Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-14 / 11. szám
Thursday, March 14, L%3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ' ' ' - , , - ■ - __ ' ____ 4 . - . A szavak értelmezéséről Tisztelt Szerkesztőség! Vártam egy pár hetet, hogy talán helyreigazítást közölnek Rosner Sándor beszédét illetőleg, ami a feb.-i lapszámban jelent meg. Ez a beszéd összetévesztette az egyniásmellettélés politikáját az együttélés politikájával, s ezért vagyok kénytelen foglalkozni vele. A progresszív mozgalom nem hive az együttélés politikájának, mivel nem hive az osztály- együttműködés politikájának sem. Az ilyen együttműködő politikát az AFL-CIO áruló vezetői követik a munkásosztály osztályharcának a levezetésére. Nem hihetjük, hogy a tiiz és viz együttélhet, mert ha a tűz és viz együvé kerülne, azonnal harc indulna meg közöttük és az erősebb legyőzné a gyengébbet. De ha a tüzet és a vizet egymásmellé fesszük, s nem együvé, akkor mindegyik tovább létezhet a saját maga helyén — egymásmelleit békében élhetnek. A Szovjetunió nem is az együtt élés politikáját hirdeti, hanem az egyniásmellettélés politikáját. Azt hirdeti, hogy a verseny a profiton épült kapitalista és a szocialista társadalmi rendszerek között ne a gyilkoló háborús eszközök termelése terén menjen végbe, hanem a gazdasági termelés terén, hogy melyik rendszer tudja népének jólétét jobban előmozditani. Az ilyen gazdasági verseny kinyitná a kapitalista országok népeinek szemét, meggyőzné őket, hogy kövessék a Szovjetunió példáját: a biztonságot és mindenki számára jólétet jelentő szocialista termelési rendszert. Doran Akik háborúi akarnak Tisztelt Szerkesztőség! Az órákról ~ Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk március 1-i számában “Hasznos tudnivalók” fejeim alatt cikk jelent meg az órák különböző minőségéről. A Bulova cégnek van New York államban nagy gyára, ahol több mint 500 tanult órást foglalkoztat, s ugyanakkor sok tanoncot kiképeznek. A gyár ellátja munkásait a törvények értelmében munkás biztosításokkal és nyugdíjjal. Az órák pedig, amiket készítenek, elsőranguak úgy mechanikai, mint tartóssági szempontból. Úgy gondolom, hogy a mi lapunk senkivel és semmivel kapcsolatban sem irhát olyasmit, ami nem fedi a valóságot. J. J., Florida Érdekes kérdést tett fel Danczi Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon érdekes témát vetett fel A. Danczi nevű olvasónk a feb. 7-i lapszámban. Mikor átolvastam arra gondoltam, hogy milyen sok embert foglalkoztat ez a gondolat, mennyi vitára ad okot. És végre valakinek eszébe jutott felvetni három olyan kérdést, amelyre nem köny- nvü dolog feleletet kapni és adni és olyan helyen, ahol sokan olvassák és megérthetik. A három fontos kérdés tisztán és világosan lett feltéve, ami gondolkodó emberre vall. Érdeklődéssel vártam rá a feleletet. Nem soká kellett várnom a válaszra, mert a márc. 1-i számban Bódog András válaszol az általa is elismert “nagyszerű kérdésre” kiemelve a kérdés fontosságát, amely belenyulik a “filozófia, társadalom- és gazdaság-tudományokba” és a se- mantikus tudomány alapján analizálja a — biztos vagyok felőle — minden olvasónkat érdeklő kérdést, (Semantika = a szavak különböző értelmezésének a tudománya.) Magam részéről sietek kifejezni elismerésemet úgy a gondolat megindítójának, amely forrása lett a kérdés oly alapos, filozófiai, megvilágításának — és éppúgy Bódog Andrásnak, aki a boncolgatást olyan hozzáértéssel, művészettel elvégezte. Társadalmi szempontból nézve, mindhárom kérdést részleteiben ismerni—mindnyájunknak szükséges, aki még nem olvasta, ajánlom, hogy olvassa el. Gencsy Margit Értékes kis cikket láttam a Miami Herald feb. 28-i számában Jack Kofoed tollából, melyet érdemes ismertetni lapunk olvasóival. íme itt a cikk, melynek címe: Azok az invázió dobverői, akik nem harcolnak. “A bajonet-fiuk ismét hangoskodnak és ordítozva sürgetik Kuba invázióját. Mint mindig, most is azok, akik csak a nyelvükkel harcolnak. Kruscsev nyíltan megmondta, hogy nincs kedve világkonfliktusba menni Castro miatt, de ha mi (értsd az Egyesült Államok) inváziót kezdünk Kuba ellen, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz cselekedni. Ha szükséges, alkalmazhatunk szigorú zárlatot . . .de a háborús fegyvereket megszólaltatni, bűnös cselekedet lenne.” S. 1». Kérdés a Krebiozen körül Tisztelt Szerkesztőség! Mint a Magyar Szó állandó olvasója, évek óta figyelemmel kisérem, de aggódva is olvasom EHN “Ahogyan én látom” rovatában a Krebiozen orvosságról szóló híreket. Az egyéni érdekből eredő káros, sőt tragikus eredmény eddig útját állta önzetlen és az emberiség érdekében való komoly kikísérletezését, annak ellenére, hogy dr. A. C. lvy, az illinoisi egyetem orvosi fakultásának feje, sok esetben bebizonyította a Krebiozen gyógyító hatását. Az eddig hozott cikkekből arra a következtetésre jutottam, hogy dr. Durovic nem önző és egyéni érdekeit szem előtt tartó ember, hanem az emberiség javát és boldogulását tartja minden anyagi haszonnál fontosabbnak. Ha a Krebiozen olyan országok rendelkezésére állna, ahol a haszonérdek nem áll az emberiség jövőjének útjában, valószínűleg rövid időn belül biztos és kétségtelen eredményre jutnának. Vajon miért nem juttatták el már eddig ennek az orvosságnak kísérletekre alkalmas kémiai képletét a szocialista országokba, ahol kétségtelenül i'égen elvégezték volna a szükséges kísérleteket? Remélem, hogy ez az életbevágóan fontos kérdés most már megoldáshoz jut, amihez sok szerencsét kívánok. S. I., New York Lapunk utján szól hozzá Tisztelt Szerkesztőség! Nem igen szeretek kritizálni és nem is irok gyakran, de két levelet Magyarországgal kapcsolatban nem hagyhatok szó nélkül. Az egyik 1962- ben jelent meg E. H. Neuwaldtól, a magyar étkezésről, stb. Szerintem a magyar nép 90 százaléka nehéz fizikai munkás volt mindig és ma is az, tehát ezeknek kell az a táplálék, amit ő megkritizált. Hagyjuk mi, hogy a magyar konyhán úgy főzzenek, ahogy ők tudnak, s a fődolog az, hogy legyen miből főzni. Ami pedig a virágokat illeti, meg a poros utakat, szeretném tudni, hogy milyenek voltak az utak Ferenc Jóska és a bárók uralma alatt, vagy a Horthy-korszakban ? Szeretem Neuwald cikkeit, de ezzel a levelével nem értek egyet. A másik levél Szomv munkástársé, aki felesége és leánya nevében irta azt. Ugv hangzik, mintha feketézésről lenne szó, mert 5 dollárról ir, s nem magyar forintról. Én is voltam Magyarországon családommal, jobbadán a vidéken jártunk és nem úri módra autón, hanem gyalog, elég sarat is megtapostunk és mégsem rójuk fel a jelenlegi magyar kormánynak, hogy nincs virág, az ut rossz és hogy a forintnak nem sok az értéke. A naptárt én nem kritizálom, persze van benne olyasmi is, ami nem sokat ér, de azon már nem lehet segíteni. A kicsi, mérges öreg ur pedig furcsa és nem is tiszta az értelme, ezért sokan megkritizálták. A naptárért küldök két dollárt, mert én nem vagyok potyaolvasó. Szarka János, Pennsylvania A JAPÁN főváros körül befejezték négy irányítható lövedék kilövésére szolgáló támaszpont építését. Minden egyes támaszponton kilenc kilö- vöberendezés van Nike—Ajax rakétáknak a kilövésére. A KÍNAI és az afgán kormány megállapodott abban, hogy tárgyalásokat folytat a két ország közös határainak hivatalos kijelöléséről és a határegyezmény aláirásáról. Menjenek el maguk és nézzék meg... Tisztelt Szerkesztőség! A többféle forrásból eredő híreket figyelve látom, hogy a munkásosztály megengedi, hogy sokféle befolyás szétforgácsolja erejét, hogy a kis önző érdekcsoportok eltereljék a figyelmét a legéletbevágóbb kérdésekről, mint a jobb megélhetés, gyermekeink jövője, a munka biztonság, stb. Néhány kivétellel, olyan vezetői vannak a munkásosztálynak, akik nem a munkások érdekeiért harcolnak, mert mit is törődnek ők azzal, amikor nekik 40, vagy 50 ezer dolláros évi jövedelmük van, plusz költség? Néhány év elteltével a tőkés osztályhoz tartoznak és nem a munkássághoz, tehát miért küzdjenek a munkások érdekeiért? Mit harcolt ki pl. Meany a munkásoknak? Elvesztett több mint 3 millió szervezett tagot, de szereti is őt a NAM, nem üldözik, mint Hoffát, vagy Bridgest. Nemsokára odajutunk, hogy egy, vagy más törvénnyel gúzsba kötik a szervezeteket, mert a vezetők nem ismerik fel, hogy úgy a demokraták, mint a republikánusok a Chamber of Commerce, a Gyárosok Szövetsége, az Orvosszövetség, a Manion Forum, a Bircherek, stb. érdekeit szolgálják. Itt-ott vannak jelöltek, akiket összpontositott erővel néha kibuktatnak a szavazók, de ez nem jelent sokat, mert másutt azután két, vagy három kerül be a helyükbe és a kibuk- tatottakat jó állásokkal kárpótolják. Együtt dolgoznak ezekkel a reakciósokkal a hitvallások vezérei, a bíborosoktól és püspököktől kezdve, s aki ezt nem hiszi el, az vizsgálja meg a legutóbbi kormányzó-választást Puerto Ricoban, az Egyesült Államok gyarmatán. Egységesek a munkásosztállyal szemben, nem mint a munkások, akik hagyják magukat szétforgácsolni. Ennek okát pedig abban látom, hogy a jó munkásvezetőket nemcsak a kormány üldözi, hanem az áruló munkásvezérek is. Minden felvilágosodott munkás látná ezt. ha nem volna családi, illetve egyházi nyomás alatt. Érezhető ez a helyi klubokban is. Amikor tiszt- viselőválasztás van, a katolikusok is jelölnek vala kit és a protestánsok is, de nem biztos, hogy a lekalkalmasabb fog nyerni. Csak ritkán történik hogy másképpen legyen. Ennek a helyzetnek másik rossz oldala is van: amikor valaki visszatér az európai szocialista országok látogatásából, nem mondhatja meg az érdeklődő-egyházi tagnak az igazat, jrpert mindjárt kommunistasággal vádolják. Mivel én is igy jártam, most már csak egy válaszom van a kérde- zősködőknek: menjenek el maguk és nézzék meg! M. Abjanich levelével a feb. 14-i lapban teljesen egyetértek és én is ajánlom Szörny munkástársnak, hogy menjen el ő is és nézzen széjjel, minden bizonnyal meg fogja látni a szépet is. Tényleg úgy van, hogy a falusi bakter házatáján is szép virágok vannak, ez nem mende-monda. A Marcaltő, Veszprém megyei vasúti állomás előtt a virágokon kivid egy olyan ritka szép jávorfát is láttam, amilyet még soha. Szép a Margitsziget s egyes vidéki városok. Kiskunhalas közepe szépen rendezett, virágokkal van tele és tiszta. Természetesen vannak még hiányosságok, de hát hol nincsenek ? Azt hiszem, hogy Európa szépségeihez tartozik a Párizs—Becs-i vonalon lévő gyönyörű panoráma Budenz-Insbruck vidéke, a Becs—Róma vonalon Bécsújhelytől, Grác—Klagenfurt—Udine vidéke. Szép Velence, a Lidó, Firenze az állomás körül, másutt az utcák igen keskenyek, meglátszik, hogy milyen régi város.; Rómának vannak nevezetességei, amiket érdemes megnézni, a legérdekesebb a Kolisszeum magas falaival és nagyméretű köveivel. Nápoly nagyon szép, úgy a város, mint a kikötő. Négy dollárért lehet elmenni turista autóbusz-járattal a Vezúv tűzhányóhoz, de mivel a végállomástól gyalog kell menni, jó lábakra van szükség. Én alig-alig tudtam megcsinálni, de a két leányom, aki velem volt, fel sem vette. Berta Gyula ;' ’ éVV-tlpvmmt*-- < : [ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ I * 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. , (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LÉ 5-8484 J Mignonok, svületésnapi torták, lakodalmi, Bar- ( Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este ”.30-ig nvitva * ' KIOLVASTAD A V! GYÁR SZÓT? ADD TOVÁBB! OLVASÓINK ÍRJÁK Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával J* _
