Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-29 / 35. szám

2

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, August 29, 1963

Orvosok csoportja támogatja a ieáicare-javaslatol

Az American Medical Association fennállásának hosszú történetében már számtalanszor foglalt állást olyan népszerű javaslatok ellen, amelyek megvédik a kisjövedelmű dolgozó nép érdekeit. Meglepő módon ellenzett mindig úgy közegészségi ügyeket, mint az egyének egészségügyi ellátását felkaroló terveket, holott nemcsak a fennkölt orvosi etika, de a józan ész is megkivánja a társadalom széles rétegeire kiterjedő gondoskodást. Az AMA nem minden tagja ért egyet evvel az állásponttal, de a legtöbb orvos nem kockáztatja meg, hogy szembeszálljon a nagybefolyásu orvosszervezettel különvéleményének nyilvánításával.

Mégis vannak orvosok, akik mernek megszólalni felebarátaik érdekében és bátran nyilvánítják az AMA-vel szembeni ellenvéleményüket. Ilyen 31 kiváló orvosból álló csoportot képvisel a Physicians Committee for Health Care Through Social Security, akiknek legtöbbje tagja az AMA-nek is.

Ezek az orvosok nem értenek egyet az AMA álláspontjával, mely elitéli a King-Anderson öregkori kórházi, ápolásbiztositási javaslatot és meggyőző érvekkel kimutatják az AMA álláspontjának ferdeségét. Szemelőtt tartva az öregkoru paciensek érdekeit, rámutatnak arra, hogy a társadalmi kór- házbiztositás keretén belül az orvos sokkal szabadabban írhatja elő a beteg számára legmegfelelőbb kezelést. Jelenleg “az öregkoruak rettegnek a kórházi kezelés katasztrófának tekinthető költségeitől”, jelentette ki ez a bizottság. Nyomtatványt adtak ki, amelyért bárki irhát az orvosbizottság címére: Room 508, Mills Bldg., 704 17th St., N.W. Washington 6, D. C. A nyomtatvány cime: “Why Physicians Support Hospital Insurance for the Aged”. Ebben lefektetik azokat az érveket, amelyekkel támogatják a King-Anderson-javaslatot. Ajánlatos mindenkinek felhívni rá orvosa figyelmét. Erre nagy szükség van, mert nem sokan tudják, hogy az AMA, melynek kötelékébe a legtöbb orvos tartozik, százezreket költ minden évben reakciós politikusok támogatására, akik megválasztásuk után hivataluk minden befolyásával támogatják az AMA népellenes álláspontját.

Egészségbiztosítási javaslat

Egy országos, előrefizetett egészségügyi biztosi- tásra nyújtott be javaslatot John D. Dingell demokrata képviselő, melyhez mindenki jövedelme arányában járulna hozzá. Ennek ellenében a befizető és hozzátartozói teljes egészségügyi ellátásban részesülnének, beleértve a rendes orvosi ellátáson kívül a specialisták, a fogorvosi ellátás, a kórház, az otthoni betegápolás és egyéb szükséges orvosi szolgálatot.

Dingell képviselő támogatja a kormány “Medicare” javaslatát, de az a véleménye, hogy átfogóbb, mindenkire kiterjedő biztositásra van szükség. így nyilatkozott: “A jelenlegi egyéni biztositásra alapozott orvosi ellátás rendszere elavult. Ez a rendszer abból áll, hogy a szegénysorsuak állami vagy privát jótékonyságra szorulnak, a kenyérkeresők előre nem látható és gyakran részükről anyagilag nem fedezhető költségekkel vannak megterhelve, a jómóduaknak pedig aránytalanul nagy számlákat nyújtanak be.” Amellett, a -benyújtott javaslat, ha megszavazzák, egyformán ad jogot mindenkinek az orvosi ellátásra, nem számit jótékonyságnak és mindenki maga választhatja orvosát, illetve betegét.

Miért no az ifjúkori bűnözés

A széleskörű munkanélküliség nemcsak a felnőttekre van erkölcsrontó hatással, hanem még sokkal fokozottabb mértékben az ifjúságra. Joseph

P. Clark demokrata szenátor figyelmeztetett az ifjúságot érő jóvátehetetlen veszedelemre, amikor az ifjúsági bűnözés megakadályozását célzó kormányprogram három éves meghosszabbításáért érvelt.

Clark szenátor nagyon helyesen megállapította, hogy “a bűnözés csak egyik kórjele annak a széleskörű nemzeti betegségnek, amelyet ifjúkori munkanélküliségnek nevezünk. A munkanélküliség

és a velejáró kilátástalan, céltalan és üres élet az, amely sok fiatalból csavargót formál és a bűnözésbe kergeti.”

A kormánynak ez az ifjúsági programja útmutató szándékú, melyben az alkalmazási, iskolázási, szakképzési, egészség- és testedzési téren, valamint társadalmi munkával 16 városban uj és kiterjesztett terveket valósítanának meg.

Helyes, hogy az elnök és a kormány komolyan foglalkozik evvel a súlyos kérdéssel, de a feladat igazi méretéhez képest édes-kevés az ilyen 16 városban történő minta-megoldás. Ha számításba vesszük, hogy a serdülő fiatalsággal a munkáskezek száma évről-évre növekszik, mig a munkaalkalom egyre csökken, akkor azt mondhatjuk, hogy nesze semmi, fogd meg jól.

Augusztus 23 európai visszhangja

Európa fővárosaiban tartózkodó amerikai polgárok személyesen és aláirt, petíciókkal látogatnak el az amerikai követségekre, hogy támogatásukat fejezzék ki az augusztus 28-iki Washingtonban lefolyó néger egyenjogúsági felvonulás iránt.

Párizsban James Baldwin 9 iró vezetésével kb. 100 amerikai művész vonult a követség épületébe és 400 aláírást tartalmazó kérvényt nyújtott át az ügyvivőnek. Postán külön 550 aláírást tartalmazó levél érkezett. Londonból, Rómából, Brüsszelből érkeznek hírek, hogy amerikai polgárok meglátogatták követségüket, ahol Ígéretet kaptak, hogy az átnyújtott petíciókat eljuttatják Washingtonba.

•

New Yorkban Wagner polgármester kijelentette, hogy személyesen résztvesz a washingtoni tüntetésen. Augusztus 28-át “Munka és Szabadság Napjá”- nak nevezte ki és felszólitotta a polgárokat, hogy “teljes szívvel támogassák a felvonulás békés céljait.”

•

Plaquemine, La. — Ebben a 8,000 lakosú helységben a vezetőség letartóztatásokkal felelt a néger polgárok békés tüntetésére. Három napon keresztül 150 ember vetettek börtönbe, köztük 30 8—12 éves gyermeket, akik felnőtt ifjak vezetésével “Freedom” dalokat énekeltek a községháza előtt. A négereknek több sérelmük van, de a legfontosabb az. hogy az általuk lakott utcákat a községi vezetőség nem ismeri el a községhez tartozónak. Ezzel megfosztják a néger polgárokat a szavazati jogtól és olyan közellátástól, mint villanyvilágítás, rendőri védelem, csatornázás, stb., amit a párhuzamosan haladó utcák megkapnak. A letartóztatottak között van James Farmer, a CORE országos igazgatója, de nem hajlandó 300 dollár óvadékot letenni.

Csirke az, akárhogy nézzük is

Amerika és az európai közös piac államai között fennálló “csirkeháboru”-nak furcsa fejleményei lettek Németországban. Amióta a közös piac egyezménye felemelte az amerikai csirke behozatali vámját 4.8 centről 13.43 centre, a nyugatnémet baromfikereskedők elvesztették legfőbb beszerzési forrásukat. Az egyik szemfüles kereskedő megtudta, hogy a felemelt vám csak a nyers, fagyasztott baromfira vonatkozik, a részben elkészített pani- rozott vagy fűszerezett árura már nem.

Nagymennyiségű amerikai baromfit rendelt, ami csak annyiban különbözött a régi szállítmány tartalmától, hogy ezúttal enyhén fűszerezett volt. Ám a Rotterdamba érkező rakomány vámvizsgálatánál egy francia vámőr azt állapította meg, hogy a szállítmány tartalma nem félkész élelmiszer, amint a szállítólevélen feltüntették, hanem csak közönséges csirke.

Ezt követte számos sürgönyváltás Párizs és Bonn között, de a végeredmény csak az maradt, hogy a szakértők kijelentették: Csirke az, akárhogy nézzük is. Engesztelésképp a hatóságok 90 napi határidőt adtak, hogy a már megrendelt baromfit leszállíthassák.

A kubai kapcsolatok ujrafeivételét követelik

A nyugati országrész 13 államát képviselő Fiatal Demokraták 3 napos nagygyűlést tartottak Berkeley, Californiában. A megszavazott 32 különböző határozati javaslatban sok olyan fontos kérdésben foglaltak állást, mely éles politikai meglátásukról és a mai valóságnak megfelelő haladó szellemű beállítottságról tesz tanúságot.

Javasolták a Kubával való diplomáciai kapcsolat megújítását, a NATO és a Varsói Szerződés országai közt a megnemtámadási egyezményt, és az amerikai csapatok visszavonását Vietnamból.

Határozatban követelték a House Committee on Un-American Activities megszüntetését, a McCar- ran biztonsági törvény érvénytelenítését és a Me Carran-Walter bevándorlási törvény átdolgozását.

A delegátusok nyomatékosan javasolták, hogy Kennedy elnök vonja vissza a Kubára és Kínára szóló utazási tilalmat és léptessen életbe szövetségi bizottságot, mely a szavazójogok védelmének ügyét szolgálja.

Elitélték a John Birch Society, az Americans for Constitutional Action és a Christian Anti-Communist Crusade reakciós szervezeteket. Támogatásukat fejezték ki az aug. 23-i polgárjogi felvonulás iránt és javasolták, hogy a szövetségi kormány nagyszabású szavazó-nyilvántartási kampányt kezdjen. Elitélték a kötelező egyeztetést a munkaügyek ben és kérték a halálbüntetés eltörlését úgy állami, mint szövetségi bűnügyeknél.

Ezek a fiatal demokraták több érettségei mutatnak, mint az u.n. “érett” politikusok, akik a régi pártok vezetőségét alkotják. Remélhetőleg első hírnökei annak a szükségszerű változásnak, mely elkerülhetetlen az ország politikai életében.

A haltenyésztés védelme

Az emberi táplálkozásban fontos szerepet foglalnak el a halak és egyéb tengeri ételek. A jövő generációk táplálására egyre inkább szem előtt tartják a tenger növény- és állatvilágának további kikutatását. A jelen helyzetben azonban az U.S.- ben sajnálatos hiány állt be ezen a téren, mivel a legutóbbi tiz évben 31 ezerrel esett a foglalkozásbeli halászok száma. Ennek következtében a hal értékesítése terén Amerika a világpiacon a Szovjetunió, Kina, Japán és Peru után az ötödik helyre került.

Különösen nagy szükség van olyan tanulmányokra, amelyek a vegyszereknek, mosószereknek és ipari salaktermékekeknek a hal kikeltésére és táplálására való káros hatását igyekeznek kiküszöbölni. Ilyen irányú beruházásról gondoskodik a szenátus által elfogadott javaslat, amelyet Ralph W. Yarborough demokrata szenátor nyújtott be és amely a következő öt évre 5 millió dollárt utal ki azoknak az államoknak, amelyek megfelelő halvédelmi és tenyésztési programot dolgoznak ki.

Amerikai “uj-gyarmat” - Kanada

Andrew Lamorie, kanadai iró, könyvet irt ezzel a címmel: “How They Sold Our Canada to the USA.” Adatokkal világit rá élesen az iró arra, hogy az amerikai tőke, amely mint egy nyugtalan féreg, mindig keresi, hova fészkelheti be magát, hogyan honosította meg Kanadában is uj-gyarmati politikáját és kizsákmányolását. Rámutat az iró, hogy ha használ is az amerikai ipari- és finánctőke más módszereket Kanadában, lényegében ottani tevékenysége semmiben sem különbözik attól, ahogyan a dél-amerikai államokban, Venezuelában vagy Chilében veszi birtokába a profitot nyújtó adottságodat.

Megtudjuk a könyvből pl., hogy amerikai kapitalisták zsebelik be a Kanadában kisajtolt profit felét; hogy amerikai tulajdonosok kezében van Kanadának 50 milliárd dollárra rugó értéke; hogy a superprofitot nyújtó kanadai kőolaj, gáz, vegyipar, autó és bányaipar 60 százaléktól 100 százalékig menő kitermelését amerikai korporációk végeztetik.

“Hegyekbe tornyosuló vasérc mennyiséget vájunk ki és szállítunk a határon túlra, amelyért mi (kanadaiak) 10 dollárnál kevesebbet kapunk tonnánként. Cserébe automobilokat vásárolunk vissza, felszereléseket és mindenfajta gépeket és ezekért

1,000 dollárt és néha többet fizetünk tonnánként”, mutat rá a gyarmatositási gyakorlatok lényegére.

Az év elején a Diefenbaker-kormány és Wall Street között történt összecsapás hátterére is világot vet Mr. Lamorie. Könyvének részleteiből egyszerre megvilágosodik az olvasó előtt ennek a nemrégi keletű szónak, az “uj-kolonializmus”-nak igazi háttere.

A/WGRIKAI w

Published every week by Hungarian Word, Inc.

130 East 16th Street, New York 3, N. Y.

Telephone: AL 4-0397

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y.

Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50.

, - RÍ