Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-23 / 21. szám
AMÉRIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 23, 1963 Munkás és szakszervezeti hírek Megkülönböztetés a szakszervezetben NEW YORK, N. Y. — Egy Queens, N. Y.-ban lakó néger munkás, Ernest Holmes azzal vádolja az International Ladies Garment Workers Union 10-es lokáljának üzemi megbízottját, hogy négerekre sértő kijelentéseket tett előtte, s ugyanakkor azt mondta neki, hogy sohasem lehet tagja ennek a szakszervezetnek. A vádat a State Commission for Human Rights előtt tárgyalták a szakszervezeti megkülönböztetéssel kapcsolatos kihallgatáson, melyen a szakszervezettől kb. 200 néger és portorikói munkás vett részt. A lokál pénztárnoka szerint az unió 7,600 tagja közül több mint 500 ennek a két kisebbségi csoportnak a tagja. A szakszervezet ügyvédje azzal a kéréssel fordult a Commission-hoz, hogy ne tárgyalja ezt az ügyet, mivel az üzemi megbízott állítólagos kijelentése nem vonatkozik a szakszervezetre, s ugyanakkor az illető tisztviselő rokonságban áll a Primrose Foundations, Inc. cég vezetőivel; Holmes ennél a cégnél dolgozott, mint szabász. Szerinte Holmest azért bocsátották el a cég kötelékéből, mert nem tudott eleget tenni egy szabászati vizsga követelményeinek. A Commission elutasította az ügyvéd kérelmét. Holmes vallomásában kijelentette, hogy azután vesztette el munkáját, miután a Human Rights Commissionnál panaszt emelt az üzemi megbízott ellen. Biztos benne, hogy állásának elvesztését a szakszervezetnek köszönheti. A OivSI Defense gyermekekre káros hatásáról A civil defense keretében tartott légvédelmi gyakorlatok “teljesen helytelenek és oktalanok” a gyermekek számára, mondta dr. Benjamin Spock, a gyermeknevelés kiváló szakértője. Spock figyelmeztető szavai egy sajtókonferencia keretében hangzottak el, amelyen a nukleáris támadások elleni légvédelmi gyakorlatok lelki hatásával kapcsolatos kérdésekre adott választ. A kiváló csecsemő- és gyermeklélekgyógyász a National Committee for a Sane Nuclear Policy Washingtonban megtartott évi diszebédjén szólalt fel a sajtóértekezlet előtt és figyelmeztette a részvevőket a nukleáris kísérletek igen súlyos hatására. Különösen a gyei’mekek lelki világában okoznak ezek helyrehozhatatlan károkat. A diszebéd kiemelkedő szónoka sürgette az atomkisérletek betiltását, az általános lefegyverzést és azt, hogy a fegyverkezésen megtakarított pénzt fordítsák a munkanélküliség leküzdésére, valamint a fejletlen országok megsegítésére. Attól tart, mondta, hogy a nukleáris kísérletek kapcsán az ámerikaiak eltűrik, hogy ez az ország elveszítse “erkölcsi érzékét” azáltal,, hogy nem tiltakozik a robbantások ellen. Felidézte, hogy az amerikaiak hogyan kritizálták a németeket, amiért megengedték náci vezéreiknek, hogy világraszóló bűneiket elkövessék. Dr. Spock azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy most ez az ország okozza gyermekek pusztulását szerte a világon azáltal, hogy folytatja kísérleteit, mig a közvélemény nem erőlteti meg magát, hogy ezt megakadályozza. Ezután idézte a tudományos megállapítást, hogy milyen károkat okoz a kisugárzás az élőlényekre nézve, az élelmiszerek megmérgezését, valamint azokat a betegségeket, amelyeket a nemzőszervek szenvednek el és igv helyrehozhatatlan bajokat idéznek elő a jövő nemzedéknél. A civil defense keretében tartott légvédelmi gyakorlatok pedig félelmet és rettegést oltanak a kisgyermek szivébe és idegbeteggé teszik egy jelentős százalékukat. Az iskolákban végzett gyakorlatok amellett még bornirtak is, jelentette ki a hires tudós, mert e’hitetik a gyermekekkel, hogy a pad alá mászással, vagy a folyosón való üldögéléssel megmenthetik az életüket egy nukleáris támadás alatt. ügyforma munkáért egyforma bér jár WASHINGTON.— Egy kaliforniai csőgyártó c 'o-et bűnösnek találtak, mert hat női alkalmazottját elbocsátotta, csakhogy elkerülje a szakié-Tervezettél való egyezkedést, melynek célja az hogv a női munkások ugyanolyan bért kapjanak, mint az ugyanolyan munkát végző férfiak. A National Labor Relations Board 3:0 ellenében a Los-Angeles-i Edmund A. Gray Company ellen hozta döntését és utasította a céget, hogy a munkásnőket a nekik járó hátralékos fizetés megtérítésével visszavegye. Bérüket kamatostól kell megfizetniük az elmúlt év augusztusáig visszamenőleg. A cégnek ismét fel kell vennie a tárgyalásokat a United Steel Workers szak- szérvezettel. A Gray Company előzetes figyelmeztetés nélkül bocsátotta el a munkásnőket, mialatt a szakszervezettel tárgyalt mely azzal vádolta a céget hogy alkalmazottainak bérezésénél különbséget tesz a férfi és a női munkások között. Nem sikerült a Teamsters Uniont megbuktatni Már irtunk arról, hogy a Teamsters Union 2:1 szavazattöbbséggel megnyerte a philadelphiai National Labor Relations Board választást, melyet az AFL-CIO kért azzal a céllal, hogy kiszakítsa a 8,200 munkást az anyaszervezetből. A Teamsterek egy előző választás alkalmával 600 szavazattöbbséggel nyertek, de az NLRB egy másik szavazást rendelt el azon az alapon, hogy a szakszervezet állítólag megfélemlítette a munkásokat. A teherautó vezetők válasza erre az volt, hogy 4,893 szavazattal 2,250 ellenében a Teamster szervezethez csatlakoztak. A kampány rendkívüli figyelmet keltett a sajtóban, rádióban és televízióban, melyek minden erejüket latba vetették a Teamsters Union megbuktatására. Ezzel szemben a United Electrical Workers Union helyi szervezete minden támogatást megadott a Teamstereknek. Vezetőségük kijelentette: Ahelyett, hogy az AFL-CIO vezetősége próbálná a munkásmozgalmat egyesíteni, még mélyebb szakadást próbál a munkásság soraiban létrehozni. Carl Gray, az UE 107-es lokáljának ügyvezetője a következő táviratban üdvözölte Hoffát, a Teamsterek elnökét, a választás után: “A Teamsterek győzelme diadal úgy a munkás- mozgalmon belül, mint kívülálló reakciós erők felett. Kívánjuk, hogy ez a siker további tagsági növekedést és jobb szerződéseket vonjon magp után. További támogatásunkról biztosítjuk szervezetüket.” Sztrájkolnak a tanítók Kongóban Régen esedékes hátralékos fizetésükért sztrájkba léptek a tanítók a Kongóban. A Tanítók Szak- szervezete szerint kb. 35,000-en vesznek részt a sztrájkban szerte az országban. (40,000 tanító működik összesért.) Több tartományban előfordult, hogy a tanítók 9 hónapja sem kaptak fizetést. Az egyik jelentés arról szól, hogy Kasai tartományban egyes tanítók két éve nem kapták kézhez a bérüket. Tovább üldözik a szakszervezetei Az igazságügyminisztérium újabb erőfeszítéseket tesz, hogy az évek óta húzódó bányász szervezet elleni perrel aláássa a munkásság szervezkedési és polgárjogait. A Taft-Hartley törvény értelmében 1959-ben a Mine Mill and Smelter Workei's országos szervezetének 9 vezetőjét a kormány becsapását célzó “összeesküvés” címén elitéltek. Az ítélet fellebbezése után a felsőbb bíróság 1962 márciusában két vádlott ellen elejtette a vádat és a többi hét esetében uj tárgyalást rendelt el. Ez a határozat azt a reményt ébresztette, hogv az eljárás folytatása ellen megnyilvánult széleskörű közvélemény jobb . belátásra fogja bírni az igazságügyminisztert és beszünteti a további eljárást a szakszervezet ellen. Ez a remény alaptalannak bizonyult; a szervezetet értesítették hogy az idén nyárra kitűzték a tárgyalást. Az évek óta tartó birói herce-hurca folyamán a szervezet tagadta a vezetőség ellen emelt vádakat. Számos szakszervezet, egyesület és egyén fejezte ki támogatását. Ezek között van az American Civil Liberties Union, Norman Thomas, Sidney Lens és még sokan máso A munkás- szolidaritás érdekében kérjük olv óinkat, Írjanak Robert F. Kennedy igazságüg niniszternek, hogy szüntesse be a további eljár, t a bányászszervezet ellen. ÉLES TÁMADÁS AZ AMA ELLEN Az AFL-CIO social security ügyeket intéző igazgatója, Nelson Cruikshank keményen megbírálta az American Medical Association (AMA) állásfoglalását az idős emberek kórházi biztosítását illetően. Az AMA vezetősége szerint az idős polgároknak nincs szükségük erre a biztosításra, mert a legtöbb 65 éven felüli személy magán be- tegsegélybiztositással rendelkezik. “Először is”, jelentette ki Cruishank, “nagyon jól tudjuk, hogy a 65 éven felüli személyek közel 60 százaléka évi 1,000 dolláros, vagy még ennél is kisebb jövedelemmel rendelkezik.” Ilyen alacsony jövedelem mellett pedig nem engedhetik meg maguknak az idősek a magán betegsegélybiztositást. Az AFL-CIO vezető embere még egy példát is felhozott állítása igazolására. Connecticut államban, néhány évvel ezelőtt, magánbiztosító vállalatok széles körben hirdették a “Plus 65” tervet, amely kórházi biztosítást nyújtott idős embereknek. Ennek a tervnek az évi dija 408 dollár volt házaspáronként. “Ezt a biztosítási dijat nyilván még olyan ember sem tudja megfizetni, aki 2,000, vagy 3,000 dollárt, esetleg 4,000 dollárt keres is egy évben.” Vannak ugyan olyan biztosítási szerződések, amelyeket már havi 6 vagy 7 dollárért is meg lehet kötni, de ha alaposabban megvizsgáljuk azokat, akkor kitűnik, hogy ennek kapcsán csak 7 vagy 8 dollárral járulnak hozzá a kórházi költségekhez 10—15 napig, vagy legfeljebb 30 napig, mig a teljes napi költség eléri a 20—30 dollárt. Más szóval kifejezve, ahol alacsony a biztosítási dij, ott alacsony a juttatás értéke is. Az olyan biztosítás, amely valóban fedezi a betegségi kórházi költségeket, megfizethetetlen az átlagkeresetű idős polgárok számára. Az egészségügyi szolgálatok magas költsége teszi problematikussá az egyes államok számára a Kerr-Mills-program megvalósítását. Ennek a programnak a keretében minden egyes esetben megvizsgálnák az egészségügyi segélyt igénylő személy gazdasági körülményeit, mielőtt kiterjesztenék rá az állami biztosítást. Az államok felében nem is vezették be a programot és ahol alkalmazzák, ott sem egyöntetűen történik. Ennek példájaként Cruikshank megemlítette, hogy január hónapban Illinoisban 604 eset ben, átlagosan 410 dollárt költöttek el, mig Ken- tuckyban 2,300 esetben, átlagosan 14 dollárt. Ez más szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy Ken- tuckyban minden 127 idős személy közül egy kapott egészségügyi segélyt, összehasonlítva Illi- noissal, ahol minden 1,600 idős személy közül kapott egy segítséget. Tehát minden államnak szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a Kerr-Mills-törvényt egy néhány személy megsegítésére alkalmazza-e, amelyre feljogosítja, vagy annyi embert segise- nek általa, amennyit csak tudnak, de mindnek csak egy kevés támogatást nyújtanak, ahogy ezt a 14 dolláros juttatás esetében Kentuckyban láthattuk. Persze egyik formában sem tudják kielégíteni a szükségleteket. Ennek ellenére, mondta Cruikshank, az AFL- CIQ támogatja a Kerr-Mills-programot — jobb hiján. De a valódi megoldást az Anderson-King- törvényjavaslat jelentené, amely minden 65 éven felüli személyre kiterjesztené az állami, kórházi biztosítást. Az Anderson-King-törvényjavaslat a social security keretében nyújtott nyugdijakhoz hasonlóan, társadalmi alapra helyezné az egész betegségbiztosítást az idős emberek részére. Az állami öregségi betegségbiztosítás fellendítené a kiegészítő magánbiztositási üzleteket is, Cruikshank szerint, mert a fő terhet levenné a biztositó társaságok nyakáról és igv ezek gazdaságilag elfogadható ajánlatokkal léphetnének fel azon a téren, amelyre az állami biztosítás nem terjed ki. Igv alacsony jövedelmű emberek is meg engedhetnék esetleg maguknak a kórházon kívüli orvosi ellátásra vonatkozó biztosítási szerződést. Az AFL-CIO vezetőségi tagja szerint remény van arra, hogy a House Ways & Means Committee megszavazza a betegségbiztosítási törvényjavaslatnak a képviselőház elé való utasítását és ebben az esetben a kongresszusnak módja lesz a kérdés eldöntésére. Ha egyszer a törvényjavaslat már a Ház előtt van, akkor nagyon valószínű, hogy a képviselők elfogadják, mert tudják azt, hogy a közvélemény na gvon is akarja. Tehát, ha azt óhajtják, hogy újból megválasszák őket, akkor pártolniuk kell az Anderson-King-féle indítványt. j4___
