Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-29 / 35. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 29, 1963 Victor Perlő: Fidel Castro nagyszerű beszéde Fidel Castronak a Szovjetunióban történt látogatása alkalmával a rádión és televízión tett jelentése. rendkívüli politikai jelentőségű. Legalapvetőbb kijelentése ez: "Jelenleg a biztonság a legjellemzőbb országunk általános helyzetére, ellentétben avval a veszélyállapottal, amely forradalmunk első napjaiban fenyegetett és amellyel szembenéztünk az Egyesült Államok közvetlen támadása alkalmával." Ez a junius 4-én elmondott beszéd megadta a kegyelemdöfést annak a washingtoni stratégiának, amely a szigetország elpusztítása céljából szakadást igyekezett kiprovokálni Kuba és a Szovjetunió között. Októberben, amikor Mr. Kennedy kénysze- ritve volt, hogy az utolsó percben megmásítsa a tervbevett támadást, a sajtó és a rádió még javában dicsekedett a U.S. győzelmével és kárörvendve beszélt arról, hogy a Szovjet állítólag védtelenül hagyta Kubát és igy Castrónak bármely percben vége lehet, vagy szakíthat a szocializmussal. A propaganda-özön ideiglenesen hatásos volt az Egyesült Államokban, Más, távoli országban is, ahol jobban kellene, hogy ismerjék a tényeket, Kuba kárára kötött “müncheni egyezmény” tévhitét kezdték terjeszteni. Ez a propaganda sok kubait — aki nem tartotta sokra az egyezségekben tett ígéreteket és nem ismerte a való tényállást — meglehetősen megtévesztett. Az események azonban hamarosan bebizonyították, hogy az erős Kuba—Szovjet állásfoglalás megakadályozta a támadást és tudatára ébresztették a U.S. vezetőit arra, hogy a Szovjetnek a megtámadott országok iránti szolidaritása nem üres ámítás és hogy kényszerítve vannak a kommunizmussal való egymás mellett élésre, különben elpusztulnak. Világossá vált, hogy a Kruscsev—Kennedy megállapodás valóságos kiegyezés volt, melyben Kuba volt a legfőbb nyertes. Fidel magától Kruscsev miniszterelnöktől tudta meg a még nem ismert részleteket s igy módjában volt a “München”- vádra válaszolni: “A szovjet nép beleegyezett abba, hogy nagy áldozatot hozzon. Habozás nélkül tették ki magukat a veszélynek országunk kedvéért. A párt és a kormány részéről tanúsított eme szolidaritás teljes egészében nyilvánvalóvá lett. (Az imperialisták) tovább folytatták agresszív terveiket, amely azt eredményezte, hogy a teljes megfutamodás előtt álltak. Mit nyertek az ellenünk indított támadásból9 Aláásott tekintélyt, egy csomó fejfájást és azonkívül még sokszáz millió dolláros kiadást. Ki szenvedett vereséget? ők. Ki győzött? Mi győztünk.” Legyen ez jó lecke az “ultra-forradalmárok”- nak, akik arra számítottak, hogy dr. Gastro szövetségesük lesz a Szovjetunió és a világ kommunistáinak becsmérlésében. A megerősített Kuba— Szovjet egység megerősíti a kommunisták egységét mindenütt: "Vállvetve a nemzetközi kommunista mozgalommal, folytatni fogjuk küzdelmünket. Az imperialisták őrültek, ha azt hiszik, hogy csak egy centiméterrel is el tudnak mozdítani bennünket a szocialista tábortól... Kommunisták vagyunk... Végcélunk szorosan összefügg a világ kommunistáinak, az egész kommunista mozgalomnak, a kommunista forradalomnak végcéljával.. A kommunista forradalom eljövetele teljesen elkerülhetetlen." Annak a felismerése, hogy Kuba meglehetős biztonságban van, azt jelenti, hogy az erőket valóban a társadalom szervezkedésére és a gazdaság fejlesztésére lehet összpontosítani. Ezt tartván szem előtt, dr. Castro lelkesedését fejezte ki mindazok felett, amiket a Szovjetben látott. Mint más, fejletlen ország képviselőjét, leginkább a szovjet nép által elért magas életszínvonal érdekelte, mely jó életet biztosit mindenki számára. Elragadtatással beszélt a nagyszerű vízmüvekről és összehason litotta a ragyogó kievi Metrót a “newyorki sötét piszkos és ördögien zajos subway”-val! Mély hatást tett rá “elsősoi'ban a nép. . . óriások nemzete. . . osztálynélküli társadalom... az emberek rendkívüli lelkesedéssel dolgoznak... a kötelesség tudata.. . a szervezkedés magas színvonala.” Arra buzdította honfitársait, hogy tegyék magukévá ezeket a szocialista standardokat a Szovjet által tanított technikával egyetemben. Hozzák helyre az egyenlőtlenséget, vessenek véget a rend- szertelen gazdálkodásnak, irtsák ki gyökerestől a lomhaságot és a pazarlást. “Meg kell tanulnunk a helyes munkálkodást, a munkaszervezést és főképp a nekünk nyújtott segély helyes felhasználását.” Meleg szávakkal ecsetelte a Szovjet által nyújtott gazdasági segélyt és elutasította azt a vádat, hogy a “kommunista táborban fennálló nézetelté rések”-kel kapcsolatban a további támogatás ellenében több engedményért alkudozott. Kijelentette, hogy a szovjet kormány kezdeményezte a kubai cukor árának felemelését. Hosszúlejáratú szerződés szerint, a Szovjetunió 4 centet fizetett a cukor fontjáért, amikor a világpiaci ár 2.7 cent volt és amikor a szocialista országoknak nem volt szükségük cukorra. Amikor a cukor vi- lágpiaci ára felment, a kubai delegáció úgy vélte, hogy igazságos lenne, ha a Szovjetunió továbbra is a szerződésbeli 4 centet fizetné. De “Kruscsev elvtárs kijelentette, hogy 6 centávót fognak fizet ni. . . Kuba gazdaságának érdekében, melyet elv alapon tesznek, hogy megmutassák a Szovjetunió és Kuba közötti gazdasági viszony igazi jellegét.” Mialatt rámutatott a U.S. milliárd dolláros vesz teségére, melyet a gazdasági zárlat s a megdrágul) cukor eredményezett, ugyanakkor dr. Castro kon* truktiv ajánlatokat tett a U.S.—Kuba közti keres kedelem helyreállítására. Beszéde, más fej lemé nyekkel együtt, lényegesen megkönnyíti, hogy Amerika népe sürgesse a forradalmi Kubával valc normális, kölcsönösen előnyös gazdasági és diplo máciai kapcsolatok helyreállítását. Búcsúztunk Bebrits Lajostól Az amerikai magyarság is örökre szivébe zárja emlékét j Budapest, 1963 augusztus 13. (A Magyar Szó budapesti tudósitójától) Ma, kedden délután búcsúztatta Bebrits Lajos elvtársat Budapest népe, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormánya a Kerepesi úti nagytemetőben, a munkásmozgalmi hősök Panteonjában. Mint ismeretes, Bebrits elvtárs 1949-től 1956-ig a forradalmi kormány tagja volt, mint közlekedési és postaügyi miniszter. Ezrek jelentek meg Bebrits elvtárs temetésén, köztük régi harcos társai, az Egyesült Államokból hazatelepedett magyarok, barátai, tisztelői. A Párt és kormány részéről megjelentek: Nemes Dezső elvtárs, a MSZMP politikai bizottságának tagja, Nógrády Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, dr. Nezval Ferenc ig. min., a Közp. Biz. tagja, Kiss Árpád, a Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Megjelent Bebrits elvtárs gyászoló családja, felesége és leánya, Bebrits Anna, aki apja nyomdokain haladva szintén kiváló munkát végez, mint a Népszabadság ismert belső munkatársa, külügyi szakértője. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter búcsúbeszédében többek között ezeket mondotta: — Olyan kommunistától veszünk búcsút, aki egész életét a munkásmozgalom nagy ügyének szentelte, aki erejét nem kiméivé, fáradságot nem ismerve, példaiputatóan dolgozott. Gazdasági éleMAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $........*............-f Név: .................................................................. Cim: .................................................................. [ Város:..........................................Állam:____ * tünk nagy tudásu, tehetséges, szerény és szorgalmas vezetője volt, mindig a munka első sorában haladt, s készséggel vállalta a legnehezebb feladatokat is. Ezután az elhunytnak itthon és külföldön kifejtett munkásmozgalmi tevékenységét méltatta, majd a második világháborúban tönkrement magyar vasúti közlekedés helyreállításában szerzett érdemeiről szólt. ■— Nagy része volt abban — mondotta —, hogy szétzilált közlekedésünket, úthálózatunkat viszonylag rövid idő alatt helyre tudtuk állítani,- s ezzel megindulhatott az ország gazdasági életének újbóli, egészséges vérkeringése. Kiemelkedő munkásságának eredményeit a párt és a kormány nagyra értékelte, s több ízben magas kitüntetést kapott. Emlékét úgy őrizzük meg, mint a nép, a párt és a szocializmus ügyéhez hü, igaz kommunistáét. Bebrits elvtárs régi harcostársai, barátai és az amerikai magyarság nevében, amelyhez élete utolsó pillanatig szoros szálak fűzték. Gyetvai János köszönt el a munkásság kiváló harcosától: “Nemcsak néhányunknak nevében, akik négy évtizeden keresztül harcos társai és barátai voltunk, hanem az egész amerikai magyarság nevében is, amellyel nyolc éven át vívta harcait a magyar Horthy-fasizmus és amerikai imperializmus ellen egyformán, búcsúzunk Bebrits Lajos elvtárstól azzal, hogy egész életében igaz ember, bátor forradalmár, harcos kommunista volt, bármerre, bármely országba vetették a forradalmak hullámai. Ma, a kommunizmus születésének nagy korszakában egy ember életét ennél magasabbra és nemesebbre értékelni nem lehet. Most van 40 esztendeje annak, hogy tagjává vált a Kommunista Pártnak és azóta a marxizmus-leninizmus töretlen vonalán vívta mindenütt bátor harcait. Kora ifjúságától kezdve harcolt a román bojárok uralma ellen, a román és magyar nép szabadságáért. Ezért több Ízben börtönbe vetették, majd kiűzték Romániából. Az Egyesült Államokba került, először Cleve- landban telepedett le s autógumi gyárban dolgozott. Azonnal kapcsolatot teremtett az ott élő 50 ezer főnyi magyar munkássággal és ebben az időben fő figyelmét, harcát a Horthy-fasizmus ellen fordította. Mint az Uj Előre akkori szerkesztője éles cikkekben támadta a magyarországi ellenfor radalmat, mozgósította ellene az amerikai magyar ságot, e mögé a harc mögé sorakoztatva az Ame rikai Kommunista Párt zászlaja alatt harcoló leg öntudatosabb amerikai munkásságot is. Tanító szervező, mozgósító erejű cikkei mellett számtalar előadást tartott, végig járva az Egyesült Államol mindazon városait, falvait, bánya- és acéltelepeit ahol magyar dolgozók éltek, eredményes szerve zői munkát is végezve. Amikor pedig a Horthy fasizmus nagyarányú kísérleteket tett arra, hogj maga mögé állítsa az amerikai magyarságot s meg nyerje az amerikai imperializmus támogatását is az amerikai magyarság minden fasiszta kísérlete) szétzúzott. Ezekben a harcokban is vezető szerepet játszott Bebrits Lajos. Dr. Gyetvai részletezte, hogy a nagy kapitálist; válságok idején miért hoztak deportálás! Ítélete Bebrits Lajos ellen. Csak a nagyerejü tiltakozó mozgalom hatásár; kapott szabad választási lehetőséget. így kerül) a szovjet kormány meghívására a Szovjet unióba és egész 1945-ig ott segített minder erejével és még nagyobb lelkesedésével épiten a szocializmust. Később szembekerült a személy kultusszal, súlyos szenvedéseken is ment keresztül de ez sem törte meg: megingathatatlanul hü ma radt a marxista-leninista párt hamisítatlan vonala hoz. Amikor 1945-ben a szovjet hadsereg segítségéve a fölszabadított Magyarországba végre visszatér hetett, itt segített építeni a szocializmust. 1949-tő 1956-ig közlekedési és postaügyi miniszter volt. D< rengeteg elfoglaltsága mellett sem feledkezett mej soha, egy pillanatra sem az amerikai magyarság ról. Innen is élete szinte utolsó pillanatáig küldöz gette cikkeit és lelkesítette az amerikai magya. dolgozókat: nézzétek, ime a régi szolgahaza he lyett épül a magyar nép uj, szabad, boldog hazája Sürgette azt is, hogy törlesszük le nagy törté nelmi adósságunkat az amerikai magyarsággá szemben: írjuk meg történetét. íme igy tárulkozott ki és vált teljessé nemes é, gazdag tartalmú forradalmi élete. Ennek a nagy küzdelemnek volt harcosa Bebrit. Lajos elvtárs és ezzel zárjuk szivünkbe, örök em lékezetünkbe nevét és emlékét.” A MAGYAR SZÓ ELÖFIZETÖLE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! ^ - 11 I I ZI I í ^ t l'l i i 'i i \ t"T’T T T"T‘T r "T"T'y t■■■ ■»' r-ryrT'TW't "f» #4
