Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-11 / 15. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., NY, Vol. XII. No. 15. Thursday, April 11, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 "mm 16 üiLLIé i«'l(áS!” .. “Keresünk 16 millió munkást, 21 és 65 év közöttit, mindenféle gyári és irodai munkára. Jó fizetés, vakáció, előmenetel. Szakszervezeti tagok előnyben, jelentkezni lehet 1963 és 1968 között bármely amerikai gyárban, irodában, bányában vagy vasútnál.” Ilyen hirdetést, egész biztosak vagyunk benne, nem fogunk iátni a New York Times vagy bármely más amerikai lap apróhirdetési rovatában. De ha nem is éppen ilyen formában, más változatban ezt az ajánlatot meg kell tenni az amerikai iparnak és kereskedelemnek, különben. . . baj lesz! A jóslást nem mi tesszük, hanem Kennedy elnök ur sajátkezűig választott munkaügyi minisztere W. Willard Wirtz. És nem is vicc, amit Wirtz ur mondott : “Az elkövetkező 5 esztendő alatt 16 millió 100,000 állást kell létesítenünk, ha azt akarjuk, hogy ott legyünk, ahol most vagyunk (azaz ha azt akarjuk, hogy 1968-ban is CSAK 5 millió munkanélküli legyen). Soha azelőtt nem kellett ennek az országnak — hangsúlyozta Wirtz ur — ily rövid idő alatt ily sok ifjút kiképezni és sok munkaalkalmat teremtenie.” Másszóval, a fentiek szerint a 16 millió uj állás csupán az automatizálás következtében EZUTÁN elbocsájtandó munkások és az öt év alatt a munkapiacra kerülő ifjúmunkások felszívására szolgálna. Azt az 5 millió munkanélkülit, aki jelenleg senvved és tétlenségben, nélkülözésben szenved, nyilván már reménytelennek nyilvánítja Mr. Kennedy munkaügyi minisztere. Azokat már menthetetlennek és reménytelennek tekinti a mi liberális kormányunk. Ha azokat is mun kához akarnák juttatni, akkor meg éppenséggel 21 millió uj munkaalkalom létesítéséről volna szó — öt év alatt! Meg kell adnunk, a mi tőkés mestereink alaposan hozzákezdtek a munkaalkalmak létesítéséhez; most kezdtek hozzá 50000 vasúti munkásnak a munkától való megfosztásához! És az automatizálás még jóformán csak most vette kezdetét. Jönnek a gépek ezrével, melyek mindegyike 10-től 100 ember munkáját képes elvégezni. Na azt már mi is szeretnénk látni, hogy fognak Wall St. burbonjai 21 millió munkaalkalmat létesíteni az elkövetkező öt év alatt... a munkahét radikális lecsökkentése és a hidegháború őrületének eltemetése nélkül... Kutyákkal verték szét békés tüntetőket Mississippiben börtönbe vetették a szavazni készülőket. — Dick Gregoryt, a hires komikust, nem merték letartóztatni Az elmúlt vasárnap Bir- kai támadott reájuk és igy | rágvasárnapi napsütésben a ningham, Ala.-ban békés tűn akadályozta meg a tüntetést, városházához, miután a leg- ;etésre vonultak fel a nége- A néger tüntetőket három több néger templomban isten- rek, de a rendőrség kutyák- pap vezette a gyönyörű vi- tiszteletet tartottak és türelemre intették a hívőket. Laosban ismét kitört a polgárháború Äffit Zavaros hírek érkeznek La-1 kormány baloldali hadserege ^ei King ->r- öccse vezette, ssból. A világsajtó szerint uj-! ellen. ^ békés tüntetőkre kutyákból polgárháború folyik ebben ^ , , . . , ka es botokkal támadtak a a kis délkelet-ázsiai ország- ErdekeS Je,enseg az’ ho^ rendőrök. 26 négert letartoz- ban. Az utóbbi hetekben több a laosi harcok akkor törtek tattak, mert engedely nélkül provokáció történt: a külügy- hi, amikor Dean Rusk ameri- tüntettek az utcákon. Ezzel minisztert és más “semleges” kai külügyminiszter a NATO 102'í:e emelkedett az utolsó 5 kormánypárti embereket meg és SE4.TO konszolidálására*i le,tartoztatottak szaírvilkoltak Koncr Te tréneré 1 L , KonszoiiaalasaT (Folytatás a 2-ik oldalon) gyilkoltak. Kong Le genera-1 törekszik. Úgy az Egyesült hs, a semleges erők parancs-i Államok kormánya, mint az j McNAMARA hadügymi- noka aki azeíott az amenka1-, ängoj diplomaták nyomást niszter kijelentette, hogy el- hnre n b* er?k ellen | próbálnak gyakorolni Souvan- lenzi a külföldi katonai seI hínti tíw an‘ ina- Phouma hercegre, Laos gélyprogram bármilyen fokú tikommunista beszedeket mon miniszterelnökére, hogy in- levágását, mert az az 1943 ,3 TiPMg harcot indi- ditson harcot a Pathet Lao óta befektetett 33 milliárd tott a Pathet Lao, a semleges ellen. dohár elvesztését jelentené. KIBÚJIK A SZÖ0 A ZSÁKBÓL Kennedy elnök és a kapitalista világ egyik központi kérdése napjainkban, hogy miként lehetne Latin-Amerika népét meggyőzni arról, hogy a “Szövetség a Haladásért” az ő érdeküket szolgálja. Napról-napra zavargásokról jelentenek Latin-Amerika különböző országaiban. Brazíliában az egyik állam kormányzója visszavonta az engedélyt egy kubai szolidaritási kongresszus megtartására; Guatemalában államcsíny következtében az egyik reakciós kormány egy másik még reakciósabb kormánynak adta át az uralmat; Argentínában az admirálisok fellázadtak, hogy igy akadályozzák meg a szabad választásokat; Venezuelában az olajvezetékeket robbantják fel és a hegyekben gerillák szervezkednek Betancourt elnök, az olajtársaságok kiszolgálójának megbuktatására; Chilében választásokra készülnek és a jóslat általában az, hogy a jelenlegi konzervatív kormányt egy baloldali kormány fogja felváltani. így alakul a helyzet Latin-Amerikában és mindennek okát az urak nem az évszázados kizsákmányolásban, nem a nemzeti kincsek kirablásában és elpocsékolásában, nem a nép rettentő nyomorában látják, hanem Castro befolyásában és azt mondják, hogy ő szítja a forrongást és az elégedetlenséget Latin-Amerika országaiban. Közben a kereskedelmi minisztériumunk égisze alatt egy jelentés látott napvilágot J. Peter Grace tollából, akinek magának is óriási befektetései vannak Latin-Amerikában. A jelentés azt ajánlja Kennedy elnöknek a “Szövetség a Haladásért” továbbfolytatása érdekében, hogy “habár a kormánysegélyeknek és kölcsönökhek fontos és szükséges szerepük van a programban, de a magántőke a maga nagyobb hatásosságával és sokkal nagyobb lehetőségeivel lényegesebb és alapvetőbb hosszutávu tényező, ami jobban tudja biztosítani a fejlődés magas fokát.” Nesze neked! Pontosan az a magántőke, amely Latin- Amerikát a tönk szélére sodorta, most azt ajánlja, hogy “fej leszteni” fogja Latin-Amerika iparát. Szóval még erősebben (Folytatás a 2-ik oldalon) A KANADAI VÁLASZTÁSOK FT T"” OTTAYY A. — Kanadában megtörténtek a választások, melyben négy párt küzdött: a Liberális Párt Lester B. Pearson vezetésével, a Konzervatív Párt John Diefenba- ker miniszterelnök vezetésével, a Social Credit Párt Robert N. Thompson vezetésével és a New Democratic Párt T. C. Douglas vezetésével. Saját kerületükben a pártok vezetői mandátumot nyer tek és lapzártakor érkezett hírek szerint a Liberális Párt nyerte el a mandátumok több ségét. Diefenbaker pártja került a második helyre, s a másik két párt is eredményeket tud felmutatni. A választási kampány igen elkeseredetten folyt a négy párt között. Lester B. Pearson, aki néhány évvel ezelőtt a Nobel-békedij nyertese volt, teljesen megváltoztatta békés politikáját és minden erejével azért küzdött, hogy Kanadát teljesen az Egyesült Államok csatlósává tegye. Diefenbaker miniszterelnök viszont önálló politikát követelt Kanada részére, habár programja nem adott világos választ arra, hogy Kanada milyen utón haladjon a béke és háború kérdésében. Az Egyesült Államokkal szembeni kritikáját nem annyira arra alapozta, hogy a U. S. atomfegyverekkel akarja Kanadát felszerelni, hanem arra, hogy a U. S. elavult atomfegyvereket akar Kanadára i erőszakolni. Diefenbaker győ- , zelme önállóbb és az Egyesült Államoktól függetlenebb politikát jelentett volna. A Social Credit Párt vezetőjének pozíciója kétértelmű volt a választási kampányban, de a párt québeci szárnya ellenezte az ország atomfegyverekkel való felszerelését. T. C. Douglas New Democratic Pártja volt az egyetlen, amely imperialista- és háború ellenes programmal lépett a választók elé és habár az eddigi jelentések lebecsülik a párt eredményeit, mégis meg van minden lehetőség arra, hogy a következő időszakban e párt köré fognak csoportosulni azok az erők, amelyek a független és erős háboruel- lenes politika hívei Kanadában. Később még visszatérünk a kanadai választások jelentőségének ismertetésére. HÚSVÉTI BÉKETÜNTETÉSEK DETR0ITBAN ÉS NEW YORKBAN Mint minden évben husvét hetében, az idén is nagy béketüntetések és felvonulások lesznek a világ különböző részeiben. Az Egyesült Államok nagy városaiban is tartanak békefelvonulásokat és gyűléseket április 13-án, szombaton. Detroitban a békefelvonulók egyik csoportja a Cass Park és Second Ave.-tól indul 1 órakor, az ifjúság és diákság a Putnam és Woodward- tól 12.30-kor. Az összes csoportok a Central Methodist templomnál találkoznak a Woodward és Adams-nél és együtt menetelnek a Woodward Ave. lábához, ahol 2 órakor nagygyűlést tartanak, melynek főszónoka August Scholle, a Michigan állami AFL-CIO vezetője. New Yorkban a különböző békecsoportok szintén április 13-án, szombaton a 42. St. és Sixth Ave.-nál lévő Bryant Parknál találkoznak és onnan menetelnek a Hammarskjöld Plazára, First Ave. és 47. St. Itt lesz a nagygyűlés, melyen a különböző békecsoportok vezetői beszélnek. Szántó János Amerikában Az amerikai magyarok által is jólismert volt szakszervezeti vezető, Szántó János 6 évi magyarországi tartózkodás után visszatért az Egyesült Államokba. Visszatérte után a House Committee on Un-American Activities — (Amerikaellenes Biz) kihallgatásra hivta. Hamarosan megnyerte bizalmukat, mivel Magyarországról a már szoká sós koholmányokat tárta a bizottság elé. PÁRIZSBAN baráti tárgyalások folynak Dean Rusk és DeGaulle között. Megvitatták az Egyesült Államok azon tervét, amely szerint a U. S. látja el a NATO-t nukleáris fegyverekkel.
