Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-11 / 15. szám
Aflitlí JL ÄiV Öü/U mj-NliARIAN WORD 9 Megmagyarázom, szerkesztő urj Irjaí PAÁL MÁTÉ Március Idusát ünnepelték mindenütt, ahol magyarok élnek tömegesen, mert egyetlen igaz érzésű magyar felett sem múlhat el ez a nap anélkül, hogy ne emlékezne azokra a hősökre, akiknek küzdelmére a két nagyhatalom ellen az egész világ csodálattal tekint még ma is. De nemcsak a két nagyhatalom állott szemben a magyar szabadságharc hőseivel, hanem most is ott voltak, mint a történelem minden szakaszánál, az árulók is, valamint a magyar nép elnyomói: a földesurak. Az előző évszázadok minden szabadságharcát, a Dózsa-lázadást, Rákóczi, Bocs- kay, Thököly szabadságharcait minden esetben az urak árulták el. A magyar mágnások története az árulások története. Ha a Habsburgok 300 éves uralma elleni harcot vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a magyar mágnások, nagybirtokosok túlnyomó többsége mindenkor kiszolgálta őket, s csak a magyar kisnemesek, parasztok, jobbágyok, mesterlegények, polgárok voltak a szabadságharcok hü katonái. Ezek nemcsak a királyi, de főleg a földesúri hatalmat akarták megdönte- ni, mert az ő elnyomásukat érezték a legjobban. A hamisitók Mindenki kegyelettel emlékszik meg a hősökről, akik a népek szabadságáért küzdöttek az elnyomók ellen; akiknek az élete és küzdelmei buzditólag hatottak az utódokra. Ezért az uralkodó osztályok mindenkor és mindenütt igyekeznek meghamisítani és kisajátítani maguknak ezeket a hősöket. Fokozott mértékben áll ez a magyar urakra, különösen azóta, amióta a magyar nép megszabadította magát elnyomóitól. A kiebrudalt paraziták most külföldön igyekeznek a történelmet hamisítani és még azt is megpróbálják, hogy az 56-os ellenforradalmat egy nevezőre hozzák az 1848-as szabadságharccal. A magyar népköztársaság pedig nemcsak megvalósította a 48-as programot, hanem tovább fejlesztette azt az igazi Szabadság, Testvériség és Egyenlőség felé. Éppen ezek a sikerek, e három jelző tökéletes megvalósítása felé való haladás az, ami az uralmukból kicsöppent urakat a legjobban bosszantja és ez készteti őket arra, hogy a magyar szülőhaza ellen valótlanságokat terjesszenek. Ez ma még kenyeret jelent a számukra, mert miként a múltban, úgy most is idegen zsoldban árulják népüket. Március 15-én két pap szónokolt a rádión teljesen mellőzve az igazságot. A mai magyar uralom szidalmazása közepette teljesen megfeledkeztek arról, hogy tulajdonképpen kik fojtották vérbe a 48-as forradalmat, kik börtönözték be és végezték ki annak hősi vezéreit. Ehelyett arról beszéltek, hogy a magyar nép ma “éhezik, rongyokban jár, földjét, házát, vagyonát elrabolták, elvették templomát, istenét és tönkretették kultúráját”, s igy tovább a végtelenségig. Elfelejtik azonban, hogy a valótlan állítások már idejüket múlták, mert azok a százak és ezrek, akik évenként a szülőföldet látogatják, kénytelenek észrevenni az óriási haladást. Tudomásul kell venniök, hogy a magyar paraszt a termelő- szövetkezetekben napról-napra jobban él, jó lakásban lakik, az orvosok, mérnökök, tanítók, hivatalnokok, dolgozó parasztok, munkások és fehérgallérosok gyermekeiből kerülnek ki; nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is iskolába járnak, a magyar nép olvas, s nemcsak minden faluban van könyvtár, hanem ma már minden házban is találhatók könyvek. Úgy a régi, mint az uj irók müveit újabb és újabb kiadásokban jelentetik meg, s ma már Jókai, Mikszáth, Móricz könyvei nem 3,000-es példánysV.ámban jelennek meg, mint a múltban, hanem az úgynevezett olcsó kiadás százezres, a drágább diszkiadás 20—40 ezres példányszámban. Ma már nemcsak a nagyvárosok polgárai olvasnak, hanem mint a külföldi megfigyelők mondják: “Magyarországon mindenki olvas”, értve ezalatt, hogy nemcsak odahaza, hanem utazás közben, a parkokban, az utcán is olvasnak az emberek. Majdnem minden faluban van mozi. s amellett a legjobb színészekből álló társulatok is ellátogatnak a falvakba, ahol a hazai irók müvei mellett a klasszikus külföldi irók müveit is bemutatják mindig zsúfolt házak e'őtt. A világhírű külföldi művészek állandó vendégei a magyar hangversenytermeknek, nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is. Budapest két operaháza állandóan zsúfolt házak előtt játszik, akárcsak a kb. másféltucat színház. Természetesen a könnyebb szórakozás is érdekli az embereket, s a vendéglők, mulatók, tánctermek állandóan zsúfoltak. A magyarázat A newyorki “Ember” c. lap meg is adja minderre a magyarázatot abban az “eredeti budapesti tudósításban”, melyet K. T., mint “saját tudósi- lónk” ir e lapba. A cikk arról számol be, hogy sohasem volt Budapesten olyan általános mulatozás Szilveszter éjjelén, mint az 1963-as év beköszöntésekor. Az összes szórakozóhelyek, színházak, vendéglők, gyári és szakszervezeti klubok zsúfolva voltak, szólt a zene, rengeteg étel, ital fogyott, folyt a bor, a pezsgő, a sör, a tömegek az utcákon is táncoltak, s sokan még másnap is folytatták a mulatozást. Ez az “eredeti” tudósító a Budapesten megjelenő Magyar Hirek-ből, a Magyarok Világszövetsége kitűnő kiadványából merítette ‘anyagát és K. T. nem más, mint a demokrácia nehézsúlyú bajnokának Tibor nevű fia. Csak a magyarázat származik tőle, ami kb. igy hangzik: Miért mulat a magyar nép? Miért teltek meg a szórakozóhelyek? Miért folyt a pezsgő, bor, stb.? Nagyon egyszerű: Sírva vigad a magyar, a nép el van keseredve a nyomorúság, a rongyosság, a terror, a szolgaság miatt és bánatát mulatozásirta: EÖRSI BÉLA A 20. század sötét középkornak fog tűnni a 21. század lakói számára. A két véres világháború, az atombomba, a fenyegető hidegháborús esztendők ; Hitler, Mussolini emberkinzó zsarnoksága — mind-mind sötét foltjai lesznek az emberiség történelmének. Ezek a nacionalista-imperialista idők gyermekbetegségekként fognak szerepelni. Újabban egyes tudósok ijesztő, tudományoskodó számokat húznak ki mellényzsebükből, amelyekkel komolyan figyelmeztetik az emberiséget a túlnépesedésre, ami nyilvánvalóan éhínséget., a nyersanyag teljes hiányát eredményezné. “Hölgyeim, mondjanak le a gyermekszülésről és nagyanyák az unokákról, mert közeledik a túlnépesedés szörnyű veszélye!” — így szólnak ezek a tudósok. Vajon tényleg igy van? Elsősorban foglalkozzunk az éhség kérdésével. Néhány kis országon kívül (Belgium, Hollandia) alig van a világon olyan hely, ahol intenzív mező- gazdaság folyik. Az Egyesült Államok farmjainak felét (50 százalékát) át lehetne alakítani nemzeti parkká és még akkor is elég teremne a kb. 200 milliónyi lakosság számára. Egyelőre az Egyesült Államokban sincsen a föld kihasználva és az átlagtermést könnyén meg lehetne kétszerezni. De ott van Kanada, Szibéria, Kínai Turkesz tán, Afrika és Dél-Amerika milliónyi őstermő földje, amelyhez ember sohasem nyúlt és a szüz- talaj ekére vágyik. Több a szabad föld, mint a már megmunkált. Félelemre tehát egyelőre nincs ok; csak rendbe kellene hozni az emberiség politikai és szociológiai ellentmondásait. A tudomány, amely feltalálta az atombombát és a szputnikot, még keveset foglalkozott a mezőgazdasággal. Valaha októberben vetették a búzát és júniusban aratták és hosszú hónapokig kellett a beérésre várni. Kanadában ma 112 nap alatt beérő búzát termelnek; fenn északon, ahol csupán 3 hónapig nincs fagy, lehet már búzát vetni. De ott van Szibéria, ahol olyan búzát szeretnének kitermelni, amely csak 55 nap beéi’ési időre tart igényt. Hány millió hold föld kerül majd megmunkálás alá! Dél-Kalifornia — sivatag volt. Ma az ezer mérföldről hozott viz által — a világ egyik legtermőbb vidékévé alakult át, ahol a lucernát tízszer lehet egy évben aratni. Ha majd szükség lesz rá, a tudomány megkétszerezi, megötszörözi a mai terméseredményeket, csak legyen, aki elfogyasztja. Nyersanyag-hiány Sokszor beszélnek arról, hogy a világ már elpazarolta a nyers szenét, nyersolaját s vasát. Valamikor ugv tanultuk, hogy Kínának pár kőszéntelepén kívül nincs nyersanyaga. Azután a japánok ba fojtja. Kezdődött ez már karácsonykor, amikor rengeteg élelmiszert, ajándékot vásároltak, össze, de az elkeseredés az újév éjjelén tombolt a fent leirt módon, s aki nagyon el volt keseredve, az nemcsak egész éjjel, de még újév napján is mulatott. Hát nem egyszerű? Ezután már csak arra lehetünk kiváncsiak, hogy akad-e egyetlen olvasója az Ember-nek, aki megkérdezte dr. Klórtól, hogy mindezt miből? Igen, még csak erre az egyre szeretnénk magyarázatot kérni, hogy a végsőkig elkeseredett, rosszul fizetett, nyomorgó, rongyos magyarok tízezrei miből fizették az ételek, italok árát karácsonykor és újévkor, miből fedezték a színházi szórakozást egész éven át? Eddig személyes tapasztalatból is úgy tudjuk, hogy amikor az ember pénztelen, nyomorog, rongyos, akkor legtöbb esetben el van kesei'edve, de azt még sohasem tapasztaltuk, hogy ilyen esetben elmentünk volna az asszonnyal, gyerekkel és pulykát, malacot, s rá csusztatónak jó magyar borocskát vettünk volna, a gyermeknek pedig karácsonyi ajándékot és ha még mindig elkeseredettek voltunk, akkor cigányzenés, pezsgős vacsora mel- fett mulattunk egész éjjel. Nem, doktor ur, a legnagyobb gondunk az lett volna, hogy a Jézuska születésnapjára a kenyér mellé sült krumplit szerezzünk a gyermekeknek. A Magyar Népi Demokrácia sok csodálatos változást hozott a magyar nép életében, de hogy any nyira sanyargassa, koplaltassa, hogy elkeseredését, pezsgős vacsorába fojtsa, az olyan csoda lenne, amit nagyon szívesen venne a tényleg, joggal elkeseredett, koplaló munkanélküli, akinek munkáját elvette egy agyontámogatott “szabadság- harcos.” befészkelték magukat Dél-Mandzsuriába és szükségük volt nyersanyagra; találtak annyit Mukden környékén, hogy a világháborúban 4 évig el tudták látni hatalmas hadiiparukat. A szegény Kina egyszerre gazdaggá lett. Szecsiien tartományban 200 évre elég szenet találtak, a túlnépesedett Kina nyugati sivatagjaiban pedig nyersolajat. De ki nem hallott a Szahara nyersolaj-telepeiről? Már tudjuk, hogy a mohamedánok által lakott területeken van az emberiség máig isméid, olajtelepeinek kétharmad része. Valahogy a nyers olaj szereti a rossz földet. Meg is járták a fehér emberek Oklahomában, amikor a bennszülött indiánokat kiszorították a jó termőföldekről és a rossz földekre üldözték őket! A természet kifogott a fehér telepeseken: nyersolajat találtak az indiánok földjén és ők Cadillac-ot vehettek maguknak. Kevesen tudják, hogy a háború óta Európában mindenütt nyersolajat találtak. Magyarországon, Vas megyében közvetlenül a háború előtt fedeztek fel nyersolajforrásokat. Ki hitte volna, hogy a holland Friesland-ben, amelyet mint jó paraszt- gazdaságokat ismertünk, annyi nyersolajat találjanak, ami hat billió kilowatt energiának felel meg. Hogy ez milyen sok, talán igy tudnánk illusztrálni: Svájc az egyik legerősebb energiafogyasztója Európának; Svájcot ez a frieslandi nyersolaj félévszázadig tudná energiával és meleggel ellátni, helyettesítené a fát, szenet és (vizi- erőmiiből származó) villanyerőt. Olaszország mai prosperitása abból is ered, hogy a Po völgyében olajat találtak. A Szovjetunióban 45 év alatt anv- nyi nyersolajat találtak, hogy ma a Baku-környé- ki nyersolaj csak kis része a termelésnek. Ha hozzávesszük az Ural-Altáj nagyszerű szén- és vasérceit, láthatjuk, hogy az emberiségnek nyers anyag- és energia-gondjai egyelőre nincsenek. Vajon jobb lesz az élet a 21-ik században? Az Isten a Világot hat nap alatt teremtette és a hetedik napon megpihent. Az amerikai munkás 7 napból kettőt pihen és azért küzd, hogy több pihenőnapja, rövidebb munkaideje legyen. A betegségek egy része majd eltűnik, vagy megelőzhető lesz. Távolságról alig lehet majd beszélni; a műholdak viszik az embert egy óra alatt Európából Amerikába, vagy fordítva. S talán vizűm sem kell majd sehová! Az emberiség előbb rendbe kell, hogy hozza életét, meg kell szüntetni a faji előítéletet és a háborús veszélyt; akkor éhségtől és nyersanyaghiánytól nem kell félnie a 21. század emberének! . .MAI magyar képzőművészek alkotásaiból nyílt egy kiállítás a kaposvári Hippi-Rónai Múzeumban, a Műcsarnok rendezésében. A világ a 21-ik században
