Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-11 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, April 11, 1963 ÄZ EMBEREKRE VESZÉLYES ÁLLATBETEGSÉGEK Még mindig gyakoriak az olyan ragályos betegségek, amelyek az állatok révén jutnak el az emberekhez 14 • HÁROMSZÖGLETŰ KANNÁK A kannagyárak nagyban dolgoznak újfajta kan nák készítésén. Céljuk a kannázott élelmiszercikkek terjesztésének fokozása. Az utóbbi években ugyanis a kannaipart erősen szorítja az üvegipar: egyre több étel kerül a piacra üvegben kanna helyett. Az egyik újdonság a háromszögletű kanna lesz. Az acélipar szerint az ilyen kannát könnyebb kezelni és kiüríteni. Piacra kerül majd egy korsó- alakú kanna is. A vevő két legyet is üthet majd .egy csapásra: ételt is vesz, korsót is kap. Egy harmadik ötlet az, hogy a kanna belsejét zománcozzák és kiürítése után a háziasszony, mint “casserolt” (sütötálat) lesz képes használni. KÉT GYAKORI KÉRDÉS ADÓÍV-KITÖLTÉS IDEJÉN KÉRDÉS: Gyakran hallom, hogy autóval kapcsolatos kiadások üzleti kiadásoknak tekintendők és mint ilyenek levonhatók a jövedelemből. Mi .a tényállás? VÁLASZ: A munkahelyre való közlekedés költségei nem vonhatók le a jövedelemből. KÉRDÉS: Levonhatók-e a munkakereséssel kapcsolatos költségek? Én hónapokig voltam mun ka nélkül és ezen idő alatt gyakran utaztam munkahelyről munkahelyre, hirdettem lapokban, fizettem elhelyezési ügynökségeknek, gyakran kellett kint étkeznem. VÁLASZ: Az elhelyezési ügynökségnek adott díjazás (employment agency fees) levonható, ca többi nem! TAVASZI OLCSÓSÁGOK A Department of Agriculture szerint az elkövetkező hetekben a következő husfajtákból kerülnek a szokottnál nagyobb mennyiségek a piacra és ennek következtében árleszállitás várható: fiatal csirkék (broilers), marha- és disznóhus. Ezenkívül a tejfélék és tojás-árak is csökkenni fognak. A friss főzelékek piacra jutása éreztetni fogja hatását a következő kannázott főzelékek és gyű-' mölcsök piaci árán: kukorica, borsó, paradicsom, paradicsomlé, ketchup, alma, almaszósz, barack, krumpli. A HÁTFÁJÁSRÓL Fiatalemberek ritkán szenvednek hátfájásban. Az izmok és kötőszövetek, amelyek a hátat egyenesen tartják, az ifjúkori tevékenységek, testedzés, futás, játékok, stb. következtében jó kondícióban vannak és képesek a természet által rájuk szabott feladatoknak eleget tenni. Sajnosba modern ipari társadalmakban a regtöbb felnőtt ülve vagy állva végzi munkáját és viszonylag kevés embernek van alkalma járni-kel- ni munkaközben. Ennek következtében a hátizmok elernyednek. Ráadásul, a legtöbb ember az ilyen korban kezd kissé, hogy is mondjuk, meg- testesedni vagy éppen elhízni. Az eredmény az, hogy az elernyedt, gyengült hátizmoknak több munkát kell végezniök, nagyobb testet kell egyenesen tartaniok. Miután erre fokozatosan kevésbé lesznek képesek, az ember felsőtestének egyenesen tartása az izmokról átruházódik a — hátgerincre. Az emberi hátgerinc a természet egyik legcsodálatosabb alkotása. 33 egymástól elkülönített csontból áll, melyeket ruganyos lágyabb csontsze- rü korongok választanak el egymástól. Amikor izmaink, különösen a hátizmaink elpetyhüdése következtében eme korongokra (discs) egyre több teher tolódik át, bekövetkezhetik az az eset, hogy a súly nyomás következtében e korongok elkopnak, a gerincből szétágazó idegszálak a gerinccsontok közé szorulnak, amely roppant fájdalmas. Ezen tulmenőleg a korongok belseje, szétmorzsolódhat (hátgerinc sérv). Az adott esetben teljesen munka-, sőt mozgásképtelenné teheti az embert. E súlyos bajok szerencsére, viszonylag ritkán fordulnak elő. Annál gyakrabban szenvednek emberek a hátfájások közönségesebb formáiban. A hátfájások egyik leggyakoribb oka a hátiz- rhok megerőltetése. (Amikor valaki például nehéz tárgyat akar felemelni és a lábizmai helyett a hát Egy kölyök mosómedvét, miután öt gyereket megharapott Indiana államban, orvosi vizsgálatnak vetettek alá és veszettséget állapítottak meg nála. Egy denevér, amely egy iowai ház pincéjében csapongott szabadon, szintén veszettségben szenvedett és pusztult el. Az Ohio állami egészségügyi hatóságok, amikor a vadon élő állatok szokásos vizsgálatát végezték, 209 olyan görényt találtak, amelyek a veszettség harmadik hónapjában voltak. Ilyen és hasonló jelenségről jelentések tömegestől érkeznek be a szövetségi kormány Atlantában működő Communicable Disease Center-jébe (CDC) és rávilágítanak arra a figyelmet érdemlő tényre, hogy az amerikai vadon életében a veszettség gyorsan terjedő betegség. A veszettségnek ez a fenyegető terjedése egyúttal ráirányítja a figyelmet egy sereg olyan betegségre is, amelyek a legmakacsabb problémát okozzák a közegészségügy terén. A veszettség ugyanis a betegségek egy olyan csoportjához tartozik, amelyet “zoonoses” néven tart nyilván az orvostudomány. Ezek azok az állatbetegségek, amelyek az emberre is átvihetők és bizonyos esetekben olyan emberi megbetegedések amelyeket az állatok is átkaphatnak. A pestis és az álomkór Legalább 100 olyan betegség van, amelyek az állatvilág közreműködésével terjedtek el az emberiség körében. így többek között, a pestis, mely a rágcsálók fajtájába tartozó állatok betegsége, a legyek utján került hozzánk, a fertőzött patkányok által. Az afrikai álomkór viszont a szarvas- marhák betegsége, a trichinosis a sertéseké, a leptospirosis a háziállatok körében támaszt abortuszt előidéző betegséget, de az embernél súlyos májbajt okozhat. Pontosan nem tudjuk azoknak az amerikaiaknak a számát, akik a zoonoses áldozatai minden évben, mert nem kötelező hivatalosan a statisztika összeállítása. De minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezrekre rug a számuk. A tularemia, vagy “nyulláz” áldozatainak a száma egyedül 300-tól 600 személyig terjed évente. A Rocky Mountain nevű, nyakszirtmerevedést okozó betegség, amely a rágcsálók világában otthonos, a kullancsok által terjedt el az embereknél és ma már több mint 200 amerikait érint évente. A zoonoses, vagyis az állati eredetű betegségek izmait használja.) Az ezáltal bekövetkezhető hátfájást el lehet kerülni úgy, hogy a nehéz tárgy emelését guggolva kezdjük, úgy hogy az emelést a hátizmoknál sokszorosan erősebb lábizmok és a combizmok végzik. Ugyancsak gyakran okoz munkaképtelenséget az, amikor valaki egy megszorult ablakot akar kinyitni, különösen ha ennek tetejébe az emelést nem közvetlen közelről, hanem valamilyen közbeeső bútor, vagy felszerelés, mint pl. radiator fölött áthajolva próbálja végezni. Az ilyenfajta hátfájást úgy enyhíthetjük, vagy szüntethetjük meg, ha lefekszünk, de nem egészen vízszintesen, térdünk alá párnát helyezünk, úgy, hogy izmaink teljesen tehermentesülnek. Villanypokrócok segítenek. Ha a fájdalom akkora, hogy orvoshoz kell fordulnunk az adott esetben bizonyos újfajta fájdalomcsillapító gyógyszert ir elő vagy pedig körülköti a hátat adhesive plaster-el. Nem megfelelő cipők, lúdtalp, sőt, akár hisz- sziik, akár nem, régi ismerősünk, a székrekedés is okozhat hátfájást. Gyakran levertség, rossz idegállapot is segit előidézni súlyos hátfájdalmakat. Általában véve az orvosi vélemény az, hogy aki el akarja kerülni a hátfájást, az tekintet nélkül a korára, igyekezzen legalább 10—15 percnyi köny- nyü testedzést végezni naponta, ha másutt nem úgy bent a lakásban. Aki nincs hozzászokva, az lassan és fokozatosan végezze napi testedzését. Milyen testedzésre gondolunk? Kint a szabadban egy félórai séta már kielégíti az ebbeli követelményeket. . Bent a házban nyitott ablaknál be- és kilégzés, guggolás és ehhez hasonló testedzés. Az úszás természetesen egyike a legideálisabb testedzési formáknak, amely egyaránt üdítő és frissítő fiatalnak és öregnek. Fontos az is, hogy ágyunk ne legyen túl puha. Az orvos gyakran előírja a hátfájásban szenvedőnek, hogy matraca alá deszkát helyezzen, fogy a gerinc egyenesen maradjon alvás közben. áldozatainak a száma jelentős mértékben lecsökkent az utóbbi években, amióta a közegészség- ügyi intézkedések folytán jobban ellenőrzik az élelmiszereket és a háziállatok vizsgálatára is nagyobb gondot fordítanak. A tej egyre terjedő pasztörizációja és a szarvasmarha állomány országos méretű ellenőrző programja jelentős mértékben lecsökkentette a brucelosis nevű betegség terjedését az emberek körében. Ma már kevesebb, mint 600 személyt támad csak meg ez a betegség, amely 90 százalékos csökkenést jelent az 1950-es évi számhoz viszonyítva. A DDT rovarirtó szer széleskörű használata szintén jelentős mértékben csökkentette az u. n. murine typhust, amely betegség a legyek utján jutott el a rágcsálók világából az emberhez. Még számos tennivaló akad ... Mindezen eredmények ellenére, még számos tennivaló akad a zoonoses betegségek kiküszöbölésére. A közegészségügyi hatóságok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Azoknak a ragályos betegségeknek a túlnyomó többségét, amelyek kizárólagosan csak az embert érintik, mint például a himlőt és a gyermekpara- lizist, már gyorsan ártalmatlanná teszik, de az állatoktól származó ragályos betegségek még igen sok fejtörést okoznak az orvostudománynak. Dr. James H. Steele, a Communicable Disease Center állatorvosi osztályának a vezetője kijelentette, hogy a zoonoses eseteket igen nehéz ellenőrizni. A kizárólagosan emberi betegségekkel szemben, ezek két gazdával rendelkeznek, az emberrel és az állattal és még a közvetítő is bele van keverve a fertőzésbe. így a nemzet teljes megszabadítása ezektől a ragályos betegségektől hathatós preventív intézkedéseket kíván az emberek körében, a betegség teljes kiirtását az állatoknál s a közvetítő rovarok teljes megsemmisitését. Ez természetesen igen nagy követelmény és keresztülvitele talán lehetetlen is. Ha viszont nem irtják ki teljesen az állati eredetű betegségeket, akkor ezek állandó veszélyt jelentenek és bármikor váratlanul kitörhetnek. Ennek tragikus példáját láthattuk tavaly ősszel, amikor az encephalitis nevű ragályos vész elárasztotta St. Petersburg, Fla.-t és több mint egy tucat halálos kimenetelű megbetegedést okozott. Ezt a ragályos betegséget St. Louis-encephalitisnek nevezik, mert egy hasonló vész tört ki St. Louisban néhány évvel ezelőtt, amelyet olyan viruszok okoztak, amelyek a madarakat fertőzik meg. A madarakról szúnyogok vitték át a viruszokat az emberre, akinél agy-gyulladást okoz. Az utóbbi időben különösen a salmonellosis nevű betegség okoz súlyos problémát az egészség- ügyi hatóságoknak. Ezt a betegséget a salmonella nevű baktériumok okozzák, amelyek a szárnyasok valamint a sertések körében elterjedtek. Az emberek általában a betegség csiráitól fertőzött tyúkok által tojt tojásoktól kapják meg ezt a ragályt, amelynek tünetei hasonlóak az élelmiszermérgezés tüneteihez. A betegség a fiatalok és a korosak körében szedi leginkább áldozatait és néha halálos kimenetelű. Az utóbbi 10 évben hatszorosára emelkedett az emberi salmonellosis-esetek száma, mondta dr. Kenneth Quist, a CDC salmonellosist ellenőrző részlegének a tagja. A hivatalosan jelentett esetek száma 6—7,000 egy évben, ami jelentős emelkedést jelent a múlthoz képest. Egy legújabban megtartott CDC vizsgálat folyamán kiderült, hogy az ellenőrzött disznókolbászok húsának 50 százaléka a salmonella baktériumaitól fertőzött. A baktériumok elpusztulnak az átlagos főzés alatt keletkezett hőmérsékleten, de még igy is fennáll a veszélye annak, hogy a fertőzött húsok vagy tojások olyan élelmiszerek mellé kerülnek, amelyeket már megfőztek és ismét megfertőzik ezeket. Ezenkívül fontos még megjegyezni, hogy a lágytojás elkészítése nem jelent elegendő főzést a baktériumok megölésére. A szárnyasokat tenyésztő emberek körében igen nagy az aggodalom a betegség miatt, mondta dr. Quist. Ezek most mozgalmat indítottak ennek kiirtására. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma egy kézikönyvet állít össze a szárnyasok tenyésztésével foglalkozó farmerek számára. Különösen az állatok élelmezésénél fognak különös rendszabályokat előírni, mert általános a vélemény, hogy az állatok etetésénél felhasznált halak ft rtőzött húsa révén terjed a ragály. VUtAAWtAM/VWVVAnA/VUVVA^WVVItAVVV'.VVWVV'fUVV.VWVVWVWVVVVVWVVVVVVWVVVWi/VVVW^ HeUSZMjyí*
