Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-02 / 18. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 2, 1963 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztoseg álláspontjával. A szavak értelmezésére vigyázzunk! MEXIKÓ. — A március 1-i lapszámban Bódog András nagyszerűen rámutat a szavak értelmének fontosságára és válasza méltó volt Geréb munkástárs emlékéhez, aki szintén mindig vigyázott a szavak helyes használatára. De a lapban Írnak olyanok is, akik nem vigyáznak a szavak értelmére, a “semantikára.” Erre Doran munkástárs is rámutatott levelében, amikor az “együttélés” és az “egymás mellett élés” közti különbséget tárgyalta. A márc. 28-ik* lapszámban ’’Kuba példáját kívánják elfelejtetni” c. irás felbosszantott. Ugyanis én mindennap hallgatom az “Amerika Hangját? és ez az irás éppen úgy hangzott. “A kommunizmus veszélye fennállt már Castro megjelenése előtt”, majd lejjebb: “...hogyan hajtsák végre ezt a kommunizmust megakadályozó népjóléti programot.” Itt a szerkesztőség a kapitalizmus által mumusnak használt kommunista szóval dobálózik, még pedig a kapitalizmus macska (”) körmeinek mellőzésével. A tőkések tudják, nekünk is tudni s írni kell, hogy kommunizmus még nincs sehol. Még a Szovjetunióban is Szocialista Tanácsköztársaság van, s csak a remény van meg, hogy egy-két generáció átnevelése után ott lesz meg először. Hallgatom a kubai rádiót is mindennap, de egyetlen egyszer sem mondják, hogy ők kommunista forradalmat csinálnak, terjesztenek (ezt csak az Amerika Hangja mondja), mindig a szocializmus forradalmát s annak építését hangoztatják. Amig a szocializmus mellett nagy rokon- szenv van itt Mexikóban és az összes délamerikai államokban, mert azt sokkal többen megértik és gyakorlatban láthatják több országban, addig a kommunizmus működését még sokan — ugylát- szik némely Írónk is — nem értik meg és a tőkés rendszer propagandájának segítenek, amikor a könnyebben érthető szocializmus szó helyett ijesz tésül, mumusnak használt szavakat ismételnek. Ezzel segítik a tömegeket elijeszteni az általuk ismeretlen, habár sokkal tökéletesebb kommunista rendszer emlegetésével, s ami még rosszabb, a szocialista rendszerre segítik ráfogni, hogy kommunista. Éppen úgy helytelen a ‘szabadságharcosok”, “szabad országok” gyűjtőszavak használata is. Csak azért, mert Chiang Kai-shek, Diem, Franco, Salazar, stb. a kizsákmányolási szabadságért hűségesen harcol, nem lehet őket szabadságharcosoknak nevezni, amint a magyar ellenforradalmárok sem szabadságharcosok, mivel nem az igazi szabadságért, hanem éppen az ellen harcoltak. A harc kimondottan a nemzetközi szocializmus és a nemzetközi kapitalizmus között folyik, ezt kell legalább nekünk kidomborítani és hangoztatni a tőkések megtévesztő, zavartkeltő propaganda jalszavaival, elnevezéseivel szemben. Amint Bódog írja: a szabadság szónak is sok értelme van, mi csak használjuk a marxi értelmezést és a leghelyesebb szavakat, és ne a tőkések nyelvezetét. / Tio Imre SZERK. MEGJEGYZÉSE: Köszönjük olvasónk figyelmeztető sorait és igyekezni fogunk, a jövőben megszívlelni tanácsait. Tény és való, hogy a szerkesztőség a levélben említett cikkben és talán más alkalmakkor is helytelen kifejezést használt; hálásak vagyunk éber olvasóinknak, akik az ilyen elírásokra felhívják figyelmünket. Az időszámításról A nyári időszámítás, melyet mi uj időszámításnak nevezünk, nem is olyan uj, mert vagy 200 évvel ezelőtt, amikor Franklin Benjamin 1770 körül Franciaországban volt, a feljegyzések szerint kiszámította, hogy hány gyertyafényt lehet megtakarítani, ha egy órával előre igazítják az órá- kat a nyári hónapokban. Úgy történt azután, hogy ott 1883-ban törvénybe iktatták, de sehogv- sem sikerült népszerűsíteni. Az emberek nem akar fák megszokott kényelmüket feláldozni és úgy határoztak, hogy önállóan fogják óráikat igazi- táni. nem pedig parancsszóra. Itt Amerikában 1918-ban átvették a Daylight Saving Time-ot, de akárcsak Franciaországban, nem lett népszerű a mai napig sem, mert több kellemetlenséget és zavart okoz. Az elmúlt nyáron az Egyesült Államokban az 50 állam közül csak 28 állam vezette be hivatalosan az úgynevezett Daylight Saving Time-ot, de de csak 14 állam terjesztette ki egész területére, a másik 14 államban tetszés szerint alkalmazzák, az idegenforgalom legnagyobb bosszúságára. Csak 11 állam tartja be szigorúan a Daylight Saving Time-ot április végétől október végéig. Országosan nem sok jót hozott ez a zig-zag rendszer, különösen azoknak, akik sokat utaznak. Egy kis példa álljon itt bizonyítékul: Steubenville, O. és Moundsville, W.Va. közt a távolság 35 mile, de ha az autóbuszvezető a helyi időhöz akarja tartani magát, akkor nem kevesebb, mint hétszer kell az óráját igazítania. Az Association of American Railroads jelentése szerint nem kevesebb, mint egymillió dollárt költ el évente menetrendekre. Egy meg nem nevezett hitközség Indiana államban a Daylight Saving Time mellett foglalt állást, a toronyórát egy órával előre igazították, -aminek eredménye az lett, hogy a hitközség fele kimaradt a gyülekezetből. McGee szenátor bizottságot fog szervezni a közeljövőben, amely arra lesz hivatva, hogy ezeket a problémákat tanulmányozza és végül is egységes időszámitási rendszert dolgozzon ki az egész országra vonatkozóan. Schubert, Elsinore, Calif. Az én rádiómból BÉCS. — Sokáig nem volt, de most már ismét van rádióm és Írógépem is. E kettő szinte nélkülözhetetlen olyan háznál, ahol a világ minden népéhez a vonzalom, a megbecsülés szálai fűzik az ember szivét. Áldott találmány mind a kettő, egyiket sem lehet rendőrbottal fejbeverni, kiéheztetni és ketrecbe zárni. Miért Írtam le mindezt? Csak azért, mert elkéstem vízumkérelmemet beadni és nem mehettem április 4-re Budapestre. Mindenki tudja, mit jelent április 4. Magyarországon. Igv azután igénybe vettem a rádiómat. Már előző napon megszólalt Budapestről, amit az egész országban is hallhat bárki, mert hiszen rádiója ma már nemcsak az amerikaiaknak van, hanem a magyaloknak is. S mit mondott a rádió? Felkérte a lakosságot, hogy másnap 4-én, reggeli 6 órakor nyissa ki az ablakait mindenki, hogy élvezhesse a katonazenét, ami az egész országban hallható lesz. Én nem nyitottam ki az ablakomat, mert fagyos hideg volt, igy a fütött lakásban élveztem a katonazenét Budapestről. Később sem hallgatott el a rádióm, állandóan bemondta, mi történik Budapesten és miért? özönlik a nép az utcákon, mindenki vasalt ünneplőben, vidám, örömteli arccal jár, vidékiek is és sietnek, nehogy lekéssék a jó ülőhelyeket a magas tribünökön. A hideg, de szép napos idő is kedvezett az ünnepléshez. Ugvlátszik, az igaz embereket odafenn is jobban szeretik. A rádióm pedig tovább beszélt, leírta az egész térséget, pompás képet festett a szemem elé, s el tudtam jól képzelni a sok ezer nézőt, a diszbe öltözött bátor ifjú hadfiakat, teljes fegyverzettel, a földön és a légben egyaránt. Elérkezett az idő, amikor már mindenki a helyén volt. Zene, üdvrivalgás, rövid, de érthető szavak a háborús uszi- tókhoz. Nincs verekedő kedvünk, békét és csak békét akarunk, de ha megkísértenék, hogy belénk, illetve bármely szocialista ország békéjébe belekössenek, akkor csak a jó Isten mentheti meg az uszitókat a végpusztulástól. A szocialista országok békét akarnak minden néppel és országgal és a békéjüket megőrzik minden áron. Mennydörgésszerű válasz követte e szavakat, ami megrázta a lelkemet és örömkönnyek csordultak ki a szememből. Képzeletben magam is ott voltam, de a falon 1 iiggő 1933-as clevelandi nagy tömegpiknikről felvett fénykép visszazökkentett a valóságba. A rádió pedig szórta a különböző hangokat, a ka+nnai marsolást, a repülők százainak zaját, s valakinek a kiáltását, ami a tribünről elhangzott, hogv “barátom, a kalapomat hagyd itt!” Majd még néhány beszéd és utána szép csendesen elhalkult a Kénytelen volt fejbe kólintani Indiát NILES, Ohio. — Nem egyezem meg mindenben Gencsy Margit cikkével a Vélemény a “mi véleményünkről” c. Írásában. Azt Írja, hogy helyes volt az ügyvezető bizottságtól a kinai és szovjet ellentéteket elválasztani a világpolitikától. Szerintem ez nem volt helyes, mert fei kell világosítani a Magyar Szó olvasóit, hogy miért vannak ezek az ellentétek. Honnan tudják meg a lap olvasói, ha nem tárják eléjük világosan ezt a fontos kérdést; talán a polgári újságokból, vagy a televízióból? Onnan nem tudhatjuk meg az igazságot. Ez a herce-hurca mar a 22. kongresszus után kezdődött, amikor Sztálin holttestét kitették a mauzóleumból, ami helytelen volt. Én nem vagyok sztálinista, de azt el kell ismerni, hogy Sztálin megvívta a harcot Hitler hordáival és megvédte a szocializmust; vezéralak volt, s ha nem lett volna az, ami volt, nem állt volna melléje az orosz nép csapostól, papostól. Lehet, hogy az utolsó időkben csinált hibákat, amikor már összeroppant a nagy gondban és nagy harcban, mint Roosevelt elnökünk, aki agyvérzést kapott és abba belehalt. Kár volt érte, mert ha még élt volna 2—3 évet a háború után, akkor nem következett volna be a hidegháború. Nem mondom, hogy Krusesev nem jól csinálja a dolgot, mert ha nem lett volna elég óvatos a kubai krízisben, akkor talán már az egész világ lángban volna. De egyet azért rosszul csinált, amikor megígérte Indiának a segítséget Kina ellen. Ez helytelen cselekedet volt tőle. Milyen érzéssel lehetett a kinai nép az orosz néppel szemben, amikor az ő vezérük a többi kapitalista országok vezetőivel együtt a kinai nép ellen Ígért segítséget Indiának. Pedig még a Magyar Szó is megírta, hogy a kinai kormány békésen akarta elintézni a határkérdést, de Néhru nem akart tárgyalni velük. Tehát a kinai kormány jogosan cselekedett. Egy incidenst akarok itt leírni ennek bizonyítására, ami az apámmal történt. Lehettem vagy 13—14 éves kamasz. Apámnak három hold lapály-területe volt egy darabban a Kiskükíilló mentén Erdélyben. A szomszédjának is volt egy keskenyebb földje apámé mellett. Nem volt ott semmi jelző, hogy meddig a tied és meddig az enyém. A szomszéd minden tavasszal, amikor szántottak, elszántott vagy két láb földet az apám földjéből. Egyszer azután azt mondta neki az apám : János szomszéd, te mindig elszántasz az enyémből egy-két lábat. Mire a szomszéd úgy válaszolt, hogy ő csak az övét szántja. Akkor azt mondta neki az apám: na jól van, akkor hagyjunk mes- gyét, te is két, én is két lábat. A szomszéd beleegyezett, hogy azt nem szabad senkinek szántani, hogy begyepesedjen és az lesz a választóvonal. De következő tavasszal, amikor a szántás ideje elkövetkezett, a szomszéd leszántotta a mesgyét. Az én apám is ott volt és mondta neki: te János, leszántottad a mesgyét. ö nem — mondta — hanem az ökör félrelépett egy kicsit és úgy akadt az eke a mesgyébe. A föld végében volt egy nagy patak, tavasszal mindig tele volt vízzel. Kimentek a partra, hogy onnan nézzék a mesgyét, hol van elszántva. Ösz- szevesztek. Apámnak volt egy nagy nehéz kapa a kezében és bizony fejbevágta a szomszédot vele úgy, hogy az beleesett a nagy patakba és fuldok- lott a nagy vízben. Apám is megijedt és odanyuj- totta neki a kapa nyelét, hogy kihúzza a vízből. Természetesen törvényre került a dolog, apámat megbüntették. De apám is kihivta a mérnököt már azután, hogy megtörtént a baj s a szomszédot büntették meg, neki kellett a mérnöki költségeket megfizetni, mert el volt szántva apám földjéből vagy nyolc láb. Azt mondták apámnak, hogy miért nem hívta ki előbb a mérnököt, mielőtt fejbe vágta volna a szomszédját. Hát kedves munkástársak, ilyenek a határvonalak. De a kínaiak nem tartoznak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, hát fejbe kellett kólintani Indiát. Fod.tr MINDENKI IRKAT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető *1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 1 öth Street, New York 3, N. Y. \___________________ ^ rádióm és én megelégedve ültem le ismét Írógépem mellé. Wlach
