Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-10 / 2. szám

< imrsuay, January 10, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD SL I Jegyezzük meg magunknak! j A\\\\\\\V\WV«\VVVWVVVV\V\\V\\\\\%Vt\%V\\V\v\\VVtVV«VVtV\VW\\%V\\\VV\\\\\VV\\< Hajt Ön télen? Hajt ön télen? Ha igen, akkor saját és mások« biztonsága érdekében nézzen utána a következők- 1 nek: 1. Windshield wipers. Ha az autóablak tisztitói kopottak, nem végeznek jó munkát és ez veszélyt okozhat. Nézzen utána, hogy a rugójuk elég erős hó, zúzmara vagy csatakos eső lemosására. 2. Defroster, heater. Csapoltassa le az autó hü- tőfelszerelését. Cserélje ki a kopott csöveket (hose), mielőtt a fagyás elleni keveréket (anti­freeze) beleönti. 3. Télen gyakrabban és hosszabb ideig használ­juk az autólámpákat, mint más évszakokban. Ugyanakkor gyakoribbak a borús napok, hava­zások. Legyünk biztosak, hogy lámpáink mindig tökéletesen működnek. 4. Kerekek. Kopott kerekek kecserélendők. Ha­vas vagy fagyos utón kopott kerekek rendkívül veszélyesek. Ajánlatos a téli kerekek (snow shoes) használata. 5. Fékek. Síkos utón életbiztosítást jelentenek a megfelelő módon adj tisztáit fékek a kocsink ke­rekein. Ha a fékek nincsenek tökéletesen adjusz- tálva és egyik erősebb, mint a másik, könnyen siklást okóznak. Ugyanakkor jól teszi minden hajtó, ha a tél vagy havas időjárás beálltakor a kocsi “front end”-jét is megnézeti egy megbiz- ható mechanikussal. FONTOS: Soha ne hajtson úgy, hogy a kocsija minden ablaka légmentesen el legyen zárva. Leg­alább egy ablak valamelyest nyitva legyen, hogy az esetleges kipufogó gáz eltávolodhasson a ko­csiból. Ugyanakkor ez megakadályozza a pára­képződést az ablakon, amely azt elhomályosítja. FONTOS: Ha eddig még nem szerelt ülésövet (seat-belt) a kocsijába, tegye azt meg most es használja azt még a legrövidebb útra is. Az élet, amelyet megmenthet vele — —az öné lehet. _ Balesetek a házban és a házon kívül Balesetek képezik egyik főokát a halálnak és munkaképtelenségnek idősebb emberek között. És balesetek aránylag sokkal gyakrabban fordulnak elő közöttük, mint a fiatalabbak között. A 65 éven felüliek az Egyesült Államok lakos­ságának jelenleg kb. 10 százalékát alkotják. De az összes halálos kimenetelű balesetek 28, és a munkaképtelenséget okozó balesetek 20 százaléka a 65 éven felüliek között fordul elő. Másszóval, a 65 éven felüliek csaknem háromszorta hajlamo­sabbak balesetekre, mint a fiatalabbak. Ha egyszer azután egy 65 éven felüli baleset következtében kórházba kerül, sokkal tovább ma­rad ott, mint mások. A statisztika szerint a bal­eset következtében kórházi kezelésre szoruló egyé­nek közül a 65 éven felüliek átlagosan 24 napot töltenek kórházban az összlakosság 17 napi és gyermekek 5 napi átlagához viszonyítva. Az egyik leggyakoribb baleset idősebbek között a csipőcsontrepedés. Az oka természetesen az, hogy idősebb emberek csontja törékenyebb, mint a fiataloké és sokkal lassabban heged. Bármeny­nyit fejlődött a modern sebészet, az ilyen repedt csipőcsont hegesztése nem mindig sikerül és a következmény az, hogy az illető ágybanfekvő vagy tolószékre utalt ember lesz élete végéig. A National Safety Council kimutatása szerint csipőcsontrepedés s gutaütés (stroke) több ágyat tölt meg tehetetlen emberekkel a kórházakban és aggmenházakban, mint bármely más betegség vagy baleset. A legtöbb baleset a házban fordul elő és leg­gyakrabban esés okozza. A lépcső a legveszélye­sebb hely a házban, hangoztatja a National Safe­ty Council. Ez a szervezet a következő tanácsokat adja a balesetek csökkentésére idősebb emberek számára : 1. A mindennapi életben gyakran használt hol­mik úgy legyenek elhelyezve a házban, hogy az idősebb személynek ne kelljen se mélyen lehajol­nia, se másznia (létrán, lépcsőn) azok elérésére. 2. Fürdőkád, zuhany s toilett mellett fogózko- dó korlát legyen beszerelve. 3. Ágyak, székek, díványok magassága olvan legyen, hogy idősebb személyek lába a padlót elérhesse, de ugyanakkor elég magas legyen ah­hoz. hogy az illetőnek ne kelljen láb és hátizmo­kat használni, amikor fel akar kelni. (Ha egy dí­vány nagyon alacsony, akkor bizony még a fiata- labbnak is némileg megerőltető arról felkelni.) 4. Papucs helyett kényelmes cipőt viseljen az illető és a cipőfűző jól be legyen kötve. Autóbalesetek Idősebb személyek gyakran vannak kitéve auto­mobil okozta baleseteknek is. Egy érdekes tény ezzel kapcsolatban az, hogy a legtöbb autóbaleset olyan személyeket ér, akik sohasem hajtottak ko­csit. Egy illinoisi kimutatás szerint az idősebb személyeket ért minden tiz halálos baleset áldo­zata közül nem kevesebb, mint kilenc olyan sze­mély volt, akik sohasem hajtottak kocsit. ;i" Milyen korig ajánlatos egy embernek autót haj­tani? Ez nincs időhöz kötve. Vannak 80 éves em­berek, akik biztonságosan tudnak vezetni gépko­csit, mások már a hatvanas évek elején helyesen teszik, ha lemondanak a hajtásról. Itt a döntés teljesen az egyén egészségi állapotától, látási ké­pességétől és általában véve lelkiállapotától függ. VIGYÁZZUNK AZ EGÉSZSÉGÜNKRE INFLUENZA Egészségére! Ezt mondjuk, ha valaki tüsszent, de az ilyen egyénnek szimpátiára, sok tiszta zseb­kendőre — és főleg sok figyelemre van szüksége. A tüsszentés ugyanis lehet az influenza jele. ami nagyon csalóka betegség és a téli hónapokban súlyos betegséget és sokszor halált is hozhat na­gyon sok emberre. Az emberiség évszázadok óta ismeri az influenzát, valamikor régen olasz csil­lagjósok azt gondolták, hogy az égitestek okoz­zák, innen is származik az influenza neve, ami olaszul befolyást jelent. Azóta hosszú utat tett meg az emberiség. Ma már az influenza-ellenes oltóanyagok, kb. 70 szá­zalékban hatásosak. Tavaly ősszel a különböző egészségügyi szervek felszólították a lakosságot az influenza-ellenes oltások vételére, s különöseit olyanok részére tartják fontosnak, akik valami­lyen krónikus betegségben szenvednek, mint szív­baj, tuberkulózis, vagy a 45 éven felüliek és álla­potos anyák. Ha az elmúlt ősszel nem vettünk» influenza oltást, még mindig nem késő! Helyes* ilyen esetben az orvost megkérdezni, ha azonban mégis megbetegednénk, a következőket tehetjük, a súlyos következmények elkerülésére: elsősorban vegyük a betegséget komolyan, hívjunk orvostf a szimptomák a következők lehetnek: tüsszentés* torokfájás, fázás, láz, fejfájás, izomfájdalmak* étvágytalanság, gyengeség, fájdalom, vagy égés a szemekben, érzékenység a világosságra és hány­inger. i Ha tényleg influenzánk van és nemcsak közön­séges Lülésünk, akkor az orvos valószínűleg ágy­ba rendel, sok folyadékot kell inni és az orvossá­gokat bevenni. Amikor a beteg már a javulás ut­ján van, akkor vigyáznia kell, mert a legyengült szervezetet könnyen megtámadja más, esetleg még súlyosabb betegség. SZÉLHÁMOSOK LESELKEDNEK A NYUGDÍJASOKRA Az autómunkások szakszervezetének folyóirata figyelemreméltó cikkben mutat rá arra a lelket­len és kíméletlen orvvadászatra, amelyet a “sza­bad vállalkozási rendszer” egyes képviselői foly­tatnak idősebb nyugdíjas polgárok ellen. Svindlerek, kalandorok ezrei és tízezrei foglal­koznak a ma már 15—16 millióra tehető 60 éven felüli népréteg kifosztásával. Az idősebb polgárok, sokkalta fokozottabban, mint a lakosság fiatalabb tagjai, rá vannak utal­va orvosi, kórházi gondozásra, jövedelmező, de nem túlságosan megerőltető foglalkozásra, ott­honra, társaságra, baleset- és egyébfajta bizto­sításra. Ezeket a követelményeket és szükségleteket használják ki a kalandorok és kalandorvállalatok százai és eírei. A módszereket, amelyekkel ezek a paraziták megközelitik és behálózzák az idősebb polgárokat, a következő főbb csoportokba foglal­ta össze a szakszervezeti közlöny: 1. Telek- és ingatlanspekuláció. Az amerikai “szabad” sajtó, beleértve még az olyan “respek- tábilis” imperialista szócsőt, mint a New York Times (amely jelenleg sztrájk következtében füg­gesztette fel megjelenését) is “szabad” teret ad hasábjain — busás dollárhalmaz ellenében — a legszemérmetlenebb, csalárd hirdetéseknek, ame­lyekben a telekespekulánsok “örökös napsugár” és kellemes éghajlat emlegetésével mocsaras terü­leteket, avagy kibírhatatlan hőségü sivatagpar­cellákat árusítanak a szerény, olcsó otthont és házhelyet kereső idősebb polgároknak. A legele­mibb dolog, amit bárkinek tenni kell, mielőtt ko­molyan fontolóra venne egy ilyen ajánlatot, meg­érdeklődni az állami Corporation and Securities Commission-nál, hogy a hirdető cég be van-e je­gyezve államunkban. Ha nincs, őrizkedjünk tőlük, ha be van jegyezve, akkor is csak a legmesszebb­menő elővigyázattal és megfelelő referenciák vé­tele után vegyük fontolóra ajánlatukat. 2. A legnagyobb óvatossággal kell fogadni min­den postán érkező biztosítási ajánlatot, különösen, ha az más államból érkezik és orvosi vizsgálat nélküli aggkori, kórházi, élet- vagy balesetbizto- sitásra vonatkozik. Akit érdekel az ily ajánlat, az forduljon az állami Insurance Departmenthez és tudakolja meg, hogv a cég betölti-e a törvény követelményeit ugv biztosítási, mint pénzbeli felelősség tekintetében. 3. Azok, akik nyugdíjazásuk után szeretnének valamilyen könnyebb fizikai munkát és csekély befektetést igénylő üzletbe menni és figyelik az újságokat ilyen “üzleti alkalmakéra (business opportunities), azok nagy elővigyázattal kezel­jék az úgynevezett “franchise” (kizárólagos el­adási jog egy meghatározott területen) ajánlato­kat. Senki se írjon alá semmit, ne adjon semmi­féle előleget addig, amig ügyvédjével meg nem vizsgáltatja az egész ajánlatot és főleg a szerző­dést. Ajánlatos a helybeli Better Business Bureau nál is érdeklődni az ajánlatot tevő cég iránt. 4. Ha egy utazó képviselő (salesman) kopogtat be házunk ajtaján és sietve igyekszik bennünket rábeszélni a háztető vagy a kazán megjavítására* vagy kicserélésére, ne engedjük, hogy azon men­ten rábeszéljen a szerződés aláírására. Mennél nagyobb sietségben van a salesman* annál óvatosabban kell venni ajánlatát és annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy svindliről van szó. Becsületes cég alkalmat fog adni, hogy összehasonlítsuk az árait másokéval, hogy érdek­lődjünk a cég iránt. Ne Írjunk alá tehát semmine­mű szerződést alapos megfontolás és gondolkodási idő és ügyvéd helybenhagyása nélkül. Ha a vigéc erőszakos1/idik, akkor hívjuk a rendőrséget vagy tudassuk a helybeli államügyészséget. A fentiek ti án közhelynek tűnhetnek fel né­mely olvasónk előtt. De ha meggondoljuk, hogy az Egyesült Államokhan a “szabad vállalkozási rendszer” keretén belül működő kalmárok, vigé- cek, svindlerek évente közel HÚSZ BILLIÓ dol­lár erejéig károsítják meg a nagyközönséget, köz­tük az idősebb polgárok százezreit, akkor meg­értik olvasóink, miért hívtuk f^l figyelmüket a fentiekre. Kannibálizmus a gazdaságban JACKSON, Miss. — Mississippi állam évek óta csábitó ajánlatokkal csal területére ipari üzeme­ket az északi államokból a Mezőgazdasági és Ipa­ri Hivatal segítségével. Ez a hivatal nyújt felha­talmazást Mississippi városainak, hogy adómen­tes városi kötvényeket bocsássanak ki és ezzel a pénzzel gyárépületeket építsenek fel az odaköltöző? üzemek részére. i Újabban azonban a Hivatal engedélyt adott olyan kötvényekre is, amelyek segítségével egyes városok más mississippi-i városból csalnak ma­gukhoz gyárakat. Ez az eljárás már óriási felhá­borodást okozott és egyik polgármester a másik után emelte fel tiltakozó szavát ellene. “Nem tartjuk helyesnek, hogy egy állami hivatal lehe­tőséget nyújtson városoknak, hogy egymást raz- ziázzák”, nyilatkozott Picayune polgármestere, miután már a második gyár hagyta ott a várost és költözött más mississippi-i városba. Most, ami­kor maguk is érzik ennek a maguk által is “kan­nibálizmusnak” nevezett eljárásnak gazdasági ha­tását, tiltakoznak ellene, de ahhoz ők is hozzájá­rultak, hogy más államból csábítsanak magukhoz iparokat. A “kannibalizmus” elnevezés azonban: igen találó az eljárásra, akárhol is alkalmazzák.’

Next

/
Thumbnails
Contents