Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-21 / 12. szám
Ä AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 21, 1963 OLVASÓINK ÍRJÁK Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával A volt szerkesztőnk, lapunk szerkesztőjéhez Az alábbi levelet Bebrits Lajos irta szerkesztőnkhöz, mint személyes véleményét, de közérdekű voltánál fogva úgy érezzük, hogy olvasótáborunk és érdeklődéssel fogja azt olvasni. Már Írtam, hogy a naptár elsőrangú. S melyik benne a legjobb irás? Szerintem Lengyel József: A mérges, kicsi öregurról szóló Írása, ami a legkitűnőbb és legrealisztikusabb Írás, ami kinyomtatásra került. A benne leírtakat magam is átéltem, 2 éven át s minden valóság benne. A sztálinizmus legsötétebb korszaka volt az. Olvasom most, hogy némely olvasónknak nem tetszik, úgy vélik, hogy a munkásállam ellen szól ez az irás. Dehogy is! Épp ellenkezőleg. Ha megírjuk a ténylegesen megtörténteket, segítünk leleplezni a sztálini rettenetes tévedéseket és ezzel csak jót teszünk. Sok könyv fog még megjelenni erről a munkásállam legjobb íróinak a tollából is, s mind hallatlanul érdekes, tanulságos és hasznos lesz. E leleplezések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy ilyen törvénytelenségek többé ne történjenek meg. Még egyszer gratulálok a Lengyel-féle irás meg jelentetéséhez és akik ellenzik, azok messze voltak az eseményektől, nem élték át azokat s azért vannak más véleményen. Bebrits Lajos Kritika a kritikához Tisztelt Szerkesztőség! L. G. kanadai farmer olvasónk kissé erősen kritizálta Fehér Lajosnak a Floridai Híradó fejeim alatt, feb. 21-én megjelent Írását. Meg kell jegyeznem, hogy Fehér Lajos Írását nagyszerűnek találtam és semmi olyat nem láttam benne, ami sértené azokat a lapolvasókat, akik munkás szervezetekbe nem tartoznak, de templomba sem járnak, ahogy azt L. G. megjegyezte. Ádám és Éva történetét szatíra formájában már nagyon sokan megírták; ha jói emlékszem, lapunk véletlenségből ugyanakkor közölte Mark Twain hires amerikai iró eddig kiadatlan közleményét, a “Levelek a Földről” cimen, s természetesen senkinek sem jutott volna eszébe ezen megbotránkozni. Ellenkezőleg, biztos vagyok benne, hogy mindenkinek nagyon élvezetes volt ez a humoros olvasmány. Tudnivaló, hogy Mark Twain könyveit a világ minden nyelvére lefordították és úgy az iskolás- gyermekek, mint a felnőttek élvezettel olvassák. Vagy vegyük a hasonló hírnévnek örvendő Jaros- lav Haseket, a “Svejk, a jó katona” c. háromkötetes humoros könyv íróját, aki borotvaéles szatírával mutatott reá a katonai lelkészek Korrupt- ságára. S tudjuk, hogy a Svejkot a világ minden részében olvassák, sőt filmen és színpadon is játszották. Jelenleg New Yorkban uj szereposztásban játsszák a Broadwayn. Eddig még egyetlen egyházi, vagy polgári szervezet nem tiltakozott ellene. Egy hely volt, ahol Svejkot csak titokban lehetett olvasni, ez Horthy Magyarországa volt. Az ilyen mély és ugyanakkor humoros Írások nemcsak szórakoztatnak, hanem tanítanak is. Ge- réb József, nemrégen elhunyt kiváló külmunka- társunk egész életében a vallások eredetét kutatta és számtalan cikket irt erről az évek folyamán úgy a naptárban, mint a lapban, amelyeket mindannyian a legnagyobb megelégedéssel olvastunk s fájlaljuk, hogy Írásait ezentúl nélkülöznünk kell. Részemről köszönet jár Fehér Lajosnak, e veterán harcosnak humoros közleményéért és kívánom, hogy oda se rántson a 81 évének, csak ir- káljon még hosszú, hosszú évekig ilyen mulatságos dolgokat. Eugene Weinstock ii ni üt ui mi 1111111111^111 ni »im mi miti ii ■••in mi im im ii in um ii muH 1111111,1(11,111,111,,,. PAUL’S SHELL SERVICE I GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan I-Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos f LmitiimitiiiniiimiHHtitMVMimiiMmMnfiiHmiitiitiiiHttiiftMfmilllimilMliHlflflMillliillllh? HOZZÁSZÓLÁS A NEMZETKÖZI VITÁHOZ Tisztelt Szerkesztőség! A kapitalizmus mai egyik közkedvelt témája a Szovjetunió és Kina között fennálló úgynevezett szakadás. Boldog megelégedés tölti el a nyugati “demokráciákat” az ilyen testvérharcok felett és uj reményeket ébreszt bennük. Gyáva sakál módjára leselkednek, hogy ha egy ilyen harc a valóságban is megtörténik, ott álljanak készen, hogy azután a tetem megmaradt részein lakmározhas- sanak és tovább hizlalják rothadt potrohúkat. Ma már köztudomású, hogy mióta a világ népei különböző osztályokra szakadtak, a történelem- irók nagy része az uralkodó osztályok szolgálatába állott, úgy írva és értelmezve a történelmet, ahogy az uralkodó osztály érdekeinek legjobban megfelel. De bárhogyan szépítették, vagy torzították, más szóval hamisították a történelmet, annak menetét nem tudták sem megállítani, sem megváltoztatni. Az Egyesült Államok elnöke is örömét fejezte ki több alkalommal a szocializmust építő országok közti nézeteltérések felett és sietve azt a következtetést vonta le, ahogy azok okvetlenül a széthullás és megsemmisülés kezdeti jelei, s ugyanakkor ismételte a régen ismert dogmát, hogy a kapitalizmus szent és sérthetetlen. Vajon tényleg úgy lenne, hogy a munkásokkal szemben érzett gyűlölet annyira elvakitja a kapitalistákat, hogy a szemük előtt lezajló történelmi eseményeket sem látják? Hadd elevenítsem fel röviden az elmúlt félévszázad eseményeit. 1914-ben a kapitalizmus kirobbantott egy imperialista háborút, hogy piacot szerezzen árufeleslegének. Az eredmény azonban más lett, mint amit reméltek. Az éhes tömegek megelégelték az évek óta tartó vérontást és nyomort, fellázadtak. A kapitalizmus kezdettől fogva a legádázabb harcot folytatta az uj rendszer ellen. Nem hiszem, hogy ennek részleteibe bele kellene menni. Amikor a kapitalisták látták, hogy a harc ered ménytelen, hatalomra segítették a fasizmust, melyet elláttak a modern technika legújabb és ieggvilkolóbb fegyvereivel abban a reményben, hogy igy meg tudják dönteni a Szovjetunió hatalmát. Ebben az esetben is az ellenkező eredményhez jutottak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a fegyver visszafelé sült el. Száz millió ember pusztulásán kívül a földi javaknak felmérhetetlen mennyisége semmisült meg, mindaz, amit az emberiség évszázadokon át épített és gyűjtött. A veszteségek a legjobban érintették a Szovjetuniót, amely ennek ellenére győztesen és megerősödve került ki a második világháború borzalmaiból. A kapitalizmus rozoga hajója pedig újabb és még nagyobb léket kapott, mert a második világháború eredményeként az államoknak újabb sorozata vált ki a kapitalista termelési rendszerből. Ha a kapitalista urak, akik olyan nagy feneket kerítenek a szovjet—kínai nézeteltéréseknek, elolvassák a Szovjetunió rövid, de eseményekben gazdag történelmét — amit különben nagyon jól ismernek, mert különleges figyelemmel kisérik —, akkor rájönnek, hogy nézeteltérések és véleménykülönbségek kezdettől fogva léteztek a szovjet nép vezetői körében is — amit a kapitalista propaganda százszorosán felnagyítva és eltorzítva használt fel mindig a nagy tömegek ijesztgetésére és félrevezetésére — és éppen ezek a nézeteltérések és véleménykülönbségek tették lehetővé a Szovjetunió gyors és eredményes fejlődését. De ezeknek oka sohasem a marxizmus és lenin- izmus alapvető gondolataiban volt. Úgy a vezetők, mint a szovjet nép mindig egyetértett abban, ami a végcélt illeti, a szocialista, majd a kommunista társadalom megteremtésében. Tekintve, hogy ennek az uj társadalomnak a felépítése példa nélküli a történelemben, uj, ismeretlen utak labirintusából kellett kiválasztani a legrövidebb és a leggyorsabb célra vezető utat. Ez komoly küzdelmet jelentett és jelent ma is az ismeretlennel és ennek az óriási méretű kutatómunkának a viták, a nézeteltérések nagyon természetes velejárói. A Szovjetunió gyors és csodálatos fejlődése a legjobb bizonyítéka annak, hogy célszerű és hasznos viták voltak ezek, s azok lesznek a jövőben is. Ugyanakkor azonban nem nevezhetjük konstruktívnak a kapitalista államok közti egyenetlenségeket, mert annak ellenére, hogy ma különböző elenevezésü militarista blokkokba tömörülnek, ami az egyetértés és jóviszony látszatát kelti, a valóságban állandóan feszült viszony áll fenr. közöttük, amit a számtalan háború bizonyít a legjobban és napjainkban az Európai Közös Piac és az azzal kapcsolatos érdekellentétek. Milyen más jellegű nézeteltérések és vélemény- különbségek vannak a szocialista tábor országai között! Ezeket nem a kapzsiság okozza, hanem a problémák megvitatását és közös nevezőre hozását célozzák, hogy azután közös erővel, testvéri együttműködéssel, az ismeretlen és még járatlan utakon egymást segítve, mind közelebb jussanak a kitűzött közös célhoz. Éppen ennek az együttműködésnek és testvéri összetartásnak az erőssége tartja rettegésben a kapitalizmust, mint ahogy rettegésben tartja az agyon gyötört, kiéhezett tömegek megmozdulása is, melyeknek öntudatra ébredése napról-napra fejlettebb formát ölt. Bármilyen előrehaladott eszközeit is használja a félrevezetésnek a kapitalizmus, az eredmény mindig jelentéktelenebbé válik, mert a modem technika eszközei már nemcsak a kapitalizmus monopóliumát jelentik. Ha mégis sikerül néha, rövid időre zavart kelteni a kizsákmányolt tömegek soraiban, a szocializmust építő országok rendkívüli eredményei villámgyorsasággal járják be a világot és legsötétebb sarkaiban is lángoló ieny- nyel világítanak. A föld kerekségén élő összlakosság egyhaxma- da eldobta a kapitalista rendszert, mig a másik kétharmada mind erősebb csapásokat mér a kapitalizmus roskadozó bástyájára. A cömeges megmozdulások az úgynevezett szabad világban mind hatalmasabb méreteket öltenek és állandóan gyen gitik a kapitalizmus hatalmát. Láthatjuk, hogy az Afrika területéről részben kiűzött kolonializmus erőteljesebbé tette az afrikai népek harcát a függetlenségért; a dél-amerikai államok tömegeinek forradalmi megmozdulásai egyre-másra döntik meg az évtizedeken át uralkodó már-már dinasztiáknak beillő diktatórikus kormányokat, amelyek hűséges kiszolgálói, mondhatni hajcsárai voltak a Wall Streetnek. Ázsia területén is omladoznak a kolonializmus pillérei és a helikopterek ezrei és úgynevezett tanácsadók tízezrei sem lesznek képesek a dél-vietnami népet legyőzni. S habár országunk vezetői mindent elkövetnek, hogy elfeledtessék az amerikai néppel forradalmi múltját, a nép mégis ennek a tradíciónak a szellemében küzd a mind hatalmasabb méretű kizsákmányolás és a szabadságjogok elnyomása ellen. A mind nagyobb méretű sztrájkmozgalmak, amelyek elég gyakran sepernek végig az országon, a bákeharcosok csoportjának növekedése, az Ame- rikaellenes Bizottsággal szembeni akciók, stb. mind erre mutatnak. De még sok küzdelem vár a népre, hogy kiharcolja jogait, mert a kapitalizmus nem mond le jószántából privilégiumairól tisztára humanista szempontokból, hanem mint a haldokló kígyó, vad és mérgezett harapásait fogja osztogatni minden irányban és minden erejével harcolni fog a kezeiből mindinkább kicsúszó zsíros falatért. A probléma, melynek megvilágításához hozzáfogtam, sokkal terjedelmesebb és nehezebb, mint amivel limitált felkészültségem meg tudna birkózni. De ha bármilyen csekély mértékben sikerült felemelnem a leplet a soraimban tárgyalt kérdésekről, akkor úgy érzem, hogy én is tettem valamit a közös cél érdekében, a béke megvalósításáért. Egy olvasó HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egcsz ország magyarságának találkozó helye » Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TANCI • Egész hélen nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 —. .. ■" ."l.l I" _
