtak. Ott tartanak már, hogy nyolc hónap alatt nevelődik náluk 120 kilósra egy disznó. S ez még nem minden: kérték az elnököt, hogy vegyen nekik 300 csirkét, mert a sertések körül rengeteg takar­mány elhullik, kárbavész. A 300 cshkéből 8,000 lett végül — egy fillér beruházás nélkül. Mindössze két esztendő telt el, s a szentlőrinci termelőszövetkezetben legutóbb 37 forintot ért már egy munkaegység. Most 40 forintot terveznek. Az asszonykanászok keresete havonta 2300—2500 forint. Több, mint a vasutas, ács vagy fogatos fér­jeiké. S mégsem ez a legnagyobb eredmény, ha­nem a község asszonyainak megváltozott élete. Emberek lettek ők is, akiknek okos dolog meg­hallgatni szavukat, véleményüket. Nemcsak azért, mert most már ők hozzák a több pénzt a házhoz. Ezek a nők egy uj életformát taposnak ki a falun. S nemcsak gyermekeket szül­nek, hanem uj igazságokat is. Most tanulják tőlük mások. Például azt, hogy egymást segíteni kell gondban, bajban, munkában. Ezt is a kanászbrigád kezdte el. Magduska a házát festette, s Paula, a brigád másik tagja, aki a környéken hires meszelé- si tudományáról, hívás nélkül elment segíteni. Ké­sőbb a falubeliek Magduskát látták Paula kertjé­ben kapálni. S ez nem a kölcsön visszafizetése volt. Dezséné meghallotta, hogy Kisfalvinera sok mun­ka szakadt a családi gondok miatt. Természetes, hogy segíteni kell neki. Először ezen is meghök­kentek az emberek, mint ahogy azon is, hogy ami­kor a brigád egyik tagja beteg lett, a többiek el­mentek hozzá főzni, takarítani, mosni a családjá­ra. Legyen meg mindenük — mondták. S ápolták társukat, amig csak fel nem épült, mig újra közé­jük tudott állni. A másik történet, amit mesélnek a faluban: az egyik férj nagyon rákapott az italra, rossz társaságba keveredett. Hetekig haza sem járt. Egy este meglesték az asszonyok. Hazavitték és beszéltek vele: miért kell, hogy róla pletykáljanak a faluban, eddig olyan boldog családi életet éltek ... A férj ma már nem csavarog. Akkor iszik, ha az asszony magától hoz neki a kocsmából. S ebéd­hez, vacsorához mindig van bor vagy sör az asz­talon. Különjárat Most kezdik megérteni a szentlőrinciek, hogy így. egymásra gondolva is lehet élni. S most már egyre kevesebbet csodálkoznak a brigád dolgain: akkor sem, ha együtt látják őket moziban, s hogy velük vannak férjeik, gyermekeik. Nem lepődnek már meg akkor sem, amikor egy vasárnap autó­busz állt meg a község közepén, rajta a tábla: kü­lönjárat. Kirándulni ment a kanászbrigád. Asszo­nyok, akik nemrég még a 20 kilométerre levő Pécsre sem mehettek be egyedül. Villamost, tro­libuszt, állatkertet még sohasem láttak. Dezse Béláné sem. Szegény lányként ment férj­hez — azt mondták róla, hogy szerencsét csinált. Tehetős, módos gazda lett az ura. Virradatra már megetette, megitatta az állatokat, megfejte a tehe­net, kitakarította az istállót és a házat. Mire az ura felébredt, odakészitette a friss vizet a mosdó­hoz, s ott várta szolgálatkészen, tiszta törülközővel a kezében. Tizenhat éven át minden reggel. S egy kezén megszámolhatta, hogy hányszor volt a vá­rosban, Pécsett. Amióta a brigádba lépett, elvégezte a nyolc ál­talános iskolát, s most a mezőgazdasági technikum­ba iratkozott. Mostanában sokat utazik Budapestre, s más városokba — legutóbb országgyűlési képvi­selővé választották. A kanászasszonvt. Miniszterek­kel, egyetemi tanárokkal tárgyal, tanácskozik, or­szágos ügyekben mond véleményt. Néhány éve még úgy illett Szentlőrincen, ha vendégek jöttek a házhoz, az asszony akkor szóljon csak. ha a férje kérdezi. S ne higgye senki, hogy csak Dezséné kö­rül fordult ekkorát a világ. A többiekkel is. "Megértik, hogyan akarunk élni" Kisfalvi Károlyné, a brigád vezetője nemrég kormánykitüntetést kapott, mások a brigádból szakmunkásvizsgára készülnek, tanulnak. Mind­egyikük élete része a nagy változásnak, a fordulat­nak. S az is, hogy most már férfiak, nők keresik az elnököt az irodán: protezsálja be őket a sertéste­lepre, ők is szeretnének jobban keresni. Erre mondja a képviselő asszony: — Komolyan mondom, végig sem tudom gondol­ni, hogy mi minden történt velünk egv-két év alatt. Mintha egész más világban élnénk. Egy ér­telmesebb világban. — S nem is gúnyolják már magukat a kanászság miatt? — Hol van az már! — Örülnek a jó keresetnek. S lassan azt is kez­dik megérteni, hogyan akarunk élni. S. J. Uj ofthont kapnak a cigányok A Szolnok megyei Nagykörű községben a Ti- sza-parton körülbelül háromnegyed százada áll fenn cigánytelepülés. Lakóit a Tisza áradása csaknem minden esztendőben száműzte a putrik­ból. A lakosság összefogásával most uj otthonhoz jut a településen élő 21 cigánycsalád. A község belterületén építenek nekik a szövetkezet, a köz­ségi tanács és a nőtanács segítségével uj lakáso­kat. Az első otthonok már elkészültek és a tél be- beálltáig az uj lakások nagy része felépül. Negyvenmillió gobelinöltés exportra Magyarország különböző részében 2,600 nő fog­lalkozik gobelinkészitéssel. A háború után maguk a gobelinkészitők határozták el, hogy összefognak, és 1954-óta háziipari szövetkezetben tömörülnek. Az országos jellegű gobelinszövetkezetnek Kókán e hímzés magyarországi őshazájában 900 tagja van, de Gödöllőn, Tóalmáson, Kál községben, Szecsőn, Dányban, Lőrinckátán és Zsámbokon is működik egy-egy részlege. A gobelin ismét divatba jött: a világ minden ré­szében szívesen viselik az elegánsan öltözködő nők az apró hímzésű gobelintáskákat, amelyekből ha­vonta több mint ezer készül a szövetkezetben. Egy­re többen rendelnek szalongarniturához is gobelin­huzatot. Egy szobagarnitura gobelinjeinek elké­szítésén négy-öt asszony hetekig dolgozik, csupán a kanapé hátlapját 4—6 hétig hímezik. Az egy év alatt exportra kerülő gobelinmunkák értéke eléri a húszmillió forintot. A gobelinhimzés sokféle le­het, a kézitáskák minden négyzetcentiméterén 225 öltés található, de akad ugyanilyen területen 64, vagy 16 öltés is. Mindent összevetve, a gobelin háziipari szövet­kezet a külkereskedelem közreműködésével egy év alatt nagyvenmillió öltést exportál. ‘Tetovált9 cipők Perunak - Rakamazról A Rakamazi Cipőipari KSZ korszerűen felszerelt üzemében 200 szakmunkás állítja össze a világ kü­lönböző tájaira induló díszes női cipők ezreit. Eddig 88,000 párat exportáltak. Nyugat-Németországba több mint 25,000 párat küldtek. A svájci nőknek csizmákat készítettek. Ez a lábbeli fehér talppal és 22 centiméter magas, puha szárral kerül forgalom­ba. A megrendelők között van Ghana is. Az afri­kai ország trópusi cipőket — mindössze 22 dekás könnyű topánkákat — kért Rakamazról. Eljutnak a rakamazi cipők Belgiumba, Hollan­diába és Arábiába is. Peruba különleges formájú “tetovált” felsőrészü női cipőket szállít a rakamazi ksz. összesen huszonegy női cipőtipust állít elő a szövetkezet és szállít a világ minden tájára. tmmmvwmmmmvwvvAxmuNAv MÉG A TANÍTÁS MEGKEZDÉSE ELŐTT 21 is­kolai tantermet adnak át Vasban s ugyancsak idén fejezik be 22 politechnikai műhely építési munká­latait. Ezenkívül öt 50 személyes és két 25 szemé­lyes óvoda, valamint 13 művelődési otthon, illetve klub nyílik meg az év végéig. ÚJABB LAKÁSOK készültek el Kazincbarcikán az egyik uj negyedben, a Harica-patak mellett. Rö­videsen az épülő kórház környékén, a kialakítandó főtér szomszédságában is elkészül 110 lakás, mely­be még az ősszel beköltözhetnek. C'KS NEMZETKÖZI SOLYMÁSZTALÁLKOZÓT ren­deztek augusztus második felében Kiskunfélegy­házán. A találkozóra német, dán és osztrák solv- mászokat is meghívtak. Ezzel egyidejűleg a helyi Kiskun Múzeumban nagyszabású solymászkiállitás nyílt. ‘ ♦HHWVHHHUHUHUHHHWWHHWWWV quillt iiimiiiiiii mii ii in min mi liiiuiii itt mm mi inni in iiiiiiiiit ii iiiMiiiit ii tii ii in im ii PAUL’S SHELL SERVICE ! GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | ! 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan { Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos 1 ' ni mi iiiiiiiiiiiuii ii iiimi! mu min i ni in mi ii i*MiiUEiiiiiiinin 11111111111111 ii iimi ii ni miiimiiii^ MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. iY. S_______________________________________r SZENTLŐRINCI ASSZONYOK

Next

/
Thumbnails
Contents