Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-07 / 6. szám

AMERIKÁI MAGYAR SZŐ — HUNGÁRIÁN WORD Thursday, February 7, 196," De Gaulle szava érvényesül az Európai Közös Piac vezetésében (Folytatás az első oldalról) dulása, nagyban csökkentette a kapitalista álla­mok piaci terjeszkedését és kizsákmányolási le­hetőségeit. Ellensúlyozásul különböző szövetségek jöttek létre más és más érdekcsoport vezetésével és dominálásával. A főszerepet azonban az USA vitte, amely a II. világháború után anyagi és fegyversegitséggel a politikai vezetést akarta magának biztosítani. De mindenütt beleütközött a csoportok közötti és a csoportokon belüli érdek- ellentétekbe. Az ilyen ellentéteket régente hábo­rúval “oldották” meg, ez a lehetőség az uj idő­szakban azonban már nem vihető keresztül a meg szokott eredménnyel. A Közös Piacot hat európai állam alakította meg 1958 januárjában, Rómában. A vámtarifa csökkentésével, termelésük és pénzügyeik össze­hangolásával, külföldi befektetéseik kölcsönös tá­mogatásával és más lépésekkel akarták gazdasá- gukat egyesíteni- Anglia annakidején hallani sem akart arról, hogy tagjává váljon, mert fel kellett volna adnia az angol államközösséghez tartozó or­szágokban élvezett különleges gazdasági privilé­giumait, amelyekkel vámnélküli szabad kereske­delmet folytatott. Megszervezte a saját érdekkö­rét hét másik európai állammal, a European Free Trade Association-t. De ez nem működött jól és az angol monopóliumok meg az Egyesült Államok nyomására az angol kormány lépéseket tett a Kö­zös Piachoz való csatlakozásra. Az angol állam­közösségben élvezett előnyeit azonban nem volt hajlandó feladni és megnyitni ezen országok ha­tárait a versenytársai szabad kereskedelme szá­mára. E kérdéseken a tárgyalások hosszan el­nyúltak, Németország támogatta Anglia csatlako­zását, mert remélte, hogy növekvő termelésének árucikkeit exportálhatja majd az angol államkö­zösségbe is. De Gaulle elhatározása áthúzta e szá mitásokat. Nyugat-Európa két legerősebb állama ma Fran­ciaország és Nvugat-Németország. De Gaulle és Adenauer közös egyezménye, amit az elmúlt he­tekben kidolgoztak és elfogadtak, a béke szem­pontjából veszélyes okirat és ugyanakkor az Egye eült Államok kiszorítását célozza Európa irányí­tásából. De Gaulle-nak tervei vannak, hogy a Common Market vezetőségével elfogadtasson egy olyan határozatot, amely korlátozná az amerikai tőkebefektetéseket az európai iparokban. Az e cél­ból összehívott vezetőségi gyűlést azonban nem tartották meg az Anglia elleni lépés okozta első felfordulásban. Az Egyesült Államokban is nagy zavart keltett De Gaulie eljárása Angliával szemben. Kennedy elnök megszerezte a Kongresszus meghatalmazá­sát, hogy a Közös Piac országaival az amerikai vámtarifát belátása szerint szabályozza az ame­rikai export-import egyenleg előnyösebbé tétele szempontjából. Anglia kizárása és az emelkedő Amerika-ellenes hangulat a vámnál is erősebb fa­lat fog emelni az amerikai árudömpingolással szemben a Közös Piac országaiban. Az amerikai aranykészlet további csökkenése is jelentős következménye lesz annak, ha az euró­pai piac leszűkül az amerikai export előtt. Ez ve­szélyes lesz az amerikai gazdasági helyzetre. De még súlyosabbnak látják azt, hogy az amerikai politikai és katonai vezetés legyengiilése várható a francia-német egyezmény eredményeként. De Gaulle atomhatalommá akarja fejleszteni Fran­ciaországot, s ebben partnere, Nyugat-Németor- szág is részesülne. A NATO ereje és talán léte is, mint egységes és amerikai vezetés alatt álló egyet len nyugati atomhatalom, ezzel veszélyeztetve lesz. Amerikai körök annak a lehetőségét látják, hogy De Gaulle az európai távlöveg támaszpon­tok és Polaris tengeralattjárók szükségtelensé­gére fog kampányt indítani Európában. Nvugtalanitólag hatott a szovjetellenes nyugati gazdasági állásfoglalásra a Franciaország és Szov 5K* *:• >:• ❖ * * *> * <- ♦> *> ♦> * * * *-“•* * * * *"* * * * * * * * * A/VNCR1KAI ^ r Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act Of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre §10.00, félévre §5.50. — Minden •nás külföldi országba egy évre S12.00. félévre §6.50. 84 jetunió között létrejött három éves, több mint 100 millió dollárra rugó uj kereskedelmi szerző­dés. Hogy ez éppen a Közös Piac angol-amerikai ellenes lépésével egyidejűleg történt, még jobban megerősiti azt a feltevést, hogy erősödő fran­cia irányzat van az amerikai befolyással szemben. A kereskedelmi szerződésben a szovjet olaj fog­lal el fontos helyet. A növekvő szovjet olajkivitel egyre jobban nyugtalanítja a kapitalista országok olaj érdekeltségeit. Ugv Angliában, mint az Egyesült Államokban lázas igyekezettel keresik az .újabb lehetősége­ket a lesziikitett európai piac pótlására. Ki a nyertes? 121,000 hiányzó iskolaterein A U. S. Office of Education, egy országszerte vezetett tanulmány eredményeként jelentette, hogy több mint 121,000 iskolateremre volna még szükség, hogy minimális kényelemmel lehessen az ősszel beiratkozott tanulókat elhelyezni. 3.7 szá­zalékkal több tanuló van az 1962—63-as iskolaév­ben, mint az azelőttiben, vagyis 38.8 millió. Ebből 3,400,000 tanuló “túlzsúfolt tantermekben, ideig­lenes helységekben, elavult, a szükségleteket nem kielégítő felszerelésekkel kezdte meg a tanévet,” mondja a jelentés. 1961—62-ben 72,000-el szaporodott a tanter­mek száma, de ez a már akkor fennálló hiányt sem pótolta, bár 6,000-el csökkentette. A beiratko­zások szaporulata a .szükségletet még jobban emelte. Tavaly óta a tanítók száma is emelke­dett, de nem olyan arányban, mint a tanulók szá­ma, tehát a hiány ezen a téren is fennáll. A Wall Street Journal egy olvasója levelet irt, amelyben eiőször örömét fejezi ki afelett, hogy a newyorki ujsághiányt ez a lap pótolta számára, azután vitázik a WSJ riporterével E. Conyval, aki a kubai szembenállásról közölt kiértékelést. "Azt hiszem, a történelem máskép mondaná ezt el.” írja Mr. Taylor Adams, New Yorkból. “Ha egy kicsit alábbhagynánk öngratuláló han- goskodásainkkal és tisztán látnánk a helyzetet, megláthatnánk a körvonalait annak, hogy ki és mit nyert ebben a félelmetes összeütközésben. Mr. Kruscsev egyelőre a nukleáris veszély elnapo­lását nyerte egy jövőben kifejlődhető újabb krí­zisig. Mr. Kennedy csupán néhány jelentéktelen távlöveg eltávolítását nyerte meg, amelyekről a Pentagon most bevallja, hogy egy babhalom je­lentőségével sem bírtak volna abban az esetben, ha a hatalmas orosz ICBM (interkontinentális távlöveg) szállna felénk zúgva az Atlanti-tenge­ren át. Én úgy látom, hogy Fidel Castro nyerte meg a legnagyobb dijat; a legmagasabb nyere­ményt, amit egy verseny nyújthat bárkinek, ő a fennmaradását nyerte meg.” Nos, és az sem csekélység, hogy a háború vesz­tett és a béke nyert. EGY AMERIKAI orvosi szaklap közleménye szerint sok hús- és főzelékfélében ‘ fellelhető az úgynevezett tvpotolohan nevű aminósav, amely ha nagyobb mennyiségekben kerül az emberi szervezetbe, olyan tüneteket okoz, mint a részeg­ség. CA/VWVWVWW\AAAAAAAAAA/VWVWUWVrCAAAAAAIWUWWVWWW\AAAAAIWUWUWWWVMIWW> A Ml VÉLEMÉNYÜNK (Folytatás az első oldalról) Mi, haladó szellemű magyarok, mit tehetünk? Lapunk hasábjain ítélkezzünk? Mondjuk, hogy ennek vagy annak van igaza? Mi látjuk, hogy minden szocialista ország a maga módja szerint építi a szocializmust. Mi látjuk azt, hogy az újon­nan felszabadult országokban milyen elkeseredett harc megy végbe a neo-kolonializmus ellen. Lát­juk azt, hogy a gyarmati országokban mennyire törekszik a nép, hogy a gyarmatosítók igáját le­rázza a nyakáról. Látjuk, hogy minden kapita­lista országban, igv fogadott hazánkban is, folyik az osztályharc. Az amerikai munkásosztály is szembenéz ma már a problémáival. A kentucky-i és vvest-virginiai bányászok, a clevelandi és new­yorki nyomdászok, a rakparti munkások ezrei, a philadelphiai közlekedési munkások, a nehézipa­rok munkásai, mindegyiknek szembe kell néznie helyzetével. S erre mi a válasz az uraktól? A har­cos munkásvezéreket börtönnel fenyegetik, a KP-t törvényen kívül akarják helyezni, a néger népet nem engedik jogaihoz jutni. Láthatjuk a fasisz­ták nyílt hatalomra való törekvését, a goldwate- reket, a waltereket, a birchistákat, a rockwelle- ket. Van nekünk bőven, amin törjük a fejünket, van itt elég problémánk anélkül, hogy újabb prob­lémákat szerkesszünk magunknak. Ezért és semmi másért, mi, a Magyar Szó ügy­vezetősége, azt mondjuk: Nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük a nemzetközi munkásság között létrejött nézetel­téréseket és úgy érezzük, hogy ezek nem alap­vető elvi különbségek, hanem a mindennapi élet gyakorlati kivitelezésének vitái. Mi nem ítélkezünk ebben a vitában. Azt tudjuk, hogy valamennyien a szocializmust építik a saját né­pük jobb jövője érdekében. Véleményünk az. hogy amikor a legcsodálatosabb eredményeket érik el a szocializmust épitő útjukon, mindent meg kell tenniük, hogy az egységet megbontó hangokat, a nézeteltéréseket elsimítsák és egy­ségesen folytassák harcukat a különböző tár­sadalmak békés együttélésének tényleges meg­valósításáért. Senkise szítsa az ellentéteket, hanem azon legyünk, hogy üljenek le minél hamarabb a nemzetközi munkásmozgalom ve­zérei az egység megteremtése érdekében. Ne engedjük meg. hogy a széthúzás a háborucsi- nálók malmára hajtsa a vizet. Legyen egység az imperializmus ellen, legyen egység a koexisztencia politikája érdekében. Válságos időket élünk. Amig fogadott hazánk tárgyal a Szovjetunióval az atombombarobbantá- sok beszüntetéséről, ugyanakkor a legnagyobb fegyverkezési költségvetést rója a népre. 56 mil­liárd dollárt kér erre a célra. A nép zúgolódik a roppant adók ellen és erre azzal próbálnak felel­ni. hogy az elnök adólevágást indítványoz a kong­resszusban. De ha közelebbről megfigyeljük, hogy miről beszél, akkor azt látjuk, hogy az adóenged­mény szine-javát a nagytőkések fogják ‘élvezni. Lapunknak az a feladata, hogy erről a népet felvilágosítsa és kiharcolja, hogy azok kapják a nagyobb adóengedményeket, akiknek erre szük­ségük van. Az amerikai munkásnépnek roppant nagy prob­lémával kell megbirkóznia. Az automáció ma a munkások kárára megy. A Magyar Szónak az a feladata, hogy a munkásságot felvilágosítsa és vele együtt kiharcolja, hogy az automáció áldá­sát necsak a tőkések élvezhessék. A reakció a szólásszabadságot bele akarja foj­tani a népbe. Most a kommunistákat üldözik és a békehareosokat fenyegetik. Ezzel azt akarják el­érni, hogy megfélemlítsék az embereket. Bárki szólásszabadságát megsértik, mindenki szólás- szabadságát sértik. Azért kell mozgósitani a né­pet, hogy a reakció támadását visszaverje. Az Amerika-ellenes Bizottság ellen a legelszántabb küzdelmet kell kifejteni. A Taft-Hartley-törvénvt, a Smith-törvénvt, a McCarran- és a Walter-Mc- Carran-törvényt a törvénykönyvből ki kell tö­rölni. Támogatnunk kell minden megmozdulást, mely a békés együttélés célját előmozdítja. Gyakorol­junk nyomást kormányunkra, hogy az is a békés együttélés programját tegye magáévá. Az amerikai magyarság belső szervezeti életé­ben előforduló ferdítésekre vagy visszaélésekre mutasson rá lapunk és támogassa azokat az ak­ciókat, amelyek a magyarság érdekében szüksé­gesek. Egyik legszentebb feladatunk építeni fogadott hazánk és szülőhazánk között a baráti viszonyt. Milyen boldogság töltött el bennünket, amikor Magyarországra az utazási tilalom megszűnt! A következő feladat, hogy fogadott hazánk és szü­lőföldünk között kiszélesedjenek a barátságos ál­lami kapcsolatok és a kereskedelem, turista for­galom és a kulturális kapcsolatok minél jobban kivirágozzanak. Szülőföldünk azon törekvése, hogy a hárommil­lió koldus országának emlékét is eltörölie, jó utón halad. Építsék tovább is országukat és éljenek boldogan olyan körülmények között, amilyenekre lapunk 60 éves fennállása óta mindig törekedett. E küzdelem közepette szülőföldünk felé azt mond­juk, hogy tiszta szivünkből kívánunk nekik bort, búzát és békességet. Ez a mi lapunk programja, ez a mi lapunk ál­láspontja. Lehetetlen, hogy bárki is kifogásolhat­ná ezt. Lapunk fenntartási és uj olvasószerzési kampányának megkezdésével felhívjuk olvasótá­borunkat, hogy szorítsák szivükhöz lapjukat és biztosítsák életét anyagi hozzájárulással és uj olvasók szerzésével, hogy még hosszú évek során az amerikai nép és az amerikai magyarság érde­keit szolgálja. JZ

Next

/
Thumbnails
Contents