Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-12 / 37. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 12, 1963 [Mg egy törvény, amely megcsufolja az amerikai “szabadságot” Georgia déli állam fajelméleti követői között óriási a felháborodás. Napvilágra került, hogy a Georgia Egyetem két hallgatója, Charlayne Hun­ter 21 éves csinos néger leány és a fehér Walter Stovall 25 éves fiatalember között szerelmi érzel­mek fejlődtek ki és a két fiatal egymással házas­SctQA cl iCptitl. Georgia állam reakciós vezetői megszokott faj­üldöző életmódjukat törvényekkel erősítették meg, nyiíván attól való félelmükben, hogy a fehér em­berekben nem lehet teljesen megbizni, hogy állan­dóan négergyülöiők maradnak. így hoztak egy tör­vényt, amely büntetés terhe mellett megtiltja a né­ger-fehér házasságkötést. A két egyetemi hallgató tudva ezt, titokban tartotta az egybekelést." Csak miután Charlayne, az Egyetem egyetlen néger ta­nulója befejezte tanulmányait és miután már New Yorkban laknak és dolgoznak, került nyilvánosság­ra az ügy. Mr. és Mrs. Stovall ez év decemberében várják első gyermekük megszületését. Walternek még egy évi tanulmány van hátra. Eugene Cook, Georgia állami ügyésze kijelentet­te, hogy a Stovall házaspár nem élhetne együtt Georgiában. Az állami törvény a másutt kötött ve­gyesházasságot sem ismeri el érvényesnek. Az egyetem elnöke, 0. C. Aderhold ráduplázott, amennyiben nyilatkozatban fejezte ki “óriási meg­lepetését és megbotránkozását.” “A fajközi házasságot nemcsak az állam törvénye tiltja, hanem titkos házasságot az Egyetem sza­bályzata is ellenez”, mondotta. Az igazgató ur mind a két hallgatót kicsapta volna az egyetemről, ha tu­dott volna házasságukról. Ha a Stovall házaspár visszamenne Georgiába, azonnal letartóztatnák őket. Abban az esetben, ha a bíróság bűnösnek találná őket, az állam ügyésze mindkettőt 1,000 dollár pénzbüntetésre és 18 hó­napig terjedő börtönbüntetésre Ítélhetné. A szakszervezethez fordul segítségért “A fogorvost is üzleti szempontok irányítják”, Írja Szolyvai Károly, a newyorki Plaza Hotel alkal­mazottja, a szakszervezeti közlönyéhez beküldött levelében, arra a felhívásra, hogy a munkások ügyeljenek a bevásárlásoknál és ne hagyják magu­kat becsapni. “Tavaly kihúzta az egyik zápfogamat és mind­járt rábeszélt egy 215 dolláros foghid csináltatásá- ra. Amikor ezzel készen volt, addig beszélt, mig a hidat tartó két szélső fogra aranykoronát rendel­tem nála 205 dollár értékben. De ezután is csak tovább bizonygatta, hogy az eredeti hid megerő­sítésére további hidmunka szükséges, aminek 195 dollár az ára. Megelégszik, ha csak 600 dollárt kap tőlem mindenért. “Egész idő alatt ez a doktor csak egyszer mu­tatott némi emberi megértést, amikor arról be­szélt, hogy hi-fi zenegépet szereltet fel az irodájá­ban, a “hangulatot” érdekesebbé tenni. “Védtelenek vagyunk az ilyen gyakorlatokkal szemben és segítségre van szükségünk”, Írja Mr. Szolyvai s egy becsületes szakértő kijelölésére kéri a szakszervezetét, aki az ő ügyét kivizsgálná. MWWWMW*WW»tWWVWWWWWWWWW AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK országutjain 559 em­ber halt meg közlekedési balesetek következtében a Labor Day weekend alatt. Ezzel uj rekordot te­remtettek. Az 1962-es Labor Day ünnepi hétvégen 501 volt a halálesetek száma. OWWWVWW*VWWWW*WWW\VWWWWWWWVVW> j: AMERIKAI MAGYAR SZÓ \ 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. <' <> ;; Tisztelt Szerkesztőség! 1; • ; Én is hozzá akarok járulni az 1964-es nap- ;! tár előállításához. Mellékelek $..................-t. <; ;; j; ;; Kérem, hogy nyomtassanak részemre......... j; ;; példányt a naptárból. Mellékelek $............-t. !> !; Név: .................................................................... ;t !» j! !! Cím:............................................. .................... | < iwwiwwwwwwwmwwwwwwwwwwv ROY CORN A BÍRÓSÁG ELŐTT (Folytatás az első oldalról) Mindez nem mentette meg attól, vagy talán in­kább hozzájárult ahhoz, hogy még korábban, mint mások, akik megvetéssel viseltetnek emberekkel és azok jogaival szemben, eljusson a vádlottak pad­jára. A vád, amit most a 36 éves Roy Cohn ellen emeltek, hamis tanúvallomások (perjury) s az igaz­ságszolgáltatás gátlását célzó összeesküvés elköve­tését foglalja magában. A Roy Cohn és egyik ügy­védtársa ellen inditott eljárás egy korporációnak, a United Dye Corporation részvény manipulációi­nak kivizsgálásából ered. A korporáció gyanúba került négy tagjának egyike Roy Cohn ügyfele. A kivizsgálás eredményeként mind a négy korporá­ciós tisztviselő bevallotta bűnösségét, hogy saját részvényeik tőzsdei értékesítésénél csalásokat és törvényellenességeket követtek el. a hírnév és meggazdagodás érdekében nem volt tulérzékeny az eszközök válogatásában. Manón jo- csüszott karrierjének első felivelő utján, egyik üzleti vállalkozásból a másikba elegyedett. Ezekből busásan meggazdagodott, amellett állandóan ta^ja volt egy korporációs ügyvédi cégnek is. Egyik vesztett ügye volt a Fifth Ave. Coach Company pe­re a város ellen, amely azzal végződött, hogy az autóbusz járat New York városi közlekedési bizott­sága kezelésébe került és ezáltal az alkalmazottak szakszervezeti jogai is elismerést nyertek. A Magyar Szó mint érdekelt fél is figyelemmel kiséri a Roy Cohn ügy fejleményeit. Ugyanis Fábi­án Béla által lapunk ellen inditott perben, Fábiánt az a cég képviseli, amelynek Roy Cohn az egyik tagja. A kormányügyész azzal vádolja Roy Cohnt, hogy a kivizsgálás ideje alatt azon fondorkodott, hogy megakadályozza a meggyanúsítottak vád alá helye­zését. Ezt félrevezetéssel, hazugsággal, hamis állí­tással, megvesztegetési kísérlettel és fenyegetéssel igyekezett elérni. Az egyik tanút fenyegetéssel akarta rávenni, hogy első igaz tanúvallomását meg­változtassa. Ha a felsorolt vádakban Cohnt bűnös­nek találják és ha a törvényeket érdemszerüen alkalmazzák vele szemben, akkor 40 évi börtön és 36,000 dollár pénzbüntetés vár rá. A tárgyalás ide­jét még nem állapították meg. A Cohn ellen emelt vádak se nem meglepőek, se nem érdekesek. Az ilyfajta tevékenység min­dennapi jelenség abban a környezetben, amelyben ő él, amelynek neveltje és amelynek korrupt, tár­sadalomellenes. ragadozó életmódjának ..megvédé­sére és akadálytalan továbbmüködésének biztosí­tására készült fel, amikor pályáját kiválasztotta. Mint ügyvéd, nem az eltiprottakat védte, hanem maga is tiport. Nem az igazságot szolgálta, hanem az igazságot és jogot üldözte. Bár jól szolgálta az elnyomó uralkodó osztály érdekeit, izgága és pökhendi jelleme sokszor elra­gadta és ott is éreztetni kívánta fölényét, ahol már a hatalmasok tyúkszemét is érintette és erre ráfi­zetett. Amig az Amerikai Kommunista Párt letar­tóztatott vezetőinek tárgyalásain fitogtatta tehetsé­gét a kormány által fizetett besúgók vallatásánál, addig brilliáns ügyvédként dédelgették, akire nagy jövő vár. Amikor mint a McCarthy szenátor által vezetett állandó kivizsgáló bizottság főügyésze sze­repelt és az amerikai polgárok és intézmények tucatjai ellen vezetett rágalomhadjáratot, ország­szerte szenzációt keltett nyers kegyetlenségével. Ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egész országban évekig a McCarthyzmus nyomasztó, ter­rorizáló, minden demokráciát elnyomó, sötét lég­köre uralkodjon és bizonyos körökben ezt az ő ér­demének ismerték el. De csak az Egyesült Álla­mokban és csak azoknál, akik maguk is a hideghá­borút kovácsolták. Európában, ahová győzelemitta- san látogatott el kebelbarátjával, David Shine-al, megvetéssel és gúnnyal találkozott, a sajtó mind­kettőt nevetség tárgyává tette. Nem is maradtak ott sokáig. Röviddel azután Cohn a hadsereg vezetőit kezd­te kivizsgálni a McCarthy-bizottság előtt, mint fő kivizsgáló és jogi tanácsos. Itt már átlépte azt a határt, ami cinkosok között megengedhető. A sze­rencse ellene fordult. Vádolták, hogy bosszút es­küdött a hadsereg ellen, mert barátját Shine-t be­sorozták és nem kezelték kivételesen. Ez okozta vesztét. A sajtóban megindult a hadjárat ellene és rövidesen lemondott a bizottságban elért magas tisztségéről. Itt került először ellentétbe Robert Kennedyvel, aki csak mint helyettes jogtanácsos szerepelt a bizottságban. A törvénnyel bajbakerült Cohn most minden mérgét a törvényhatóság képviselői és burkoltan régi ellenfele, a jelenlegi igazságügyminiszter ellen fordítja. Körömszakadtáig védi ártatlanságát — és vádol. Vádol mindenkit, hogy 11 éve vezetnek elle­ne bosszúhadjáratot, “vendettát.” Be fogja bizo­nyítani, hogy ez mind személyes bosszuállás azok részéről, akik alatta álltak, amikor “vezető ember voltam az igazságügyi minisztériumban és a sze­nátusi albizottságnak főtanácsosa.” Most Mr. Cohn panaszkodik, hogy évek óta követik, zaklatják, vizs­gálják, hogy ellenfeleinek a bosszúvágy és “politi­kai megtorlás” a céljuk. Ha tárgyalásra kerül az ügy, ellenfeleinek nem lesz könnyű dolguk. Mr. Cohn minden tehetségé­vel fog harcolni, hogy ő legyen a győztes. De szol­gáljon elégtételül, hogy most ő van a vádlottak padján, a mccarthyzmus áldozatai helyett, akiket valamikor ő segített odajuttatni. Jellemző Roy Cohn viharos életpályájára, hogy Megszüntették a faji elkülönítést A Harry Bridges vezetése alatt álló nyugat.' partvidék rakparti munkásainak uniójában már régen együtt dolgoztak a néger és fehér szakszer­vezeti tagok. Csak egy lokál, a Portland, Ore.-i, nem vett fel néger munkást a tagjai közé. Dolgoz­tak ugyan néger rakodó munkások, de csak ideig­lenes alapon, amikor sok és sürgős volt a munka. Az International Longshoremen’s and Warehouse­men’s Union vezetősége most intézkedett, hogy a portlandi lokál vegye fel tagjai közé azokat a né­ger munkásokat, akiket a munkáltatók kisegítő munkásként rendszeresen alkalmaztak. Nem kell a feltételekhez kötött amerikai segítség Nehru, India miniszterelnöke levélben értesítet­te Kennedy elnököt, hogy hajlandó visszavonni ké­relmét a Bokaro-acéltelep ügyében, amelynek fel­építéséhez az Egyesült Államok segítségét kérte. A washingtoni kongresszusban éles vita fejlődött ki ebben a kérdésben és aug. 22-én elfogadtak egy indítványt, amely kizárja ennek a kormánykezelés­ben levő acélműnek a “külföldi segélyalapból” va­ló segélynyújtást. A szenátus még nem döntött az előtte levő hasonló javaslat felett. A Bokaro- acél­művek felépítése amerikai elgondolás volt, hogy ezzel ellensúlyozzák a más államok által Indiának nyújtott gazdasági megsegítés propaganda hatását. De mivel mint köztulajdon és nem mint magántu­lajdon épülne fel, a politikusok ellenzik a segély­nyújtást. A Szovjetunió a Bhilai tartományban fel­épített acélműhöz nyújtott segítséget, s ezen kívül Anglia és Nvugat-Németország is hozzájárultak In­dia ipari fejlesztéséhez gyárak felépítésével. Az indiai parlamentben mondott beszédében Nehru állást foglalt a nagyfeszültségű rádió adóál­lomás ügyében, amiről egyezmény jött létre India és az Egyesült Államok között, s amelynek értel­mében a Voice of America naponta három órán át közvetítene rajta. Miután az egyezményt baloldali körökben élesen ellenezték, mivel “külföldi propa­ganda közvetítése India területéről” nem egyezik India el-nem-kötelezettségi politikájával. Nehru ilyen irányban akar az egyezményen változtatni. Kijelentette, hogy nem volt tudatában a következ­ményének az aláírás előtt és ha nem lehet az egyez ményt “radikálisan megváltoztatni, akkor megle­szünk nélküle is.” A "CSIRKE-HÁBORÚ" lesz a tárgya annak a hét napra tervezett kihallgatásnak Washingtonban, amit szövetségi áruszakértők tartanak annak a meg állapítására, hogy milyen importcikkek vámját emeljék, ha a Common Market országok visszauta sitják az Egyesült Államok követelését, hogy szál­lítsák le az amerikai csirke vámját. _ A/WGRIKAI —» r y/fczt/ifGcr­Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Mimién más külföldi országba egy évre $12, félévre $f .50.

Next

/
Thumbnails
Contents