Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-20 / 25. szám

Ifi

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, June 20, 1963

A néger nép elszánt harca

(Folytatás az első oldalról) | Hospital bővítési építkezésénél , „ tüntettek, mert egyetlen né- í

Az egyenlő munkalehetoseg i ger építkezési szakmunkás

egyik főkövetelése a néger sjncs alkalmazva. Az épit- polgároknak, akik a legalacso- kezést felfüggesztették, hogy nyabb kereseti szintre vannak városi bizottság kivizsgálja és leszorítva, mert más munka-1 orvosolja a faji megkülönböz- beosztástól el vannak szigetel- tetés tényét, ve. New Yorkban a Harlem Newark, N. J.-ben 40—50

VÁLT0ZÁS ELŐTT KENNEDY KÜLPOLITIKÁJA

(Folytatás az első oldalról)

zák, tehát megoldásukat is embereknek kell eszközölni. A béke nem elérhetetlen, a háború nem elkerülhetetlen, hangsúlyozta az elnök.

“ Másodjára át kell értékelnünk eddigi nézeteinket a Szovjetunióval kapcsolatban is. Az elnök itt figyelmen kivül hagyva saját intelmét, előszedte a régi vád-akat a Szovjetuniót illetőleg, hogy a Szovjetunió minket agresszív államnak tekint, pedig nekünk eszünk ágában sincs támadást tervezni. De e pillanatnyi mellébeszélés után, az elnök egy másik szokatlan beismerést tett, amidőn kijelentette, hogy “Egyetlen kormányról vagy társadalmi rendszerről sem állítható az, hogy nincs benne semmi jó.” “Habár mi, amerikaiak a kommunizmust visszataszítónak tartjuk, mint az egyéni szabadság és méltóság tagadását, mégis elismeréssel kell adóznunk az orosz népnek sok teljesítményéért, a tudomány, a gazdasági és ipari fejlődés, kultúra és , bátorság terén.” És itt az elnök valóban mélységesen átérzett szavakkal mutatott rá az orosz nép példátlan nagy áldozatára a második világháború folyamán.

Meg kell változtatni eddigi nézeteinket a hidegháborúval kapcsolatban is: “Úgy kell vennünk a világot, ahogyan van, í nem pedig úgy, ahogy lehetett volna, ha az elmúlt 18 év történelme más lett volna, mint amilyen volt.”

Ha jól megfigyeljük az elnök e kijelentését, meg kell állapítanunk, hogy ő e szavakkal nem az eddigi nézeteink tüzetes átgondolását javasolja, hanem azt, hogy törődjünk bele a tényállásba. Törődjünk bele, fogadjuk el mint tényállást, j hogy van egy szocialista Kina, van egy szocialista Magyarország, stb.

Habár ez a magatartás haladást jelent eddiei hivatalos nézeteinkhez viszonyítva (amely például nem vette tudomásul,. hogy van egy szocialista Kina a világon, hanem Chiang Kai- j sek Formózáját tekintette ‘hivatalos Kínának’), ez nem komoly j átértékelése eddigi nézeteinknek. Ezt bizonyítja az elnök be- j szédének következő része, amely megismétli a hidegháború alaptételét, hogy "a kommunisták világuralmi törekvése a világfeszültség legfőbb oka."

Ezzel a kijelentésével az elnök önmagának mond ellent, mert beszédében másutt azt hangsúlyozta, hogy "nem az a célunk itt, hogy a felelősséget másokra háritsuk, hogy ítélkezzünk mások felett."

Ez a kirívó ellentmondás nagyban gyengítette Kennedy | beszédének erejét és hatását. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy j a tettek mezején Kennedy és kormánya jóformán semmivel j sem támasztja alá azt az “átértékelést és átgondolást,” amelyről oly ékesen szónokolt, hogy Kanadára épp a múltkoriban erőszakolták rá — egy kormányválság árán is — az atomfegyverkezést, hogy a náciktól fertőzött nyugatnémet kormányzatot nemcsak a szocialista államok, hanem nyugat-európai szövetségeseinek aggodalmai ellenére is egyre közelebb vonják az atomfegyverkezéshez, hogy a fasiszta Francoval és a vérszomjas Ngo Diemmal továbbra is folytatjuk a flörtölést és adunk nekik katonai támogatást, akkor megérthetjük, legalább részben, hogy a szovjet kormány — bár értékelte Kennedy beszédének egyes részleteit — nem tekintette azt, legalább is egyelőre, komoly uj lépésnek a megegyezés irányába.

Reméljük azonban, hogy elnökünk lépésről-lépésre teT- tekre fogja átváltani a beszédében felvetett nemes elveket, legalább is egy részüket. Tudjuk, hogy nem könnyű a dolga, miyel társadalmunk és kormányrendszerünk túl van telítve olyan félőrült elemekkel, amelyek szeretnék a harmadik világháborút kirobbantani, amelyek meg vannak győződve, hogy “mi vagyunk előbbre” a fegyverkezés és technológia terén, nem is beszélve arról a suttogott feltevésről, hogy az utóbbi | hetekben, hónapokban valami nagy “áttörés” történt a hírszerző szolgálat terén és fontos “szovjet hadititkokat” kaparintottunk meg, amelyek szinte garantálják a győzelmet. Nem halhatunk figyelmen kivül egy másik lehetőséget sem. A történelem számtalan példával bizonyítja, hogy amidőn valamely kizsákmányoláson alapuló rendszer súlyos belső válsággal találja magát szemben, amelyet nem tud normális módszerekkel megoldani, külpolitikai kalandokkal, háborúval kényszerít “belső egységet” a nemzetre.

A néger nép egyenjogusitási forradalmi jellegű küzdel-i me nagyon aggasztja az amerikai uralkodó osztályt. Az amerikai tisztikarban és vezérkarban aránytalan nagy számban vannak déliek képviselve. Kennedy elnök bölcsen cselekedne, ha tettekkel követné önmaga tanácsát és megszűnne “Ítélkezni mások fölött,” másokra hárítani a hidegháborúért való felelősséget, eltávolitaná a mesterséges akadályokat a teljes leszedés utjából, mielőtt a Goldwaterek és a déli reakciósok közelebb sodorják a nemzetet a belső és külső katasztrófához.

százalékra becsülik a néger lakosok számarányát, s töob- >égük a számukra elkülönített városrészekben lakik. Az iskolák integrálásáért már hosz- jzabb ideje folyik a küzdelem, le újabban az integrációs követeléseket kiterjesztették a munkalehetőségre, a lakáskér- lésre is. 2,000-nél nagyobb tömeg gyűlt össze a newarki városháza előtt, hogy Medgar Evers meggyilkolását gyászolja és hogy tüntessen a diszkriminációs megnyilvánulások §s a a gyakori rendőrburtali- tások ellen.

Kaliforniában a Congress of itacial Equality vezetésével két nétig ülősztrájk volt az állami képviselőházban az előterjesztett “fair housing bill” érdekében. Mivel az állami parlament pár nap múlva befejezi működését, a tüntetők a szenátusi épületbe vonultak és ott folytatták az ülősztrájkot, követelve, hogy tegyék a javaslatot napirendre, mielőtt a törvényhozók hazamennek.

Bostonban a-néger közület 14.000 tanulót szándékszik távoltartani az iskolákban való ! megjelenéstől, hogy ezzel a i szegregálás tényét kidomborít-! sák és tüntessenek ellene. Ju-1 nius 26-ra “munkaszünetet” i terveznek, hogy ezzel a nége-: rek közti súlyos munkanélkü-1 liségre fordítsák a közfigyelmet és arra, hogy a négereket csak a legdurvább és legrosszabbul fizetett munkára alkalmazzák. Azokat, akik nem en-1 gedhetik meg maguknak egy ’ napi munkadij elvesztését, a mozgalom arra kéri, hogy tűzzenek karjukra gyász szalagot.

Cambridge. Marylandban valóságos statárium alatt van. Közel 800 állami rendőr őrzi a várost a tüntetések és az összeütközések ellen, mialatt a néger és fehér vezetők tárgyalnak a faji megkülönböztetésekre vonatkozó követelések felől. Ha péntekig nem lesz meg a kívánt eredménv, a néger vezetők demonstrációkat terveznek megszervezni.

Az országban nő a meggyőződés, hogy a néger nép 1963- ban teljes egyenjogúságát szándékszik kiharcolni. “Ez már nem ‘probléma’ — mondja James Reston, a N.Y. Times hírmagyarázója — hanem forradalom”, amit nem lehet csupán ígéretekkel elintézni.

Legyen jun. 12 emléknap

A Citizens Committee for Constitutional Liberties arra sürgeti Kennedy elnököt, “hogy Medgar Evers nem halt meg hiába, nevezze ki iunius 12-ét. Evers meggyilkolásának naniát, Full Citizenship Day- nek.”

“A Délen vizfecskendővel, a fegyverrel és kutyákkal helyettesítik a törvényt — mialatt a Fellebbezési Bíróságon, 1963 iunius 25-én első alkalommal politikai párt kerül a ♦örvény elé. A szövetségi Mc Carran-törvény egy kisebbségi nolitikai pártot akar az üldözéssel megszüntetni, mig a déli államokban a néger polgárok iogaiért küzdő szerveket akarják McCarran-törvény módszerekkel elnusztitani. Sürgetjük az elnököt az elnyomó törvények eltörlésére és a polgár- iogok teljes helyreállítására,” mondja a Committee nyilatkozata.

(Folytatás a 15-ik oldalról) | ahol a lakosság túlnyomó többsége középosztálybeli.

Egy westchesteri társadalmi! intézmények szövetsége tanul-j mányt végzett az ország északi részén előforduló ifjúkori bü-! nözésről. Ebben a tanulmány-1 ban kimutatták, hogy öt környéken az általánosnak kétszerese a fiatalkorúak bűnözése. Ezek a környékek a New ! York állami Mt. Kisco, Ossining Village, Peekskill és North Salem helységek. Connecticutban és Long Island különböző helységeiben is gyakran fordultak elő hasonló esetek ép- ugy, mint Westchesterben.

A lélekgyógyászok különféle magyarázatot igyekeznek találni ezekre az újabb tüneményekre. Egyesek azt az okot hozzák fel, hogy egyes közép- osztálybeli szülők túlsók szabadságot adnak gyermekeiknek és nem szabnak meg nekik viselkedési határokat. Dr. William Schonfeld, aki a fiatalkorúak lélektanával foglalkozik, ugv vélekedik, hogy a fiatalok “egy bizonyos foknál több szabadságot nem bírnak el.” Azt is mondotta, hogy az ifjúság kell, hogy megtalálja önmagát és hogy valamilyen sikert tudjon felmutatni. “Ha ezeket nem tudják megtalálni tanulmányi vagy atlétikai té ren. ahol a lehetőségek mindkét irányban korlátozottak, akkor a fiatalok társadalomellenes cselekedetekben fejezik ki ezeket a belső szükségleteket. Egy fiú, pl. egyszerre nagy hős lehet, ha autót lop.”

Dr. Schonfeld még ezeket is mondta: “A mai gyermekeknek uj problémáik is vannak. A jövő bizonytalan. Egyetemre bejutni nehezebb, mint valaha. Állást találni még ennél is nehezebb. Más időkben a gyermekek reményei a csillagokig mehettek, a mai ‘gyermekeknek ez nincs többé.”

A társadalom csődjének szimptomája

Más szakértők különféle módon igyekeznek magyarázatot találni az ifjúság féktelen viselkedésére. Sokan bizonyos más okot neveznek meg, mint a legfőbb okát, ennek az újonnan kifejlődött társadalmi tüneménynek. Okozzák a szülőket, a jómódot, az iskola- rendszert, a vallási befolyás hiányát, de egyik véleményt- adó szakértő sem tudja, vagy akarja meglátni és kimondani, hogy a társadalom teljes erkölcsi züllése rejlik ezek hátterében. Az aki-kapja-marja rendszerben a napról-napra látható kereskedelmi, politikai és egyéb közéleti csalások az egyéni becsület teljes lezüllé- séről adnak képet. A fiatalko- ””-'Vn?k semmit sem ígérő jövő, aláássa az egyéni ambíciót. és az emberiségbe vetett hitet. Az állandóan fennálló nukleáris háború veszélye azt idézi elő, hogy a fiatalok nem akarnak a jövőbe tekinteni. “Mit törődünk a holnappal”, mondják ők, “azt sem tudjuk, lesz-e holnap egyáltalán... éljünk a mának.” A tudomány fejlődése következtében a hagyományos vallási befolyás sem hat többé a fiatalokra és nincs más* ami a helyét betöltse. Az erkölcsileg csődöt- ~if'”dot.t. társadalmi rendszer, amely fizikailag sem képes a fiataloknak többé jövőt biztosítani, olyan kietlen, légüres területet teremtett meg a fiatalok lelkivilágában, melybe könnyen behatolnak a káros befolyások. A hidegháború és a velejáró gondolat és sajtó- szabadság elnyomatása nem adja meg a módját annak, hogy a fiatalok meg tudják az igazat arról, hogy mi történik a világ többi részén, mi történik a szocialista államokban, hogy kellő képet tudjanak alkotni arról, ami ott történik. Az amerikai ifjúság kiábrándult a régi ideálokból, melyek nem felelnek meg többé a valóságnak. de nagy többsége nem jutott el odáig, hogy meglássa a világ többi részén végbement nagy gazdasági és társadalmi változások jelentőségét. melyből inspirációt és a jövőbe vetett bizalmat meríthetne.

Ifjúsági bűnözés a jámodu vidékeken

Ml TÖRTÉNT A KELETI NÉPÜNNEPÉLLYEL?!

(Folytatás az első oldalról)

Julva annak a szervezetnek a jogát a kerthelyiséghez ismerte sl érvényesnek és ezt szembehelyezte a mi érvelésünkkel, hogy az elsőbbség joga a mienk.

Engesztelésül felajánlotta a helyiséget julius 4-re a mi számunkra. Ugyancsak felajánlott kártérítést, ha a KELETI NÉPÜNNEPÉLY dátumának megváltoztatása számunkra anya gi károsodással járna. Az elmaradás kiértesítésének posta- költségét is hajlandó megtéríteni.

Mindez ugyan nem méri fel azt a kellemetlenséget, melyben a Magyar Szó találta magát a nagyszámú olvasói és barátai iránt érzett felelőssége tudatában. Más megoldást nem találtunk, minthogy elfogadjuk a tulajdonos ajánlatát. New Yorkban sajnos ma az a helyzet, hogy nincsen megfelelő kerthelyiség piknik megtartására. Legalább nekünk nincs ilyen lehetőségről tudomásunk. Ha valakinek van és közölné velünk valamilyen piknik-hely cimét, az nagy hálára kötelezne bennünket.

Addig azonban arra kérjük olvasóinkat és barátainkat, hogy fogadják el a julius 4-iki dátumot és jöjjenek el a Castle Harbour Casino-ba, hogy közös akarattal tegyük sikeressé a KELETI NÉPÜNNEPÉLYT. Julius 4-e csütörtökre esik, de ez nem gátló körülmény ahhoz, hogy sajtónk tradicionális tavaszi piknikjét a szokásosnál is kellemesebbé tegyük. Az azt követő 3 napos weekenden kipihenhetjük fáradalmainkat.

Az előre megváltott jegyek érvényesek julius 4-én. A be* Ígért finom ételek, italok, szórakozás, bazársátor, forog-a-ke- rék, stb., várja a tisztelt közönséget. ígérjük, hogy semmi sem fog hiányozni és reméljük, hogy senki sem fog hiányozni olvasóink és barátaink közül sem.