Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-10 / 2. szám
6 Thursday, January 10, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A DOLGOZÓK HELYZETE UJ ZÉLAND0N ÉS AUSZTRÁLIÁBAN Az ILWU küldöttségének érdekes beszámolója a távoli világrész munkásainak életéről A The Dispatcher cimü szakszervezeti lapban jelent meg az International Longshoremen’s and Warehousemen’s Union három küldöttének a beszámolója. A három küldött végigjárta Ujzéland és Ausztrália kikötőit és megfigyelte az ott dolgozó munkások helyzetét és szervezetük befolyását. Egyúttal ezeknek az országoknak a gazdasági állapotairól is nyerhetünk ezáltal némi fogalmat. Uj-Zéland Először Uj-Zélandra érkeztek, miután érintették Hawaiit és Fijit az ütjük során. A két részből álló szigetországnak, amely Ausztráliától 1,200 mérföldre délnyugatra fekszik, kb. 2 millió lakosa van. A szakszervezeteknek jelentős befolyásuk van az ország politikai életében és ennek köszönhetik a tömegek, hogy a társadalmi biztosítások az élet számos területére kiterjednek. Így, többek között ingyenes az orvosi ellátás, általános az "öregségi biztosítás, ingyenesek az idős embereket elhelyező otthonok. Munkanélküliség jóformán ismeretlen az országban. Csak a nyugdíjasok és a fizikailag alkalmatlanok nem dolgoznak. Az ujzélandiak barátságosak az idegenekkel szemben. A vizet csak mosdásra használják, mig ivás céljából a szeszesitalokat részesítik előnyben. Különösen sok sört fogyasztanak. Az egy személy által elfogyasztott sör mennyiségét tekintve az ujzélandiak elsők a világon. A gazdasági helyzet A gazdasági helyzetre vonatkozóan némi képet nyerhetünk az alábbi árakból, ha összehasonlítjuk a fizetésekkel: Kenyér (2 lb) ...................... $0.09 Tej (quart) .......................... $0.12 Vaj (font) .......................... $0.28 Sajt (font) .......................... $0.29 Marhahús (font) ................ $0.40 Férfiöltöny .......................... $61.42 Férficipő .............................. $13.20 Gyermekcipő ........................ $ 8.20 Rádió .................................... $55.75 Hajvágás .............................. $0.50 Egy átlagosan kereső ujzélandi munkásnak a heti bére 36 dollár. A kikötőmunkások jobban keresnek, mert a szakszervezetük erős. Az ő heti bérük 50 dollárt tesz ki kb. egy héten. Az élelmiszerárak tehát jóval alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, de az iparcikkeké magasabb. A munkabérek összege kisebb, mint Amerikában, de a fizetéseken kívül, a dolgozók számos társadalmi juttatást élveznek. Minden gyerek után, amig be nem tölti a 16. életévét, anyák kapnak az államtól heti 2 dollár és 10 centet. A kórházi kezelés és ellátás, valamint a fogászat is ingyenes a dolgozók és családtagjaik számára. A Labor Partynak a kormányzása alatt a házépítés nagy lendületet vett az országban és ig.v az alacsony jövedelműeket el tudják látni olyan lakással, amelynek a bére igen kicsi. A társadalmi biztosítás széleskörű kiterjedése jelentősen megkönnyíti az ujzélandi dolgozók helyzetét. Mindezeknek a biztosításoknak a fenntartásáért a fizetésük minden 2 dollár és 80 centjéből az állam levon 21 centet. Minden dolgozónak, aki egy évet dolgozott, legalább két hét szabadság és kilenc ünnepnap jár. bizonyos iparágakban a szabadság és a fizetett ünnepnapok száma túlhaladja az átlagot. A szakszervezetek Csekély kivételtől eltekintve, az ujzelandi- szakszervezetek a New Zealand Federation of Labor kötelékébe tartoznak. Ennek a szervezete IK**#* i u RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ " 1437 THIRD AVENUE, NEW YOPK, N. Y. < ► (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 i \ ’ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , ► Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva hasonló az AFL-CIO-éhoz. A szakszervezeti szövetségben kb. 250,000 munkás tömörült. Ezek közül 7,000 a kikötőmunkás. Egész 1962-ig a szak- szervezeti tagság kötelező volt. 1962-ben a kormány átírta a törvényt és most már a szakszervezeteknek szerződést kell kötniök az üzemek és gyárak tulajdonosaival, amelybe külön bele kell iktatniuk egy cikkelyt a szakszervezeti tagságra vonatkozóan. így minden dolgozónak, akit alkalmaznak, a szakszervezethez kell csatlakoznia, amely egyedül jogosult arra, hogy a munkáltatókkal egyezkedjen. Az üzemvezetőség* és a szakszervezet közötti kollektiv egyezkedéssel kapcsolatban az a különbség Uj-Zéland és az Egyesült Államok között, hogy ott kötelező a választott bíróság döntésének az elfogadása. Először a két félre bízzák az egyezmény megtárgyalását. Ha nem tudnak megegyezni bizonyos kérdésekben, akkor a törvény előírja, hogy döntőbírósághoz kell fordulniuk. Ez ipersze csökkenti a szakszervezetek erejét, mert igy már nem tőlük függ a követelések elfogadtatása. Az ujzélandi szakszervezeti vezetők szerint, ha nem volna döntőbíróság, akkor a törvényhozók olyan uj törvényt iktatnának be, amely lehetőséget adna a sztrájkoló szakszervezetek szétzúzására. A National Federation of Labor vezetőségének konzervatív felfogása és nézete a felelős a reakció előtt való meghátrálásért, hogy eltűrik a sztrájkjog törvénytelenitését. De a munkásság azért mégis ehhez a végső fegyverhez folyamodik sok esetben. A szakszervezetek befolyása viszont jóval jelentősebb a törvényhozásra, mint nálunk Amerikában. A társadalmi biztosítások és munkásvédelmi törvények kiharcolásában egyedül a szak- szervezeteknek volt szerepe, ők támogatták a Labor Partyt ennek elérésében. A munkakörülmények A háromtagú munkásküldöttséget természetesen a, kikötőmunkások helyzete érdekelte a legjobban és ezért különösen részletes felmérést végzett ezen a téren. Mivel a dolgozók életére nemcsak fizetésük, hanem munkakörülményeik is hatással vannak, ezért érdemesnek tartották ennek az utóbbinak a megvizsgálását. A gépesítés már megindult a kirakodási munkákkal kapcsolatban. A darukat és emelőket már széles körben használják, de még nem kizárólagos a használatuk. A cukor és a vasbeton kirakásánál már igen magas- fokú a gépesítés. Egy cukorberakodó központban, ahol egy néhány évvel ezelőtt még 130 ember dolgozott, ma 5 ember intéz minden munkát. Általában még elmaradottak a gépesítéssel Amerika mögött a hajók be- és kirakása terén, vagy a gépkocsik összeszerelésével kapcsolatban. A munkafolyamatok megkönnyítésének az utján nagy segítséget jelent a nemzetközi szakszervezeti kapcsolatoknak a kiépítése. Az ILWU küldöttei például útmutatással szolgáltak a kikötőmunkásoknak abban, hogyan használhatják fel a technikai fejlődést munkakörülményeik megköny- nvitésére. Magát a szakszervezeti mozgalmat is nagy mértékben fellendítheti a nemzetközi kapcsolatoknak a kiépítése, ahogy ezt a szállító munkások szervezeténél láthatjuk. A szervezeti és egyéb problémák megtárgyalásával és tapasztalataik kicserélésével hasznos tanácsokat és útmutatást adhatnak egymásnak. (Folytatjuk) Viselhetnek nők nadrágot a munkahelyen? HASTINGS, Minn. — Amikor a Smead Manufacturing Co. 550 munkása 16 heti sztrájk után megkapta követelései nagyrészét, szervezetten tért vissza az üzembe újra felvenni a munkát De mielőtt erre sor került volna, megint kivonultak, mert az üzemvezető a nadrágot viselő munkásnőknek kijelentette, hogy ebben a viseletben nem dolgozhatnak ott. A munkások összetartását látva az üzemvezető visszavonta kifogását, amig a “hölgyekhez illő öltözködés” kérdése felett döntés nem történik. A “hölgy”-munkások irodai felszerelések készítésével foglalkoznak az tizemben. A munkásokat az Oil, Chemical & Atomic Workers, Local 6-717 szervezte meg. A szerződés az első évben 7, a másodikban 6 centes órabéremelést, 7 fizetett ünnepnapot és más előnyöket biztosit a munkásoknak. Valószínűleg kivívják azt a jogot is, hogy tetszésük szerint öltözködhessenek. Kártérítésre ítélték miután megszökött NEW YORK. — Judy Bond, Inc., női blúzokat készitő cég nem volt megelégedve azzal az alacsony bérezéssel, amit New Yorkban kellett a tü- ipari munkásai részére fizetni. Itt beszüntette üzemét és leköltözött Brewton, Alabamába. Az International Ladies Garment Workers Union azután megvádolta a céget, hogy a szerződés más pontjait is megsértette. Heti 35 óra helyett 40 órán át dolgoztatta kisegítő munkásait külön díjazás nélkül, a munka egvrészét kiadta szervezetlen vállalkozóknak és az ipar egészség- ügyi és jóléti alapját ebből kifolyólag 22,460 dollárral megkárosította. George J. Mintzer ipari • egyeztető kártérítések fizetésére ítélte a céget, valamint arra, hogy az 1961-es üzleti kimutatásait bocsássa a szakszervezet rendelkezésére tanulmányozás végett. A cég megfizette a kisegítő munkások külön díjazása fejében a 25,301 dolláros büntetést, a döntés többi részeit pedig megfellebbezte. Azért, mert kommunista? LOS ANGELES. — A Christian Science Monitor a január 3-i számában jelenti, hogy Dorothy Healy, kommunista vezetőt a Senate Internal Sec. Committee beidézte január 10-re Washingtonba. Mrs. Healy úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a los-angelesi KPFK rádióállomáson megtett adásaival kapcsolatban akarják kihallgatni. Az adóállomás azt mondta, hogy Mrs. Healy- nek minden második héten 15 perces programja van és hogy ő egyike annak a 16 különböző politikai meglátásu egyénnek, akik az állomás “Commentary” cimü programsorozatán időnként megjelennek. I)e akkor miért csak Mrs. Healy-t idézte be a szenátusi bizottság? Ezzel kapcsolatban érdemes visszatérni Henry Steel Commager professzor és történelemtudósnak a N. Y. Times-ban még november elején megjelent levelére, amelyben kérdésessé teszi a Justice Department eljárását, hogy újra bíróság elé idéz nyolc állítólagos kommunistát, akiket a Legfelsőbb Bíróság már egyszer felmentett az alól a vád alól, hogy nem feleltek a House Un-American Committee-nek a hozzájuk intézett kérdéseire. “Közben — Írja Mr. Commager — a nagy acél korporációk vezetőit, akik nyíltan ellenszegültek az Egyesült Államok Szenátusa egyik bizottságának és az idézésére meg sem jelentek, még csak nem is vádolták meg tiszteletlenséggel.” “Lehetséges, hogy az Egyesült Államokban más törvény van a szegények és lenézettek részére és más törvény intézi a gazdagok és hatalmasok ügyét?” Ezt kérdezte Commager, a történelemtudós és nagyon sokan várnak feleletre erre a kérdésre ebben az országban. 7,000 Skybolt munkás veszti el állását LOS ANGELES. — A Douglas Aircraft Co. bejelentette, hogy 30 napon belül a Skybolt távlö- vegen dolgozó 6,000 alkalmazottja közül 4,000-et el fog bocsátani. Ugyanakkor a Northrop Corporation, amely a Skybolt irányító műszereit fejlesztette, kb. 2,000 munkás rövid időn belüli elbocsátását helyezte kilátásba, “ami felmehet 3 ezerre is.” Ezek a fejlemények követték a Pentagon múlt héten kiadott rendeletét, hogy az Air Force szüntesse be azonnal a Skybolttal végzett kísérleteket, a távlöveg termelését és pár napon belül nyújtsa be a teljes felszámolása tervét. A Skybolt bombázó repülőgépekről indítható távlöveg, melynek használatát a hadvezetőség feladta, más, szerintük hathatósabb atomlöveg előnyére. Mindkét társulat kilátásba helyezte, hogy tervet dolgoz ki az elbocsátott munkások áthelyezésére és a tervüket rövidesen nyilvánosságra fogják hozni. Az Aerojet-General Corp., amely szintén részt- vett a Skybolt építésében, azt mondta, hogy az ebben foglalkoztatott 340 munkását képes lesz más beosztásban használni és nem bocsát el közülük senkit.