Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-23 / 21. szám
10 Thursday,-May 23, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD M TórtT£Mt( az ÓhAzíAbAN ALAKUL AZ UJ ÉLE / PUSZTASZER Az Árpád Termelőszövetkezet gazdái újabb 50 hold szőlőt ültetnek A termelőszövetkezetek megszervezése idején .•akik hitték is, hogy jobb lesz ezután, a jóvojuK- ről még csak annyit tudtak mondani: talán. Talán jobb lesz! Fojtogatott a kétkedés is, mi lesz, ha nem sikerül? A puszaszeri sivóhomokon, vizjárta szikeseken ezelőtt is nehéz volt az élet, de azt az életet mái' legalább ismerték. A bizonytalanság sok embert — főleg a fiatalokat — elhajtott hazulról. Éveken át messzi munkahelyekről, pesti, dunántúli bányákból, gyárakból figyeltek hazafelé. Alakul-e már odahaza a beígért uj élet? LesZ-e otthon elég kenyér, ha netán hazamennénk? Szállingóznak hazafelé Sebők Józseffel, a falu tanácselnökével beszélgetek. Boldogan újságolta: Szállingóznak már hazafelé a fiatal, jó munkaerők. A Kossuth Tsz-ben, az Árpádban, meg a Petőfiben is mindegyik közgyűlésre esik néhány tagfelvétel. A régi, elveszett illúziók helyébe uj hit, uj meggyőződés költözik. Mind többen látják be a pusztaszeriek: Pusztaszer a nagy szövetkezeti, állami szőlő- és gyümölcstelepek faluja lesz. Kis idő kell még és az 1200 munkaképes férfi, asszony ereje kevés is lesz, de egyre nagyobb tömegben jönnek a gépek is. A tanácselnök már a nem remélt gyors változások számaival szolgál: az Árpád Tsz gazdái tavaly - elültettek 50 hold szőlőt. Húsz hold nagyon jól sikerült, a többi gyengébb, de biztosan megerősödik. Ugyanezek a gazdák jelenleg újabb ötven hold szőlőt ültetnek. Ötven hold gyümölcsösnek — őszibaracknak, almának pedig az őszi telepítéshez készíttetik elő a talajt. Most már látják az Árpád-beliek: ha semmi mása nem lenne ennek a tsz-nek, csak ez a 150 holdnyi szőlő és gyümölcsös, ebből is jó módban élhetnek. A szomszédos Petőfi Tsz-ben is tavaszi zsongás van most. Több millió sima szőlővesszőt gyűjtöttek az ősszel. Válogatva, gondosan elvermelték, s most ebből az anyagból telepitik az újabb 15 holdnyi szőlögyökereztető iskolát. Nemcsak a saját részükre akarják a gyökeres vesszőt, pénzt is látnak belőle. Huszonöt hold kövidinka a Petőfi Tsz-ben is már második évébe fordult. Ehhez most csatlakoztatnak újabb 35 hold szőlőt, ősszel pedig 10 holddal növelik tovább. Ta|ajforga4ás éjjel-nappal A szövetkezetek közötti versengésben nem hagyja magát a Kossuth Tsz tagsága sem. A Kossuth-osok tavaly 30 hold téli almával kezdték. Most pedig egy hatalmas, 100 holdas szőlőtábla telepítésébe kezdtek. A kisteleki gépállomás mélyen szántó gépei szinte éjjel, nappal forgatják a talajt. A falu határában terül el a megye egyik legszebb, legnagyobb állami szőiőtelepe: a Felgyői Állami Gazdaságé. Itt már többszörösen kitüntetett szocialista munkabrigádok dolgoznak. Ezek mutatták meg a szövetkezeti gazdáknak, mekkora kincs rejlik a lebecsült pusztaszeri homokban. Az uj, nagyüzemi eljárások segítségével még a viszonylag keveset' termő szőlőfajtákból is 70 mázsa feletti termést szüreteltek le az ősszel holdanként. Mig a régi, kisüzemi szőlők közül is • csak a legjobbak adták meg a 20—25 mázsát. Most az állami gazdaságban is nagy munka folyik. 28 holddal növelik tovább az állami szőlőte1 Jepet. E nagy, embert és gazdálkodást formáló munkában milliós összegekkel segít az állam. Külön fizetnek a gazdáknak a telepítésért, s az uj telepek gondozásáért is. A legügyesebbek naponta a 300 forint napi keresetet is elérhetik. Leszűrték a tanulságokat Tavaly még nem volt ilyen nagy a lelkesedés Pusztaszeren a közös iránt. A szövetkezetek veze• tői kissé elszámitották magukat. Nem sokat tettek azért, hogy a gazdák teljesen érdekeltté vál. janak a közösség dolgában. Csak később kaptak • észhez. Emiatt mindhárom tsz-ben gyenge lett a végeredmény. Most azonban leszűrték a tanulsá: gokat. A Petőfi Tsz-ben a munkaegységek melletti össztermelésből való premizálást vezették be. A másik két tsz-Den a munkák egy részét, az állattenyésztőket, a szellemi munkásokat havonta, készpénzzel fizetik, a növénytermesztésben pedig részes alapon művelik a földeket. Újra tartalmat kapott a pusztaszeri parasztok régi munka szere- tete, szorgalma. Mind többen mélységes meggyőződéssel hiszik már: valóban egyetlen nagy szőlős-gyümölcsös kertté válik egyszer, s nem is sokára ez a határ. C. J. A Ruhr-vidéktől Baranyáig kisérleteznek az emberiség tápanyag-tartalékával A kérdés, hogyan fogja táplálni a Föld lakóit, akiknek száma 2000-ben alighanem eléri az öt- milliárdot, egyre behatóbban foglalkoztatja a tudósokat. így terelődött a figyelem az egysejtű zöld algákra, amelyek álló és folyóvizekben mindenütt tenyésznek és bizonyos feltételek mellett gyorsabban fejlődnek bármilyen más zöld organizmusnál. A szaporodás sejtoszlás utján történik, úgy hogy egy anyasejt egy nap alatt 16—32 leánysejtet hoz létre a közép-európai kiimában. Bizonyos fajták szaporodási tényezője eléri a napi ezerszerest is. Evvel adva van a lehetőség, hogy gondoskodjunk az emberiség tápanyag-tartalékáról. A zöld alga mindent pótol Tudjuk, hogy a legtöbb zöld alga az emberi és állati táplálék minden alapanyagát tartalmazza: zsírt, fehérjét, szénhidrátot és vitaminokat rendkívül magas koncentrációban. A gyakorlatban a Ruhr-vidéken folyt alga-kisérleteket, amelyek során a koksztermelésnél előálló szénsavat igyekeztek felhasználni, újabban a dortmundi Max Planck intézet irányítja. A kutatók választ kerestek a különböző klímaviszonyokkal, továbbá az alga-produkció felhasználásával és a költségekkel összefüggő kérdésekre is. A kísérleti telep 360 négyzetméter és az algát medencékben tenyésztik. A telepet évenként kétszer a göttingeni egyetem botanikai intézete látja el a Scenedesmus obliquus nevű zöld alga steril csiráival. Ezekkel oltják be a tápoldattal megtöltött tégelyeket, üvegeket, majd a tenyésztő ház néhány négyzetméteres medencéit. A szabadtéri medencéket innen látják el tápsóval és nyomelemekkel dúsított, 25—30 fokos vízzel. Az alga- kultura automatikusan szabályozott időközökben jut szénsavhoz. Hetenként két-háromszori aratás A viz hőmérséklete és a fénysugárzás intenzitása egymás függvényei. Ezért a Ruhr-vidéken a vízállás nem lehet mélyebb 10 cm-nél, másutt azonban egy méter mélvségii medencében kisérleteznek. Dortmundban hetenként kétszer-három- szor aratnak, ami úgy történik, hogy a medencéket befogadóképességük 50—75 százalékáig kiszivattyúzzák. A sziirletet a tápsó és a párolgási veszteség pótlása után visszavezetik a medencébe, a szedimentumnak nevezett masszát pedig hengerszárítón kiszárítják. Moszatzöld, fanyar, spe- nótizti por áll elő, amelyet — esetleg emberi élelmezésre, vagy pedig állati takarmányozásra lehet felhasználni. Tápanyag-gazdasági szempontból e két lehetőség majdnem azonos jelentőségű. A hozam a féléves művelési időszakban kedvező időjárási feltételek mellett napi 10—15 gramm száraz massza a medencefelület minden négyzetmétere után. Hektárra átszámítva, ez az eredmény évi 18 tonnának felel meg. Ennek 50—60 százaléka, vagyis hektáronként 9—10 tonna protein. A búza és a burgonya nem versenyezhet a zöld algával Mennyiségileg ez 25-szöröse a búza fehérjetartalmának (hektáronként 0.4 tonna) és 20-szorosa a burgonyáénak. A legfehérjedusabb kulturnöüeggyorsifják a vonat közlekedését A MÁV május 26-án életbelépő uj menetrendje a közlekedés meggyorsításáról tanúskodik. Gyorsabb lesz a belföldi távolsági személyforgalom. A Borsod- és a Lillafüred-expressz óránként 100 kilométeres átlagsebességgel közlekedik, s Budapest—Miskolc között az eddig két óra 18 perces ut 1 óra 57 percre csökken. Hasonló mértékben csökken más távolsági személyvonatok utazási időtartama is. A nagyvárosok közötti gyorsmotor-vonatok menetideje is lényegesen megrövidül. Az uj menetrendben már szerepel az eddig gyorsvonatként közlekedett Hajdú- és Szabolcs-expressz. Uj gyors vonatpár közlekedik Budapest—Pécs és Budapest —Kaposvár között. Megrövidül a vonatok menetideje Budapest és Salgótarján között is. A nyári főidényben a Pannónia-expressz várható nagy Utasforgalmának mentesítésére junius 25-től szeptember 10-ig Budapest—Komárom— Prága—Drezda—Lipcse között naponta egy uj gyorsvonatpár is közlekedik. vény, a cukorrépa hektáronként 1.1 tonna hozamával is csak kilenced részét éri el a zöld alga fehérjetartalmának. Minőségi összehasonlítás esetén a biológiailag tiszta algafehérje egyenlő értékű a főzelékfélék közt első helyen álló borsóval. Napi 100 gramm száraz alga teljesen fedezi az ember aminósav szükségletét. Ez a mennyiség magában foglalja az ember napi vitaminszükségletét is, a szárításnál veszendőbe menő C-vitamin kivételével. Az állatkísérletek során kiderült, hogy csirkék és disznók jól bírják az alga-takarmányt. A súlygyarapodás megfelelt annak, amit tejfehérje adagolásával elérnek. Az algafehérje megdöntötte azt a régi hiedelmet, mintha a növényi fehérje általában kevesebbet érne az állatinál. A 75 százalék alga-fehérjét tartalmazó, erőtakarmány sertés- hizlalásnál legalább azonos eredményt biztosított, mint a 100 százalék állati fehérjéből (hallisztből) álló kontroli-takarmány. Az alga-protein előállítási költsége 1.83 és 3.14 márka közt váltakozik kilogrammonként. Ez számos országban olcsóbb a tejnél, tojásnál és a húsnál és azonos szinten mozog a protein-gazdag bál- nahus árával. A baranyai tapasztalatok A Magyar Hazafias Népfront baranyai bizottságában még tavasszal két idős szakember: Kenéz Kálmán és Székely Ferenc javasolta, hogy a szövetkezeti gazdaságok kísérletezzenek az alga termelésével és etetésével. A Hazafias Népfront magáévá tette a javaslatot és a javaslattevőket megbízta, hogy folytassanak kísérletet az algával. A kísérletek most jutottak olyan szakaszba, hogy megkezdhették a kijelölt állatok takarmányozását. A kökényi Kossuth Tsz-ben növendékmarhákat és baromfiakat etettek alga-liszttel dúsított takarmánnyal. A pellérdi Uj Barázda Tsz-bén a fejlődésben elmaradt süldők takarmányába kevernek alga-lisztet. A kontroli-állatok a szokásos összetételű takarmányt kapják. Noha a kísérletek eredményét csak hónapok múltán lehet majd értékeiéi, a jó eredmény biztosra vehető. A vizsgálatok kimutatták, hogy a megszáritott és lisztté darált alga 24 százalék fehérjét, 2 százalék zsírt és sok antibiotikumot tartalmaz. Az elsőrendű lucerna-széna fehérjetartalma viszont csak 10—-12 százalék. A pellérdi Uj Barázda Tsz vizenyős területén megépítik a megye első nagyüzemi alga-tenyésztő telepét. Az előzetes számítások szerint évente 8— 10-szer csapolhatják majd a medencéket, ami azt jelenti, hogy egy év alatt holdanként 550—600 mázsa nyers algát tudnak előállitani. A külföldi adatokkal való összehasonlításnál vegyük figyelembe, hogy mezőgazdasági kultúránk legfiatalabb ágáról van szó. A baranyai eredmény azonban igy is számottevő. \VV\V\\\\V\VVVVV\\\%%VV\V\V\\\\%W\\VVVÍ A MAGYAR AUTOMOBIL KLUB uj székhá-zának építését ötmillió forintos beruházással a Rózsadombon megkezdték; a reprezentatív épületet még az idén átadják rendeltetésének. A MUNKÁCSY külföldi kortársai cimü kiállítást, eddig negyvenezer érdeklődő tekintette meg a Szépművészeti Muzeum márványtermében. NAGYÜZEMI ALGA-TELEP ÉPÜL FEHÉRBEN