Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-07 / 6. szám
AMERIKAI JlAblAR atu — A ^ VJ.» MENNYIT JÁRNAK MOZIBA, SZÍNHÁZBA, MÚZEUMBA? Az országban 4,522 mozi és 32 színház működik. — A múzeumok 841 kiállítást rendeztek. — 9,000 hallgatója van a szabadegyetemeknek BUDAPEST. — Hogyan fejlődnek Magyarországon a kulturális igények? — erre a kérdésre felel a Központi Statisztikai Hivatal. A népesedésstatisztikai főosztályon elmondták, hogy a népművelési lehetőségek igénybevétele alapján az országrészek között általában ugyanaz a sorrend, mint az iskolázottság tekintetében. Napilap vásárlásban, a könyvtári olvasók, a rádió- és televízió-előfizetők számának alakulásában, a mozi, a hangverseny és a műsoros estek látogatásában a Dunántúl vezet. A könyvtári kölcsönzésekben, a színház, a cirkusz, az ismeretterjesztő előadás és a múzeumok látogatottságában az északi megyék állnak az élen. Az Alföld a legtöbb népművelési területen a harmadik helyet foglalja el a három országrész nemes versenyében. Az egyes megyék adatait összehasonlítva, Győr-Sopron, Komárom és Vas megye a népművelés legtöbb területén vezető helyen áll. Ezekben a megyékben a lakosság iskolai végzettsége is magasabb szintű. Egy évben átlagosan 14-szer látogattak moziba 1961-ben az ország 4522 mozijában mintegy 900 ezer előadást tartottak 135 millió néző előtt. Egy-egy lakos átlagosan 13-szor volt moziban. Magyaroiszágon a települések 87 százaléka rendelkezik mozival. Az alföldi községekben több a mozi, mint a Dunántúl vagy Észak-Magyarország falvaiban. Az ezertől ötezerig terjedő lakosságszámú községekben 100 közül 95-ben, az ezernél kisebb lakosságú településeken azonban csak 75- ben van mozi. A községi mozik 87 százaléka keskenyfilmes. Az ország 244 szélesvásznú mozija közül 50 Budapesten, 80 a városokban és 114 a községekben működik. 1958 óta a mozik száma egyes területeken, főként a városokban — a gyengébb technikai felszereltségü keskenyfilmes mozik egy részének megszüntetése miatt — csökkent. A látogatók száma — feltehetően a televízió elterjedése következtében — az utóbbi években csökkent, különösen Budapesten, Debrecenben, Heves, Komárom és Pest megyében. Az egy lakosra jutó mozi látogatások száma azonban még így is Debrecenben, Budapesten és Komárom megyében volt a legmagasabb. Érdeke^ adatokat tudnak mondani a statisztikusok a színházba járásról is. 1961-ben az ország 32 színházában 13,220 előadást tartottak és 6.2 millió látogatója volt. 333 forint mozira, színházra 1961-ben a munkás- és alkalmazotti családok kulturális kiadásainak egyötödét (átlag 333 f'o- linloH, a parasztcsaládok csaknem kétharmadát (átlag 141 forintot) fordították színházra és mozira. 1961-ben az alkalmazotti háztartások több mint fele, a munkások 45 százaléka, a parasztcsaládok alig több mint egytizede fordított száz forintnál többet színházra és mozira. A mun kas- parasztcsaládok körében kevés azoknak a száma, akik színházra, mozira egész évben nem költöttek semmit. A parasztcsaládok 20 százaléka 1961-ben nem volt egyetlenegyszer sem moziban vagy színházban. So-an keresték fel a múzeumokat is. 1961- l>en az ország 98 múzeumában 841 kiállítást ren- de/.te*. A múzeumlátogatók száma meghaladta a négymilliót. 1961-ben tehát 100 lakosra 40 múzeumlátogató jutott. Az elmúlt években Borsod, Csöngrád, Fejér, Komárom, Nográd és Pest megyében létesült uj muzeum. 1961-ben egy múzeum átlagosan kilenc kiállítást rendezett. — Legtöbbet a b’pesti Szépmüv észeti Muzeum rende zett. Sok kiállítást mutatott be a debreceni és a szegedi muzeum is. A Műcsarnok 196Í-ben összesen 309 kiállítást rendezett, melyeknek 800,000 látogatója volt. 2830 művelődési otthon Szép eredményről számolhatnak be a művelődési otthonok is. 1961-ben az ország több mint 8 millió részvevőjével 39,000 műsoros estet rendeztek. 81,000 ismeretterjesztő előadást tartottak mintegy ötmillió hallgató részvételével. Az országban a települések 71 százaléka rendelkezik művelődési otthonnal, az 1000-nél kisebb lakosságszámú községeknek azonban csak 60 százalékában van művelődési otthon. Az országrészek közül az Alföld községei vannak leginkább ellátva (80 százalékban) mig a Dunántúl községeinek 70, és az északi megyék községeinek pedig 60 százalékban van művelődési otthonuk. A művelődési otthonok előadótermeinek befogadóképessége — a lakossághoz viszonyított aránya — az ipari jellegű megyékben a legalacsonyabb, 1000 lakosra itt csupán 60 férőhely jut. A legjobban ellátott, vegyes jellegű területeken 86 hely jut 1000 lakosra. A lakosság számához viszonyítva a megyék közül Veszprém, Baranya és Somogy megyében a legmagasabb, Bács-Kis- kun és Szolnok megyében a legalacsonyabb a művelődési otthonok befogadóképessége. A községek nagy részében a művelődési otthonokon kívül — vagy annak hiányában — egyéb helyiségeket is igénybe vesznek műsoros estek s előadások rendezésére. A mintegy 900 ilyen helyiség befogadóképessége 142,000 fő, ami az 1000 lakosra jutó arányszámot a községekben 21-gyel növeli. A műsoros estek általában népszerűek vidéken. Különösen a kabarékat, a jeleneteket és az egy- felvonásos darabokat kedvelik. Az ilyen műsoros együttesek az összes műsoros estek 60 százalékát tették ki. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a szabadegyetemi sorozattal együtt 69 ezer előadást tartott az év folyamán négymillió részvevővel. Az ország öt megyéjében működő szabadegyetemeken 1961-ben 9,000 hallgató vett részt. A TIT nyelvtanfolyamait csaknem 13,000- en látogatták. nAAAAAfWVWWWVWXAAAAAAAAAMMWUWWVt/WWUVVVWWUUMAfVWVVUVVUV/UWWWVUVWWVtflAAAnAAMWVWWWVVW Félmillióan vesznek részt a választások előkészítésében A közelgő választások törvényességének felügyelete, a szavazás levezetése, az egész választási munka maguknak a választóknak a kezében van. A választási elnökségekben, a választókerületi bizottságokban és a szavazatszedő bizottságokban mintegy félmillió ember tevékenykedik. Ha azonban a különböző párt-, tanács-, népfront- és tömegszervezeti aktivistákat is figyelembe vesszük, a szavazásra jogosultaknak körülbelül 20 százaléka közvetlenül vesz részt a választási munka szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában. Az eddig létrejött és a következő hetekben megalakuló, társadalmi aktivistákból álló bizottságok felelősségteljes feladatokat oldanak meg. A választási elnökségek legfőbb funkciója, hogy működési területükön őrködjenek a választások törvényességén. Az elnökségek felügyeletet gyakorolnak a választókerületi bizottságok tevékenysége felett; elbírálják az e bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokat; közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, ellenőrzik és nyilvántartják a választási eredményeket. A választókerületi bizottságok tanácsi választókerületenként alakulnak, számuk tehát megegyezik a tanácstagok számával, azaz kb. 105,000. Egy-egy bizottságnak három tagja van, igy ezekben a szervekben összesen több mint 300,000 választópolgár tevékenykedik. A bizottságok megbízatásuk szerint saját körzetükben levezetik a tanácstagválasztást; döntenek a Hazafias Népfront helyi szerve által bejelentett tanácstagjelölt elfogadásáról, a választás napján pedig a szavazatszedő bizottságoktól megkapott szavazási jegyzőkönyv alapján megállapítják a jelöltre vonatkozó eredményt, s a tanácstagnak kiadják a megbízólevelet. A szavazatszedő bizottságok február 8-án alakulnak meg. Ezek a szervek a választás napján működnek majd: a névjegyzékek alapján a választójogosultaknak átadják a szavazólapokat, és ismertetik velük a szavazás módját. A bizottságok feladata lesz a szavazatok összeszámlálása, és az eredmény rögzítése jegyzőkönyvben. :2<. KISTERENYE UJ MŰVELŐDÉSI HÁZA. A bányászközségben másfélmillión költséggel több mint 50 ezer forint társadalmi munkával kulturházat építettek A fővárosban múlt héten újabb képviselőjelölő gyűlések voltak. Újpesten, a Magyar Pamutipar művelődési házában Nagy Richardot, a budapesti KISZ-bizottság első titkárát jelölték országgyűlési képviselőnek. Az V. kerületi Tanács székházában megtartott jelölő gyűlésen Germanus Gyula egyetemi tanárt, a nyelvtudományok doktorát javasolták országgyűlési képviselőnek. •AAftA/VWWWVWVMWWWWtfWWWWWWtAAAA/Vl* A NEMZETKÖZI FOTÓSZALON második kecskeméti kiállítását a tavasszal rendezik meg. A kiállításra már a világ minden részéből érkeztek képek. • AEROSZOL VIZSGÁLATNAK. vetik alá Magyarország minden nagyobb barlangját. A sorozatos vizsgálatnak célja, hogy megállapítsák: az abaligetin és a zalatapoleain kívül még melyik barlang levegője gyógyhatású; • TÖBB zempléni, hegyaljai és hegyközi faluban még ma is megtalálhatók a XVJI—XIX. században működött'üveghuták termékei. Ezeket a fontos és értékes ipartörténeti cikkeket összegyűjtik és kiállítást rendeznek Belőlük. Ml Tó'RTéfW(Az
