Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-10 / 2. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 10, 1963 Magyarok Amerikában Elődeink a szélrózsa minden irányába szétszó­ródva mentek megélhetést keresni. Kimutatás szerint az 1900és 1909-es évek között a köv. álla­mokban telepedtek le magyarok: Alabama 85 Missouri 2,535 Arizona 24 Montana 91 Arkansas 6 Nebraska 167 ^ . or. Nevada » 3 California - 2ol New Hampshire 37 Colorado 207 New jergey 46,208 Connecticut 11,597 New Mexico 26 Deleware 117 New York 56,204 Dist. of Columbia 51 North Carolina 5 Florida 6 North Dakota 226 Georgia 20 Ohio 49,889 Hawaii 1 Oklahoma 16 Idaho 31 Oregon 88 Illinois 12,416 Pennsylvania 97,667 Indiana 6,828 Rhode Island 69 Indian Territory 58 South Carolina 17 Iowa 130 South Dakota 40 Kansas 75 Tennessee 37 Kentucky 99 Texas 422 Louisiana 56 Utah 18 Maine 108 Vermont 688 Maryland 1,042 Virginia 1,351 Massachusetts 990 Washington 157 Michigan 6,254 West Virginia 4,615 Minnesota 705 Wisconsin 2,782 Mississippi 8 Wyoming 96 szakszervezeti vagy egyesületi szervező, vagy is­ten szolgája. Voltak Magyar-Amerikában nagy­szerű családok, ahol apa, anya, gyermekek mind egy eszme, az emberi haladás érdekében dolgoz­tak. írjunk le mindent, hogy az meg legyen örö­kítve. Keresgéljünk a fiókokban, ládákban, a padlá­sokon régi újságokat, folyóiratokat, fényképe­ket és mindent amit gondolunk, hogy beillik a ma­gyar amerikai történelembe, küldjük el a MA­GYAR SZÓ szerkesztőségéhez, ahonnan továbbí­tani fogják az anyagot. A mi következő cikkünk az amerikai magyar­ság mai statisztikájával foglalkozik. E. S. Amint látjuk, főképpen a keleti államokban te­lepedtek le, ahol a már kifejlődött amerikai bá­nya- és ipartelepek felszívták a bevándoroltakat, így jutott Pennsylvania acél- és széntelepeire több mint 97,000 magyar, mig Floridára csak 6. Több nagyobb városban nagyszámú magyar telepedett meg. így New Yorkban, amelyet a vi­lág második legnagyobb magyar városának ne­veztek, vagy Clevelandon, amely kiérdemelte az amerikai Debrecen elnevezést, különösen az East Side-on, ahol az volt az idegen, aki nem magyarul beszélt. Cleveland West Side-ján is volt magyar letelepülés, de nem olyan arányú, mint East Side-on. New Yorkban az 1900-as években az alsóváros (downtown) volt a magyar negyed. Ott voltak a magyar egyletek, templomok, üzletek, bankok, újságok, mint a Magyar Szó elődje, a NÉPAKA­RAT 197 East 4th Street alatt, később az Előre, Uj Előre 33 East 1st Streeten. Később a newyorki magyarság a város felső részébe (uptown) kezdett költözködni, a York- ville-nek nevezett városrészbe, s ott a 79-ik utca és 1st Avenue lett a magyar élet központja. A 81-ik utcában állt a Magyar Munkás Otthon épü­lete. Majd onnan is tovább, ki a long-islandi Asto­riába, ki a Bronxba, ki New Jerseybe. De a York- ville még mindig sok magyarnak otthona, sok üz­leten van “Magyar üzlet” kiírva és az utcán gyak­ran lehet magyar szót hallani. Magyar telepek voltak Amerika keleti részének minden kisebb-nagyobb ipari vagy bányavárosá­ban. A kisebb helyeken, az úgynevezett place-ken (pléz) nem volt egylet, szakszervezet, mág temp­lom sem, úgyhogy sok magárahagyott magyar adta az italnak magát. A másik nagy probléma az volt, hogy a beván­doroltak jórésze férfi volt, akik feleségeiket, sőt családjaikat hagyták Magyarországon azzal, hogy vagy visszavándorolnak, vagy a család is kiván­dorol. De a dollárgyüjtés nem ment gyorsan és hosszú ideig éltek sokan kisebb városokban, ahol semmi összetartás vagy közös tevékenységre nem volt alkalom. Az angol nyelvet nem tudták és igy az amerikai társadalomba való beilleszkedés sem volt lehetséges. A magyarság küzdelme a huszadik század ele­jén, Connecticut, Illinois, Indiana, Michigan, Mis­souri, New Jersey, New York, Pennsylvania, Ohio, és West Virginia államokban sok kötetnyi történelmi műre terjedne ki. E nagy és értékes, átfogó munkát már meg is kezdték Gyetvay Já­nos és Gárdos Emil volt amerikai magyarok, de minden amerikai magyar társ-szerkesztője lehet ezen érdekes és fontos történeti munkának. Emlékezzünk vissza eseményekre, ami váro­sunkban történt, gyárakban, bányákban, amely­ben magyarok résztvettek. Egyleteink, szakszervezeteink, templomok, mun kásotthonok története, amely nyomot hagyott fejünkben. Egyének története, akik megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk, legyen az városi vezető. TÖRTÉNET A KÉLYBÉKÉRŐL Imre barátommal az első elemitől végig együtt jártunk iskolába, sőt nemritkán az iskola mellé is, a grundra focizni. Később együtt járogattunk háborúkba és forradalmakba, még ma is együtt szurkolunk a mérkőzéseken, és együtt alsózunk, remélem életfogytiglan vagy legalábbis végki­merülésig. Imre ma is a régi vidám cimbora, de csak házon kívül! Otthon, gyermekeinek és uno­káinak körében igen adja a szigorúan erényes családfőt. Ilyenkor fanyalogva dörmög, hogy a mai fiatalok igy, a mai erkölcsök úgy, manapság a férfiak a felelőtlen kalandokat keresik és jog­gal, mert a mai asszonyok és lányok nem adnak eleget a hírnevükre és a női méltóságukra. Bez­zeg a régi asszonyok, sej! Az első világháború előtti mélybékében, haj, olyan nemes önfegye­lemmel őrködtek az otthon tisztaságán és a hit­vesi hűség szent hagyományain, hogy közelükben még a legelszántabb Casanovában is tisztelet tu­dó hódolattá dermedt a pajzán képzelgés. Ilyképp sápitozott a családi körben Imre bará­tom, és miközben félfüllel erkölcsnemesitő célzatú sopánkodását hallgattam, eszembe jutott egy igaz történet a régi mélybékéből. Idő: 1913, tavaszi alkonyat. Szín: a gazdag bankár hivalkodó pompával berendezett “uriszo- bája”. A bankár érettkoru férfi volt. Albertnek hívták. Dupla tokája volt és másfél milliója. Hal­kan, sejtelmesen mondotta legjobb barátjának: — Tudod, miért hivattalak Vili? Buba megcsal engem! — Lehetetlen! — felelte megrökönyödve Vili. — Buba, a legháziasabb legszolidabb és legoda- adóbb feleség! — Mégis megcsal. Háziasán szolidan, odaadóan megcsal. — Képzelődsz. Kivel csalna meg? — Pubival. — Ki az a Pubi? — Nem tudom. De megcsal vele! — Miből gondolod? Albert izgalmában rágyújtott egy újabb Tra- bukkora és szaggatott hangon felelte: — Buba újabban beszélni szokott álmában... Eleinte az hittem képzelődöm... De aztán mind kivehetőbben suttogta ezt a Pubit... Pubi...j Néha gyöngéden, rebegve suttogta, máskor for­rón és szenvedélyesen!... Meg kell tudnom, ki ez a Pubi nevű gaz csábitó?! Ezért kérettelek, Vilikém. Épp oly régi jóbarátja vagy Bubának, mint nekem. Olyan bizalmas hozzád, mintha a bátyja lennél. Ki kell öt faggatnod! Neked biz­tosan elmondja! Mielőtt Vili tiltakozott volna a kínos megbíza­tás ellen, Albert már el is rohant hazulról. Né­hány pillanat múlva belépett a ház asszonya, Bu­ba. Frissen főzött feketét hozott. Szivalaku, édes arcocskájával, gyermekded tekintetével, kecses alakján elomló finom csipkepongyolájában olyan volt, mint egy megközelíthetetlen, fenséges kö­zépkorú középkori várurnő, aki tévedésből a 19. században született. Vili zavartan krákogott: — Buba kérlek. . . Nagyon kínos a dolog... De meg kell neked mondanom ,hogy Albert gya­nakszik . . . Az évszázadokkal késve született várurnő egy szent asszony szelid mosolyával felelte: — Tudom. . . Pubira. — Hogyan? Te tudod, hogy ő tudja?! — Hát persze. Éjszaka alvást miméivé több­ször szerelmesen belesuttogom az éjszakába Pu­bit, mintha róla álmodnék. — Hát tulajdonképpen ki ez a Pubi ?! — Fogalmam sincs. Sose ismertem semmiféle Pubit. — Akkor miért suttogod a nevét? — Hogy Albert féltékeny legyen erre a nemlé­tező Pubira. Azt akarom, hogy nyugtalanítsa, hogy gyanakodjon rá,, hogy kutasson, nyomoz­zon, fürkésszen utána! Vili gyakorló agglegény lévén, nem egyköny- nyen epődött meg, most azonban leesett állal kérdezte: — Dehát miért akarod a gyanúját egy nemlé­tező Pubira terelni? A mélybékebeli szende dáma, őrangyali mo­sollyal felelte: — Hát nem érted ?... Csacsikám... Mert té­ged Vilinek hívnak! Vili ujjongva ölelte át az asazonyt: — Te édes, te szép, te bölcs! Több eszed van, mint a 3 férfinak! óriási! így Albertnek eszé­be sem jut, hogy rám féltékenykedjen! Angyal vagy! Lángeszű tündérasszony! Buba csak nagynehezen tudta házibarátja lel- kendezését csititani: — Most menj kedves.. . Holnap a szokott idő­ben. . . Nálad.. . Forró bucsucsók. Vilit még az előszobában is rázta a nevetés. — Méghogy Pubi!... Nahát!... Ilyesmivel is csak hülye férjet lehet megetetni. Magamfajta agglegény sosem ülne fel ilyen trükknek. Elment. Buba pedig bement a hálószobájába. Megnézte magát a Pesten készült gyönyörű ve­lencei tükörben, megigazította a haját, azután kinyitotta a nagyszekrény ajtaját, és szenvedé­lyesen búgta: Végre kijöhetsz Pubi...' Hogy miért jutott eszembe éppen Imre ba­ráton^ jelenkorunk erkölcseit ostorozó kifakadása közben ez a régi történet? Mert az én Imre barátom is volt valamikor szőkefürtü ifjú legényke és még húszéves korá­ban is olyan fiús volt a külseje, hogy mindenki Bubinak becézte. . . Király Dezső Előzetes vizsgálati eljárás a Spiegel-ligy gyanúsítottjai ellen A vizsgálóbíró dönt a vádemelésről BONN, — Conrad Ahlerst, a Spiegel szerkesz­tőjét, akit októberben Strauss hadügyminiszter közvetlen beavatkozására törvénytelenül letartóz­tattak Spanyolországban, elbocsátották a vizs­gálati fogságból. Néhány héttel ezelőtt ugyan­csak szabadlábra helyezték a Spiegel-üggyel kap­csolatban letartóztatott Adolf Wicht ezredest, aki a Gehlen-féle kémszolgálat egyik vezetője. Augstein, a Spiegel főszerkesztője, Schmelz, a lap egyik bonni munkatársa és Martin, a Bundes­wehr ezredese továbbra is vizsgálati fogságban marad. Az ügyészség közölte azt is, hogy a “ha­zaárulással”- gyanúsítottak ellen most megindít­ják az úgynevezett előzetes vizsgálati eljárást. A nyugatnémet jogszabályok szerint ennek során a vizsgálóbíró felülvizsgálja a nyomozás eredmé­nyeit, és dönt arról, elegendő bizonyíték áll-e ren­delkezésre ahhoz, hogy vádat emeljenek a gyanú­sítottak ellen. A Spiegel-ügvben ugyanis még mindig nem emeltek hivatalosan vádat. Az eddigi letartóztatásokra, valamint a lap szerkesztőségé­nek átkutatására csupán a “nyomozási eljárás” keretében került sor. y \WWWVV»VW*VWWVWVW\*W*WWWVWW\V*WW»£ MÉG KAPHATÓ Az Amerikai Magyar Sző ! 1963-AS NAPTÁRA i 168 oldal. Nagyszerű tartalommal, szép képekkel, gyönyörű kiállításban Ára csak $1.50 :! Rendelje meg Kiadóhivatalunknál, <; Íjl30 E. 16th St., New York 3, N. Y.jj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents