Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-10 / 2. szám

6 Thursday, January 10, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A DOLGOZÓK HELYZETE UJ ZÉLAND0N ÉS AUSZTRÁLIÁBAN Az ILWU küldöttségének érdekes beszámolója a távoli világrész munkásainak életéről A The Dispatcher cimü szakszervezeti lapban jelent meg az International Longshoremen’s and Warehousemen’s Union három küldöttének a be­számolója. A három küldött végigjárta Ujzéland és Ausztrália kikötőit és megfigyelte az ott dol­gozó munkások helyzetét és szervezetük befolyá­sát. Egyúttal ezeknek az országoknak a gazdasá­gi állapotairól is nyerhetünk ezáltal némi fogal­mat. Uj-Zéland Először Uj-Zélandra érkeztek, miután érintet­ték Hawaiit és Fijit az ütjük során. A két rész­ből álló szigetországnak, amely Ausztráliától 1,200 mérföldre délnyugatra fekszik, kb. 2 millió lakosa van. A szakszervezeteknek jelentős befo­lyásuk van az ország politikai életében és ennek köszönhetik a tömegek, hogy a társadalmi bizto­sítások az élet számos területére kiterjednek. Így, többek között ingyenes az orvosi ellátás, ál­talános az "öregségi biztosítás, ingyenesek az idős embereket elhelyező otthonok. Munkanélküliség jóformán ismeretlen az országban. Csak a nyugdí­jasok és a fizikailag alkalmatlanok nem dolgoz­nak. Az ujzélandiak barátságosak az idegenekkel szemben. A vizet csak mosdásra használják, mig ivás céljából a szeszesitalokat részesítik előnyben. Különösen sok sört fogyasztanak. Az egy sze­mély által elfogyasztott sör mennyiségét tekint­ve az ujzélandiak elsők a világon. A gazdasági helyzet A gazdasági helyzetre vonatkozóan némi képet nyerhetünk az alábbi árakból, ha összehasonlít­juk a fizetésekkel: Kenyér (2 lb) ...................... $0.09 Tej (quart) .......................... $0.12 Vaj (font) .......................... $0.28 Sajt (font) .......................... $0.29 Marhahús (font) ................ $0.40 Férfiöltöny .......................... $61.42 Férficipő .............................. $13.20 Gyermekcipő ........................ $ 8.20 Rádió .................................... $55.75 Hajvágás .............................. $0.50 Egy átlagosan kereső ujzélandi munkásnak a heti bére 36 dollár. A kikötőmunkások jobban ke­resnek, mert a szakszervezetük erős. Az ő heti bérük 50 dollárt tesz ki kb. egy héten. Az élelmiszerárak tehát jóval alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, de az iparcikkeké magasabb. A munkabérek összege kisebb, mint Amerikában, de a fizetéseken kívül, a dolgozók számos társadalmi juttatást élveznek. Minden gyerek után, amig be nem tölti a 16. életévét, anyák kapnak az államtól heti 2 dollár és 10 cen­tet. A kórházi kezelés és ellátás, valamint a fo­gászat is ingyenes a dolgozók és családtagjaik számára. A Labor Partynak a kormányzása alatt a házépítés nagy lendületet vett az országban és ig.v az alacsony jövedelműeket el tudják látni olyan lakással, amelynek a bére igen kicsi. A társadalmi biztosítás széleskörű kiterjedése jelentősen megkönnyíti az ujzélandi dolgozók helyzetét. Mindezeknek a biztosításoknak a fenn­tartásáért a fizetésük minden 2 dollár és 80 cent­jéből az állam levon 21 centet. Minden dolgozónak, aki egy évet dolgozott, leg­alább két hét szabadság és kilenc ünnepnap jár. bizonyos iparágakban a szabadság és a fizetett ünnepnapok száma túlhaladja az átlagot. A szakszervezetek Csekély kivételtől eltekintve, az ujzelandi- szakszervezetek a New Zealand Federation of Labor kötelékébe tartoznak. Ennek a szervezete IK**#* i u RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ " 1437 THIRD AVENUE, NEW YOPK, N. Y. < ► (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 i \ ’ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , ► Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva hasonló az AFL-CIO-éhoz. A szakszervezeti szö­vetségben kb. 250,000 munkás tömörült. Ezek kö­zül 7,000 a kikötőmunkás. Egész 1962-ig a szak- szervezeti tagság kötelező volt. 1962-ben a kor­mány átírta a törvényt és most már a szakszer­vezeteknek szerződést kell kötniök az üzemek és gyárak tulajdonosaival, amelybe külön bele kell iktatniuk egy cikkelyt a szakszervezeti tagságra vonatkozóan. így minden dolgozónak, akit alkal­maznak, a szakszervezethez kell csatlakoznia, amely egyedül jogosult arra, hogy a munkálta­tókkal egyezkedjen. Az üzemvezetőség* és a szakszervezet közötti kollektiv egyezkedéssel kapcsolatban az a különb­ség Uj-Zéland és az Egyesült Államok között, hogy ott kötelező a választott bíróság döntésé­nek az elfogadása. Először a két félre bízzák az egyezmény megtárgyalását. Ha nem tudnak meg­egyezni bizonyos kérdésekben, akkor a törvény előírja, hogy döntőbírósághoz kell fordulniuk. Ez ipersze csökkenti a szakszervezetek erejét, mert igy már nem tőlük függ a követelések elfogad­tatása. Az ujzélandi szakszervezeti vezetők sze­rint, ha nem volna döntőbíróság, akkor a törvény­hozók olyan uj törvényt iktatnának be, amely le­hetőséget adna a sztrájkoló szakszervezetek szét­zúzására. A National Federation of Labor veze­tőségének konzervatív felfogása és nézete a fele­lős a reakció előtt való meghátrálásért, hogy el­tűrik a sztrájkjog törvénytelenitését. De a mun­kásság azért mégis ehhez a végső fegyverhez fo­lyamodik sok esetben. A szakszervezetek befolyása viszont jóval je­lentősebb a törvényhozásra, mint nálunk Ameri­kában. A társadalmi biztosítások és munkásvé­delmi törvények kiharcolásában egyedül a szak- szervezeteknek volt szerepe, ők támogatták a La­bor Partyt ennek elérésében. A munkakörülmények A háromtagú munkásküldöttséget természete­sen a, kikötőmunkások helyzete érdekelte a legjob­ban és ezért különösen részletes felmérést vég­zett ezen a téren. Mivel a dolgozók életére nem­csak fizetésük, hanem munkakörülményeik is ha­tással vannak, ezért érdemesnek tartották ennek az utóbbinak a megvizsgálását. A gépesítés már megindult a kirakodási munkákkal kapcsolatban. A darukat és emelőket már széles körben hasz­nálják, de még nem kizárólagos a használatuk. A cukor és a vasbeton kirakásánál már igen magas- fokú a gépesítés. Egy cukorberakodó központban, ahol egy néhány évvel ezelőtt még 130 ember dolgozott, ma 5 ember intéz minden munkát. Általában még elmaradottak a gépesítéssel Amerika mögött a hajók be- és kirakása terén, vagy a gépkocsik összeszerelésével kapcsolatban. A munkafolyamatok megkönnyítésének az utján nagy segítséget jelent a nemzetközi szakszerve­zeti kapcsolatoknak a kiépítése. Az ILWU küldöt­tei például útmutatással szolgáltak a kikötőmun­kásoknak abban, hogyan használhatják fel a technikai fejlődést munkakörülményeik megköny- nvitésére. Magát a szakszervezeti mozgalmat is nagy mér­tékben fellendítheti a nemzetközi kapcsolatoknak a kiépítése, ahogy ezt a szállító munkások szer­vezeténél láthatjuk. A szervezeti és egyéb prob­lémák megtárgyalásával és tapasztalataik kicse­rélésével hasznos tanácsokat és útmutatást ad­hatnak egymásnak. (Folytatjuk) Viselhetnek nők nadrágot a munkahelyen? HASTINGS, Minn. — Amikor a Smead Manu­facturing Co. 550 munkása 16 heti sztrájk után megkapta követelései nagyrészét, szervezetten tért vissza az üzembe újra felvenni a munkát De mielőtt erre sor került volna, megint kivo­nultak, mert az üzemvezető a nadrágot viselő munkásnőknek kijelentette, hogy ebben a viselet­ben nem dolgozhatnak ott. A munkások összetar­tását látva az üzemvezető visszavonta kifogását, amig a “hölgyekhez illő öltözködés” kérdése fe­lett döntés nem történik. A “hölgy”-munkások irodai felszerelések ké­szítésével foglalkoznak az tizemben. A munká­sokat az Oil, Chemical & Atomic Workers, Local 6-717 szervezte meg. A szerződés az első évben 7, a másodikban 6 centes órabéremelést, 7 fizetett ünnepnapot és más előnyöket biztosit a munká­soknak. Valószínűleg kivívják azt a jogot is, hogy tetszésük szerint öltözködhessenek. Kártérítésre ítélték miután megszökött NEW YORK. — Judy Bond, Inc., női blúzokat készitő cég nem volt megelégedve azzal az ala­csony bérezéssel, amit New Yorkban kellett a tü- ipari munkásai részére fizetni. Itt beszüntette üzemét és leköltözött Brewton, Alabamába. Az International Ladies Garment Workers Union azután megvádolta a céget, hogy a szer­ződés más pontjait is megsértette. Heti 35 óra helyett 40 órán át dolgoztatta kisegítő munkásait külön díjazás nélkül, a munka egvrészét kiadta szervezetlen vállalkozóknak és az ipar egészség- ügyi és jóléti alapját ebből kifolyólag 22,460 dol­lárral megkárosította. George J. Mintzer ipari • egyeztető kártérítések fizetésére ítélte a céget, valamint arra, hogy az 1961-es üzleti kimutatá­sait bocsássa a szakszervezet rendelkezésére ta­nulmányozás végett. A cég megfizette a kisegítő munkások külön díjazása fejében a 25,301 dollá­ros büntetést, a döntés többi részeit pedig meg­fellebbezte. Azért, mert kommunista? LOS ANGELES. — A Christian Science Moni­tor a január 3-i számában jelenti, hogy Dorothy Healy, kommunista vezetőt a Senate Internal Sec. Committee beidézte január 10-re Washingtonba. Mrs. Healy úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a los-angelesi KPFK rádióállomáson megtett adá­saival kapcsolatban akarják kihallgatni. Az adóállomás azt mondta, hogy Mrs. Healy- nek minden második héten 15 perces programja van és hogy ő egyike annak a 16 különböző poli­tikai meglátásu egyénnek, akik az állomás “Com­mentary” cimü programsorozatán időnként meg­jelennek. I)e akkor miért csak Mrs. Healy-t idézte be a szenátusi bizottság? Ezzel kapcsolatban érdemes visszatérni Henry Steel Commager professzor és történelemtudós­nak a N. Y. Times-ban még november elején meg­jelent levelére, amelyben kérdésessé teszi a Jus­tice Department eljárását, hogy újra bíróság elé idéz nyolc állítólagos kommunistát, akiket a Leg­felsőbb Bíróság már egyszer felmentett az alól a vád alól, hogy nem feleltek a House Un-Ameri­can Committee-nek a hozzájuk intézett kérdései­re. “Közben — Írja Mr. Commager — a nagy acél korporációk vezetőit, akik nyíltan ellensze­gültek az Egyesült Államok Szenátusa egyik bi­zottságának és az idézésére meg sem jelentek, még csak nem is vádolták meg tiszteletlenséggel.” “Lehetséges, hogy az Egyesült Államokban más törvény van a szegények és lenézettek részére és más törvény intézi a gazdagok és hatalmasok ügyét?” Ezt kérdezte Commager, a történelemtudós és nagyon sokan várnak feleletre erre a kérdésre ebben az országban. 7,000 Skybolt munkás veszti el állását LOS ANGELES. — A Douglas Aircraft Co. be­jelentette, hogy 30 napon belül a Skybolt távlö- vegen dolgozó 6,000 alkalmazottja közül 4,000-et el fog bocsátani. Ugyanakkor a Northrop Corpo­ration, amely a Skybolt irányító műszereit fej­lesztette, kb. 2,000 munkás rövid időn belüli el­bocsátását helyezte kilátásba, “ami felmehet 3 ezerre is.” Ezek a fejlemények követték a Pentagon múlt héten kiadott rendeletét, hogy az Air Force szün­tesse be azonnal a Skybolttal végzett kísérlete­ket, a távlöveg termelését és pár napon belül nyújtsa be a teljes felszámolása tervét. A Skybolt bombázó repülőgépekről indítható távlöveg, mely­nek használatát a hadvezetőség feladta, más, sze­rintük hathatósabb atomlöveg előnyére. Mindkét társulat kilátásba helyezte, hogy ter­vet dolgoz ki az elbocsátott munkások áthelyezé­sére és a tervüket rövidesen nyilvánosságra fog­ják hozni. Az Aerojet-General Corp., amely szintén részt- vett a Skybolt építésében, azt mondta, hogy az ebben foglalkoztatott 340 munkását képes lesz más beosztásban használni és nem bocsát el közü­lük senkit.

Next

/
Thumbnails
Contents