Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-21 / 12. szám

Ä AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 21, 1963 OLVASÓINK ÍRJÁK Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szük­ségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával A volt szerkesztőnk, lapunk szerkesztőjéhez Az alábbi levelet Bebrits Lajos irta szerkesz­tőnkhöz, mint személyes véleményét, de közérde­kű voltánál fogva úgy érezzük, hogy olvasótábo­runk és érdeklődéssel fogja azt olvasni. Már Írtam, hogy a naptár elsőrangú. S melyik benne a legjobb irás? Szerintem Lengyel József: A mérges, kicsi öregurról szóló Írása, ami a leg­kitűnőbb és legrealisztikusabb Írás, ami kinyom­tatásra került. A benne leírtakat magam is átél­tem, 2 éven át s minden valóság benne. A sztá­linizmus legsötétebb korszaka volt az. Olvasom most, hogy némely olvasónknak nem tetszik, úgy vélik, hogy a munkásállam ellen szól ez az irás. Dehogy is! Épp ellenkezőleg. Ha megírjuk a tény­legesen megtörténteket, segítünk leleplezni a sztálini rettenetes tévedéseket és ezzel csak jót teszünk. Sok könyv fog még megjelenni erről a munkásállam legjobb íróinak a tollából is, s mind hallatlanul érdekes, tanulságos és hasznos lesz. E leleplezések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy ilyen törvénytelenségek többé ne történjenek meg. Még egyszer gratulálok a Lengyel-féle irás meg jelentetéséhez és akik ellenzik, azok messze vol­tak az eseményektől, nem élték át azokat s azért vannak más véleményen. Bebrits Lajos Kritika a kritikához Tisztelt Szerkesztőség! L. G. kanadai farmer olvasónk kissé erősen kritizálta Fehér Lajosnak a Floridai Híradó fej­eim alatt, feb. 21-én megjelent Írását. Meg kell jegyeznem, hogy Fehér Lajos Írását nagyszerűnek találtam és semmi olyat nem lát­tam benne, ami sértené azokat a lapolvasókat, akik munkás szervezetekbe nem tartoznak, de templomba sem járnak, ahogy azt L. G. megje­gyezte. Ádám és Éva történetét szatíra formájá­ban már nagyon sokan megírták; ha jói emlék­szem, lapunk véletlenségből ugyanakkor közölte Mark Twain hires amerikai iró eddig kiadatlan közleményét, a “Levelek a Földről” cimen, s ter­mészetesen senkinek sem jutott volna eszébe ezen megbotránkozni. Ellenkezőleg, biztos vagyok ben­ne, hogy mindenkinek nagyon élvezetes volt ez a humoros olvasmány. Tudnivaló, hogy Mark Twain könyveit a világ minden nyelvére lefordították és úgy az iskolás- gyermekek, mint a felnőttek élvezettel olvassák. Vagy vegyük a hasonló hírnévnek örvendő Jaros- lav Haseket, a “Svejk, a jó katona” c. háromkö­tetes humoros könyv íróját, aki borotvaéles sza­tírával mutatott reá a katonai lelkészek Korrupt- ságára. S tudjuk, hogy a Svejkot a világ minden részében olvassák, sőt filmen és színpadon is játszották. Jelenleg New Yorkban uj szereposz­tásban játsszák a Broadwayn. Eddig még egyet­len egyházi, vagy polgári szervezet nem tiltako­zott ellene. Egy hely volt, ahol Svejkot csak ti­tokban lehetett olvasni, ez Horthy Magyarorszá­ga volt. Az ilyen mély és ugyanakkor humoros Írások nemcsak szórakoztatnak, hanem tanítanak is. Ge- réb József, nemrégen elhunyt kiváló külmunka- társunk egész életében a vallások eredetét kutat­ta és számtalan cikket irt erről az évek folyamán úgy a naptárban, mint a lapban, amelyeket mind­annyian a legnagyobb megelégedéssel olvastunk s fájlaljuk, hogy Írásait ezentúl nélkülöznünk kell. Részemről köszönet jár Fehér Lajosnak, e ve­terán harcosnak humoros közleményéért és kívá­nom, hogy oda se rántson a 81 évének, csak ir- káljon még hosszú, hosszú évekig ilyen mulatsá­gos dolgokat. Eugene Weinstock ii ni üt ui mi 1111111111^111 ni »im mi miti ii ■••in mi im im ii in um ii muH 1111111,1(11,111,111,,,. PAUL’S SHELL SERVICE I GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan I-Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos f LmitiimitiiiniiimiHHtitMVMimiiMmMnfiiHmiitiitiiiHttiiftMfmilllimilMliHlflflMillliillllh? HOZZÁSZÓLÁS A NEMZETKÖZI VITÁHOZ Tisztelt Szerkesztőség! A kapitalizmus mai egyik közkedvelt témája a Szovjetunió és Kina között fennálló úgynevezett szakadás. Boldog megelégedés tölti el a nyugati “demokráciákat” az ilyen testvérharcok felett és uj reményeket ébreszt bennük. Gyáva sakál mód­jára leselkednek, hogy ha egy ilyen harc a való­ságban is megtörténik, ott álljanak készen, hogy azután a tetem megmaradt részein lakmározhas- sanak és tovább hizlalják rothadt potrohúkat. Ma már köztudomású, hogy mióta a világ népei különböző osztályokra szakadtak, a történelem- irók nagy része az uralkodó osztályok szolgálatá­ba állott, úgy írva és értelmezve a történelmet, ahogy az uralkodó osztály érdekeinek legjobban megfelel. De bárhogyan szépítették, vagy torzí­tották, más szóval hamisították a történelmet, annak menetét nem tudták sem megállítani, sem megváltoztatni. Az Egyesült Államok elnöke is örömét fejezte ki több alkalommal a szocializmust építő országok közti nézeteltérések felett és sietve azt a követ­keztetést vonta le, ahogy azok okvetlenül a szét­hullás és megsemmisülés kezdeti jelei, s ugyanak­kor ismételte a régen ismert dogmát, hogy a ka­pitalizmus szent és sérthetetlen. Vajon tényleg úgy lenne, hogy a munkásokkal szemben érzett gyűlölet annyira elvakitja a kapi­talistákat, hogy a szemük előtt lezajló történelmi eseményeket sem látják? Hadd elevenítsem fel röviden az elmúlt félév­század eseményeit. 1914-ben a kapitalizmus kirobbantott egy impe­rialista háborút, hogy piacot szerezzen árufelesle­gének. Az eredmény azonban más lett, mint amit reméltek. Az éhes tömegek megelégelték az évek óta tartó vérontást és nyomort, fellázadtak. A kapitalizmus kezdettől fogva a legádázabb harcot folytatta az uj rendszer ellen. Nem hiszem, hogy ennek részleteibe bele kellene menni. Amikor a kapitalisták látták, hogy a harc ered ménytelen, hatalomra segítették a fasizmust, me­lyet elláttak a modern technika legújabb és ieggvilkolóbb fegyvereivel abban a reményben, hogy igy meg tudják dönteni a Szovjetunió ha­talmát. Ebben az esetben is az ellenkező ered­ményhez jutottak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a fegyver vissza­felé sült el. Száz millió ember pusztulásán kívül a földi javaknak felmérhetetlen mennyisége sem­misült meg, mindaz, amit az emberiség évszáza­dokon át épített és gyűjtött. A veszteségek a leg­jobban érintették a Szovjetuniót, amely ennek ellenére győztesen és megerősödve került ki a második világháború borzalmaiból. A kapitaliz­mus rozoga hajója pedig újabb és még nagyobb léket kapott, mert a második világháború ered­ményeként az államoknak újabb sorozata vált ki a kapitalista termelési rendszerből. Ha a kapitalista urak, akik olyan nagy feneket kerítenek a szovjet—kínai nézeteltéréseknek, el­olvassák a Szovjetunió rövid, de eseményekben gazdag történelmét — amit különben nagyon jól ismernek, mert különleges figyelemmel kisérik —, akkor rájönnek, hogy nézeteltérések és véle­ménykülönbségek kezdettől fogva léteztek a szov­jet nép vezetői körében is — amit a kapitalista propaganda százszorosán felnagyítva és eltorzít­va használt fel mindig a nagy tömegek ijesztge­tésére és félrevezetésére — és éppen ezek a né­zeteltérések és véleménykülönbségek tették le­hetővé a Szovjetunió gyors és eredményes fejlő­dését. De ezeknek oka sohasem a marxizmus és lenin- izmus alapvető gondolataiban volt. Úgy a ve­zetők, mint a szovjet nép mindig egyetértett ab­ban, ami a végcélt illeti, a szocialista, majd a kommunista társadalom megteremtésében. Tekintve, hogy ennek az uj társadalomnak a felépítése példa nélküli a történelemben, uj, is­meretlen utak labirintusából kellett kiválasztani a legrövidebb és a leggyorsabb célra vezető utat. Ez komoly küzdelmet jelentett és jelent ma is az ismeretlennel és ennek az óriási méretű kutató­munkának a viták, a nézeteltérések nagyon ter­mészetes velejárói. A Szovjetunió gyors és csodá­latos fejlődése a legjobb bizonyítéka annak, hogy célszerű és hasznos viták voltak ezek, s azok lesz­nek a jövőben is. Ugyanakkor azonban nem nevezhetjük kons­truktívnak a kapitalista államok közti egyenetlen­ségeket, mert annak ellenére, hogy ma különböző elenevezésü militarista blokkokba tömörülnek, ami az egyetértés és jóviszony látszatát kelti, a valóságban állandóan feszült viszony áll fenr. kö­zöttük, amit a számtalan háború bizonyít a leg­jobban és napjainkban az Európai Közös Piac és az azzal kapcsolatos érdekellentétek. Milyen más jellegű nézeteltérések és vélemény- különbségek vannak a szocialista tábor országai között! Ezeket nem a kapzsiság okozza, hanem a problémák megvitatását és közös nevezőre ho­zását célozzák, hogy azután közös erővel, testvé­ri együttműködéssel, az ismeretlen és még járat­lan utakon egymást segítve, mind közelebb jus­sanak a kitűzött közös célhoz. Éppen ennek az együttműködésnek és testvéri összetartásnak az erőssége tartja rettegésben a kapitalizmust, mint ahogy rettegésben tartja az agyon gyötört, kiéhezett tömegek megmozdulása is, melyeknek öntudatra ébredése napról-napra fejlettebb formát ölt. Bármilyen előrehaladott eszközeit is használja a félrevezetésnek a kapitalizmus, az eredmény mindig jelentéktelenebbé válik, mert a modem technika eszközei már nemcsak a kapitalizmus monopóliumát jelentik. Ha mégis sikerül néha, rövid időre zavart kelteni a kizsákmányolt töme­gek soraiban, a szocializmust építő országok rend­kívüli eredményei villámgyorsasággal járják be a világot és legsötétebb sarkaiban is lángoló ieny- nyel világítanak. A föld kerekségén élő összlakosság egyhaxma- da eldobta a kapitalista rendszert, mig a másik kétharmada mind erősebb csapásokat mér a ka­pitalizmus roskadozó bástyájára. A cömeges meg­mozdulások az úgynevezett szabad világban mind hatalmasabb méreteket öltenek és állandóan gyen gitik a kapitalizmus hatalmát. Láthatjuk, hogy az Afrika területéről részben kiűzött kolonializmus erőteljesebbé tette az afri­kai népek harcát a függetlenségért; a dél-ameri­kai államok tömegeinek forradalmi megmozdulá­sai egyre-másra döntik meg az évtizedeken át uralkodó már-már dinasztiáknak beillő diktatóri­kus kormányokat, amelyek hűséges kiszolgálói, mondhatni hajcsárai voltak a Wall Streetnek. Ázsia területén is omladoznak a kolonializmus pillérei és a helikopterek ezrei és úgynevezett ta­nácsadók tízezrei sem lesznek képesek a dél-viet­nami népet legyőzni. S habár országunk vezetői mindent elkövetnek, hogy elfeledtessék az amerikai néppel forradalmi múltját, a nép mégis ennek a tradíciónak a szel­lemében küzd a mind hatalmasabb méretű kizsák­mányolás és a szabadságjogok elnyomása ellen. A mind nagyobb méretű sztrájkmozgalmak, ame­lyek elég gyakran sepernek végig az országon, a bákeharcosok csoportjának növekedése, az Ame- rikaellenes Bizottsággal szembeni akciók, stb. mind erre mutatnak. De még sok küzdelem vár a népre, hogy kiharcolja jogait, mert a kapitaliz­mus nem mond le jószántából privilégiumairól tisztára humanista szempontokból, hanem mint a haldokló kígyó, vad és mérgezett harapásait fog­ja osztogatni minden irányban és minden erejével harcolni fog a kezeiből mindinkább kicsúszó zsí­ros falatért. A probléma, melynek megvilágításához hozzá­fogtam, sokkal terjedelmesebb és nehezebb, mint amivel limitált felkészültségem meg tudna bir­kózni. De ha bármilyen csekély mértékben sike­rült felemelnem a leplet a soraimban tárgyalt kér­désekről, akkor úgy érzem, hogy én is tettem va­lamit a közös cél érdekében, a béke megvalósítá­sáért. Egy olvasó HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egcsz ország magyarságának találkozó helye » Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TANCI • Egész hélen nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 —. .. ■" ."l.l I" _

Next

/
Thumbnails
Contents